13/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
a részesedési alap felhasználásáról
A vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 37/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) E rendelet hatálya - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) Ezt a rendeletet
a) a kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatokra,
b) a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztő) intézetekre,
c) a műszaki tervező és beruházási vállalatokra,
d) a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatokra,
e) a kommunális költségvetési üzemekre (7828),
f) a lakásszolgáltatási (781) alágazatba sorolt önálló ingatlankezelő vállalatokra,
g) a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre
a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
A nyereségérdekeltség, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a vállalathoz való hűség és a kedvezőtlen munkakörülmények anyagi elismerése céljából, a részesedési alapot a következő rendelkezéseknek megfelelően kell felhasználni.
3. §
(1) A részesedési alap felhasználásának kötelező sorrendje a következő:
a) a bérfejlesztési befizetési kötelezettség teljesítése,
b) a jóléti és kulturális alap-hiány rendezése,
c) a (2)-(3) bekezdésben megjelölt egyéb jogcímen történő kifizetések.
(2) A részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a következő kifizetések teljesíthetők:
a) prémium,
b) jutalom,
c) év végi részesedés,
d) újítási díj és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díja.
(3) A részesedési alapból meghatározott rendeltetésű juttatásként
a) a jóléti és kulturális alap kiegészítésére,
b) tanulmányi ösztöndíjra,
c) vissza nem térülő lakásépítési támogatásra,
d) jogszabályban meghatározott egyéb célra teljesíthető kifizetés.
(4) A gazdálkodás biztonsága érdekében részesedési alaptartalék is képezhető. A következő évre átvitt tartalék veszteséges gazdálkodás esetén is felhasználható.
4. §
(1) A kollektív szerződésben, valamint az ipari szövetkezet munkaügyi szabályzatában (a továbbiakban: kollektív szerződés) kell meghatározni a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részesedési alap felosztásának és felhasználásának elveit, a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyes részek és tételek egymás közötti arányát, illetőleg mértékét.
(2) A tröszt az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben határozza meg részesedési alapjának a tröszt központja és a tröszthöz tartozó egyes vállalatok közötti felosztásának elveit, ha az alapító határozat másként nem rendelkezik.
5. §
(1) A részesedési alapból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - előleg vagy kölcsön nem adható.
(2) Az éves prémium terhére a féléves mérlegadatok figyelembevételével, az időarányos teljesítésnek megfelelően - év közben egy alkalommal - előleg adható.
6. §
A 3. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti juttatásokra szolgáló keretet a vállalat nagyobb egységei között, a vállalat eredményeihez való hozzájárulás vagy az egység eredményes munkáját kifejező más mutatók (például a gazdaságossági, önköltségcsökkentési feladatok teljesítése) figyelembevételével általában fel kell osztani. A felosztás szabályait a kollektív szerződődésben meg kell határozni.
7. §
(1) A 3. § (2) bekezdésének a)-b) pontja alapján prémiumban vagy jutalomban - a magasabb vezető állásúak, ipari szövetkezeteknél a magasabb vezetői munkakört betöltők (a továbbiakban: magasabb vezető állásúak) kivételével - a vállalat bármely dolgozója, dolgozó-csoportja, esetleg kisebb szervezeti egysége (például: műhely) részesíthető. Ha a juttatást csoport vagy kisebb szervezeti egység kapja, annak a dolgozók közötti felosztása az egység vezetőjének feladata. Ennek módszerét a kollektív szerződés szabályozza.
(2) Ha a prémium vagy jutalom a részesedési alapot terheli, ezt a dolgozóval a prémium kitűzésekor, illetőleg a jutalom kifizetésekor írásban közölni kell.
8. §
(1) Annak a dolgozónak, aki a vállalattal a naptári év egész folyamán munkaviszonyban állt, év végi részesedést kell megállapítani a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint a munkabére, ipari szövetkezetnél munkadíja (a továbbiakban: munkabér) és a vállalatnál munkaviszonyban, ipari szövetkezetnél tagsági viszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) töltött ideje alapján.
(2) Munkabérként - az újítási díj kivételével - a dolgozó részére a tárgyévben a bérköltség terhére kifizetett díjazásokat kell figyelembe venni. A magasabb vezető állású dolgozókra külön jogszabály vonatkozik.
(3) A kollektív szerződés határozza meg a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő alapján járó év végi részesedést, illetve azt, hogy ez az idő milyen mértékben növeli a bérarányos részt. A vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál vagy vállalatoknál munkaviszonyban töltött idejét mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad.
(4) A kollektív szerződés előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában, három műszakos vagy folyamatos munkarendben, egyéb - átlagosnál kedvezőtlenebb - munkakörülmények között eltöltött időt fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg hogy a vállalatnál töltött időnek kell tekinteni egyéb időtartamokat is.
(5) A kollektív szerződés meghatározhatja, hogy a törzsgárdaszabályzat szerint törzsgárda-tagként elismert éveket a (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó mértékben kell figyelembe venni.
9. §
A kollektív szerződés az év végi részesedésre szolgáló összeget három részre is oszthatja, s abból a vállalat a bérarányos és az időarányos részen felül kiegészítést adhat, a dolgozó munkájának eredményessége, fontossága és minősége alapulvételével.
10. §
(1) Év végi részesedés állapítható meg annak a dolgozónak is, aki
a) a vállalattal a naptári évnek csak egy részében állt munkaviszonyban,
b) a vállalattal munkaviszonyban nem állt, de rendszeresen a vállalatnál dolgozott (például: szakmunkástanulók, szakoktatók, üzemorvosok, óvónők).
(2) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozónak év végi részesedés biztosítható a naptári év azon részére is, amelyre nézve munkabérben nem részesült. A táppénzes betegállomány első harminc napját az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó ez idő alatt is munkát végzett volna.
(3) Az (1)-(2) bekezdésen alapuló szabályozást kollektív szerződés írhat elő és annak ki kell terjednie a részesedés számítási alapjának meghatározására is. Az (1) bekezdés b) pontja esetén az év végi részesedés kifizetéséhez annak a szervezetnek a hozzájárulása szükséges, amellyel a dolgozó munkaviszonyban (tanulóviszonyban) áll.
(4) Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó az év végi részesedésre a vállalatoktól időarányosan jogosult.
11. §
(1) Arra az évre, amelyben a vállalat a tartalékalap és a költségvetés által visszatérített általános nyereségadó együttes összegével nem fedezett veszteséggel zár, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozókat személyi alapbérüknek, ipari szövetkezetnél alap munkadíjuknak (a továbbiakban: alapbér) csak nyolcvanöt százaléka illeti meg, feltéve, hogy a veszteséges évben a vállalatnál legalább fél éven át személyi alapbércsökkentés alá tartozó munkakörben dolgoztak. Ebbe az időtartamba - a rendes és a tanulmányi szabadság kivételével - az egy hetet meghaladó munkából való távollét nem számít be.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ezek közé fizikai munkakört betöltő dolgozók nem vehetők fel. A magasabb vezető állásúak alapbércsökkentéséről a 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 10. §-a rendelkezik.
(3) Ha az alapbér-csökkentés alá tartozó munkakörben eltöltött időtartam egy évnél rövidebb vagy a veszteség összege kevesebb, mint a bérkülönbözetek összege, a bércsökkentés arányosan változik.
(4) Az e § alapján történő levonásról a dolgozót az évzáró mérleg letétbe helyezésére, illetőleg a megállapított mérleg helyesbítésére előírt határidő lejártát követő kilencven napon, legkésőbb azonban jogvesztés terhe mellett hat hónapon belül kell írásban tájékoztatni.
(5) Ha a munkaügyi miniszter a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 10. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezi a bércsökkentés egészben történő mellőzését, a vállalat igazgatója az (1) bekezdésben megjelölt dolgozó részére a bércsökkentés alól felmentést adhat; a bércsökkentésnek a munkaügyi miniszter által engedélyezett részleges mellőzése esetén a vállalat igazgatója a bércsökkentés mértékét megfelelően módosíthatja. Ehhez a szakszervezet munkahelyi szervének előzetes véleményét ki kell kérni.
(6) A bércsökkentés miatti levonást a tájékoztatást követő első bérfizetési napon kell megkezdeni és annak a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint [Vht. 51. §-ának (2) bekezdése] van helye. A levont, illetőleg behajtott összegekkel a nyilvántartott vállalati veszteséget kell csökkenteni.
12. §
(1) Az ipari szövetkeztek vonatkozásában a 3. § (2) bekezdésben foglalt felsorolás a következőkkel egészül ki:
"e) a tagok osztaléka,
f) a szövetkezeti tisztségviselők külön díjazása [40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdése]."
(2) A szövetkezeti dolgozók veszteség miatti alapbércsökkentése tekintetében alkalmazni kell a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezéseket is.
13. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1980. év alapján járó részesedési alap felhasználásánál kell alkalmazni.
(2) A R. 11. §-ában foglaltakat az 1980. gazdálkodási évre nem kell alkalmazni.
(3) A részesedési alap felhasználásáról szóló 15/1976. (XII. 7.) MüM-PM számú rendelet és az azt módosító 3/1978. (I. 18.) MüM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter