5/1978. (VI. 3.) IM-EüM együttes rendelet

az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1974. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr) 7. §-ában, továbbá a 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 20. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:

Az intézeti kezelés elrendelése

1. §

(1) A tvr hatálya alá eső kötelező intézeti gyógykezelés (a továbbiakban: intézeti kezelés) elrendelését a területileg illetékes ügyésznél az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a járási hivatal (a továbbiakban: egészségügyi szerv) javasolhatja. Ha az ügyész a javaslattal egyetért, a járásbírósághoz (városi, kerületi bírósághoz, a továbbiakban együtt: járásbíróság) indítványt nyújt be. Az indítványról a járásbíróság polgári nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz.

(2) Az eljárás költségmentes.

2. §

(1) Az egészségügyi szerv beszerzi és javaslatához csatolja azokat a bizonyítási eszközöket (orvosszakértői vélemények, előző gyógykezelés, kórházi és egyéb eljárás iratai, tanúvallomások, az eljárás alá vont személy családjának, gyermekének tartására vonatkozó bizonyítékok, környezettanulmány stb.), amelyek az indítvány elbírálásához szükségesek.

(2) A javaslat megtételéhez orvosszakértői vélemény beszerzése kötelező. Szakértőként igazságügyi - elsősorban elmeorvos vagy alkohológus - szakértőt kell kirendelni. Az eljárás alá vont köteles magát az orvosszakértői vizsgálatnak alávetni. A szakértői vizsgálatra az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet által kiadott Módszertani Levél irányadó.

(3) Az egészségügyi szerv eljárása során vizsgálja, hogy az eljárás alá vont személy esetében milyen kezelés indokolt. Ha a lefolytatott vizsgálat eredményeként az intézeti kezelés elrendelésére nem lehet javaslatot tenni, de egészségügyi intézményben történő kezelés szükséges, az egészségügyi szerv erről dönt. Ellenkező esetben javaslatot tesz az ügyésznek az intézeti kezelés elrendelésére. Ha azonban egyik kezelési módra sem kerülhet sor, az eljárást megszünteti. Eljárásának eredményéről mindegyik esetben írásban értesíti az ügyészt, az eljárás alá vont személyt, valamint az eljárás kezdeményezőjét.

3. §

(1) Az egészségügyi szerv eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai, valamint az Egészségügyi Minisztérium által kiadott szakmai irányelvek az irányadók.

(2) Az eljárás alá vont személy elővezetésének foganatosításához az ügyész jóváhagyása nem szükséges.

(3) Ha az ügyész az eljárás megszüntetésével nem ért egyet és az eljárás folytatását látja indokoltnak, illetőleg, ha az intézeti kezelésre vonatkozó indítvány megtételéhez további adatok felderítését tartja szükségesnek, azzal az egészségügyi szervet bízza meg, az eljárás kisebb jelentőségű hiányosságait saját hatáskörben pótolja.

4. §

(1) A járásbíróság az intézeti kezelés elrendelésére vonatkozó indítványt soron kívül tárgyalja. A tárgyalás időpontjáról az ügyészt értesíti, az ügyész távolléte azonban a tárgyalás megtartásának nem akadálya.

(2) A járásbíróság az eljárás alá vont személyt meghallgatja. Ha az eljárás alá vont személy az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a járásbíróság újabb tárgyalási határnapot tűz ki, és elrendeli az elővezetését.

(3) A járásbíróság erre irányuló kérelemre, az ügyész indítványára, szükség esetén pedig hivatalból is dönt az eljárás alá vont személy arra ráutal gyermekének tartásáról az intézeti kezelés tartamára. A gyermektartásdíj alapja a beutalt keresményének adóval, a beutalt eltartásával felmerülő, továbbá a saját szükségleteire fordítható, illetőleg tartalékolható összeggel csökkentett része. A gyermektartásdíj összege egy gyermek után a beutaltnak az említettek szerint fennmaradó keresményének a fele, két gyermek esetében a kétharmada, három vagy több gyermek után a fennmaradó keresmény teljes összege. Egyebekben a gyermektartásdíj behajtására a bírósági végrehajtás szabályai irányadók azzal, hogy gyermektartásdíj fejében a levonás a fent említett értékhatárokig terjedhet.

(4) A járásbíróság az ügyész indítványáról - amennyiben szükséges, további bizonyítékok beszerzése után - végzéssel határoz.

(5) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a járásbíróság az eljárást megszünteti.

5. §

(1) A járásbíróság az intézetbe utalást elrendelő végzést, valamint az orvosszakértői véleményt az alkoholista gyógykezeléséhez szükséges iratokkal együtt (előző alkoholelvonó kezelés, továbbá esetleges más gyógykezelés iratai stb.) haladéktalanul megküldi az intézet vezetőjének. Ha a beutalt fellebbezéssel élt, a másodfokú eljáráshoz szükséges iratokat - hivatalos másolat készítése után - a bíróság megkeresésére haladéktalanul meg kell küldeni. A másodfokú határozatot és a gyógykezeléshez szükséges iratokat a másodfokú bíróság közvetlenül az intézetnek küldi meg.

(2) Az intézet vezetője a végzés kézhezvétele után a beutaltat írásban felhívja, hogy a kitűzött időben és helyen - elővezetés terhe mellett - jelenjék meg. A szabályszerű felhívás ellenére meg nem jelent beutalt elővezethető. Ha az elővezetést azért nem lehet végrehajtani, mert a beutalt ismeretlen helyen tartózkodik, felkutatása iránt kell intézkedni.

(3) Az elővezetés, valamint ennek érdekében a tartózkodási hely felkutatása iránt a területileg illetékes járási, illetőleg városi, fővárosi kerületi rendőrkapitányságot az intézet vezetője keresi meg. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása nem szükséges.

(4) Az elővezetés történhet közvetlenül az intézetbe, illetőleg az erre a célra kijelölt átmeneti tartózkodási helyre. Az elővezetés és az intézetbe befogadás között eltelt idő beszámít a gyógykezelés időtartamába. Ez alatt az idő alatt megfelelő orvosi ellátásról, szükség esetén a megyei kórház alkoholelvonó osztályára történő beszállításról kell gondoskodni.

(5) Ha a beutalt közvetlenül a kórház alkoholelvonó osztályáról kerül be az intézetbe, a kezelés kétéves időtartamába a kórházban - a beutalást megelőzően - eltöltött idő is beszámít.

Az intézeti kezelés

6. §

Az intézet vezetője orvosi vélemény alapján határozza meg, hogy a beutalt milyen gyógykezelésnek köteles magát alávetni, és milyen munka végzésére alkalmas. Az elvégzett munkáért külön jogszabály szerinti díjazás jár.

Az intézeti kezelés felfüggesztése

7. §

(1) Az intézet vezetője a kezelést meghatározott időre felfüggesztheti és a beutaltat az intézetből ideiglenesen elbocsáthatja, ha

- az intézeti kezelés időtartamából egy év már eltelt,

- a kezelés tapasztalatai, így különösen a beutalt munkája és magatartása alapján következtetni lehet arra, hogy a gyógykezelés hatásosnak bizonyult,

- az intézeten kívül töltendő idő tartama alatt biztosítottnak látszik az alkoholmentes életmód és a mindennapi életbe való beilleszkedés,

- a beutaltnak munkahelye van és létfeltételei biztosítottak.

(2) Az intézet vezetője a kezelés felfüggesztése előtt megkeresi az egészségügyi szervet a szükséges gondozás és az arról való tájékoztatás iránt, hogy az előző bekezdésben foglalt intézeten kívüli feltételek biztosítottak-e.

(3) A felfüggesztés időtartama nem lehet hosszabb, a kezelésből még hátralevő időnél.

(4) Ha a beutalt a felfüggesztés időtartama alatt olyan életmódot folytat, amely a kezelés eredménytelenségére utal, erről az egészségügyi szerv jegyzőkönyvet készít, s azt megküldi az intézet vezetőjének, aki - ha szükségesnek mutatkozik - intézkedik a kezelés folytatásáról. A felfüggesztés folytán az intézeten kívül eltöltött idő a kezelés két éves időtartamába beszámít.

(5) A beutalástól számított két év eltelte után a kezelést nem lehet folytatni, azt meg kell szüntetni.

Az intézeti kezelés megszüntetése

8. §

(1) Ha a beutalt elbocsátásának a tvr 4. §-ában foglalt bármelyik feltétele fennáll, az intézet vezetője a beutaltat - orvosi vélemény alapján - hivatalból, illetőleg a beutalt kérelmére haladéktalanul elbocsátja. Egyidejűleg az iratokat - az intézeti orvosi véleménnyel együtt - a bírósághoz terjeszti az intézeti kezelés megszüntetéséről való döntés végett.

(2) A beutalt kérelmének elutasítása esetében a járásbírósághoz fordulhat. Kérelmét az intézet vezetője - javaslatával, és az intézeti orvosi véleménnyel együtt - továbbítja a bírósághoz.

(3) A tvr 4. §-ában nem említett okokra hivatkozással a beutalt akkor kérheti az intézetből való elbocsátását, ha a kezelésből legalább már egy év eltelt. A kérelmet az intézet vezetője -javaslatával és az intézeti orvosi véleménnyel együtt - a kérelem felől való döntés végett a bírósághoz továbbítja.

9. §

(1) Ha az intézet vezetője a beutaltat az intézetből a tvr 4. §-ában megjelölt bármely okból elbocsátotta, a járásbíróság az intézeti kezelés megszüntetéséről tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalást akkor tűz ki, ha megítélése szerint további szakértői bizonyítás vagy a beutalt meghallgatása szükséges. Ha a járásbíróság megállapítása szerint megszüntetésnek nincs helye, az intézeti kezelést folytatni kell. A kezelés időtartama azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a beutalástól számított két évet.

(2) Ha a tvr 4. §-ának a) és b) pontjában említett esetben az intézet vezetője - a beutalt kérelmével ellentétben - nem látta indokoltnak az elbocsátást, továbbá ha a beutalt az elbocsátását nem a tvr 4. §-ában megjelölt okból kérte, a járásbíróság - ha az szükséges - a beutalt, illetőleg igazságügyi orvosszakértő meghallgatása után dönt. Ebben az esetben a beutaltat csak a kezelés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedése után lehet elbocsátani.

(3) Ha a beutalt megszüntetés iránti kérelmét a bíróság elutasította, újabb kérelmet az elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított három hónap eltelte után nyújthat be, kivéve, ha a tvr 4. §-ában foglalt valamely ok fennáll.

Az intézeti kezelés megszűnése

10. §

(1) Ha a beutalt előzetes letartóztatását, illetőleg vele szemben szabadságvesztés végrehajtását rendelték el, az intézeti kezelés megszűnik.

(2) Hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés esetén az intézet vezetője kezdeményezheti a szabadságvesztés büntetés megkezdésének elhalasztását az intézeti kezelés befejezéséig. Ha a beutalttal szemben javító-nevelő munka végrehajtását rendelték el, az intézet vezetője előterjesztést tesz a büntető ügyben eljárt első fokú bírósághoz halasztás engedélyezése iránt.

(3) Kórházi vagy más gyógyintézeti gyógykezelés esetén, ha az a három hónapot meghaladja, az intézet vezetője orvosi vélemény alapján dönt arról, hogy az intézeti kezelés folytatható-e vagy pedig elbocsátásnak és a kezelés megszüntetése kezdeményezésének van helye.

Hadköteles intézeti kezelése

11. §

(1) Az intézetben kezelt sorköteles katonái szolgálatra való behívása esetén a már megkezdett intézeti kezelés megszűnik. Ha a sorkötelest az intézetbe történő felvétel előtt hívják be a sorkatonai szolgálatra, az intézeti beutaló határozat hatályát veszti.

(2) A tartalékos hadköteles intézeti kezelését a tartalékos katonai szolgálatra való behívás nem szakítja meg.

Az utógondozás

12. §

(1) Az intézetből való elbocsátásról az intézet vezetője a beutalt lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szervet értesíti. Ha az elbocsátásról a járásbíróság határozott, az intézeti kezelés megszüntetéséről szóló határozatot az egészségügyi szervnek megküldi, hogy az utógondozás, szükség esetén további gyógykezelés iránt intézkedjék.

(2) Az utógondozás feladatainak ellátása során az egészségügyi szakigazgatási szervek együttműködnek az alkoholgondozó intézetekkel.

Záró rendelkezések

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 13/1974. (XII. 28.) IM-EüM rendelet hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter