8/1978. (XII. 5.) IM rendelet
a gazdálkodó szervezetek között szállítási és vállalkozási szerződésből eredő jogvitákban eljáró választottbíróságról
A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 111. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A R. 111. §-ában meghatározott választottbíróság eljárásának (a továbbiakban: választottbíróság) a felek írásbeli megállapodása (szerződés, kikötés, záradék stb.) alapján van helye.
2. §
Választottbíróság járhat el:
a) valamennyi gazdálkodó szervezet esetében vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a teljesítést megelőzően felmerült vitákban, kivéve a szerződéskötési kötelezettség körében a szerződés létrehozásával, módosításával, megszüntetésével, felbontásával vagy hatályban való fenntartásával kapcsolatos vitákat;
b) a tröszt keretében működő vállalatok esetében szállítási és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban közöttük felmerült bármely vitában;
c) ha egyik vagy mindkét fél külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, mind a szállítási, mind a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban felmerült bármely vitában.
3. §
A 2. §-ban meghatározott esetekben az e rendelet szerint alakult eseti választottbíróság, a 2. § c) pontjában meghatározott esetben pedig - a felek megállapodásától függően - a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett állandó Kamarai Választottbíróság is eljárhat.
4. §
(1) A választottbíróság bíráinak névjegyzékét a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett állandó Kamarai Választottbíróság Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) vezeti.
(2) A választottbírák névjegyzékébe azokat a magyar állampolgárokat kell felvenni, akiket a Magyar Kereskedelmi Kamara Közgyűlése három évi időtartamra megválasztott.
(3) A Magyar Kereskedelmi Kamara Közgyűlése a választottbíráltat az illetékes miniszterek, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének javaslatára a magasfokú szakismeretekkel rendelkező, gyakorló jogászok (bírák, jogtanácsosok, stb.), a jogtudomány képviselői (egyetemi tanárok stb.), továbbá felsőfokú műszaki képzettségű elméleti és gyakorlati szakemberek közül választja meg.
(4) A választottbírói névjegyzékben fel kell tüntetni a választottbíró családi és utónevét, lakhelyét, foglalkozását és tudományos fokozatát (címét).
(5) A választottbírákat a Magyar Kereskedelmi Kamara Közgyűlése bármikor visszahívhatja.
5. §
(1) A választottbíróság szervezetére, működésére, eljárására, a felmerülő költségek viselésére vonatkozó kérdéseket egyebekben a felek - a Pp. 360-363. §-ának keretei között, az e rendelet mellékletében közölt eljárási szabályzat-minta figyelembevételével - a választottbírósági hatáskör kikötéséről szóló írásbeli megállapodásukban rendezik. Ennek hiányában - az említett keretekben - eljárását a választottbíróság maga határozza meg.
(2) Választottbíróként csak olyan személyt lehet kijelölni, aki a 4. § szerint vezetett névjegyzékbe fel van véve. Ha a választottbíró személyének kijelölése nem történik meg, a hiányt a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke pótolja.
(3) A választottbírósági eljárás megindulásakor a felek kötelesek az eljárási illetéknek, továbbá a választottbírák díjának és költségeinek megfelelő összegű költségelőleget a Magyar Kereskedelmi Kamarának a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájára átutalni.
(4) A keresetlevelet a Titkársághoz kell benyújtani. A felperes által nyújtandó költségelőleg összegét a Titkárság állapítja meg. Ezt a felperes köteles 30 napon belül átutalni. Az előleg átutalása esetében a keresetlevél beadásának hatályát a keresetlevélnek a Titkársághoz való érkezésétől kell számítani. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy a felperes nem nyújtott be keresetlevelet.
(5) A választottbírák díjának és költségeinek kifizetéséről, továbbá a választottbírósági eljárási illeték átutalásáról a Titkárság gondoskodik.
(6) A bíróság a Pp. 152. §-a (2) bekezdése alapján a pert akkor is felfüggesztheti, ha az előzetes kérdés elbírálása választottbírósági eljárásra tartozik.
6. §
(1) A választottbíró díjára a vállalati műszaki-gazdasági tanácsadó megnevezésű munkakörre megállapított bért kell alapul venni a választottbíró működéséhez szükséges idő figyelembevételével.
(2) A választottbíró díjának felső határa nem haladhatja meg a vállalati műszaki-gazdasági tanácsadó megnevezésű munkakörre megállapított legfelső bértétel alapján számított egyhavi munkabér összegét.
(3) A választottbírósági eljárásban a meghatalmazott munkadíját a meghatalmazó viseli.
7. §
(1) A választottbírósági eljárás iratait a Titkárságnál kell letétbe helyezni. A Magyar Kereskedelmi Kamara az ítélet, illetőleg az egyezség egy kiadmányát megküldi letéti őrzés végett a Fővárosi Bíróságnak [Pp. 361. § (3) bek.].
(2) A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Titkárság látja el.
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter
Melléklet a 8/1978. (XII. 5.) IM rendelethez
Választottbirósági eljárási szabályzat-minta
A választottbíróság megalakulása
1. A felek megállapodásához képest a választottbíróság akár három tagú tanácsban, akár egyesbíróként járhat el. Ha tanács jár el, mindegyik fél választ egy bírót és azok közösen jelölik ki a tanács elnökét. Az egyesbírót a felek közös megegyezéssel választják.
2. Ha a kijelölt választottbíró bármely okból nem látja el tisztét, új választottbírót kell kijelölni.
3. Ha a felek nem jelölték ki választottbíráikat, illetőleg az elnök kijelölése nem történt meg, őt a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke jelöli ki.
Meghatalmazottak
4. A választottbírósági eljárásban ugyanazok járhatnak el meghatalmazottként, mint akik a Pp.
67. §-a szerint erre jogosultak. A meghatalmazást írásba kell foglalni.
Keresetlevél, válaszirat
5. A keresetlevelet írásban kell előterjeszteni és abba minden olyan lényeges adatot bele kell foglalni, ami az ügy eldöntése szempontjából jelentős. A keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni.
6. Az alperes ellenkérelmét akár válasziratban, akár a tárgyaláson szóban is előadhatja.
Tárgyalás
7. A feleket (képviselőiket) a tárgyaláson meg kell hallgatni, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. Ha bizonyítás lefolytatása szükséges, ezt a választottbíróság közvetlenül vagy kiküldött bírája útján foganatosítja.
9. Kényszerintézkedéseknek (pénzbírság, elővezetés stb.) nincs helye.
Jegyzőkönyv
10. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a felek, az eljáró választottbírák és a jegyzőkönyvvezető nevét, a per rövid leírását, az elhangzott nyilatkozatokat, a lefolytatott bizonyítást.
11. A jegyzőkönyvet az elnök (az egyesbíró) és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
12. A jegyzőkönyvvezető alkalmazása nem kötelező. Ilyen esetben a jegyzőkönyvet az eljáró választottbírák egyike készíti.
Határozathozatal
13. A választottbíróság a per érdemében ítélettel dönt, és köteles ítéletét megindokolni. Az ítéletet mindegyik bíró és az elnök (egyesbíró) is aláírja.
14. A választottbíróság eljárása során köteles megkísérelni, hogy a felek között egyezség jöjjön létre. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a felek méltányos érdekeinek és a népgazdaság érdekeinek, azt a választottbíróság jóváhagyja, ellenkező esetben a tárgyalást folytatja és érdemben dönt.
15. Ha az ügy nem tartozik választottbírósági eljárásra, vagy a felek az eljárás folytatását nem kérik, a választottbíróság a pert végzéssel megszünteti.
16. A választottbíróság valamennyi határozatát annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból a feleken kívül a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Állandó Kamarai Választottbíróság Titkárságának további két példány álljon rendelkezésére.
Költségek
17. A perköltségek körébe tartoznak az eljárási illeték, a kamarai állandó költség, a választottbírák díja és költsége, a bizonyítással felmerült költségek, a meghatalmazottak költségei, továbbá az eljárást megelőző vagy az eljárás folyamán felmerült egyéb célszerű és indokolt költségek.
18. A bizonyítás költségeit a bizonyító fél előlegezi.
19. Az eljárást befejező határozatban (ítéletben, egyezséget jóváhagyó végzésben, stb.) dönteni kell a költségek viselése felől. A pernyertes fél költségeinek viselésére a pervesztes felet kell kötelezni. Részleges pernyertesség esetében a pernyertesség arányának figyelembevételével kell a pervesztes felet költségviselésre kötelezni. Egyébként a választottbíróság a költségek viselése felől az összes körülmények gondos mérlegelése alapján dönt.
Végrehajtás
20. A választottbíróság ítélete, marasztaló végzése és a végzésével jóváhagyott egyezség végrehajtását az erre a célra a választottbíróság által kiállított kiadmány alapján lehet kérni.
Iratok megküldése
21. Az ügy befejezése után a választottbíróság valamennyi iratát meg kell küldeni a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett állandó Kamarai Választottbíróság Titkárságának.