12/1979. (VII. 21.) PM-MüM együttes rendelet

a költségvetési szervezeteknél és egyes más intézményeknél folyó étkeztetésről és az étkeztetésért fizetendő térítési díjakról szóló 18/1976. (VII. 4.) PM-MüM számú együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Az oktatási és az egészségügyi miniszterrel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

1. §

A 18/1976. (VII. 4.) PM-MüM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tanfolyami élelmezési normát felső határnak kell tekinteni az esetben is, ha a tanfolyamot szervező intézet vendéglátóipari étkeztetést alkalmaz. Ha a tanfolyam hallgatói valamely intézet szervezett étkeztetésében vesznek részt, az intézeti ellátottak normáját kell alkalmazni."

2. §

A R. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a vezető azt is engedélyezheti, hogy az ételt a konyháról, az étkezdéből, illetve a telephelyről elszállítsák. Az elszállított étel mennyiségét a vezető vagy az általa megbízott dolgozó rendszeresen ellenőrizni tartozik."

3. §

A R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.

4. §

A R. 3. számú melléklete 31. pontja a következő 31/A. ponttal egészül ki:

"31/A. Ha az intézeti dolgozók az ellátottakkal azonos élelmezési normát vesznek igénybe, akkor a térítési díjak számításának alapja az ellátottak élelmezési normája."

5. §

A R. 3. számú mellékletének 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. Az intézeti saját dolgozók az élelmezési normának

a) nem kötelező igénybevétel esetén nyolcvan százalékát,

b) kötelező igénybevétel esetén hatvan százalékát térítik meg."

6. §

A R. 3. számú mellékletének 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. A rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján intézeti étkezést igénybe vevő kintlakó dolgozó a norma nyolcvan százalékát, a bentlakó dolgozó pedig a 33. pont szerinti térítési díjat fizeti."

7. §

A R. 3. számú mellékletének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. Az étkezés igénybevételére kötelezett családtagok közül a norma hatvan százalékának megfelelő térítési díjat kötelesek fizetni a tizenhat évesnél nem idősebb gyermekek, továbbá - életkoruktól függetlenül - mindazok a családtagok, akik keresettel, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkeznek. Az egyéb étkezésre kötelezett családtagok a normával azonos térítési díjat fizetnek."

8. §

A R. 3. számú mellékletének 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. Ha üdülő (szakszervezeti szanatórium) lát el más intézetet vagy vállalatot étellel, akkor a térítési díj

a) elszállított étel esetén a norma egyszázhetvenöt százaléka,

b) helyben (az üdülő étkezdéjében) fogyasztott étel esetén a norma egyszázkilencvenhat százaléka.".

9. §

A R. 3. számú melléklete 41. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Napidíj hiányában a térítési díj a norma nyolcvan százaléka."

10. §

A R. 3. számú melléklete 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. Az étkezésért a nyugdíjas a normával azonos térítési díjat, az intézetben továbbképzésben részt vevő (orvos, gyógyszerész, középfokú egészségügyi dolgozó), valamint kórházi, klinikai gyakorlaton levő tanuló a norma nyolcvan százalékát fizeti."

11. §

(1) A R. 4. számú melléklete 9. pontja utolsó mondatának zárójelben levő része hatályát veszti.

(2) A R. 4. számú melléklete a következő 9/A. ponttal egészül ki:

"9/A. Az étkezési adagonkénti munkáltatói hozzájárulás jelenlegi rögzített összegét oly mértékben kell felemelni, hogy a hozzájárulás többlet - az élelmezési nyersanyagköltséget figyelmen kívül hagyva - fedezze az 1979. július 23-án végrehajtott központi árintézkedésekkel összefüggő konyhai, étkezdei rezsiköltség többletét. A munkáltatói hozzájárulás emeléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a hozzájárulás emelésére vonatkozó számítások részletes anyagát. A jegyzőkönyvet a konyhát, étkezdét fenntartó szervezet vezetője, főkönyvelője, a konyha vezetője és a szakszervezeti bizottság elnöke írja alá. Az egy étkezési adagra jutó új munkáltatói hozzájárulást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és azt a gazdálkodás során szigorúan be kell tartani. A jegyzőkönyvet az irattárban meg kell őrizni. Az élelmezési nyersanyagköltség (norma) emelésének többletköltsége az étkezést igénybe vevőket terheli."

12. §

A R. 4. számú melléklete 10. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hivatali étkeztetés keretében működő konyháknak, étkezdéknek a 3. számú melléklet 14. a)-e) pontjaiban felsoroltakkal azonos dolgozói naponta egy főétkezés igénybevételére kötelezettek és ezért az élelmezés igénybevételéért a nyersanyagnorma hatvan százalékát térítik."

13. §

(1) Az R. 4. számú mellékletének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. Költségvetési szervezet saját kezelésében levő üzemi konyhájánál étlap szerinti étkezés esetén az önköltség megállapításakor a nyersanyagköltséghez a teljes rezsiköltséget, de legalább negyven százalék rezsit kell hozzászámítani."

(2) Az R. 4. számú melléklete 21. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ez esetben negyven százaléknál alacsonyabb rezsiköltség nem vehető számításba."

14. §

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1979. július 23-tól kell alkalmazni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter

1. sz. melléklet a 12/1979. (VII. 21.) PM-MüM sz. együttes rendelethez

A napi élelmezési nyersanyagnormák a következők:

Megjegyzés:

A melléklet az egész napi élelmezés költségeit tartalmazza, az alábbi kivételekkel:

- öregek napközi otthona: ebéd (ha egyéb étkezést is adnak, akkor a norma reggelinél 3,60 Ft, vacsoránál 8,80 Ft),

- véradás: esetenként,

- menza és tanulószoba: ebéd (az eddigi gyakorlatnak megfelelően esetleg uzsonna is), ha a felsőoktatási intézménynél ebéd helyett vacsorát adnak, akkor a norma 10,50 Ft,

- felsőoktatási diákotthonban, kollégiumban: ebéd, vacsora,

- otthonban elhelyezett szakipari tanulók munkanapokon: reggeli, tízórai, vacsora,

- tanműhelyi szakipari tanulók munkanapokon: ebéd.

2. sz. melléklet a 12/1979. (VII. 21.) PM-MüM sz. együttes rendelethez

A) Egyes napi élelmezési nyersanyagnormák étkezésenkénti részletezése (forintban)

Ha az intézet a fenti normákat tartósan (pl. 10%-kal) felemeli, akkor a felemelt normát a részétkezések fenti arányában kell felosztani.

B) Egyéb napi élelmezési nyersanyagnormák részétkezésekre való bontása

Az A) pontban nem szereplő élelmezési nyersanyagnormákat az alábbi kulcsok alkalmazásával kell részétkezésekre bontani:

Részétkezés igénybevétele esetén a térítési díjat a részétkezésre jutó norma alapján kell számítani. Az A) pontban feltüntetett normák esetében a részétkezésenként kimutatott összegekből kell kiindulni és annak kell a megfelelő százalékát venni. A 7,50 Ft ebédnorma esetén pl. az élelmezést kötelezően igénybe vevők (a norma 60%-át) 4,50 Ft, a nem kötelezően igénybe vevő saját dolgozók (a norma 80%-át) 6,- Ft térítési díjat kötelesek fizetni.

Az A) pontban nem szereplő normák esetében először a napi normát kell részétkezésekre bontani, pl. ha az általános iskolai diákotthonban napi háromszori étkezést biztosítanak, akkor az ebéd normája ennek 45%-a, vagyis 10,10 Ft. Az ebédért fizetendő térítési díjat e 10,10 Ft normából kell kiszámítani. A számítások szerint kijövő térítési díjakat tíz fillérre kerekíteni kell (lefelé kell kerekíteni az 1-4 fillérre és felfelé az 5-9 fillérre végződő összegeket).