44/1978. (IX. 5.) MT rendelet

a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó Egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A Jegyzőkönyv aláírása 1978. március 8-án megtörtént.)

1. §

A Minisztertanács a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó, a 42/1974. (XI. 20.) MT. rendelettel kihirdetett Egyezmény hatályának meghosszabbításáról rendelkező Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.

2. §

A Jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

"Jegyzőkönyv

a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó Egyezmény hatályának meghosszabbításáról

A nemzetközi textilkereskedelemre vonatkozó egyezmény (továbbiakban: egyezmény) Szerződő Felei, összhangban az egyezmény 10. cikkének 5. pontjával, kijelentve, hogy fenntartják az egyezmény azon rendelkezéseit, amelyek a Textilbizottság és a Textil felügyeleti Testület hatáskörével foglalkoznak, megerősítve a Textilbizottság 1977. december 14-én elfogadott következtetéseiben lefektetett egyetértést, ezennel a következőkben állapodnak meg:

1. Az Egyezmény 16. cikkében megállapított hatályát 4 évvel. 1981, december 31-ig meghosszabbítják.

2. E Jegyzőkönyv a GATT Szerződő Felek Főigazgatójánál kerül letétbehelyezésre. A jegyzőkönyv aláírással, vagy más módon történő elfogadásra nyitva áll az Egyezmény részes államai számára; azon más kormányok számára, amelyek - összhangban az Egyezmény 13. cikkének rendelkezéseivel - az Egyezményt elfogadják, illetve csatlakoznak hozzá, valamint az Európai Gazdasági Közösség számára.

3. E Jegyzőkönyv 1978. január 1-én lép hatályba azon országok tekintetében, melyek a Jegyzőkönyvet addig az időpontig elfogadják. Azon ország tekintetében, mely a Jegyzőkönyvet egy későbbi időpontban fogadja el, az elfogadás napján lép hatályba.

Készült Genfben, az ezerkilencszázhetvenhetedik évi december hó tizennegyedik napján egy példányban angol, francia és spanyol nyelven; mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Textilbizottság által 1977. december 14-én elfogadott megállapítások

1. Az Egyezmény résztvevői véleményt cseréltek az Egyezmény jövőjéről.

2. A Textilbizottság által az Egyezményről lefolytatott évenkénti és átfogó vizsgálatokból Kitűnik, hogy bizonyos importőr országok és számos exportőr ország gyakorlati nehézségekbe ütközik az Egyezmény végrehajtása során. A vitában elhangzottak egyrészt nagyfokú elégedettségről, másrészt elégedetlenségről tanúskodtak. Ezek a nehézségek, amelyek közül némelyek már régóta fennállnak, komolyan befolyásolják a fejlődő országok kereskedelmét és gazdasági fejlődését.

3. A Textilbizottság tagjai elismerték, hogy a textiltermékek világkereskedelmének helyzete továbbra sem kielégítő és hogy ez a helyzet, ha nem orvosolják kielégítő módon, káros következményekkel járhat a textiltermékek világkereskedelmében részt vevő országok számára, legyenek azok akár importőrök, akar exportőrök, vagy mindkettők. Kedvezőtlen hatást gyakorolna ez továbbá a nemzetközi kereskedelmi együttműködés jövőjére és károsan hatna vissza a kereskedelmi kapcsolatokra általában és a fejlődő országok kereskedelmére különösen.

4. Néhány, - importőr, illetőleg exportőr -résztvevő ország, úgy vélekedett, hogy célszerű lenne az Egyezmény szövegének módosítása. Mások azon a véleményen voltak, hogy minden felmerülő nehézség a végrehajtás problémáinak tulajdonítható és az Egyezmény rendelkezései lehetővé teszik ezen problémák megoldását. Megegyezés jött létre arról, hogy a textilkereskedelem valamennyi súlyos problémáját tanácskozások és tárgyalások útján kell rendezni.

5.1. Azokat a kérdéseket illetően, amelyeket egy nagy résztvevő importőr ország a Bizottságnak tett bejelentésében a számára a legsúlyosabb beviteli problémaként jelölt meg. a Textilbizottság elismerte, hogy az ilyen kérdéseket bilaterális úton kell rendezni, az Egyezmény 4. cikke vagy a 3. cikk 3. és 4. pontja rendelkezései alapján.

5.2. A Bizottság tudomásul vette egy nagy importáló ország nyilatkozatát arról, hogy kinyilvánított célkitűzéseit milyen alapon kívánja kétoldalú tanácskozások és tárgyalások útján megvalósítani, és tudomásul vette azon exportőr országok részéről kinyilvánított jóakaratot és rugalmasságot, amelyek ez idő szerint az Egyezmény tárgyát képező mindhárom nyersanyagból készült textiltermékek exportjának túlnyomó többségét adjak.

5.3. A Bizottság egyetértett abban, hogy az Egyezmény keretében valamennyi tanácskozást és tárgyalást a méltányosság és rugalmasság szellemében kell folytatni abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadható olyan megoldást lehessen találni az Egyezmény 4. cikk 3. pontja vagy 3. cikk 3. és 4. pontja szerint, amely magában foglalja annak lehetőségét is, hogy sajátos esetekben az egyes rendelkezésektől - ésszerűen - egyetértésben eltérjenek.

5.4. Megegyezés jött létre, hogy a fenti 3. alpontban előirányzott eltérések csak átmenetiek lehetnek és az érintett résztvevőknek a lehető legrövidebb időn belül vissza kell térniük az Egyezmény szabta keretek közé.

5.5. A Bizottság továbbá határozottan felszólította valamennyi résztvevőt, hogy mihamarabb bocsátkozzanak tárgyalásokba az Egyezmény szellemében kölcsönösen elfogadható megoldások elérése céljából.

5.6. A Bizottság leszögezte, hogy ezen megoldások keresése során figyelembe kell venni a fejlődő országok, a piacon újonnan jelentkezők és a kis szállítók érdekeit és teljes mértékben számításba kell venni az Egyezmény 1. cikk 4. pontjának rendelkezéseit.

6. A Bizottság elismerte, hogy azokat az országokat, amelyeknek piaca kicsiny, importja különlegesen nagy, hazai termelése pedig csekély, különösen súlyosan érintik az előző pontokban említett kereskedelmi problémák; problémáikat a méltányosság és a rugalmasság szellemében kell megoldani. Ezen országok esetében az Egyezmény 1. cikk 2. pontjának rendelkezéseit maradéktalanul alkalmazni kell.

7. A Bizottság leszögezte, hogy az Egyezmény által létrehozott két szervnek, a Textilbizottságnak és a Textil Felügyeleti Testületnek, a hatáskörükbe tartozó területeken továbbra is hatékonyan kell működniük.

8. Megerősítették, hogy az Egyezmény jövőbeli alkalmazása során a fejlődő országok sajátos problémáit teljes mértékben figyelembe kell venni az Egyezmény rendelkezéseivel, különösen az 1. cikk

3. pontjával és a 6. cikkel összhangban.

9. Valamennyi részvevő azon a véleményen volt, hogy az Egyezménynek a kölcsönös együttműködésen kell nyugodnia és alapul kell szolgálnia a problémák olyan megoldásához, amely lehetővé teszi az Egyezmény célkitűzéseinek elérését. A részvevők hangsúlyozták, hogy az Egyezmény alapvető célja a nemzetközi textilkereskedelem kibővítésének biztosítása, különösen a fejlődő országok tekintetében, valamint a textiltermékek forgalmát gátló akadályok csökkentése és világkereskedelmük liberalizálásának fokozatos megvalósítása, elkerülve ugyanakkor akár az importőr, akár pedig az exportőr országok piacainak és termelésének káros befolyásolását.

Ezzel kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Egyezmény megfelelő végrehajtása érdekében a részvevőknek mindaddig tartózkodniuk kell az Egyezmény tárgyát képező textíliákat érintő, annak kereteit meghaladó intézkedések tételétől, ameddig az Egyezményben előirányzott védelmi intézkedések körét ki nem merítették.

10. Figyelembe véve a textilkereskedelem fejlődését és ciklikusságát, valamint azt, hogy mind az importőr, mind pedig az exportőr országok számára fontos a problémáknak konstruktív és méltányos módon és a fenti 1-9. pontokban foglaltak alapján történő, valamennyi érintett fél érdekeit szolgáló előzetes megoldása, a Textilbizottság azon a nézeten volt, hogy az Egyezményt jelenlegi formájában négy évvel meg kell hosszabbítani; az erre a célra készült Jegyzőkönyv aláírásával, amely 1977. december 15-től kezdődően aláírásra nyitva áll."

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1978. március 8. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a külkereskedelmi miniszter gondoskodik.

Marjai József s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese