15/1979. (VIII. 30.) NIM-KGM együttes rendelet

egyes villamos fogyasztóberendezések engedélyezéséről

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtására kiadott - a 11/1970. (IV. 29.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített - 40/1962. (XI. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Vhr) 45. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a - villamosenergia és teljesítménygazdálkodási követelményeknek az alkalmazásra kerülő villamos fogyasztóberendezéseknél való érvényesítése érdekében - a következőket rendeljük.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a mellékletében felsorolt villamos fogyasztóberendezésekre1, illetve azok gyártójára (előállítójára), forgalmazóiára terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

- az egyedi gyártású, 30 kW-nál kisebb egységteljesítményű és

- teljesítményre tekintet nélkül az exportra kerülő

készülékekre.

A rendelet alkalmazása szempontjából egyedi gyártású az a készülék, amelyből

a) a gyártó - az üzembentartó, vagy a fogyasztó megrendelésére - évente legfeljebb hármat készít, vagy

b) külföldről évente legfeljebb hármat hoznak be.

Engedélyezés

3. §

(1) Forgalomba hozni csak olyan készüléket szabad, amelyre az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (a továbbiakban: ENERGIAFELÜGYELET) a villamosenergia- és teljesítménygazdálkodásra vonatkozó előírások alkalmazásával

a) belföldi előállítás esetén: gyártási engedélyt,

b) külföldről történő behozatal esetén: energiagazdálkodási behozatali engedélyt

adott.

(2) A villamosenergia- és teljesítménygazdálkodási követelményeket, valamint az egyes készülékekre vonatkozó tételes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

4. §

(1) Gyártási engedélyt a prototípus legyártása után, de még a nullszéria gyártás előkészítése előtt a gyártó köteles megszerezni.

(2) Hőfejlesztő és hűtő készülékek gyártására kisiparos részére gyártási engedély nem adható.

(3) Az energiagazdálkodási behozatali engedélyt, ha a behozatal

a) saját számlára történik, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat;

b) bizományi vagy külkereskedelmi társasági szerződés keretében történik, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat belföldi megbízója, illetve a külkereskedelmi társaságban tagként résztvevő belföldi vállalat

(a továbbiakban együtt: importáló) köteles megszerezni.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett esetben a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat köteles az energiagazdálkodási behozatali engedély megszerzésében közreműködni.

(5) Az engedély iránti kérelmet - az illetékes külkereskedelmi vállalat egyidejű értesítése mellett - a külföldi gyártó (szállító) belföldi képviselője is előterjesztheti.

(6) A (3) és (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni gyártásra vonatkozó licenc szerződés megkötése esetén is.

5. §

(1) A gyártási és az energiagazdálkodási behozatali engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelemnek és az engedélynek tartalmaznia kell a készülék

a) gyártójának nevét,

b) megnevezését, típusjelét,

c) névleges teljesítményfelvételét,

d) külön jogszabályban előírt adatokat és azok igazolására szolgáló, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (a továbbiakban: MEEI) által készített hiteles mérési jegyzőkönyvet 3-3 példányban,

e) műszaki leírását, illetve a szabványos gépkönyvet2 3 példányban.

(2) Az engedélyben meg kell határozni annak érvényességi időtartamát.

6. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor

- a gyártó az engedély megadása érdekében, a gyártásban levő, illetve a fejlesztés alatt álló készülékekről

- az importáló pedig a folyamatosan importált, vagy külföldről más megrendelt készülékekről harminc nap alatt köteles az ENERGIAFELÜGYELETHEZ az 5. §-ban felsorolt adatokat tartalmazó bejelentést tenni.

(2) Ha az előző bekezdés alapján bejelentett készülék nem mindenben felel meg a 3. § (2) bekezdésében említett követelményeknek, az ENERGIAFELÜGYELET - a gyártási, illetve behozatali érdekek mérlegelése alapján - a készüléknek meghatározott időpontig való forgalombahozatalát kivételesen engedélyezheti.

7. §

(1) Az engedély megadása nem mentesít a külön jogszabályokban előírt engedélyek megszerzésének és a vizsgálatok (minősítés) elvégzésének kötelezettsége alól.

(2) Ha külön jogszabály a készülék gyártásához, külföldről történő behozatalához, forgalombahozatalához, üzemeltetéséhez az ENERGIAFELÜGYELET egyéb szempontból, való engedélyének megszerzését írja elő. azt a rendeletben meghatározott eljárás keretében kell kérni, illetve megadni.

8. §

Ha az ENERGIAFELÜGYELET az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a gyártott, a forgalombahozott és az üzemeltetett készülék engedélye hiányzik, az eljárást hivatalból folytatja le.

9. §

(1) Az ENERGIAFELÜGYELET eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ENERGIAFELÜGYELET által hozott határozat ellen a nehézipari miniszterhez fellebbezésnek van helye.

Vegyes és záró rendelkezések

10. §

Az engedélyezett készülék minőségének tanúsításában3, illetve a gépkönyvben4 fel kell tüntetni

11. §

Ez a rendelet 1979. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 9/1967. (XII. 3.) NIM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Juhász Ádám s. k.,

nehézipari minisztériumi államtitkár

Soltész István s. k.,

kohó- és gépipari miniszter

Melléklet a 15/1979. (VIII. 30.) NIM-KGM számú együttes rendelethez

A rendelet hatálya alá tartoznak a következő villamos fogyasztóberendezések névleges villamos teljesítményfelvételüktől függetlenül:

1. Főző- sütő készülékek: a merülő forralók kivételével minden háztartási és nagykonyhai főző- sütő készülék, így az egy- és kétlapos villamos főzőkészülék, villanytűzhely, önálló sütő, grill-sütő stb.;

2. Vízmelegítő készülékek: valamennyi háztartási és nagykonyhai készülék (forróvíztároló, boyler, átfolyó vízmelegítő), továbbá az olyan készülék, amelybe a villamos fűtőtest vízmelegítés céljából van beépítve (automata mosógép, mosogatógép, stb.);

3. Helyiségfűtés céljára szolgáló készülékek, berendezések: helyiségfűtő készülék és berendezés függetlenül attól, hogy a hőelvitel természetes légáramlással, mesterséges légáramlással (pl. hőkandalló), sugárzás útján (hősugárzó) vagy egyéb módon történik;

4. Ipari hőfejlesztő készülékek: valamennyi ipari hőfejlesztési célú villamos fogyasztóberendezés, függetlenül attól, hogy az önállóan üzemel, vagy valamely egyéb feladatot is ellátó készülékbe (berendezésbe) van beépítve.

5. Közlekedési eszközökbe épített hőfejlesztő készülékek: valamennyi típusú, villamos vontatású, közhasznú jármű utasterének fűtésére szolgáló hőfejlesztő készülék.

6. Hűtőkészülékek: valamennyi háztartási, kereskedelmi, vendéglátóipari, nagykonyhai stb. hűtőkészülék, függetlenül az alkalmazott hűtési rendszertől, illetőleg hűtőközegtől.