18/1976. (VII. 4.) PM-MüM együttes rendelet

a költségvetési szervezeteknél és egyes más intézményeknél folyó étkeztetésről és az étkeztetésért fizetendő térítési díjakról

Az oktatási és az egészségügyi miniszterrel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a központi és a tanácsi költségvetési szervezetekben, ideértve a költségvetési folyószámlás szervezeteket is (a továbbiakban: költségvetési szervezetek),

b) a költségvetési szervezetek, vállalatok, szövetkezetek által önállóan vagy közösen fenntartott bölcsődékben, napközi otthonokban szolgáltatott étkeztetésre, továbbá

c) a vállalatok, társadalmi szervek és szövetkezetek által fenntartott üdülőkben, hétvégi üdülőkben és pihenőkben, az üdülői alkalmazottak által igénybevett étkeztetésért fizetendő térítési díjakra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra az úttörők számára fenntartott üdülőkre, üdülőtáborokra, amelyek nem az állami (tanácsi) költségvetés keretén belül működnek.

(3) A fegyveres erők és fegyveres testületek területén az étkeztetést, az élelmezési nyersanyagnormákat, az élelmezés igénybevételéért fizetendő térítési díjakat - a rendeletben foglaltak figyelembe vételével - az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben szabályozza.

2. §

(1) A rendelet szempontjából intézeti étkeztetés: az 1. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek és intézmények (kórházak, nevelő otthonok, bölcsődék, napközi otthonok, diákotthonok, menzák, üdülők stb., (a továbbiakban: intézet) által a betegek, beutaltak, gyermekek stb. részére rendszeresen szolgáltatott étkeztetés.

(2) Hivatali étkeztetés a munkahelyi étkeztetésnek az a formája, amelyet a munkáltató a munkaviszonyban álló dolgozói részére szervez.

3. §

(1) Az intézeteknél az étkeztetésre felhasználható nyersanyagköltséget norma határozza meg. Az élelmezési nyersanyagnorma betartása - a (2) és a (3) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve - kötelező.

(2) Az intézeti élelmezési normákat éves átlagban kell betartani. Idényszerűen, átmenetileg azoktól el lehet térni, de az eltéréseknek az év egészében ki kell egyenlíteniük egymást.

(3) Az intézet vezetője - sajátos helyi körülmények esetén - az élelmezési nyersanyagnormától felfelé és lefelé tíz-tíz százalékos mértékben eltérést engedélyezhet. A túllépésből eredő többletköltséget azonban az előző évi pénzmaradványból, illetve az előirányzatfelhasználási jogkör keretében kell fedezni.

(4) Az élelmezési nyersanyagnormának a (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó túllépését a Pénzügyminisztérium engedélyezheti.

(5)[1] A tanfolyami élelmezési normát felső határnak kell tekinteni az esetben is, ha a tanfolyamot szervező intézet vendéglátóipari étkeztetést alkalmaz. Ha a tanfolyam hallgatói valamely intézet szervezett étkeztetésében vesznek részt, az intézeti ellátottak normáját kell alkalmazni.

4. §

(1) Intézeti vagy hivatali étkezés igénybevételére a költségvetési szervezettel (intézettel) munkaviszonyban álló dolgozó jogosult. A szervezet vezetője a 3. és a 4. számú mellékletben meghatározott esetekben engedélyezheti egyéb személy (más szervezet dolgozója, családtag, nyugdíjas) étkeztetését is.

(2) Napi négy órai munkaidőt meg nem haladó részfoglalkozású dolgozó naponta csak egy főétkezést vehet igénybe.

(3) Az étkeztetést igénybe veheti a dolgozó akkor is, ha

a) fizetett szabadságon,

b) fizetés nélküli tanulmányi szabadságon,

c) táppénzes állományban,

d) szülési, terhességi-gyermekágyi szabadságon van, illetve

e) gyermekgondozási segélyben részesül.

(4)[2] A költségvetési szerv vezetőjének törekednie kell a konyha főzési kapacitásának - a lehetőségek határain belül való - bővítésére. A vezető megengedheti, hogy a konyhát, étkezdét más költségvetési szerv, vállalat dolgozói (ellátottjai) csoportos étkeztetése céljára igénybe vegyék, ha ezt a konyha, étkezde teljesítőképessége - a saját ellátottak, illetve dolgozók étkeztetésének hátránya nélkül - lehetővé teszi.

(5)[3] A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a vezető azt is engedélyezheti, hogy az ételt a konyháról, az étkezdéből, illetve a telephelyről elszállítsák. Az elszállított étel mennyiségét a vezető vagy az általa megbízott dolgozó rendszeresen ellenőrizni tartozik.

Ellátottak intézeti étkeztetése

5. §

(1) Az intézeti ellátottak napi élelmezési nyersanyagnormáit az 1. számú, a részétkezésekét a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben nem szereplő intézetek élelmezési normáját a Pénzügyminisztérium az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv), a fővárosi, megyei, megyei városi tanács vb illetékes szakigazgatási szerve javaslatára külön állapítja meg.

(2) Részétkezés biztosítása esetén a 2. számú mellékletben foglaltak alkalmazásával csak a napi norma megfelelő hányada vehető igénybe.

(3) Az alkalmazandó norma összegét súlyozott átlagszámítással kell megállapítani, ha az intézeten belül az ellátottak részére kétféle norma van érvényben, de csak egyféle étel előállítására van lehetőség.

(4) A diétás étkeztetésről az egyébként engedélyezett élelmezési norma betartásával kell gondoskodni.

Dolgozók intézeti étkeztetése

6. §

(1) Az intézettel munkaviszonyban álló dolgozókat - kérésükre - étkeztetésben kell részesíteni.

(2) Az intézeti étkeztetést köteles igénybe venni

a) az étkeztetéshez kapcsolódó munkakörben,

b) a gyermek- és oktatási intézménynél, továbbá az üdülőkben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozó és e dolgozó bentlakó családtagja.

(3) Az étkeztetés igénybe vételére kötelezett személyek körét, valamint a mentesítés eseteit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Egészségi állapotától függően a dolgozó és bentlakó családtagja diétás étkezést is igénybe vehet, ha az intézetben diétás étkeztetés van.

7. §

(1) Az étkezés igénybevételére kötelezett

a) bentlakó dolgozó és családtagja az egész napi étkezést,

b) kintlakó dolgozó a munkaideje alatt kiszolgáltatott étkezést köteles igénybe venni.

(2) Az intézetben bentlakó étkezésre kötelezett dolgozó (és családtagja) a heti pihenőnapon és szabadsága idején is köteles az étkezést igénybe venni. ha az intézet konyhája ez időben működik. Mentesül a dolgozó és a családtag az élelmezés kötelező igénybevétele alól, ha az intézet területét egész napra elhagyja.

8. §

(1) Az intézeti étkeztetésre jogosult dolgozók és családtagjaik élelmezési nyersanyagnormáját (személyzeti norma) az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha az intézeti ellátottak élelmezési normája alacsonyabb a személyzeti normánál (bölcsőde, napközi otthon stb.), akkor a dolgozók (családtagok) az ellátottakkal azonos étkeztetésben részesülnek.

(3) Ha az intézeti dolgozók száma a 10 főt nem haladja meg, akkor az alkalmazottak részére a három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) alkalmával ugyanazt az élelmezési normát lehet alkalmazni, mint ami az intézeti ellátottak részére engedélyezve van.

(4) Az ellátottak magasabb élelmezési normája alkalmazható az intézeti dolgozók és családtagjaik esetében akkor is, ha ezt a dolgozók kérik, az illetékes szakmai szakszervezet ehhez hozzájárul és a dolgozók vállalják az emelt norma alapján előirt magasabb térítési díj fizetését.

9. §

(1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az étkeztetés igénybevételére kötelezett dolgozó és családtag a térítési díjat akkor is köteles megfizetni, ha az étkezést nem veszi igénybe. A térítési díj fizetése alól csak akkor mentesül, ha az étkezés kötelező igénybevétele alól az e rendeletben meghatározott esetekben felmentést kap.

(2) A térítési díj mértékét az élelmezési nyersanyagnorma alapul vételével kell meghatározni.

(3) Az intézeti étkeztetésnek és a térítési díj fizetésének részletes szabályait - ideértve a kedvezményes térítési díj megállapításának esetét is - a 3. számú melléklet tartalmazza.

Dolgozók hivatali étkeztetése

10. §

(1) A költségvetési szervezet - amennyiben ennek feltételei biztosíthatók - köteles a dolgozói hivatali étkeztetéséről gondoskodni.

(2) Az élelmezési nyersanyagnormát a költségvetési szervezet vezetője a szakszervezet helyi szervével egyetértésben állapítja meg.

11. §

(1) A költségvetési szervezet - az e rendelet alapján megállapított összegben - a hivatali étkeztetéshez hozzájárulást folyósít. A hozzájárulást a dolgozó részére kifizetni nem szabad.

(2) Az egy ebédadagra jutó hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) rögzített összeg, melytől a (4) bekezdés kivételével nem szabad eltérni.

(3)[4] Ötven fillérrel fel kell emelni a hozzájárulásnak azt az összegét, amit a munkáltató 1980. év folyamán az érvényben levő jogszabály alkalmazásával - a jutalmazási keretből nyújtott kiegészítést nem számítva - erre a célra felhasznált. A hozzájárulás összege azonban nem lehet ebédadagonként 1,50 forintnál kevesebb. Ugyancsak legalább 1,50 forint hozzájárulást folyósíthatnak a rendelet hatályba lépése után létesült költségvetési szervek is.

(4) Az előzőek szerint megállapított hozzájárulás összege csak akkor növelhető, ha

- a többletet a jutalmazási előirányzatból fedezik, vagy

- a Pénzügyminisztérium - indokolt és a költségkihatást is feltüntető előterjesztés alapján - a hozzájárulás felemelését engedélyezi.[5]

12. §

(1) A hozzájárulás előirányzása, nyilvántartása, elszámolása a költségvetésre és a költségvetési szervezetek könyvvitelére vonatkozó szabályok szerint történik.

(2) A hozzájárulás igénybevételére vonatkozó utalványok (blokkok) kezelési rendszerét, dokumentálását a munkáltató saját hatáskörében határozza meg, illetve szervezi meg. Gondoskodik olyan feltételek biztosításáról is, hogy egy étkező egy napon csak egy utalványt válthasson be.

(3) Az étkezési utalványokat (blokkokat) szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.

13. §

(1) A konyhát és étkezdét a dolgozók térítési díjaiból, a munkáltatói hozzájárulásból és az esetleges egyéb bevételekből (selejt értékesítése, moslék eladása stb.) kell fenntartani.

(2) A saját kezelésű konyha, étkezde hiánnyal nem működhet. Ha a dolgozók térítési díja, a hozzájárulás és az egyéb bevételek együttes összege a kiadásokat nem fedezi, akkor

- a kiadásokat kell megfelelő mértékben csökkenteni, vagy

- a térítési díjakat kell felemelni.

(3) Ha az élelmezési nyersanyagköltséget - az étkeztetési színvonal emelésére tekintettel vagy más okból - fel kívánják emelni, a szakszervezet helyi szervével egyetértésben a dolgozók által fizetendő térítési díjat kell megfelelő mértékben emelni, vagy pedig a többletköltséget a jutalmazási keretből kell fedezni.

14. §

A hivatali étkeztetés részletes szabályait a 4. számú melléklet, az alsó- és középfokú oktatási intézmények, a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak dolgozói munkahelyi étkeztetésének külön szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza.

Hatálybaléptetés

15. §

(1) Ez a rendelet 1976. év július hó 5. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti:

310-3/1953. (PK. 52.) PM utasítás,

182/1956. (PK. 35.) PM utasítás,

141/1961. (PK. 17.) PM utasítás.

108/1962. (PK. 4.) PM utasítás.

109/1966. (PK. 4.) PM-MüM-EüM-MM együttes utasítás,

115/1974. (8) MüM utasítással módosított 117/1966. (6-7) MüM utasítás 12-16. pontjai,

14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 21. §-a.

144/1968. (PK. 34.) PM-MüM-EüM-MM együttes utasítás,

8/1972. (PK. 25.) PM utasítás,

9/1973. (PK. 16.) PM utasítás,

15/1975. (PK. 37.) PM utasítás, továbbá mindazon közlemény, tájékoztató, állásfoglalás és minden egyedi engedély, amely az intézeti, hivatali étkezésre és az étkezésért fizetendő térítési díjakra vonatkozik.

(2) A rendelet mellékleteit a Pénzügyi és a Munkaügyi Közlönyben kell közzétenni.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet a 18/1976. (VII. 4.) PM-MüM együttes rendelethez[6]

A napi élelmezési nyersanyagnormák a következők:

Megjegyzés:

A melléklet a napi élelmezés nyersanyag költségeit tartalmazza, az alábbi kivételekkel:

- bölcsőde, óvodai napközi otthon, általános iskolai napközi otthon: tízórai, ebéd. uzsonna:

- öregek napközi otthona: ebéd (ha egyéb étkezést is adnak, akkor a norma reggelinél, 4,50 Ft, vacsoránál 11,00 Ft);

- véradás: esetenként:

- menza és tanulószoba: ebéd (az eddigi gyakorlatnak megfelelően esetleg uzsonna is), ha a felsőoktatási intézmény ebéd helyett vacsorát ad, akkor a norma 13,- Ft.

- felsőoktatási diákotthonban, kollégiumban: ebéd, vacsora;

- diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett szakmunkás tanulók munkanapokon: reggeli, tízórai, vacsora;

- iskolai tanműhelyekben foglalkoztatott szakmunkás tanulók munkanapokon ebéd;

- szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanműhelyében foglalkoztatott tanulói a gyakorlati oktatási napokon, középfokú képzést folytató szakok tanulói az iskolai tanműhelyben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt; ebéd, melynek normája 12,50 Ft.

2. számú melléklet a 18/1976. (VII. 4.) PM-MüM együttes rendelethez[7]

Az élelmezési nyersanyagnormák részétkezésekre való bontása

A részétkezésekre való bontás alkalmával a részétkezések számát és részarányát az ebédre jutó iránynorma figyelembevételével az intézet vezetője állapítja meg.

Az ebédre jutó iránynorma az egész napi élelmezési norma százalékában kifejezve a következő:

1. Általában:

a) napi három étkezés esetén 45%

b) napi négy étkezés esetén 40%

c) napi öt étkezés esetén 35%

2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően:

d) bölcsődében 65%

e) óvodai napközi otthonban 65%

f) általános iskolai napközi otthonban 65%

g) felsőoktatási diákotthonban 54%

Az 1. számú mellékletben meghatározott norma ebédre jutó részaránya alapján számított forint összeg betartása az intézeti étkeztetésben részesülő dolgozó térítése szempontjából alsóhatárként kötelező.