43/1978. (IX. 5.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között Bagdadban, az 1977. évi október hó 3. napján aláírt állategészségügyi egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1978. évi május hó 30. napján megtörtént.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között Bagdadban, az 1977. év október hó 3. napján aláírt állategészségügyi egyezményt kihirdeti.

2. §

Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya az állatok, takarmányok és állati eredetű termékek kereskedelmi forgalmának megkönnyítése, a fertőző és parazitás, valamint az állatról emberre terjedő más betegségek felszámolása és az állatorvostudomány és gyakorlat területén együttműködés létrehozása érdekében elhatározták az Egyezmény megkötéséit a következők szerint.

1. cikk

A Szerződő Felek állategészségügyi szolgálatai meghatározzák az egyik Fél országából a másikba irányuló állatok, állati eredetű termékek és a takarmányok szállításának feltételeit. Harmadik országból származó szállítmánynak az egyik Szerződő Fél országán keresztül a másik Szerződő Fél országába történő bevitele esetén az importáló Fél belső rendelkezései érvényesek.

2. cikk

Az 1. cikkben foglaltak alkalmazása szempontjából:

a) állat elnevezésen értendő:

- háziasított és vadon élő egypatások (ló, szamár, öszvér stb.);

- háziasított és vadon élő hasított körmű állatok (szarvasmarha, bivaly, teve, juh, kecske, szarvas, sertés stb.);

- háziasított és vadon élő rágcsálók (házi, mezei nyúl, patkány, egér, tengerimalac stb.);

- háziasított és vadon élő húsevők, ragadozók;

- szárnyasvadak (fácán, fogoly stb.);

- baromfi (tyúk, pulyka, liba, kacsa, gyöngytyúk stb.);

- méhek;

- halak, halikra, teknősbéka, béka, rák stb.;

b) állati eredetű termék elnevezésen értendő:

- szarvasmarhából, lóból, sertésből, juhból, kecskéből, baromfiból stb. származó húsok és húskészítmények, belsőségek hűtéssel vagy más engedélyezett módon tartósítva;

- szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi stb. eredetű húsból, fogyasztásra alkalmas belsőségekből előállított készítmények (konzervek);

- tojás, tojáskészítmények, tej, tejtermék, méz;

- toll, szarv, szőr, csülök, pata, bél, zsír, csont, faggyú, bőr, prém stb.;

- sperma;

c) takarmány elnevezésén értendő:

a jelen Egyezmény szerint növényi és állati eredetű takarmány nyers vagy feldolgozott állapotban (árpa, kukorica, húsliszt, vérliszt, premix stb.);

A jelen Egyezményben fel nem sorolt állatok, állati eredetű termékek és takarmányok esetében a Szerződő Felek országainak rendelkezései érvényesek.

3. cikk

Az állatok, állati eredetű termékek és takarmányok forgalmáról a jelen Egyezményben rögzített feltételeknek állategészségügyi ellenőrzést hatósági állatorvosi szolgálat végzi az erre kijelölt határállomásokon.

4. cikk

Az állatok, állati eredetű termékek és takarmányok szállítása esetén származási és egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani angol és magyar vagy angol és arab nyelven.

A bizonyítványnak tartalmaznia kell az azonosításra, származásra, rendeltetésre és az egészségügyi állapotra vonatkozó adatokat. Ha az importáló ország állategészségügyi szolgálata - különleges körülmények folytán - szükségesnek tartja egyéb kiegészítő adat feltüntetését is a bizonyítványon, akkor arról a szállító ország állategészségügyi szolgálatát értesíti.

Háziasított egypatás és hasított körmű állatok esetén egyedi bizonyítványt kell kiállítani. Minden más esetben csoportos bizonyítvány állítható ki, ha az állatok vagy a termékek származási és rendeltetési helye azonos, és ugyanazon járművön kerülnek szállításra.

Az állatokat és termékeket úgy kell megjelölni, hogy a megjelölés alapján az azonosítás biztosított legyen.

A bizonyítványt hatósági állatorvos állíthatja ki.

A származási és egészségügyi bizonyítvány a kiállítástól kezdődően 10 napig érvényes. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége lejárna, mielőtt a szállítmány a szállító ország határállomására érkezne, a határállomás hatósági állatorvosa kedvező vizsgálat esetén azt meghosszabbíthatja. A vizsgálat eredményét és dátumát a bizonyítványon fel kell tüntetni.

5. cikk

I. A tenyésztésre importált állatok részére kiállított származási és egészségügyi bizonyítványnak igazolnia kell, hogy az exportáló ország területén nem fordultak elő a következő betegségek:

a) keleti marhavész, szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, afrikai lópestis, afrikai sertéspestis, blue tongue, a ragadós száj- és körömfájás vírus egzotikus típusa és takonykór az utolsó 12 hónapban;

b) a hasított körmű állatok vonatkozásában ragadós száj- és körömfájás az utóbbi 6 hónapban a származási hely 30 km-es sugarú körzetében; gümőkór, brucellózis, szarvasmarha leukózis, trichomonadózis, vibriózis és paratuberculosis a származási gazdaságban az utóbbi 12 hónapban;

c) tenyészbénaság, fertőző kevésvérűség, járványos agyvelőgyulladás, hurutos lóinfluenza a származási hely 30 km-es sugarú körzetében az utóbbi 12 hónapban;

d) kiskérődzők ragadós tüdőlobja, járványos elapasztás, juhhimlő az exportáló ország területén az utolsó 12 hónapban; a származási gazdaságban az utolsó 12 hónapban a rühösség, Maedi-betegség és fertőző mellékheregyulladás;

e) sertéspestis, torzító orrgyulladás és fertőző sertésbénulás a származási hely 30 km-es sugarú körzetében az utolsó 6 hónapban;

f) baromfipestis, Newcastle-betegség és baromfikolera a származási gazdaságban és annak 30 km-es sugarú körzetében az utolsó 3 hónapban;

g) idült mycoplasmosis, Marek-féle betegség, fertőző bronchitis, ornithosis-psittacosis, leucosis, baromfihimlő, baromfitifusz-pullorosis és fertőző gége-légcsőgyulladás a származási gazdaságban az utolsó 12 hónapban;

h) veszettség a származási gazdaságban és annak 20 km-es sugarú körzetében az utolsó 12 hónapban;

i) vadak, értékes prémű állatok, házi, mezei és üregi nyulak esetében a származási területen vagy járásban olyan járványos vagy vírusos betegség az utolsó 12 hónapban, amelyre az érintett állat fogékony;

j) egzotikus állatoknál az utolsó 2 hónapban kötelező az állandó állatorvosi felügyelet alatti karantén vagy állatkerti megfigyelés;

k) méneknél acariasis, nosema-betegség, nyúlós költésrothadás, európai költésrothadás az utolsó 12 hónapban a származási méhészetben és annak 10 km-es sugarú körzetében;

l) mesterséges belső vizekben tenyésztésre szánt halak és halikra esetében, fertőző és parazitás betegség a keltető tavakban vagy a származási vízben az utolsó 12 hónapban.

Az állategészségügyi bizonyítványnak igazolnia kell azt is, hogy

A) az állatokat a következő diagnosztikai vizsgálatoknak vetették alá:

1. egypatásoknál 15 nappal a szállítás előtt a malleines szempróba és a szerológiai vizsgálat takonykórra, a Coggins-teszt fertőző kevésvérűségre negatív eredményt adott;

2. tenyészlovakat szerológiailag megvizsgálták tenyészbénaságra 2 alkalommal három hetes időközben és az eredmény negatív volt; az utolsó vizsgálatot a szállítást megelőző 21 napon belül elvégezték;

3. tenyészmarhák a szállításuk előtt 30 napon belül az intradermális tuberkulinpróbával negatív eredményt adtak;

4. tenyészmarhák, juhok és kecskék brucellózisra irányuló szerológiai vizsgálatát elvégezték 2 alkalommal 20 napos időközzel egy állami laboratóriumban; az utolsó vizsgálatot a szállítás előtti 14 napon belül végezték;

5. kis tenyészállatokon (juh, kecske, kos, kecskebak) nem később, mint 15 nappal a szállítás előtt végzett szerológiai vizsgálat fertőző mellékheregyulladásra és különböző elvetélésekre negatív eredményt adott;

B) az állatokat vakcinázták:

1. a szarvasmarhákat, a juhokat és a kecskéket ragadós száj- és körömfájás ellen trivalens vakcinával, legalább 15 nappal és nem több, mint 4 hónappal a szállítás előtt:

2. tenyésztésre szánt egypatásokat, szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket legalább 15 nappal a szállítás előtt lépfene ellen;

3. két hónaposnál idősebb sertéseket legalább 20 nappal a szállítás előtt sertéspestis ellen;

4. kutyákat és macskákat veszettség ellen legalább 30 nappal korábban, de 12 hónapnál nem régebben a szállítás előtt.

