4/1978. (III. 5.) HM rendelet
a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MT rendelet végrehajtásáról
[Az alábbiakban közöljük a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III. 1.) MT rendeletnek és a végrehajtása tárgyában kiadott 4/1978. (III. 5.) HM rendeletnek az egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Az egységes szerkezeten belül az álló betűs szedés a minisztertanácsi (R), a dőlt betűs szedés a honvédelmi miniszteri (Vr) rendelet szövegét tartalmazza.]
A 16/1978. (III. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 10. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az igazságügy-miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
R 1. §
A rendelet hatálya kiterjed:
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tényleges állományának tagjaira a szolgálati viszonyuk keretében,
b) a Munkásőrség társadalmi állományú tagjaira, az önkéntes rendőrökre és határőrökre, az önkéntes tűzoltókra a szolgálati feladataik ellátásával kapcsolatos tevékenységük körében,
c) a honvédelmi oktatásban részt vevőkre a honvédelmi oktatási kötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettségük teljesítésével és az oktatáson való részvételükkel összefüggésben,
d) a tartalékos hadkötelesek önkéntes katonai továbbképzésén részt vevőkre.
e) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre e tevékenységükkel összefüggésben,
f) a hadkötelesekre a hadkötelezettséggel kapcsolatos jelentkezési (bevonulási) kötelezettségük teljesítésével összefüggésben.
R 2. §
(1) A fegyveres erő, a fegyveres testület és a rendészeti szerv (a továbbiakban: testület) az 1. §-ban meghatározott személynek, illetőleg hozzátartozójának (a továbbiakban: károsult) az ott meghatározott körben felmerült káráért - a 3-4. §-ban foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2) Mentesül a testület a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(1) Nem felel a testület a kárért, ha az a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a szolgálati helyre (a kötelezettség teljesítésének helyére) vagy onnan visszautazás közben következett be. Ilyen esetben is felel a testület a kárért, ha az utazás a testület saját szállítóeszközével vagy általa igénybe vett szállítóeszközzel történt, illetőleg ha a károsult önkéntes rendőr, önkéntes határőr, önkéntes tűzoltó vagy a Munkásőrség társadalmi állományú tagja.
(2) Ha az R. 1. §-ban felsorolt személy a tevékenységét rendeltetésszerűen a testület körlétén kívül látja el (rendőr, katonai rendész és forgalomirányító, munkásőr, pénzügyőr, tűzoltó stb.), az eközben történt károsodása okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.
R 3. §
(1) A szolgálat-teljesítéssel együttjáró megbetegedésért (szolgálati betegség) a testület vétkességére tekintet nélkül felel. Szolgálati betegség az a betegség, amely a szolgálat-teljesítéssel összefüggésben keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.
(2) A szolgálati betegségek körét az illetékes miniszter, illetőleg a Munkásőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: illetékes miniszter) határozza meg.
(3) A baleseten és a szolgálati betegségen kívül egyéb egészségkárosodásért a testület csak vétkessége esetén felel.
(1) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha számottevő munkaképességcsökkenéssel jár.
(2) Ha a baleset vagy betegség szolgálat-teljesítésre más szervhez vezényelt személyt ér, a kárért a testület ugyanúgy felel, mintha a sérelem nála következett volna be.
R 4. §
A testület a károsult dolgaiban - az 1. §-ban meghatározott körben - okozott kárért vétkességére tekintet nélkül akkor felel, ha az
a) a körletben, a megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett,
b) olyan balesettel vagy betegséggel kapcsolatban következett be, amelyért a testület kártérítéssel tartozik.
(1) A károsultnak a szolgálati helyre, illetőleg a kötelezettség teljesítésének helyére bevitt - az R 4. §-a alá nem tartozó - egyéb dolgáért a testület csak vétkessége esetén felel. Olyan ruházati és személyi használati tárgy tekintetében azonban, amelyet a károsultnak a szolgálati helyen, illetőleg a kötelezettség teljesítésének helyén kell tartania, vagy amelyet a szolgálat-teljesítés, illetőleg kötelezettség teljesítése közben is rendszerint magánál tart, a testület vétkességére tekintet nélkül felel.
(2) A testület elrendelheti a szolgálati helyre, illetőleg a kötelezettség teljesítésének helyére bevitt dolognak a megőrzőben, öltözőben történő kötelező elhelyezését. Ugyancsak elrendelheti a dolog bevitelének bejelentését, különösen ha az a szokásosnál nagyobb értékű. Megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételhez kötheti meghatározott dolgok bevitelét. Nem teheti ezt meg a szolgálati tevékenységhez, illetőleg a kötelezettség teljesítéséhez szükséges szokásos ruházati és személyi használati tárgyak tekintetében. Ha a károsult a testület ilyen irányú rendelkezését megszegi, az e körben keletkezett kárért - a szándékos károkozás esetét kivéve - a testület felelősséggel nem tartozik.
(3) A testület által szervezett kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényre a károsult által bevitt dologban keletkezett kárért a testület csak akkor felel az R szerint, ha a károsult a dolgot a testület által erre kijelölt vagy őrzött helyen (helyiségben) helyezte el.
R 5. §
(1) A kártérítési ügyben a károsult bejelentése alapján az illetékes miniszter által kijelölt szerv határoz. A határozat ellen szolgálati úton egyfokú jogorvoslatnak van helye.
(2) A károsult a másodfokú kártérítési határozat ellen 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz (1957. évi IV. tv. 55. §). A bíróság az ügyet érdemben bírálja el, és ennek során a kártérítési határozatot megváltoztathatja.
(1) Károsodás esetén az állományilletékes parancsnok (vezető) köteles 30 napon belül írásban felhívni a károsult figyelmét a kártérítési kérelem előterjesztésére.
(2) A károsult a kártérítési kérelmét az állományilletékes parancsnokához (vezetőjéhez), illetőleg az R 1. § f) pontja alá tartozó és a leszerelt hadköteles a lakóhelye szerint illetékes Budapest Fővárosi hadkiegészítő parancsnokhoz, illetőleg a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokhoz (a továbbiakban: illetékes parancsnok) nyújthatja be. Ha a kárért a testület felelőssége egyértelműen megállapítható, és az ügy megítélése egyszerű, az illetékes parancsnok a károsultnak a kártérítést kifizeti. Egyéb esetben a kérelmet és az ügyre vonatkozó bizonyítékokat 8 napon belül a (3) bekezdésben meghatározott első fokú hatósághoz terjeszti fel.
(3) A károsult kérelme alapján első fokú hatóságként a következő szervek járnak el:
a) a Magyar Néphadsereg állományába és az R 1. § f) pontja alá tartozó személy esetében az MN Pénzügyi Szolgálati Főnökség,
b) a Belügyminisztérium állományába tartozó személy, valamint az önkéntes rendőr és határőr, tűzoltó és önkéntes tűzoltó esetében a Belügyminisztérium Terv- és Pénzügyi Csoportfőnökség,
c) a Munkásőrség tagja esetében a Munkásőrség Országos Parancsnoksáqa Terv- és Pénzügyi Osztálya,
d) a büntetésvégrehajtási testület tagja esetétében a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága Pénzügyi és Ellenőrzési Osztálya,
e) a Vám- és Pénzügyőrség tagja esetében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,
f) a polgári védelmi kötelezettségét a munkahelyén kívül teljesítő személy esetében a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnoksága,
g) a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) állományába tartozó hivatásos katona, a tartalékosok önkéntes katonai továbbképzésén részt vevő és az MHSZ általános vagy kiegészítő tanfolyamán honvédelmi oktatásban részt vevő személy esetében az MHSZ Országos Központja Költségvetési és Pénzügyi Osztálya.
(4) A felelősség megállapítására, valamint a kár körének meghatározására és kiszámításának módjára vonatkozólag az R-ben és ebben a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a polgári védelmi kötelezettségét a munkahelyén teljesítőre és az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatásban részt vevőre is. A kártérítési eljárást a polgári védelmi kötelezettségét a munkahelyén teljesítő esetében a munkáltató vállalat (szövetkezet) folytatja le a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony keretében okozott kár elbírálásának szabályai szerint. Az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatásban részt vevő a kártérítési követelését közvetlenül bíróságnál érvényesítheti.
(1) A kártérítési kérelmet 60 napon belül határozattal kell elbírálni. A határozatot meg kell indokolni, és a károsulttal írásban kell közölni. A határozatban a fellebbezési lehetőségre a figyelmet fel kell hívni.
(2) A károsult a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet az illetékes miniszterhez. Az illetékes miniszter másodfokon ugyancsak megindokolt határozatot hoz, és azt - az első fokú hatóság útján - írásban közli a károsulttal. A határozatban a bírósági út lehetőségére a figyelmet fel kell hívni.
(3) A (2) bekezdésben, illetőleg az R-ben meghatározott illetékes miniszter a 4. § (3) bekezdésének
- a), f) és g) pontja tekintetében a honvédelmi miniszter,
- b) pontja tekintetében a belügyminiszter,
- c) pontja tekintetében a Munkásőrség országos parancsnoka,
- d) pontja tekintetében az igazságügyminiszter,
- e) pontja tekintetében a pénzügyminiszter.
(4) Az eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény III-V. fejezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A károsult - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a keresetet az első fokú hatósághoz [4. § (3) bek.] vagy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz nyújthatja be. Alperesként az illetékes minisztériumot (a Munkásőrség Országos Parancsnokságát) kell megjelölni. Ha a károsult a keresetet az első fokú hatóságnál terjesztette elő, az köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.
(6) A polgári védelmi kötelezettségét a munkahelyén teljesítő károsult a munkaügyi (szövetkezeti) döntőbizottság vagy a szövetkezet határozata ellen a döntőbizottság működési helye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz, illetőleg a szövetkezet székhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhat keresettel. Az oktatási intézményben folyó honvédelmi oktatásra kötelezett kártérítési perére az oktatási intézmény székhelye szerinti járásbíróság az illetékes.
R 6. §
A testület a kártérítési eljárásban kárként köteles megtéríteni különösen
a) jövedelem (kereset) veszteséget,
b) a dolgokban okozott károkat,
c) a költséget és a kiadást.
d) a hozzátartozók kárát, költségeit és kiadásait,
e) az okozott nem vagyoni hátrány csökkentésére vagy kiküszöbölésére alkalmas kárpótlást.
(1) A kár körének meghatározására és kiszámításának módjára - e rendeletben meghatározott eltérésekkel - a munkajogi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a sorállományú károsult a kár bekövetkezése előtt munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban állt, a keresetvesztesége megállapításánál a leszerelésekor vele azonos, illetőleg hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetét kell figyelembe venni.
(3) Ha a károsult a kár bekövetkezése előtt keresettel (jövedelemmel) nem rendelkezett, a kártérítés megállapításánál a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló külön jogszabályban a baleseti ellátás és nyugellátás alapjául meghatározott összeget kell alapul venni.*[1]
(4) A testület köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti.
(5) E rendelet alkalmazásában hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozónak kell tekinteni az élettársat is, feltéve, hogy a károsulttal való együttélésből gyermekük származott.
(6) A károsultat a megállapított kártérítés összege után az esedékessé válástól számított évi 5% késedelmi kamat, valamint a jogi képviseletével felmerült költség is megilleti.
(7) A kártérítési eljárás illeték- és költségmentes.
R 7. §
(1) E rendelet alapján támasztható kártérítési követelések 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, azt az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(3) A kártérítési igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás vagy a kártérítési követelésnek az illetékes miniszter által kijelölt szerv előtti érvényesítése, valamint a testület részéről való elismerés az elévülést megszakítja.
(1) Az R 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott menthető oknak minősülhet különösen, ha az állományilletékes parancsnok (vezető) a károsultat a kártérítési kérelem előterjesztésére a 4. § (1) bekezdése szerint nem hívta fel.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, kivételesen az elévült követelés is teljesíthető.
R 8. §
A rendelet nem érinti a balesetnek vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel, illetőleg a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére vonatkozó érdekvédelmi, társadalombiztosítási stb. szabályokat. Nem érinti továbbá a társadalombiztosításnak és az érdekvédelemnek a balesetről, a foglalkozási betegségről és a szolgálati betegségről szóló szabályait, illetőleg az ezek alapján járó szolgáltatásokat.
R 9. §
E rendeleten alapuló kártérítési követelésüket a polgári védelmi kötelezettségüket a munkahelyükön teljesítők a munkaügyi (szövetkezeti tagsági) viták szabályai szerint, az oktatási intézményekben folyó honvédelmi oktatásban részt vevők pedig az oktatási intézménnyel szemben közvetlenül a bíróságnál érvényesíthetik.
R 10. §
(1) Ez a rendelet 1978. április hó 1-én lép hatályba; egyidejűleg a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
(2) Ezt a rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Nem lehet alkalmazni ennek a rendeletnek a szabályait az 1965. január 1. előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.
(4) A rendelet végrehajtásáról, így különösen a kár körének meghatározásáról és a kár kiszámításának módjáról a honvédelmi miniszter - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben - gondoskodik.
Ez a rendelet 1978. április hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1967. (XI. 22.) HM-BM-IM-PM együttes rendelet a hatályát veszti.
Czinege Lajos vezérezredes s. k.,
honvédelmi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] 1/1976. (III. 31.) HM - EüM - PM számú együttes rendelet 7. §.