1979. évi 17. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határon átmenő vasúti forgalomról szóló, Budapesten 1978. év szeptember hó 14. napján keli egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése Bécsben, 1979. év május hó 29. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határon átmenő vasúti forgalomról szóló, Budapesten, 1978. szeptember hó 14. napján kelt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti/

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magvar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határon átmenő vasúti forgalomról

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság attól az óhajtól vezettetve, hogy a határon átmenő vasúti forgalmat a két állam között szabályozza, a következőkben állapodott meg:

1. cikk

Általános rendelkezések

(1) Mindkét Szerződő Állam kötelezi magát, hogy a vasutak számára a határátmenetet lehetővé teszi. Minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az célszerűen és egyszerűen bonyolódjék le.

(2) Ebből a célból a csatlakozó és átmenő szolgálatot a határátmenetre megnyitott vasútvonalakon a 3. cikkben megnevezett átmeneti pályaudvarokon látják el.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az egyes fogalmak jelentése a következő:

(1) "területi állam" az a Szerződő Állam, amelynek területén a vasúti csatlakozó és átmenő szolgálatot végzik;

(2) "szomszéd állam" a másik Szerződő Állam;

(3) "vasút" a Magyar Államvasutak (MÁV) , az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) , amely magyarországi és ausztriai üzemrészt foglal magában;

(4) "csatlakozást adó vasút" a területi állam vasútja;

(5) "csatlakozást igénybe vevő vasút" a szomszéd állam vasútja;

(6) "csatlakozó határszakasz" az államhatár és az átmeneti pályaudvar közti vasúti vonalszakasz;

(7) "csatlakozó és átmenő szolgálat" a vasutaknak a határátmenet lebonyolításához szükséges forgalmi, kereskedelmi és műszaki szolgálata;

(8) "átmeneti pályaudvar" az a pályaudvar, ahol a vasutak a csatlakozó, illetőleg átmenő szolgálatot végzik;

(9) "határállomás" az államhatárhoz legközelebbi, üzemben levő állomás a szomszéd államban;

(10) "szolgálati helyek" a vasutak szolgálati helyei az átmeneti pályaudvarokon;

(11) "vasúti alkalmazottak" azok a személyek, akik szolgálatukat a vasutaknál a csatlakozó és átmenő szolgálat keretében végzik.

3. cikk

Határátmenet

(1) A határátmenet céljára megnyitott vasútvonalak a következők:

1. Nickelsdorf - Hegyeshalom, Hegyeshalom átmeneti pályaudvarral és Zurndorf határállomással;

2. Mogersdorf - Szentgotthárd, Szentgotthárd átmeneti pályaudvarral és Jennersdorf határállomással;

3. Loipersbach-Schattendorf - Sopron, Sopron déli pu. átmeneti pályaudvarral MÁV átmenetben és Sopron átmeneti pályaudvarral GySEV magyar üzemrészre átmenetben, valamint Loipersbach-Schattendorf határállomással;

4. Baumgarten - Sopron, Sopron átmeneti pályaudvarral és Baumgarten határállomással;

5. Pamhagen - Fertőszentmiklós, Pamhagen átmeneti pályaudvarral és Fertőújlak határállomással;

6. Deutschkreutz - Sopron, Sopron átmeneti pályaudvarral a GySEV magyar üzemrészre átmenetben és Sopron déü pu. átmeneti pályaudvarral MÁV átmenetben és Deutschkreutz határállomással.

(2) A Hegyeshalom, Sopron déli pu. és Sopron átmeneti pályaudvarokon elvben mindkét vasút a teljes csatlakozó és átmenő szolgálatát közösen végzi. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó és átmeneti szolgálatot - a szükségletnek megfelelően -mindegyik vasút vagy a maga részére, vagy az egyik vasút egészben vagy részben a másik vasút részére vagy közösen is végzi.

(3) A Szerződő Államok illetékes hatóságai azonban a vasúti forgalom megjavítása érdekében abban is megállapodhatnak, hogy

1. a MÁV és az ÖBB közötti az (1) bekezdés 3. és 6. pontja értelmében Sopron déli pu.-on lebonyolítandó csatlakozó és átmenő szolgálatot egészében Sopronba helyezzék át, ahol ezt a szolgálatot adott esetben a MÁV nevében a GySEV is elvégezheti;

2. Szentgotthárd átmeneti pályaudvarra vonatkozóan ugyanolyan szabályozást fogadjanak el, mint a (2) bekezdésben említett átmeneti pályaudvarokra;

3. a csatlakozó és átmenő szolgálat meghatározott részeit más átmeneti pályaudvarokon bonyolítsák le, mint amelyeket az (1) bekezdésben említenek; de az Egyezmény rendelkezéseit ezekben az esetekben is értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A vasutak a Szerződő Államok illetékes belföldi hatóságainak jóváhagyásától függően állapodnak meg abban, hogy milyen forgalmat (személy-, útipoggyász-, expresszáru és áruforgalmat) bonyolítanak le az átmeneti pályaudvarokon.

4. cikk

Általános előírások a csatlakozó és átmenő szolgálatra a csatlakozó határszakaszokon és az átmeneti pályaudvarokon

(1) A csatlakozást igénybe vevő vasút jogosult és köteles a közforgalmú vasútüzemet a területi állam területén az államhatártól az átmeneti pályaudvarig lebonyolítani. Ehhez használatra át kell engednie a csatlakozást igénybe vevő vasút részére a csatlakozó határszakaszt - ha az nem saját tulajdona - és meg kell engednie az átmeneti pályaudvar olyan mértékű együttes használatát, amilyen mértékben ez az ott lebonyolítandó csatlakozó és átmenő szolgálatához szükséges.

(2) A vasutaknak a csatlakozó és átmenő szolgálatot külön megállapodások útján oly módon kell szabályozniuk, hogy ezáltal a csatlakozó határszakaszon és az átmeneti pályaudvarokon a szolgálat gyors és célszerű lebonyolítása biztosítva legyen.

(3) A csatlakozó határszakaszokon közlekedő vonatokat az átmeneti pályaudvarig a csatlakozást igénybe vevő vasút továbbítja saját forgalmi előírásai szerint, saját vontatójárműveivel és saját személyzetével. Magukon az átmeneti pályaudvarokon a csatlakozást adó vasút előírásait kell alkalmazni. A vasutak azonban megállapodhatnak, hogy a vasúti szolgálat bizonyos részeire a csatlakozást igénybe vevő vasút előírásait alkalmazzák.

(4) Az egyik Szerződő Állam területén kiadott vontatójármű-engedélyek, valamint a kiszolgáló személyzet vizsgái a másik Szerződő Állam területén is érvényesek.

(5) Az útipoggyászt, expresszárukat, árukat, kocsikat, rakszereket, szállítótartályokat; rakodólapokat és az azokhoz tartozó fuvarokmányokat az átmeneti pályaudvarokon kell átadni és átvenni.

5. cikk

Kiterjesztett vontatási és vonatkísérő szolgálat

(1) A vasutak megállapodhatnak, hogy a vonatok a másik vasút vontatójárműveivel és személyzetével az átmeneti pályaudvaron túl is közlekedhessenek. Ebben az esetben a 4. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése és a 13. cikk megfelelően érvényes. Ezen túlmenően a vasutaknak a kiterjesztett vontatási és vonatkísérő szolgálat biztonságos lebonyolításához szükséges intézkedések tekintetében meg kell állapodniuk.

(2) Az átmeneti pályaudvarokon túlmenő utakhoz a vasúti alkalmazottaknak a határátlépéshez és a másik Szerződő Államban való tartózkodásához útlevélre van szükségük és - ha ezt a mindenkori érvényben levő államközi megállapodások megkövetelik - vízumra van szükségük, amelyet díj- és illetékmentesen kell kiadni.

6. cikk

Díjszabási metszőpont és a teljesítmények megtérítésének alapelvei

(1) A 3. cikk (1) bekezdés 1., 2. és 3. pontjaiban megnevezett vasútvonalakon a díjszabási metszőpont az államhatáron, a 4. és 6. pontokban megnevezett vonalakon Sopronban és az 5. pontban megnevezett vonalon Pamhagenben van.

(2) Azokon a csatlakozó határszakaszokon, amelyeken a díjszabási metszőpont az államhatáron van, a fuvarozásból eredő díjszabási bevételek az államhatártól az átmeneti pályaudvarig a csatlakozást adó vasutat illetik meg; a csatlakozást igénybe vevő vasutat vontatási teljesítményeiért térítésben kell részesíteni. Deutschkreutz - Sopron vonalra vonatkozóan a MÁV és az ÖBB között külön szabályozásra kerül sor.

(3) A vontatási teljesítmények kiegyenlítése a Baumgartennél levő államhatár - Sopron és a Pamhagen - Fertőújlaknál levő államhatár közötti csatlakozó határszakaszon a GySEV belső szabályozása szerint történik.

(4) Amennyiben a teljesítményeket nem természetben vagy más megállapodások alapján egyenlítik ki, az önköltséget kell megtéríteni. A részletekre vonatkozóan a vasutak állapodnak meg.

7. cikk

Létesítmények

(1) Mindegyik vasút saját költségén ellenőrzi, tartja fenn és újítja fel a vasúti határátmenet lebonyolításához szükséges összes létesítményt, beleértve a távközlő berendezéseket, valamint a saját területén levő átmeneti pályaudvarokon és csatlakozó határszakaszokon levő készülékeket, amennyiben a vasutak másként nem állapodnak meg.

(2) Az új, hozzá- és átépítéseket az átmeneti pályaudvarokon és a csatlakozó határszakaszokon a vasutak közötti egyetértés kialakítása után, a csatlakozást adó vasút saját költségén végzi, és ezek a létesítmények saját tulajdonában maradnak.

(3) A csatlakozást adó vasút az átmeneti pályaudvarokon a csatlakozást igénybe vevő vasút rendelkezésére bocsátja a szolgálatának lebonyolításához szükséges létesítményeket, helyiségeket és berendezéseket; ha pedig ezek nem elégségesek, vagy nem megfelelőek, a csatlakozást adó vasút a csatlakozást igénybe vevő vasúttal egyetértésben saját költségén elvégzi a szükséges és gazdaságilag indokolt munkálatokat.

(4) A csatlakozást igénybe vevő vasút a csatlakozást adó vasútnak önköltségen alapuló térítést fizet a használat mértékének megfelelően - ha természetbeni kiegyenlítést nem irányoztak elő -az átmeneti pályaudvarok mindkét vasút csatlakozó és átmenő szolgálatához szükséges létesítményeinek közös használatáért, beleértve a vasúti alkalmazottak számára ehhez esetleg feltétlenül szükséges lakóépületeket. Ugyanez érvényes minden, a csatlakozó és átmenő szolgálat keretében nyújtott egyéb szolgáltatásra is. A csatlakozást igénybe vevő vasút alkalmazottai azonban jogosultak a csatlakozást adó vasút távközlési berendezéseit szolgálati célból díjmentesen használni. Az Egyezmény alapján teljesítendő fizetéseket általában annak az államnak a pénznemében kell számlázni, amelynek területén a számlázó vasút székhelye van. A közelebbi részletekre vonatkozóan a vasutak állapodnak meg.

(5) A csatlakozást adó vasút törekszik arra, hogy a csatlakozást igénybe vevő vasútnak minden lehetséges támogatást megadjon ahhoz, hogy a vasúti alkalmazottak részére megfelelő lakóhelyiségeket szerezzen.

8. cikk

A szolgálat ellátása és képviselete az átmeneti pályaudvarokon

(1) A csatlakozást igénybe vevő vasút szolgálatát az átmeneti pályaudvarokon általában a csatlakozást adó vasút látja el; ezt a saját szolgálatához hasonló gondossággal kell ellátnia. A vasutak megállapodnak, hogy a csatlakozást igénybe vevő vasútnak milyen szolgálatokat kell saját magának elvégeznie.

(2) A csatlakozást igénybe vevő vasút az átmeneti pályaudvaron képviseletet rendezhet be, amelynek hatásköre a vasúti szolgálat körére korlátozódik; ennek részleteire vonatkozóan a vasutak állapodnak meg.

9. cikk

A biztonság és a rend fenntartása

(1) Ha a szomszéd állam vasúti alkalmazottai szolgálatuk végzése közben a csatlakozó határszakaszon, illetőleg az átmeneti pályaudvarokon a vasúti forgalom biztonságába vagy rendjébe ütköző cselekményt észlelnek, akkor a tényállást, amilyen gyorsan csak lehet, a területi állam illetékes vasúti szolgálati helyének tudomására kell hozniuk.

(2) Ez a rendelkezés a szomszéd állam vasúti alkalmazottait nem jogosítja kényszer alkalmazására.

10. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az átmeneti pályaudvarokon, valamint a csatlakozó határszakaszokon a csatlakozást igénybe vevő vasút alkalmazottaival a vasúti szolgálati érintkezésben azok szolgálati nyelvét kell használni. Ennek megfelelően minden távbeszélő, írásbeli és szóbeli közleménynél, amely a vonatforgalomra vonatkozik, a csatlakozást igénybe vevő vasút szolgálati nyelvének használata kötelező. Ezért a csatlakozást adó vasút figyelembe jövő vasúti alkalmazottainak a csatlakozást igénybe vevő vasút szolgálati nyelvét a szolgálat ellátásához szükséges mértékben ismerniük kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a csatlakozást igénybe vevő vasútnak a 8. cikk 1(2) bekezdése értelmében az átmeneti pályaudvarokon működő képviselői a csatlakozást adó vasút alkalmazottaival történő érintkezéskor ennek szolgálati nyelvét kötelesek használni. Ezt a nyelvet a szolgálat elvégzéséhez szükséges mértékben ismerniük kell.

(3) A csatlakozást igénybe vevő vasút alkalmazottainak kizárólagos használatára rendelt helyiségeket két nyelven kell megjelölni. Az első helyen a csatlakozást adó vasút szolgálati nyelvén írt feliratok állnak.

(4) A másik vasút részére továbbítandó szolgálati előírásokat, vagy az olyan szolgálati közleményeket, amelyek nem esnek az (1) bekezdés rendelkezései alá, fordítás nélkül kell egymásnak átadni.

11. cikk

A vasúti alkalmazottakra vonatkozó jogi előírások

(1) A csatlakozást igénybe vevő vasútnak a területi államban működő vasúti alkalmazottai szolgálati viszonyára, különös tekintettel a fegyelmi rendelkezésekre is, kizárólag a szomszéd államban érvényes előírások vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett vasúti alkalmazottaknak a területi államban elkövetett büntetendő cselekményeiről a vasúti alkalmazottak felettes szolgálati helyét a területi állam illetékes szolgálati helye útján haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdésében említett vasúti alkalmazottak társadalombiztosítása tekintetében a szomszéd államban érvényben levő előírások irányadók, kivéve, ha a társadalombiztosítás terén államközi egyezmény másként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben említett vasúti alkalmazottak a területi államban mentesek minden közvetlen adó, díj és illeték alól, amennyiben ezek a szolgálat teljesítéséből adódó jövedelemmel kapcsolatban merülnek fel; adózási, valamint díj- és illetékfizetési kötelezettségük a szomszéd államban kizárólag azok után a bérek és fizetések után van, amelyeket a szomszéd államtól vagy a csatlakozást igénybe vevő vasúttól kapnak.

12. cikk

Segítségnyújtás és védelem

(1) A területi állam szolgálati helyei és vasúti alkalmazottai kötelesek a csatlakozást igénybe vevő vasútnak a területi államban levő szolgálati helyei, valamint ott szolgálatot teljesítő alkalmazottai számára teendőik ellátásához a szükséges segítséget megadni és erre vonatkozó kéréseiknek az Egyezmény szellemében ugyanúgy eleget tenni, mint a saját vasúti alkalmazottaik ilyen kéréseinek.

(2) A csatlakozást adó vasút a csatlakozást igénybe vevő vasút alkalmazottait a csatlakozó határszakaszon, illetőleg az átmeneti pályaudvaron bekövetkezett megbetegedés vagy baleset esetén elsősegélyben részesíti, ideértve az orvosi segélyt is.

(3) A Szerződő Államok vasúti alkalmazottai szolgálatuk teljesítése közben a másik Szerződő Állam területén ugyanolyan védelemben és támogatásban részesülnek, mint amilyen a másik Szerződő Állam megfelelő alkalmazottait megilleti.

13. cikk

Szolgálati ruha

(1) A csatlakozást igénybe vevő vasútnak az átmeneti pályaudvaron vagy a csatlakozó határszakaszon szolgálatot teljesítő vasúti alkalmazottai jogosultak szolgálati ruhájukat vagy látható szolgálati jelvényeiket szolgálatban és szolgálaton kívül is viselni.

(2) A vasutak megállapodnak arra vonatkozóan, hogy mely vasúti alkalmazottak és milyen esetekben kötelesek szolgálati ruhát vagy látható szolgálati jelvényeket viselni.

14. cikk

Szolgálati használatra rendelt tárgyak, a vasúti alkalmazottak személyes szükségletére szolgáló tárgyak

(1) Minden szolgálati használatra rendelt tárgy, amelyet a csatlakozást igénybe vevő vasútnak a területi államban vasúti szolgálatot teljesítő alkalmazottai magukkal visznek, vám- és illetékmentes.

(2) Vám- és illetékmentesek azok a személyi szükségletre szolgáló tárgyak - beleértve az élelmiszereket is -, amelyeket a vasúti alkalmazottak magukkal visznek, és amelyekre szolgálati tartózkodásuk alatt a területi államban szükségük van.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tárgyakra a gazdasági jellegű behozatali és kiviteli tilalmak, valamint korlátozások nem vonatkoznak.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján vám- és illetékmentesen behozott tárgyakat a területi államban csak a vám és illetékek megfizetése után szabad elidegeníteni. Ezek a rendelkezések nem zárják ki a Szerződő Államokban érvényes kedvezőbb jogszabályok alkalmazását.

15. cikk

A szolgálati helyek használati tárgyai

(1) A csatlakozást igénybe vevő vasút szolgálati helyeinek szolgálati használatára rendelt tárgyak a be- és visszavitelkor mentesek a vámok és illetékek alól.

(2) A GySEV és az általa üzemeltetett Fertődvidéki Helyiérdekű Vasút Rt. magyar és osztrák üzemrészeinek felújításához, fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges eszközök, szerszámok, építési és üzemanyagok, járművek, valamint azok alkatrészei és tartozékai, ha azokat az egyik Szerződő Államból a másik Szerződő Állam területére viszik, az egységes üzemre való tekintettel mentesek a vámok és illetékek alól. Ugyanez a mentesség érvényes az ÖBB tulajdonában álló, a Magyarfalvánál levő államhatár és Sopron közötti vonalszakasz felújítására, fenntartására és karbantartására.

(3) A 14. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

16. cikk

Szolgálati küldemények

(1) A vasúti alkalmazottak a posta közvetítése nélkül és postai díjaktól mentesen továbbíthatják a csatlakozást igénybe vevő vasútnak a területi államban levő szolgálati helyei részére rendelt szolgálati küldeményeket, mint a szolgálati levelek, szolgálati nyomtatványok, menetrendek, díjszabások, valamint szolgálati pénz- és értékküldemények, vagy azokat, amelyeket ezek a szolgálati helyek küldenek a szomszéd államba.

(2) Ezeket a küldeményeket a visszaélések elkerülése végett a küldő hely szolgálati bélyegzőjével kell ellátni.

17. cikk

Az államhatár átlépése

Azoknak a személyeknek, akik az államhatárt az Egyezményből adódó feladatok ellátása céljából lépik át, rendelkezniük kell az A, illetőleg a B melléklet szerinti Határátlépési Igazolványnyal (a továbbiakban: Igazolvány). Különleges esetekben engedélyezni kell azoknak a személyeknek a határátlépését is, akik a C, illetőleg a D melléklet szerinti Névjegyzékben szerepelnek, amennyiben olyan személy kíséretében vannak, aki Igazolvánnyal rendelkezik.

18. cikk

A Határátlépési Igazolvány

(1) Az Igazolványt öt évig terjedő érvényességgel kell kiállítani és érvényessége további öt évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A kiállításhoz és a meghosszabbításhoz a másik Szerződő Állam illetékes hatóságának láttamozása szükséges.

(2) A magyar vasúti alkalmazottak Igazolványának kiállítása és ezek érvényességének meghosszabbítása a magyar Belügyminisztérium, láttamozása a Burgenland Tartomány Biztonsági Igazgatóságának feladata. Az osztrák vasúti alkalmazottak Igazolványának kiállítása és ezek érvényességének meghosszabbítása az Osztrák Vasutak, láttamozása a magyar Belügyminisztérium illetékes határőrkerület parancsnokságának feladata.

(3) Az Igazolványt a vasutak útján kísérőjegyzékkel kell a láttamozó hatósághoz eljuttatni.

(4) Az Igazolvány kiállítása, érvényességi idejének meghosszabbítása, valamint a láttamozása díj- és illetékmentes.

(5) A láttamozást indoklással vagy indoklás nélkül meg lehet tagadni. A már megadott láttamozást bármikor vissza lehet vonni, erről haladéktalanul értesíteni kell írásban a vasutak útján a másik Szerződő Államnak azt a szervét, amely az Igazolványt kiállította. Ebben az esetben a kiállító az Igazolványt bevonja.

(6) Az Igazolvány elvesztését be kell jelenteni a kiállító szervnek, amely arról a vasutak útján értesíti azt a hatóságot, amely az Igazolványt láttamozta. Az Igazolványnak a másik Szerződő Állam területén való elvesztéséről ezenkívül értesíteni kell az illetékes határőrizeti szervet is.

19. cikk

A Névjegyzék

(1) A Névjegyzéket, amelybe legfeljebb 20 személyt lehet felvenni, az osztrák, illetve a magyar vasutak állítják ki. Ez olyan személyek számára szolgál, akiket az Egyezményből adódó feladatok ellátásába csak alkalomszerűen vonnak be a másik Szerződő Állam területén.

(2) A Névjegyzékben szereplő személyeknek az államhatár átlépéséhez a személyazonosságuk megállapítására alkalmas, arcképes hatósági igazolvánnyal kell rendelkezniük. Az Osztrák Vasutak által kiállított igazolvány az arcképes hatósági igazolvánnyal egyenértékű.

(3) A Névjegyzék kiállítása díj- és illetékmentes.

(4) A Névjegyzék egy példányát az első határátlépéskor át kell adni a másik Szerződő Állam határőrizeti szervének. A másik Szerződő Államban kiállított Névjegyzékben feltüntetett személyek beléptetését indoklással vagy indoklás nélkül meg lehet tagadni.

20. cikk

Tartózkodás a másik Szerződő Állam területén

(1) Az Igazolvány tulajdonosa jogosult az Egyezményben meghatározott feladatok ellátása céljából az államhatárt a 3 cikk (1) bekezdésben felsorolt egy vagy több vasútvonalon többször átlépni és a szolgálat teljesítésének időtartamára a csatlakozó határszakaszon és azokban a helységekben tartózkodni, amelyekben az átmeneti pályaudvar van.

(2) A GySEV magyar üzemrészeinél szolgálatot teljesítők részére kiállított Igazolvánnyal rendelkező személyek ugyancsak jogosultak, hogy a GySEV osztrák üzemrészének vasútvonalain és pályaudvarain, valamint az Osztrák Szövetségi Vasutak csatlakozó vonalain Deutschkreutz, Parndorf és Ebenfurth pályaudvarok, valamint azoknak a helységeknek a területén tartózkodjanak, amelyekben mindezek a pályaudvarok vannak.

(3) Kivételes esetben az Igazolvány tulajdonosa a vasútátmenethez legközelebb levő közúti határátkelőhelyen, illetőleg a vasútvonal mellett is átlépheti az államhatárt. Ebben az esetben a tervezett határátlépésről a vasutak útján a másik Szerződő Állam határőrizeti szervét legalább 24 órával előbb tájékoztatni kell, megjelölve a határátlépés helyét, időpontját, célját, az átlépő személyek előrelátható számát, valamint a tervezett tevékenység megkezdésének és befejezésének előrelátható időpontját. Baleset, elemi csapás vagy más, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén az értesítési határidő megtartásától el lehet tekinteni.

(4) Az Igazolvány tulajdonosa köteles a Szerződő Államok illetékes szerveinek felhívására az Igazolványát ellenőrzés céljából bemutatni.

(5) A Névjegyzékben feltüntetett személyeknek a határátlépés és a másik Szerződő Állam területén való tartózkodás tekintetében ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint az Igazolvány tulajdonosának.

21. cikk

Felelősség

(1) Ha a vasútüzemben bekövetkező balesetnél a csatlakozó és átmenő szolgálatban a csatlakozó határszakaszon vagy az átmeneti pályaudvaron utas meghal vagy megsérül vagy olyan tárgy, amelyet utas magán visel vagy magával visz, megsérül vagy megsemmisül, a csatlakozást igénybe vevő vasút a területi állam joga szerint felel; ezzel kapcsolatban a csatlakozást igénybe vevő vasútnak el kell tűrnie, hogy a csatlakozó vasútnak vagy alkalmazottainak cselekményeit és mulasztásait úgy minősítsék, mintha azok a saját vagy saját alkalmazottainak cselekményei vagy mulasztásai volnának. A csatlakozást igénybe vevő vasúton kívül az utasokkal szemben a csatlakozást adó vasút egyetemlegesen felel, fenntartva a visszkereset jogát a csatlakozást igénybe vevő vasúttal szemben.

(2) Azokért a károkért, amelyeket a csatlakozást igénybe vevő vasút üzemében, csatlakozó határszakaszon vagy átmeneti pályaudvaron bekövetkezett baleset következtében harmadik, személyek, akik nem utasok, sem a vasútüzemben szolgálatot teljesítő személyek, vagy olyan dolgok, amelyek nem képezik fuvarozási szerződés tárgyát, szenvednek, a területi állam joga szerint az a vasút felel, amely vagy amelynek alkalmazottai a kárt okozták, hacsak más egyezmény másképpen nem rendelkezik. Ha a két vasút közül csak az egyik felelős, a harmadik személyekkel szembeni felelősség - a visszkereset jogát fenntartva - mindkét vasutat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha a csatlakozást igénybe vevő vasút alkalmazottja a csatlakozó és az átmenő szolgálattal összefüggő szolgálatának teljesítése közben a vasútüzemben a csatlakozó határszakaszon vagy az átmeneti pályaudvaron meghal, illetőleg megsérül, vagy olyan tárgy, amit magán visel, illetőleg magával visz, megsérül vagy megsemmisül, a jogi helyzetet a kártérítés szempontjából úgy kell megítélni, mintha a kár a szomszéd államban, annak a vasútnak a vonalán következett volna be, amelyik vasútnak az illető személy alkalmazottja.

(4) Annak szabályozása, hogy az érdekelt vasutak egymással szemben élnek-e, és ha igen, milyen mértékben a visszkereseti igénnyel, vagy nyújtanak-e egymásnak kártérítést, az érintett vasutak hatáskörében marad.

22. cikk

A megállapodások illetékmentessége

Azok a megállapodások, amelyeket a vasutak az Egyezmény alapján kötnek, mindkét Szerződő Államban illetékmentesek.

23. cikk

Vitás kérdések rendezése

Az Egyezmény értelmezése, valamint alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Államok illetékes hatóságai közötti tárgyalásokkal, és ha ezen a módon nem jön létre megegyezés, diplomáciai úton kell rendezni.

24. cikk

Zárórendelkezések

(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni és az azt a hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amelyben a megerősítési okiratok kicserélése megtörtént. A megerősítési okiratok cseréje, amilyen hamar csak lehetséges, Bécsben fog megtörténni.

(2) Az Egyezmény hatálybalépésével a kölcsönös vasúti forgalomban az átmeneti és csatlakozási viszonyok szabályozása tárgyában 1930. június 30-án kelt magyar-osztrák államszerződés egyidejűleg hatályát veszti.

(3) Az Egyezményt mindegyik Szerződő Állam írásban, diplomáciai úton, egyéves határidővel felmondhatja.

Készült Budapesten, az 1978. évi szeptember hó 14. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Pullai Árpád s. k.

Az Osztrák Köztársaság nevében:,

Karl Lausecker s. k.

(Anlege A A melléklet)

(Borítólap (B melléklet

Umschlag) Anlage B)

(Anlage C C melléklet)

(D melléklet Anlage D)

"

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. év augusztus hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Borbély Gábor s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett