13/1979. (III. 31.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1974. évi március hó 29. napján aláírt, a polgári légiközlekedésről szóló egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1974. évi szeptember hó 24. napján megtörtént.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1974. évi március hó 29. napján aláírt, a polgári légiközlekedésről szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

Az Egyezmény eredeti, magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között a polgári légiközlekedés tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya (a következőkben: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezérelve, hogy rendszeres polgári légiforgalmat indítsanak országaik területe között, hozzájárulván ilyen módon a nemzetközi együttműködéshez, és országaik közötti baráti kapcsolatok erősítéséhez, az alábbiakban állapodtak meg:

I. cikk

1. Jelen Egyezmény szempontjából az alábbi kifejezések jelentése a következő:

a) "Légügyi hatóságok"

1. A Magyar Kormány részéről:

a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Légügyi főosztálya, illetve a Magyar Népköztársaság Kormánya által az említett főosztály jelenlegi teendőinek, vagy hasonló teendők ellátására felhatalmazott bármely személy, vagy szerv.

2. A Kubai Kormány részéről:

a Kubai Polgári Légiközlekedési Intézet Főigazgatósága, illetve a Kubai Köztársaság Kormánya által az említett Főigazgatóság jelenlegi teendőinek vagy hasonló teendők ellátására felhatalmazott bármely személy vagy szerv.

b) "Terület"

Az egyik vagy másik Szerződő Fél fennhatósága alá tartozó földterület, a hozzátartozó vizek és a felettük levő légtér.

c) "Nemzetközi légijárat"

Minden utasok, áru és posta közhasznú légijárművön lebonyolított szállítását célzó légijárat, amely több mint egy ország területe feletti légtéren halad át.

d) "Kijelölt légiközlekedési vállalat"

Az a légiközlekedési vállalat, amelyet a Szerződő Felek bármelyike a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítéssel kijelölt a megállapodásszerű légijáratok üzemeltetésére és amely gyakorolja a másik Szerződő Fél által jelen Egyezménynek megfelelően biztosított jogokat.

e) "Meghatározott légiútvonalak"

Jelen Egyezmény I. sz. Függelékében meghatározott légiútvonalak.

2. Jelen Egyezmény Függelékei az Egyezmény részének tekintendők és az Egyezményre vonatkozó minden utalás egyúttal a Függelékekre is vonatkozik, kivéve ha a szöveg kifejezetten másként rendelkezik.

II. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően élvezi a nemzetközi légijáratok üzemeltetése során a következő jogokat:

a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülése;

b) az említett területen nem-kereskedelmi célú leszállások végzése; és

c) leszállások végzése a meghatározott útvonalaknak az említett területen levő - az I. sz. Függelékben kijelölt - pontjain a nemzetközi forgalomban utasok, áru és posta felvétele és kirakása céljából.

2. Ugyanazon ország területén belül díj ellenében való fuvarozást (cabotage) kizárólag az illető Szerződő Fél légiközlekedési vállalata végezheti.

3. A Szerződő Feleknek joguk van megvonni az e cikkben meghatározott jogok gyakorlását a légiközlekedési vállalattól vagy azokat olyan feltételekhez kötni, amelyeket szükségesnek tartanak a légiközlekedési vállalat jogainak gyakorlásával kapcsolatban olyan esetben, amikor a légiközlekedési vállalat nem tartja be a jogokat biztosító Szerződő Fél jogszabályait és rendelkezéseit vagy egyébként nem az Egyezményben előírt feltételek szerint végzi az üzemeltetést.

III. cikk

1. A Szerződő Felek egymáshoz intézett írásos értesítéssel kijelölnek egy légiközlekedési vállalatot, hogy az az Egyezmény alapján a megállapodásszerű légijáratokat üzemeltesse. A kijelölésről szóló értesítés vétele után a másik Szerződő Fél e cikk 2. bekezdése rendelkezéseitől függően indokolatlan késedelem nélkül megadja a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt.

2. Mindkét Szerződő Félnek joga van elutasítani valamely légiközlekedési vállalat kijelölését, vagy megvonni a légiközlekedési vállalattól a II. cikkben foglalt jogokat, vagy olyan más feltételeket szabni a légiközlekedési vállalat jogainak gyakorlásával kapcsolatban, amelyeket szükségesnek vél abban az esetben, ha kétségei támadnak afelől, hogy e kijelölt légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése azon Szerződő Fél intézményei, illetékes szervei vagy állampolgárai kezében van, amely azt kijelölte.

3. A II. cikk 3. bekezdése és e cikk 2. bekezdése szerinti eljárásra csak a másik Szerződő Fél indokolt és a szándékolt lépést bejelentő írásbeli értesítése után kerülhet sor azt követően, hogy a két Szerződő Fél légügyi hatóságai között e tárgyban - a másik Szerződő Félhez címzett, a szokásos érintkezési csatornákon eljuttatott írásos értesítésnek a címzett Szerződő Fél által történt kézhezvétele időpontjától számított harminc. (30) napon belül - a megegyezést célzó tárgyalások folytak.

4. Az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a megállapodásszerű légijáratok teljes egészükben vagy részben azonnal vagy későbbi időpontban megindíthatok, azon Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata választásától függően, amelynek a jogokat nyújtották, amennyiben a kijelölt légiközlekedési vállalat idejében, de legalább harminc (30) nappal a megindítás előtt írásban értesítette a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát a járat megindításáról.

IV. cikk

A kijelölt légiközlekedési vállalatok külön engedély alapján különjáratokat üzemeltethetnek a Szerződő Felek vonatkozó nemzeti jogszabályainak megfelelően. Az ilyen engedélyekre vonatkozó kérelmet az érdekelt légiközlekedési vállalat a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához terjeszti elő.

V. cikk

1. A Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalatoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell egymást a lehető legkorábbi időpontban, de legalább harminc (30) nappal előbb a menetrendről (útvonalról), díjszabásról, és minden olyan lényeges adatról, amely az üzemelésére vonatkozik.

2. A Szerződő Felek légügyi hatóságai kérésre ellátják egymást a kijelölt légiközlekedési vállalataik által lebonyolított, a másik Szerződő Fél területére irányuló, onnan eredő vagy azon átmenő forgalomra vonatkozó statisztikai adatokkal, megjelölve a szóban forgó forgalom eredetét és célját

3. A meghatározott légiútvonalakon, vagy azok bármely részén alkalmazandó légi díjtételeket a Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalatok közösen határozzák meg. Mindamellett ezek a díjtételek csak mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságainak jóváhagyása után lépnek életbe.

4. Mindkét Szerződő Fél érdekének megfelelően légügyi hatóságaik ösztönözni fogják a kijelölt légiközlekedési vállalatokat az üzemeltetéssel kapcsolatos minden kérdésben való szoros együttműködésre.

VI. cikk

1. Az egyik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai és rendelkezései, különösen:

a) a kijelölt légiközlekedési vállalatok nemzetközi légiszállításban részt vevő légijárműveinek e Szerződő Fél területére való be-, vagy onnan kilépésére, illetve az ilyen légijárműveknek e terület felett való repülésére vonatkozó szabályok alkalmazandók a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárműveire is;

b) az utasok, poggyász, személyzet és áru a Szerződő Fél területére való belépésére vagy annak elhagyására vonatkozó szabályok (úgymint a kiviteli, behozatali, útlevél, vám, elkülönítési és devizagazdálkodási rendelkezések) alkalmazandók a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárművein szállított utasokra, poggyászra, személyzetre és árura is.

2. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a légijárművek érkezésekor és indulásakor megteszik mindazokat az egészségügyi és megelőző intézkedéseket, amelyeket a fertőző betegségek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi jogszabályok előírnak.

VII. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata részére mindazon rendelkezésre álló repülőterek és berendezések használatát, amelyek a polgári légijáratok biztonságát és menetrendszerűségét szolgálják.

2. A Szerződő Felek repülőtereinek, műszaki berendezéseinek és egyéb felszereléseinek használatáért járó illetékek és egyéb díjak azon hatóságok által megállapított díjtételek szerint fizetendők, amely területén az érintett repülőtér vagy berendezés van.

VIII. cikk

1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat nemzetközi forgalomban résztvevő légijárművei, valamint ezek fedélzetén szállított üzemanyag, kenőolaj, pótalkatrészek, szerszámok, szokásos felszerelések, berendezések és készletek teljes adó-, vám- és illetékmentességet élveznek a másik Szerződő Fél területére való érkezéskor.

2. Mindazon üzemanyag, kenőolaj, pótalkatrészek, szerszámok, szokásos felszerelések, berendezések és készletek, amelyeket az egyik Szerződő Fél területére abból a célból visznek be, illetve ott azért tárolnak, hogy azokat a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat nemzetközi forgalomban résztvevő légijárművein használjanak fel, mentesek minden adó, vám és illeték alól.

3. Az irodai felszerelés, a bútorzat, az üzleti papírok és okmányok, (ideértve a jegyeket, légi fuvarleveleket és csereutalványokat), valamint a reklámanyag, az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, e területen való tárolás és e területről való kivitel alkalmával mentes a fenti 1. bekezdésben említett adó, vám és illeték alól, ha e cikkek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a használatára rendeltek.

4. Az 1., 2. és 3. bekezdés szerint adó-, vám- és illetékmentes cikkek abban az esetben is mentesek maradnak, ha azokat a mentességet biztosító Szerződő Fél területén rendeltetésszerűen használják fel, vagy a kijelölt légiközlekedési vállalat légijárműveibe beszerelik, elidegenítésük azonban tilos. A fel nem használt, vagy be nem szerelt cikkeket ugyancsak adó-, vám- és illetékmentesen lehet továbbszállítani.

5. Az 1., 2. és 3. bekezdésben felsorolt valamennyi mentességet élvező cikk megfelelő vámellenőrzés mellett annak a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a rendelkezésére áll, amely azok tulajdonosa

IX. cikk

1. A légijárművek alkalmassági bizonyítványát és a személyzet tagjainak szakszolgálati engedélyét vagy egyéb, az egyik Szerződő Fél által kiállított, vagy érvényesített okmányokat a másik Szerződő Fél is érvényesnek ismeri el.

2. Mindkét Szerződő Fél fenntartja magának azonban a jogot, hogy a saját területe feletti repüléseknél ne fogadja el a saját állampolgárai részére a másik Szerződő Fél által kiállított szakszolgálati és egyéb engedélyeket.

X. cikk

A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak jogában áll, hogy a. másik Szerződő Fél területén képviselőket tartsanak, akik azonban csak az egyik vagy másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.

XI. cikk

Mindazokat a pénzügyi kérdéseket, amelyek a kijelölt légiközlekedési vállalatok között jelentkezhetnek, a Szerződő Felek között érvényben levő pénzügyi megállapodások keretein belül és azok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell rendezni.

XII. cikk

A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a megállapodásszerű légijáratok, illetve különjáratok üzemeltetésére használt légijárművei a másik Szerződő Fél területén semminemű jogcímen nem foglalhatók le és nem tarthatók vissza.

XIII. cikk

A Szerződő Felek légügyi hatóságai egyik vagy másik hatóság kérésére a szoros együttműködés szellemében tanácskozni fognak annak érdekében, hogy biztosítsák az Egyezményben lefektetett elvek tiszteletben tartását és a rendelkezések megtartását, továbbá ugyanezen célból kölcsönösen kicserélik egymás között a szükséges tájékoztatásokat.

XIV. cikk

1. Egyik vagy másik Szerződő Fél légügyi hatósága közvetlen tárgyalást kezdeményezhet a másik Fél légügyi hatóságával az Egyezmény és Függelékei tekintetében felmerülő ügyben.

2. Ha a Szerződő Felek között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita merül fel, a Szerződő Felek elsősorban légügyi hatóságaik közötti közvetlen tárgyalások útján igyekeznek azt megoldani. Ha ez nem vezet megegyezésre, a vitát diplomáciai úton kell rendezni.

XV. cikk

1. Amennyiben valamely Szerződő Fél szükségesnek tartja az Egyezmény feltételeinek módosítását, diplomáciai úton javasolhatja tárgyalások kezdését.

2. E tárgyalások eredményeként létrejövő módosításokat diplomáciai jegyzékváltásban kell rögzíteni és azok csak akkor lépnek hatályba, ha a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy a módosítás jóváhagyása tekintetében eleget tettek hazai előírásaik követelményeinek.

3. A légiútvonalak, valamint az Egyezmény Függelékeinek rendelkezései a két Szerződő Fél légügyi hatóságainak megegyezése alapján módosíthatók. Minden ilymódon létrejött módosítás a két légügyi hatóság által közösen meghatározott időponttól alkalmazható, és diplomáciai úton történő jegyzékváltással lép hatályba.

XVI. cikk

Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg valamelyik Szerződő Fél nem értesíti diplomáciai úton a másik Szerződő Felet felmondási szándékáról. Ebben az esetben az Egyezmény a bejelentésnek a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételétől számított tizenkét (12) hónap elmúltával hatályát veszti, kivéve, ha a felmondást e határidő lejárta előtt közös megegyezéssel visszavonják.

XVII. cikk

Az Egyezmény ideiglenesen alkalmazható aláírásának napjától, és azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Fél kinyilvánítja, hogy az előírt eljárásoknak mindkét Szerződő Fél eleget tett.

Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak, akik erre Kormányaiktól megfelelő felhatalmazást nyertek, a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, az ezerkilencszázhetvennegyedik év március hónap huszonkilencedik napján, két példányban spanyol és magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Földvári László s. k.,

A Kubai Köztársaság Kormánya nevében:

A. Venero s. k.,"

3. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1974. évi szeptember hó 24. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Szekér Gyula s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese