1979. évi 10. törvényerejű rendelet

a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a következők szerint módosul:

1. § Az Sztv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén a szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelezettségszegés, ha ez a szervezet (szervezeti egység) vezetőjének meghallgatása útján sem állapítható meg, a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét kell felelősségre vonni."

2. § (1) Az Sztv. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult."

(2) Az Sztv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe (3) bekezdésként a következő rendelkezés lép:

"(3) A magánindítványt attól a naptól számított tizenöt nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett."

(3) Az Sztv. 9. §-ának jelenlegi (3) bekezdése (4) bekezdésre változik.

3. § Az Sztv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege - a helyszíni bírság kivételével - száz, legmagasabb összege ötezer, a jogszabály által meghatározott esetekben tízezer forint.

(2) A tanács rendelete háromezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét."

4. § Az Sztv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az elkövetővel szemben a rendőrség hatáskörébe tartozó elzárással sújtható vagy közúti szabálysértésen felül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat."

5. § Az Sztv. 43. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2), illetőleg (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(2) A szabálysértési hatóság - a tényállás tisztázása érdekében - az elkövetőt meghallgathatja, iratokat szerezhet be, illetőleg más szerveket adatok közlésére hívhat fel. Az elkövető személyes meghallgatása során - ha ez indokolt - nyomban áttérhet az ügy tárgyalására."

6. § (1) Az Sztv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság a tulajdon elleni szabálysértés, az orgazdaság, továbbá a magánlaksértés felderítése érdekében a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Ilyen esetben a rendőrség köteles a felderítésben közreműködni."

(2) Az Sztv. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendőrség bármely szabálysértés megelőzése, valamint a szabálysértés bizonyítékául szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyak visszatartása érdekében megteheti a szükséges intézkedést."

7. § Az Sztv. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a felderítés során nem állapítható meg, az eljárást a rendőrség illetékes szerve szünteti meg."

8. § Az Sztv. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelőhatás így is elérhető, a szabálysértési hatóság az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül figyelmeztetést, elkobzást alkalmazhat, pénzbírságot szabhat ki, kártérítést állapíthat meg.

(2) A tárgyalás nélkül hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kifogást tehet, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

(3) A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát tárgyalás nélkül visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja.

(4) Ha a kifogás elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az első fokú szabálysértési hatóság a kifogást elutasítja. Ha a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, az ügyben harminc napon belül tárgyalást kell tartania."

9. § (1) Az Sztv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság tárgyalást tart, ha a szabálysértés elzárással is sújtható, valamint más szabálysértés esetében is, ha a tényállás tisztázása vagy a nevelőhatás elérése szükségessé teszi."

(2) Az Sztv. 52. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tárgyalásról jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni."

10. § Az Sztv. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (2) és (3) bekezdése (3) és (4) bekezdésre változik:

"(2) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merül fel, hogy az elkövető a magyar nyelvet nem ismeri."

11. § Az Sztv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A határozatot kézbesíteni kell a kifogás benyújtására, illetőleg a fellebbezésre jogosultnak.

(2) Tárgyaláson a szabálysértési hatóság határozatát kihirdeti. A kihirdetett határozatot kézbesíteni kell, ha az elkövető fellebbezést jelent be, illetőleg a szabálysértési, hatóság kártérítést állapított meg.

(3) Ha az ügy bonyolultsága szükségessé teszi, a határozat meghozatalát és kihirdetését legfeljebb három napra el lehet halasztani. Ha az elkövető ismételt megjelenése nehézségbe ütközik, a határozat kézbesítésének van helye."

12. § Az Sztv. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtható felülvizsgálati kérelemre, valamint annak elbírálására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók (1957. évi IV. tv. 64-66. §-ai)."

13. § (1) Az Sztv. 78. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Őrizetben levő fiatalkorú esetében a tárgyalásra a gyámhatóság képviselőjét is meg kell idézni."

(2) Az Sztv. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a gondozó nem jelent meg a tárgyaláson, részére a szabálysértési hatóság a határozatot kézbesíti. A határozat ellen mind a fiatalkorú gondozója, mind az eljárásban részt vevő gyámhatóság fellebbezhet."

14. § Az Sztv. a következő 78/A-78/C. §-sal egészül ki:

"A becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések

78/A. § Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve hogy a cselekmény még nem évült el.

78/B. § (1) A szabálysértési hatóság az ügy tárgyaláson kívüli elintézése, illetve a tárgyalás előtt az elkövetőt és a sértettet személyes meghallgatásra idézi meg, a képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatásra valamennyi sértettet meg kell idézni.

(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.

(3) A személyes meghallgatáson csak az arra idézett, illetőleg arról értesített személyek vehetnek részt. Ennek megkezdésekor a szabálysértési hatóság megállapítja az elkövető és a sértett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha ennek feltételei fennállnak - figyelmezteti az elkövetőt a magánindítvány utólagos előterjesztésének lehetőségére. Ezt követően megkísérli az elkövető és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, felveszi az elkövető személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá, hogy a szabálysértés elkövetését elismeri-e, és védekezésének alátámasztására milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. A sértettet felhívja bizonyítási eszközeinek megjelölésére.

(4) Ha az elkövető utólag magánindítványt terjesztett elő, a szabálysértési hatóság a sértettet elkövetőként is meghallgatja.

(5) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

78/C. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti, ha a sértett

a) a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelent meg és magát kellően nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be;

b) a magánindítványt visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes meghallgatás napjáig már lejárt."

15. § Az Sztv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály megengedi, egyes szabálysértések tettenért elkövetője helyszíni bírsággal sújtható.

(2) Helyszíni bírság kiszabására - jogszabály által meghatározott körben - a rendőrség, a határőrség, a tanács szakigazgatási szerve részéről eljáró és erre felhatalmazott, továbbá a felügyelet részéről eljáró személy jogosult.

(3) A helyszíni bírság összege ötven forinttól kétszáz forintig, közúti közlekedési szabálysértés miatt háromszáz forintig, felügyelet helyszíni bírságolása során ezer forintig terjedhet."

16. § Az Sztv. 87. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"87. § (1) A felügyelet részéről eljáró személy az általa észlelt szabálysértést helyszíni birsággal sújthatja. Ha nem a helyszínen dönt, a felügyelet az ügyben az általános szabályok szerint jár el.

(2) A felügyelet köteles a hatáskörébe tartozó ügyben bármely szerv vagy személy feljelentése alapján [42. § (2) bek.] eljárni. A felügyelet azonban az ügyet - ha elbírálása nem tartozik a kizárólagos hatáskörébe - a tanácsi szabálysértési hatósághoz teheti át, ha ezt az eljárást gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja."

17. § Az Sztv. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az az engedéllyel rendelkező személy, aki az engedély kereteit túllépve lőfegyver, illetőleg lőszer előállítására, tartására, átadására, használatára vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi - feltéve, hogy a cselekményt az engedélyezettel azonos vagy annál kisebb hatékonyságú lőfegyverre avagy kisebb mennyiségű lőszerre követi el - ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

18. § Az Sztv. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sugárzó anyag termelésére, felhasználására, vagy szállítására engedéllyel rendelkező az a személy, aki a biztonsági szabályokat megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.",

19. § (1) Az Sztv. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az Sztv. 91. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, a jelenlegi (3) bekezdés (2) bekezdésre változik.

20. § (1) Az Sztv. 92. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tiltott kéjelgés

(1) Aki pénzért közösül vagy fajtalankodik, elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az Sztv. 92. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti; a jelenlegi (3) bekezdés (2) bekezdésre változik.

21. § (1) Az Sztv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az Sztv. 93. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti; a jelenlegi (3) bekezdés (2) bekezdésre változik.

22. § Az Sztv. a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"Magánlaksértés

96/A. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bentmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye."

23. § Az Sztv. a következő 96/B §-sal egészül ki:

"Becsületsértés

96/B. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye."

24. § Az Sztv. 97. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) olyan helyiségben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság vagy a rendőrség kitiltotta".

25. § Az Sztv. 97/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a szabadságvesztésből véglegesen szabadult vagy a szigorított őrizetből véglegesen elbocsátott személy, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi,

elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

26. § Az Sztv. 98. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. § Aki a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy jogszerű eljárását szándékosan akadályozza,

háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

27. § Az Sztv. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki a hatóságot vagy hivatali működésével kapcsolatban a hivatalos személyt hivatalos eljárása alkalmával vagy az ügyiratban becsületsértő kifejezéssel illeti,

háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

28. § (1) Az Sztv. 101. §-ának címe a következőképp módosul:

"Kötelező gondozás és gyógykezelés alóli kibúvás"

(2) Az Sztv. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a gondozásra kötelezett alkoholista, aki a kötelező gondozás és gyógykezelés alól magát kivonja,

elzárással vagy ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

29. § Az Sztv. 103. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. § Aki olyan egyesület vagy szervezet tevékenységében vesz részt, amelynek nyilvántartásba vételét nem kérték vagy azt megtagadták, illetőleg amelyet feloszlattak,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

30. § Az Sztv. 105. §-ának helyibe a következő rendelkezések lépnek:

"105. § (1) Aki

a) ezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,

b) ezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,

c) ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, feltéve hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelést követ el, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(3) Az értékhatár megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el.

(4) Tulajdon elleni szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helve, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]."

31. § Az Sztv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"107. § (1) Aki

a) ezer forintot meg nem haladó értékre orgazdaságot követ el, feltéve, hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,

b) valamely dolgot olyan körülmények között szerez meg vagy rejt el, amelyekből gyaníthatja, hogy lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származik, vagy ugyanilyen körülmények között a dolog elidegenítésében közreműködik,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az értékhatár megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el.

(3) Orgazdaság miatt szabálysértési eljárásnak csak magáninditványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]."

32. § Az Sztv. a következő 107/A §-sal egészül ki:

"Jármű önkényes elvétele

107/A. § (1) Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Jármű önkényes elvétele miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]."

33. § Az Sztv. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki termék előállítására, felhasználására, forgalmára, bejelentésére, rendelkezésre bocsátására, készletben tartására vagy kezelésére vonatkozó jogszabályon vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelességét megszegi,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

34. § Az Sztv. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108/A. § Aki a népgazdaság döntésre jogosult szervét megtéveszti,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

35. § Az Sztv. 108/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A beruházási fegyelem megsértése

108/B. § Aki a beruházásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével

a) meghatározott beruházás céljára engedélyezett állami pénzeszközt a céltól eltérően használ fel,

b) beruházást nem az arra rendelt forrásból származó pénzeszközzel valósít meg,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

36. § Az Sztv. a következő 108/C. §-sal egészül ki:

"A pénzügyi fegyelem megsértése

108/C. § Aki a hitelrendszerről, illetőleg a pénzforgalomról szóló jogszabályban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével

a) hitelt nyújt vagy vesz igénybe,

b) meghatározott célra nyújtott hitelt más célra használ fel,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

37. § Az Sztv. a következő 108/D. §-sal egészül ki:

"Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

108/D. § A gazdálkodó szervezetnek az a vezető munkakört betöltő dolgozója, aki rossz minőségű terméknek jó minőségűként értékesítése, használatba adása, illetőleg forgalomba hozatala iránt intézkedik,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

38. § Az Sztv. a következő 108/E. §-sal egészül ki:

"108/E. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsék, adják használatba, illetőleg hozzák forgalomba, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

39. § Az Sztv. a következő 108/F. §-sal egészül ki:

"Minőség hamis tanúsítása

108/F. § Aki minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

40. § Az Sztv. a következő 108/G §-sal egészül ki:

"Hamis termékjelzés

108/G. § Aki terméket olyan jelzéssel hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

41. § Az Sztv. a következő 108/H. §-sal egészül ki:

"Jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység

108/H. § (1) Aki gondatlanságból megfelelő jogosultság nélkül külkereskedelmi tevékenységet fejt ki,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

42. § Az Sztv. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki terméknek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály tilalma vagy a rendes gazdálkodás szabályai ellenére megsemmisíti, használhatatlanná tesz, elrejti, eltitkolja vagy felhasználja, feltéve hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű termékre követi el,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

43. § Az Sztv. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki

a) áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el,

b) hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen hasznot foglal magában,

feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű árura, vagy nyereség elérése végett követi el,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

44. § Az Sztv. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki

a) jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat,

b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik,

feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű árura követi el,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

45. § (1)[1]

(2) Az Sztv. 112. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

46. § (1)[2]

(2) Az Sztv. 113. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adóbevétel csökkenésének megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető a 112. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el."

47. § Az Sztv. a következő 113/A. §-sal egészül ki:

"Visszaélés jövedékkel

113/A. § (1) Aki olyan terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, feltéve, hogy az adóbevétel csökkenése a tízezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt - értékre tekintet nélkül - gondatlanul követi el,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az adóbevétel csökkenésének megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el.

(4) Azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették el lehet kobozni."

48. § Az Sztv. 114. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az érték megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el."

49. § Az Sztv. 115. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az érték megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el."

50. § (1) Az Sztv. 116. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Aki a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat szándékosan megszegi, úgyszintén aki ezt megkísérli, feltéve, hogy a sértett érdek háromezer forintot nem halad meg,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

"(3) Aki devizagazdálkodás megsértése (Btk. 309. §), vagy az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) Az Sztv. 116. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az érték megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el."

51. § Az Sztv. a következő 116/A. §-sal egészül ki:

"Ittas vezetés

116/A. § (1) Aki

a) gépi meghajtású jármű vezetése közben vagy közvetlenül a vezetés előtt szeszesitalt fogyaszt, vagy a jármű vezetését ilyen személynek engedi át,

b) nem gépi meghajtású járművet szeszesitaltól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedési igazgatási intézkedést is megteheti."

52. § Az Sztv. a következő 116/B. §-sal egészül ki:

"A közúti közlekedés rendjének megzavarása

116/B. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedési igazgatási intézkedést is megteheti."

53. § (1) Az Sztv. 18. §-ának (3) bekezdésében az átváltoztatásra irányadó ötven forint összeg száz forintra változik.

(2) Az Sztv. 32. §-ának (2) bekezdése, továbbá (1) bekezdésében "a (2) bekezdésben foglalt kivétellel" szavak hatályukat vesztik.

(3) Az Sztv. 50. §-ának (1) bekezdésében megállapított értékhatár ezer forintról háromezer forintra változik.

(4) Az Sztv. 55. §-ának (1) és az 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírság alsó határa ötven forintra változik.

(5) Az Sztv. 75. §-ának rendelkezései irányadóak a közlekedési igazgatási intézkedésre is.

54. § (1) Az Sztv. IV. fejezetének címe "Az előkészítő eljárás", az V. fejezet címe pedig "Az eljárás lefolytatása" címre változik és az utóbbi fejezet magában foglalja az 51. §-t is.

(2) Az 51. § címe "Eljárás tárgyalás nélkül" címre, az 52. § címe pedig "A tárgyalás általános szabályai" címre változik.

(3) Az Sztv. pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó 11., 23., 30., 79-81. §-ai megfelelően irányadók a jövedékkel való visszaélés, illetőleg a számviteli és bizonylati rend megsértésével kapcsolatos szabálysértésekre is.

55. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1979. július 1. napján lép hatályba.

(2) Az e törvényerejű rendelet hatálybalépésekor még jogerősen el nem bírált ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) E törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkövetett szabálysértésekre a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha azonban külön jogszabály értelmében valamely bűncselekményt szabálysértésként kell elbírálni, e törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.;

a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára