16/1972. (IV. 29.) MT rendelet

az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: törvény) 91. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §[1] A népjóléti miniszter az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) szükségessé teszi; ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közegészségügyi-járványügyi veszély elhárítása érdekében szükségesek.

2. §

3. §

4. § A munkafolyamatokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatos közegészségügyi követelményeket úgy kell érvényesíteni, hogy egészséges munkakörülmények jöjjenek létre, a foglalkozási ártalmakat és betegségeket megelőzzék, az egészségre káros munkakörülmények megszűnjenek, a mérgező anyagok esetleges ártalmait elhárítsák, és kiküszöböljék az új technológiai folyamatokkal járó esetleges veszélyeket.

5. §

6. § (1) A külföldről behozott élelmiszerekkel szemben ugyanazokat az egészségügyi követelményeket kell érvényesíteni, mint a hazai élelmiszereknél.

(2) A népjóléti miniszter állapítja meg azokat az élelmezéssel kapcsolatos munkaköröket, amelyekben csak olyan személy dolgozhat, illetőleg alkalmazható, aki rendelkezik az előírt egészségügyi ismeretekkel. Az egészségügyi ismeretek anyagát a népjóléti miniszter határozza meg.

7. § (1) A népjóléti miniszter határozza meg az egyes területeken rendszeresen előforduló megbetegedések (tájbetegségek) megszüntetésének eszközeit és módszereit, irányítja és összehangolja az érdekelt szervek erre irányuló tevékenységét.

(2) A népjóléti miniszter irányítja és ellenőrzi az elemi csapással összefüggő egészségártalmak megelőzését, illetőleg megszüntetését.

8. § A védőoltást új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal, továbbá az ezzel kapcsolatos szükséges szűrővizsgálatot csak a népjóléti miniszter engedélyével szabad végezni.

9. § A fertőző betegek és a fertőző betegségre gyanús személyek közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközön történő szállításának szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg.

10. § (1) A járványveszélyt vagy a járvány fennállását, valamint a szükséges intézkedéseket az ország vagy több megye területére az országos tisztifőorvos, egy megye területére vagy annak egy részére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete állapítja meg. A népjóléti miniszter határozza meg, hogy a szükséges intézkedéseket mely szerv teszi meg.

(2) A népjóléti miniszter állapítja meg azokat a munkaköröket (foglalkozási ágakat), amelyekben csak olyan személy dolgozhat, illetőleg alkalmazható, aki részt vett a kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton, az orvosi vizsgálat szerint jogszabályban meghatározott fertőző betegségben nem szenved, járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alatt nem áll.

11. § (1) Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a népjóléti miniszter szabályozza a közegészségügyi-járványügyi érdekből elrendelt rovar- és rágcsálóirtás költségeinek viselését.

(2) A népjóléti miniszter állapítja meg azoknak a szereknek (rovar- és rágcsálóirtó szereknek, fertőtlenítőszereknek stb.) és eszközöknek (gépeknek, készülékeknek) előállítására, minőségére és forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeket, és engedélyezi forgalomba hozatalukat, amelyek a fertőző betegségek elleni védekezésre, valamint a járvány bekövetkezésének, illetőleg terjedésének megakadályozására szolgálnak.

12. § (1)[2]

(2)[3] Az állam által járadék útján történő kártalanítás esetében a bíróság ítéletének (egyezséget jóváhagyó határozatának) jogerőre emelkedése napját követő hónap 1. napjától esedékes járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

13. §[4]

13/A. §[5]

13/B. §[6]

13/C. §[7]

13/D. §[8]

14. §[9]

15. §

16. § Az elsősegélynyújtásról a munkahely, illetőleg az intézmény fenntartója köteles gondoskodni a népjóléti miniszternek - az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - jogszabályban megállapított rendelkezései szerint.

17. § (1) A harmadik életévüket be nem töltött egészséges gyermekek időszakos elhelyezésére, szakszerű gondozására és nevelésére bölcsődék,

- az állami gondozásba vett, illetőleg átmeneti elhelyezésre szoruló három éven aluli gyermekek részére, valamint a veszélyeztetett koraszülött csecsemők utógondozására csecsemőotthonok,

- a gyógypedagógiai vagy egyéb oktatásra és nevelésre alkalmatlan testi és értelmi fogyatékosok elhelyezésére, ápolására egészségügyi gyermekotthonok

működnek.

(2)

18. § (1) A betegségi biztosításban részesülő gümőkóros beteg gyógykezelése alatt gyógyulásának elősegítése érdekében - anyagi és családi viszonyaitól függően - az állam terhére anyagi támogatásban részesíthető. Az anyagi támogatás feltételeit és mértékét a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel - a gümőkóros termelőszövetkezeti tag esetében az említett szervek mellett a földművelésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával is - egyetértésben a népjóléti miniszter állapítja meg.

(2) A fertőző gümőkóros vagy arra gyanús anya egy éven aluli gyermekét, elsősorban újszülött gyermekét a gümőkórral szembeni védettség kialakulásáig állami csecsemőotthonban lehet elhelyezni, ha a gyermek elkülönítéséről más megnyugtató módon nem lehet gondoskodni. A gyermek csecsemőotthoni elhelyezésének költségei az államot terhelik.

(3) Ha a gyermeket azért vették állami gondozásba, mert környezetében élő gümőkóros beteg részéről fertőzés veszélye fenyegeti, a gondozásért térítést (gondozási díjat) nem kell fizetni. E rendelkezés végrehajtásáról a népjóléti miniszterrel egyetértésben a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik.

19. § (1) Az elmebetegek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél a népjóléti miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszter gondoskodik.

(2) Az elmebetegek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.

20. § (1) Az alkoholisták, a kábítószerélvezők és a gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, valamint az egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélők felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.

(2)[10]

21. § A vérellátás országos megszervezése, irányítása és fejlesztése a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a népjóléti miniszter feladata.

22. §[11]

23. §[12]

24. §[13]

25. §[14]

25/A. §[15]

26. §[16]

27. §

28. §[17]

29. § A népjóléti miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg, hogy a halál beálltát milyen módon kell megállapítani, ha holttestből élő személy testébe gyógykezelés érdekében átültetés céljából szervet vagy szövetet vesznek ki.

30. § (1) Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzésre, valamint az egészségügyi főiskolai hallgatók képzésére, továbbá az orvostudományi egyetemekre, az Orvostovábbképző Egyetemre és az oktatásba bevont egészségügyi intézmények oktató tevékenységére a felsőfokú oktatás és intézményeit szabályozó általános rendelkezések, valamint a népjóléti miniszter rendelkezései az irányadók.

(2) Az egyéb egészségügyi szakképzés irányát, a képesítés megszerzésének feltételeit, az egyes egészségügyi munkakörök betöltéséhez szükséges képesítést a népjóléti miniszter állapítja meg.

(3) Az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek továbbképzése az Orvostovábbképző Egyetem tanszékein, az orvostudományi egyetemek intézeteiben és klinikáin, továbbá a népjóléti miniszter által kijelölt egészségügyi intézményekben történik. Az egyéb egészségügyi képesítésű dolgozók továbbképzése azokban az intézetekben, intézményekben történik amelyeket a népjóléti miniszter erre a célra szervezett, illetőleg kijelölt.

(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben - meghatározza az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek szakosító és általános továbbképzésére vonatkozó szabályokat.

31. § (1) A népjóléti miniszter az orvosok és gyógyszerészek nyilvántartásával kapcsolatban az orvosokat és a gyógyszerészeket, valamint a munkáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) A népjóléti miniszter indokolt esetben engedélyezheti, hogy külföldi állampolgárt oklevele honosítása nélkül egészségügyi intézetben, intézményben meghatározott ideig orvosi (gyógyszerészi) oklevélhez kötött munkakörben foglalkoztassanak (alkalmazzanak), illetőleg, hogy a külföldi állampolgár orvosi (gyógyszerészi) tevékenységet végezzen.

32. §

33. § Az orvosi magángyakorlat engedélyezésének feltételeit a népjóléti miniszter állapítja meg.

34. § (1) A Népjóléti Minisztérium által fenntartott egészségügyi intézmények jogszabályban megállapított rendelkezéseknek megfelelően részt vesznek az önkormányzatok egészségügyi feladatainak ellátásában.

(2) Az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények jogszabályban megállapított rendelkezések szerint részt vesznek egyes országos jellegű egészségügyi feladatok ellátásában, egyes feladatokat pedig az országos szempontok figyelembevételével több államigazgatási területre (megyére, városra) kiterjedően látnak el.

(3)

35. § (1) A népjóléti miniszter - ha rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) vagy más fontos közérdek szükségessé teszi - a közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi szervnél (intézetnél stb.) dolgozót közvetlenül, az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szervnél (intézménynél stb.) dolgozót a polgármester útján más helységbe kirendelheti.

(2) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közvetlenül intézkedhet a főváros, illetőleg a megye területén, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz, tartós orvoshiány stb.) vagy más fontos közérdek szükségessé teszi.

(3) A népjóléti miniszter felelős a Népjóléti Minisztérium és az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi szervek (intézetek, intézmények, szolgálatok, vállalatok stb.) felkészítéséért rendkívüli körülmények (járvány, árvíz stb.) esetére és azok működéséért ilyen esetben.

36. §

37. § (1) A törvény végrehajtására vonatkozó szabályokat - jogszabályban megállapított kivétellel - a népjóléti miniszter állapítja meg. Ennek keretében a népjóléti miniszter:

a) megállapítja a közegészségügyi és a járványügyi szabályokat és előírásokat,

b) meghatározza a költségvetési szerveknek, az állami vállalatoknak, a szövetkezeteknek, más jogi személyeknek és az állampolgároknak a törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával kapcsolatos kötelezettségeit,

c) szakmai, irányelveket és elvi állásfoglalásokat ad ki,

d)

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a lakosság egészségének védelme érdekében:

a) a legelterjedtebb betegségek korai felkutatása (megelőzése) céljából - a feltételek egyidejű biztosításával - kötelező szűrővizsgálatot rendeljen el;

b) egyes betegségekre bejelentési kötelezettséget állapítson meg, ezzel kapcsolatban meghatározza a bejelentésre kötelezettek körét, a bejelentés idejét és módját, valamint a bejelentendő adatokat.

(3)

38. § (1) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a törvény végrehajtásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó rendelkezéseket a népjóléti miniszterrel egyetértésben, illetőleg együttesen állapítja meg.

(2)

39. § (1) Az egészségügyi szervek kapcsolatát az önkormányzattal a népjóléti miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(2) Az egészségügyi törvényt és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kell végrehajtani.

II.

40-45. §

III. Záró rendelkezések

46. §[18] Ez a rendelet az 1972. évi július hó 1. napján lép hatályba.

47. § Nyilvántartást kell vezetni:

a) a népjóléti miniszter által meghatározott fertőző betegségek esetében a védőoltásra, a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, ellenőrzésre vagy zárlatra kötelezettekről, továbbá a fertőző betegségre gyanús személyekről;

b) a gyógyító-megelőző ellátás (szűrés, gyógykezelés, gondozás stb.) érdekében a népjóléti miniszter által meghatározott betegségekben szenvedő betegekről;

c) a kábítószerélvezőkről, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztókról, illetőleg az egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélőkről.

48. §[19]

Melléklet a 16/1972. (IV. 29.) MT rendelethez

A 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztő jogszabályok jegyzéke

A gyógyszerészet, a gyógyszerkészítés és forgalomba hozatal egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 3220/1947. (III. 14.) ME rendelet még hatályos rendelkezései,

az Országos Mentőszolgálat szervezéséről szóló 4980/1948. (IV. 30.) Korm. rendelet,

a vérátömlesztés (vértranszfúzió) országos megszervezéséről és Országos Vérellátó Szolgálat felállításáról szóló 11230/1948. (I. 9.) Korm. rendelet,

az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállításáról szóló 740/1949. (I. 22.) Korm. rendelet,

a vizsgázott fogászok és a fogművesmesterek működésének szabályozásáról szóló 4154/1949. (VII. 19.) Korm. rendelet még hatályos rendelkezései,

az Élelmezéstudományi Intézet létesítéséről szóló 4182/1949. (VIII. 6.) Korm. rendelet,

a vizsgázott fogászmesterek és a fogművesmesterek működésének szabályozásáról szóló 4154/1949. (VII. 19.) Korm. rendelet módosítása tárgyában kiadott 4219/1949. (IX. 6.) MT rendelet,

a külföldi gyógyszerkülönlegességek és az emberorvoslásban használatos bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző (diagnosztikai) készítmények forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok kiegészítéséről szóló 54/1950. (II. 12.) MT rendelet,

a kórházaknak és egyéb egészségügyi intézményeknek, valamint a hatósági orvosoknak és a magánorvosoknak a nemi betegekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 58/1950. (II. 18.) MT rendelet,

a gyógyszeralapanyagok, kiszerelt gyógyszerek és serobakteriológiai készítmények, valamint a kötszerek anyaggazdálkodási hatáskörének átruházásáról szóló 64/1950. (II. 28.) MT rendelet,

a bentlakásos intézetek és a tanműhelyek egyes egészségügyi kérdéseinek szabályozásáról szóló 209/1950. (VIII. 20.) MT rendelet,

a rosszindulatú daganatos megbetegedések bejelentéséről szóló 22/1951. (I. 20.) MT rendelet,

az üzemi egészségvédelem szabályozásáról szóló 70/1951. (III. 14.) MT rendelet,

a foglalkozási betegségek tekintetében bejelentési kötelezettség megállapításáról szóló 78/1951. (III. 17.) MT rendelet,

a nemi betegségek elleni védekezéssel kapcsolatos egyes kérdések újabb szabályozásáról szóló 82/1951. (III. 31.) MT rendelet,

a kézigyógyszertárakról szóló 119/1951. (VI. 5.) MT rendelet,

a nemi betegekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség módosításáról szóló 142/1951. (VIII. 21.) MT rendelet,

a körzeti és a közegészségügyi orvosi szolgálatról szóló 95/1952. (X. 13.) MT rendelet,

a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavításáról és a táppénzzel való visszaélések kiküszöböléséről szóló 1036/1952. (X. 13.) minisztertanácsi határozat,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT rendelet,

a közegészségügyi-járványügyi állomások szervezéséről szóló 2203/1954. (XII. 24.) minisztertanácsi határozat,

a trachoma elleni védekezésről szóló 67/1955. (XII. 11.) MT rendelet,

az orvostovábbképzés szervezetéről szóló 1013/1965. (II. 9.) minisztertanácsi határozat,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 68/1957. (XI. 5.) Korm. rendelet,

az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló 1004/1953. (II. 8.) minisztertanácsi határozat egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 1032/1957. (III. 22.) Korm. határozat,

az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet,

a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet,

az orvosellátás biztosításáról szóló 1023/1960. (IX. 4.) Korm. határozat,

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet,

a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 19/1966. (VI. 23.) Korm. rendelet,

a gyógyszerészi oklevélhez kötött munkakörben alkalmazható gyógyszerészek kötelező nyilvántartásba vételéről szóló 6/1967. (II. 14.) Korm. rendelet,

az egészségügyi miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 2065/1967. (XII. 1.) Korm. határozat.