II. Vágóállatok esetében a származási és egészségügyi bizonyítványnak a következőket kell igazolnia:

a) az ország mentes keleti marhavésztől, szarvasmarhák ragadós tüdőlobjától és a ragadós száj- és körömfájás egzotikus típusaitól az utolsó 12 hónapban;

b) szarvasmarhák esetében, hogy ragadós száj-és körömfájás nem fordult elő a származási gazdaságban és annak 30 km-es sugarú körzetében az utolsó 6 hónapban; a származási gazdaság mentes gümőkórtól és brucellózistól az utolsó 12 hónapban, és az állatokat gümőkórra és brucellózisra a szállítást megelőző 30 napon belül megvizsgálták és a vizsgálati eredmény negatív volt, továbbá az állatokat az I. B. 1. pontban említett feltételeknek megfelelően vakcinázták;

c) juhok esetében, hogy száj- és körömfájás nem fordult elő a származási gazdaságban és annak 30 km-es sugarú körzetében az utolsó 6 hónapban és az állatokat az I. B. 1. pontban említett feltételeknek megfelelően vakcinázták, továbbá az ország mentes a juhok ragadós tüdőlobjától az utolsó 12 hónapban.

6. cikk

Tenyészbaromfi, naposcsibe és tojás szállítása esetén a Szerződő Felek által a jelen Egyezmény I. számú mellékletében megállapított és jóváhagyott származási és egészségügyi bizonyítványt kell csatolni.

7. cikk

Halak, embrionált ikrák és más víziállatok esetében a jelen Egyezmény II. számú mellékletében meghatározott származási és egészségügyi bizonyítványt kell szállításkor kiállítani.

8. cikk

Hús- húskészítmények és fogyasztásra szánt egyéb állati eredetű termékek szállításakor a jelen Egyezmény III. számú mellékletében foglaltaknak megfelelő származási és egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

Friss, előhűtött vagy fagyasztott hús szállítása csak a következő módon történhet:

- szarvasmarha: negyedben, darabokban, csonttal vagy kicsontozva;

- borjú: félben, negyedben, darabokban, csonttal vagy kicsontozva;

- sertés: félben, sonka, lapocka, elülső rész vagy más darabok, csonttal vagy kicsontozva;

- ló: negyedben, darabokban, csonttal vagy kicsontozva;

- bárány: egészben, darabokban, csonttal vagy kicsontozva;

- juh: egészben, félben, comb, lapocka vagy más részek, csonttal vagy kicsontozva;

- fej és farok: egészben vagy kicsontozva;

- nyelv, szív, máj, vese, velő, belső elválasztású mirigyek egészben;

- gyomor, előgyomor, belek egészben, tisztítva és fehérítve.

A felsorolt rendelkezések megsértése nélkül a Szerződő Felek központi állategészségügyi szolgálatai a jövőben elfogadnak az említettektől eltérő hús- és húskészítmény- féleségeket az új technológiai és kereskedelmi követelmények függvényében.

9. cikk

A Szerződő Felek állategészségügyi szolgálatai évente megküldik egymásnak az állam által exportjoggal felruházott vágóhídjaik és húsfeldolgozó üzemeik jegyzékét.

10. cikk

A vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek a hatósági állatorvosi szolgálat állandó ellenőrzése alatt állnak. Az állatok vágás előtti vizsgálatát, valamint a hús és húskészítmények vizsgálatát hatósági állatorvos végzi.

11. cikk

Minden vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, amely exportra termel, kizárólag egyetlen azonosítási számot vagy jelet használhat. Az azonosítási számot a húson, a göngyölegen és a kísérő iratokon bélyegzéssel kell feltüntetni.

12. cikk

Fertőző betegségben szenvedő dolgozók vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemekben nem alkalmazhatók. A vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek dolgozóinak rendszeres orvosi vizsgálaton kell résztvenniük. A vizsgálatok módját és időpontját a két ország egészségügyi szervei határozzák meg.

13. cikk

Takarmányozásra vagy ipari feldolgozásra szánt állati és növényi eredetű nyers vagy feldolgozott termék szállításakor a jelen Egyezmény IV. számú mellékletében meghatározott származási és egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

14. cikk

Ha az importáló ország állategészségügyi szolgálata fertőző betegség tüneteit észleli, jogában áll az ország törvényes előírásai szerint eljárni. Ilyen esetben az ország állategészségügyi szolgálata köteles tájékoztatni az exportáló ország állategészségügyi szolgálatát a betegségről és a foganatosított rendelkezésekről.

15. cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy legalább havonként megküldik egymásnak az állategészségügyi járványhelyzetről szóló tájékoztató jelentést.

Ha a Szerződő Felek egyikének területén különösen ragályos fertőző betegség jelentkezik, mint például keleti marhavész, a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, a ragadós száj- és körömfájás klasszikus és egzotikus típusa, afrikai lópestis, afrikai sertéspestis, akkor az állategészségügyi szolgálat haladéktalanul köteles erről értesíteni a másik Fél állategészségügyi szolgálatát. Ragadós száj- és körömfájás esetén táviratilag közölni kell a vírus típusát is. Ezekben az esetekben az importáló országnak jogában áll leállítani vagy csökkenteni az importot, megtiltani mindazon állatok, állati eredetű termékek és takarmányok forgalmát, amelyek a fertőzés terjesztői lehetnek.

Ugyanígy lehet eljárni, amikor harmadik országban fordul elő a jelen cikkben felsorolt betegségek valamelyike és a betegség behurcolásának megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni. Az intézkedések ideje mindaddig meghosszabbítható, amíg a betegség terjedésének a veszélye fennáll.

16. cikk

Az állatok, állati eredetű termékek és takarmányok szállítására szolgáló járművek fertőtlenítését a Szerződő Felek országaiban érvényes rendelkezések szerint kell végrehajtani. A fertőtlenített járművet a fertőtlenítést igazoló címkével kell ellátni.

17. cikk

A jelen Egyezmény mellékleteiben foglalt előírásokat a Szerződő Felek állategészségügyi szervei szükség szerint módosíthatják.

18. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban esetleg felmerülő eltérő értelmezések rendezésére, továbbá bármilyen módosítás tanulmányozására a Szerződő Felek országainak Mezőgazdasági Minisztériumai 3-3 tagból álló Vegyesbizottságot jelölnek ki az állategészségügyi szolgálatukból.

A Bizottság évente váltakozva ülésezik és az üléseken annak az ország Bizottságának vezetője elnököl, amelyben az ülést tartják.

A Vegyesbizottság feladata, hogy

- tanulmányozza a jelen Egyezmény alkalmazása során felmerült hiányosságokat,

- a jelen Egyezmény hiányosságainak megszüntetésére, egyes rendelkezések módosítására javaslatot dolgozzon ki az aláíró kormányok részére.

A Bizottság által hozott döntéseket, amennyiben azok a jelen Egyezmény módosítását jelentik, mindkét kormánynak jóvá kell hagynia.

19. cikk

Felismerve a két ország közötti együttműködés hasznosságát, szükségességét és ennek előnyét, a Szerződő Felek lehetővé teszik az elméleti és gyakorlati ismeretek, szakemberek, tudományos közlemények stb. cseréjét a két ország állategészségügyi szolgálatai által meghatározott feltételek szerint.

20. cikk

A jelen Egyezményt jóvá kell hagyni és az a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltást követő 30. napon lép hatályba.

A jelen Egyezmény öt évig marad hatályban és mindig további öt évre meghosszabbodik, kivéve ha azt valamelyik Szerződő Fél a lejáratot hat hónappal megelőzően közölt értesítéssel felmondja.

Készült Bagdadban, az 1977. évi október hó 3. napján, két eredeti példányban angol nyelven.

A Magyar Népköztársaság Kormányának meghatalmazottja:

Dr. Soós Gábor s. k.

Az Iraki Köztársaság Kormányának meghatalmazottja:

Amer Kesali s. k.

1. számú melléklet

II. sz. melléklet

III. számú melléklet

IV. számú melléklet

"

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1978. év június hó 29. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter gondoskodik.

Szekér Gyula s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese