1/1979. (VIII. 25.) HM-IM együttes rendelet

a katonák szabadságvesztésének, előzetes letartóztatásának és pártfogó felügyeletének végrehajtásáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 127. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a katonával szemben alkalmazott szabadságvesztés, előzetes letartóztatás és pártfogó felügyelet végrehajtásának részletes szabályait - a legfőbb ügyésszel, a belügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint határozzuk meg:[1]

I. RÉSZ

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

I. fejezet

Alapvető rendelkezések

1. §[2] A katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási intézet a bíróság rendelkezése alapján hajtja végre. Katonai fogdában kell végrehajtani annak a katonának a szabadságvesztését is, akinek a pénzbüntetését a bíróság szabadságvesztésre változtatta át.

2. §[3] A katonai fogdában a szabadságvesztés végrehajtásának feladata az elítélt törvénytisztelő, fegyelmezett katonává nevelésének elősegítése. Ennek elérését az elítélt szabadságának elvonásával, katonai nevelésével, lehetőleg katonai célú és jellegű munkáltatásával, valamint a nevelés egyéb eszközeinek és módszereinek felhasználásával kell biztosítani.

3. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt a szolgálati és állományviszonyát megtartja, azonban

a)[4] elöljárói és feljebbvaló joggal nem rendelkezik [Bv.tvr. 57. § (1) bek.],

b) kitüntetést, kitüntető jelvényt, rendfokozati és fegyvernemi jelzést, valamint fegyvert nem viselhet,

c) kitüntetésben, előléptetésben, valamint a katonának adható egyéb elismerésben és kedvezményben nem részesíthető,

d) a külön jogszabályban meghatározott csökkentett illetményre jogosult,

e) részére szabadság, kimaradás és kimenő nem, eltávozás csak az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezhető.

(2)[5] A hivatásos és szerződéses állományú elítélt köteles a tartására fordított - külön jogszabályban meghatározott - összeget megtéríteni.

(3)[6]

(4)[7] A katonai fogdában eltöltött büntetési idő a rendfokozatra előírt várakozási időbe nem számít be.

(5)[8]

4. § (1)[9] A katonai fogdában el kell különíteni egymástól[10]

a) a szabadságvesztésre ítélteket és az előzetesen letartóztatottakat;

b)[11] a hivatásos és szerződéses katonákat;

c) az ugyanazon büntető eljárásban előzetesen letartóztatottakat.

(2)[12] Az (1) bekezdésben szabályozott elkülönítésen túl - nemek szerint - külön elhelyezést kell biztosítani

a) a szerződéses tisztesek, valamennyi tiszthelyettes és zászlós,

b) a tisztek

részére.

(3) Az elítéltek, a büntetés-végrehajtás céljának megfelelő sajátos nevelési elvek, eszközök és módszerek, továbbá kriminológiai, biztonsági, egészségügyi szempontok szerint és a büntetés időtartamára figyelemmel tovább csoportosíthatók.

(4)[13] A katonai fogdában az elítéltek vallásgyakorlását a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendeletben foglaltak szerint kell biztosítani.

4/A. §[14] A katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos és szerződéses katona elzárását, ha a szabálysértési hatóság által vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg, és a helyi bíróság emiatt azt elzárásra változtatta át. Az elzártakat az elítéltektől és az előzetesen letartóztatottaktól elkülönítve kell elhelyezni.

II. fejezet

Igazgatási szabályok

A befogadás

5. §[15] (1)[16] Az elítéltet a bíróság értesítése és az értesítésre vezetett bírói rendelkezés (a továbbiakban: értesítés) alapján lehet a katonai fogdába befogadni.

(2) A befogadáskor meg kell állapítani az elítélt személyazonosságát.

(3) A befogadott elítéltet közegészségügyi szempontból meg kell vizsgálni; ki kell oktatni arra, hogy a büntetés végrehajtása alatt is katonai szolgálatot teljesít és a katonai büntető jogszabályok hatálya alatt áll.

(4)[17] Az elítélt befogadásáról - a szabadságvesztés utolsó napjának feltüntetésével - értesíteni kell a bíróságot, a Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatal Bűnügyi Nyilvántartó Osztályát és az elítélt állományilletékes parancsnokát. Az elítélt részére lehetővé kell tenni, hogy a hollétéről és a levelezésre, a látogatásra, valamint a csomagküldésre vonatkozó előírásokról hozzátartozóit értesíthesse.

(5)[18] Ha a katonai fogda az elítélt befogadásakor, vagy később a büntetés végrehajtását kizáró okot észlel, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság a katonai fogdát tizenöt napon belül tájékoztatja a büntetés végrehajthatóságáról.

A szabadságvesztés tartamának számítása

6. § (1) Az elítélt befogadásakor meg kell állapítani a szabadságvesztés kezdő és utolsó napját.

(2) A szabadságvesztés kezdő napja:

a)[19] a szabadlábon levő elítélt esetében az a nap, amelyen a katonai fogdába befogadták;

b) az ítélethozatal napjáig előzetes fogvatartásban levő elítélt esetében az ítélet jogerőre emelkedését követő nap;

c) a szabadságvesztést töltő és más ügyben ismét szabadságvesztésre ítéltnél, az előző szabadságvesztés utolsó napját követő nap;

d) az előzetes letartóztatásban levő és más ügyben szabadságvesztésre ítéltnél, az ítéletről kiállított bírósági értesítés átvételének a napja.

(3) A hónapokban vagy években meghatározott szabadságvesztés azon a napon végződik, amelynek száma a kezdő nap előtti nap számának felel meg; ha ilyen nap nincs, a hónap utolsó napja.

(4) Az előzetes fogvatartás címén beszámított időt naptári hónapok és napok szerint kell számítani úgy, hogy a büntetésbe az előzetes fogvatartás utolsó napja is beszámít.

A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása

7. §[20] Ha a szabadságvesztést töltő katonával szemben a bíróság a büntetés hátralévő részét a fogháznál eggyel szigorúbb végrehajtási fokozatban rendeli végrehajtani [Btk. 46. § (1) bek. második fordulata], a katonát le kell szerelni.

Előállítás és kihallgatás

8. § (1) Az elítéltet büntetőügyben az ügyész vagy a bíróság írásbeli megkeresésére kell előállítani.

(2) Polgári vagy munkaügyi peres ügyben az elítéltet akkor kell előállítani, ha a bíróság (közjegyző) megkeresése szerint az elítélt személyes megjelenése szükséges és szabadságvesztésének félbeszakítása nem engedélyezhető. Az előállítás költségei az elítéltet terhelik.

9. § (1)[21] Ha az elítéltet a nyomozó hatóság az intézetben ki akarja hallgatni, ezt a katonai fogda parancsnoka lehetővé teszi, más hatóság részére a kihallgatást engedélyezheti.

(2)[22] Az elítélt kiadását pótnyomozás vagy újabb büntetőügy nyomozása végett a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, két hónapig terjedő időre a katonai fogda parancsnoka engedélyezheti.

(3) Ha a nyomozó hatóság vezetője az elítélt kiadását két hónapnál hosszabb időre kéri, azt az igazságügy-miniszter engedélyezheti.

(4) A kiadás folytán a nyomozó hatóság őrizetében töltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.

A szabadságvesztés félbeszakítása

10. §[23] A szabadságvesztés végrehajtását félbe kell szakítani, ha a félbeszakítást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 413. §-a (1) bekezdése, vagy a Be. 423. §-a (6) bekezdése alapján a bíróság elrendelte, illetve a végrehajtást a Be. 574. §-a (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság, a Be. 598. §-a (2) bekezdése szerinti esetben az igazságügyi és rendészeti miniszter felfüggesztette.

11. § (1)[24] A szabadságvesztés félbeszakítása a Bv.tvr. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból engedélyezhető.

(2) A szabadságvesztés félbeszakítását szolgálati érdekből az érdekelt elöljáró, személyi, egészségügyi és családi okból pedig az elítélt vagy hozzátartozója kérheti.

(3) A szabadságvesztés félbeszakítását

a)[25] egy évben tíz napig terjedő időtartamra a katonai fogda parancsnoka,

b)[26] egy évben tíz naptól három hónapig terjedő időtartamra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője,

c)[27] három hónapnál hosszabb időre az igazságügy-miniszter engedélyezheti.

12. § (1) Az elítéltet a szabadságvesztés félbeszakításának elrendelése esetén haladéktalanul, engedélyezése esetén az engedélyezett időpontban kell szabadon bocsátani.

(2)[28] A büntetés félbeszakítását meg kell szüntetni, ha

a) az elítélt a szabadságvesztés félbeszakítása alatt újabb bűncselekményt követ el, vagy a társadalmi együttélés szabályait durván megsérti;

b) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt;

c) az elítélt előzetes letartóztatását rendelték el;

d) az elítéltet jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

13. § A szabadságvesztés félbeszakításának elrendelése esetén a 17. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. A félbeszakítás engedélyezése esetén közölni kell az elítélttel a félbeszakítás tartamát, bevonulásának határidejét, majd őrkíséret nélkül kell útbaindítani.

Feltételes szabadságra bocsátás

14. § (1)[29] A katonai fogda parancsnoka a feltételes szabadságrabocsátás esedékességi napja előtt legalább harminc nappal írásban előterjesztést tesz a területileg illetékes bírósághoz a feltételes szabadságra bocsátás vagy annak mellőzése kérdésében. Az előterjesztésben a parancsnok véleményt nyilvánít arról, hogy a büntetés elérte-e a célját.

(2) Az előterjesztést a szabadságvesztésről szóló értesítés átvétele után soron kívül kell megtenni, ha az elítélt az előzetes fogvatartással a büntetés kétharmad, illetőleg háromnegyed részét már kiállotta.

(3)[30] Ha a bíróság az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, és a kérdés megvizsgálására nem tűzött ki határnapot, a katonai fogda parancsnoka az elítélt tartósan javuló magatartása alapján a feltételes szabadságra bocsátásra újból előterjesztést tehet.

15. § (1)[31] Ha az elítélt a feltételes szabadság elrendelése és a szabadon bocsátás közötti időben bűncselekményt vagy súlyos fegyelmi vétséget követ el, illetőleg más bűncselekmény miatt előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés végrehajtását rendelik el, a katonai fogda parancsnoka a feltételes szabadságra bocsátás felülvizsgálását kéri. Az elítélt a bíróság újabb határozatáig nem bocsátható szabadon.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás végrehajtása során a 16-17. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. Ha az elítélt pártfogó felügyeletét elrendelték, az útbaindítás előtt ki kell oktatni a magatartási szabályokra és azok megszegésének következményeire.

Szabadon bocsátás

16. § Az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napján, illetőleg feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság határozatában megjelölt napon kell szabadon bocsátani.

17. §[32] Az elítéltet szabadon bocsátása előtt orvosi vizsgálatra kell előállítani; át kell adni személyi okmányait, letéti pénzét és tárgyait; ki kell oktatni arra, hogy haladéktalanul köteles szolgálati helyén jelentkezni, majd gondozott külsővel, szabályos öltözékben, őrkíséret nélkül kell útbaindítani. A szabadon bocsátásról értesíteni kell a végrehajtást elrendelő bíróságot, a Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatal Bűnügyi Nyilvántartó Osztályát és az elítélt állományilletékes parancsnokát.

A szabadságvesztés végrehajtásának folytatása nem katonai fogdában[33]

18. §[34] Azt az elítéltet, akinek szolgálati viszonyát megszüntették, a szabadságvesztés végrehajtásának folytatása végett - a katonai bíróság eredeti értesítése alapján - haladéktalanul a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani. Az átszállításról értesíteni kell a katonai bíróságot és az elítélt állományilletékes parancsnokát.

A büntetési idő figyelembevétele a sorkatonai szolgálati idő számításánál

19. §[35]

III. fejezet

A katonai fogda rendje[36]

A rend biztosítása

20. § (1)[37]

(2)[38] Minden elítélttől meg kell követelni a katonai szolgálati rend és fegyelem, valamint a katonai fogda rendjének a maradéktalan megtartását. A rend és a fegyelem megtartását felügyelettel, őrzéssel és szükség esetén kényszerrel is biztosítani kell.

21. § (1) Kényszerítő eszköz alkalmazható az elítélttel szemben, illetőleg az elítélt őrzését vagy biztonságát fenyegető veszély elhárítása érdekében. Alkalmazását figyelmeztetésnek kell megelőznie. Ha azonban ezt a körülmények nem teszik lehetővé, az előzetes figyelmeztetés mellőzhető.

(2) A kényszerítő eszközök közül csak az alkalmazható, amelyre a cél eléréséhez feltétlenül szükség van, és csak addig és olyan mértékben, amíg és ahogyan ezt az intézkedés eredményes kikényszerítése megköveteli.

(3) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható súlyos beteggel, nyomorékkal, magatehetetlen személlyel és terhes nővel szemben.

22. § (1) Kényszerítő eszközök:

- a testi kényszer,

- a könnygázszóró palack,

- a bilincs,

- a gumibot,

- a fegyver.

(2) A testi kényszer megfogással, lefogással, ellökéssel, elvezetéssel, önvédelmi fogások alkalmazásával, cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést jelent.

(3) A könnygázszóró palack támadás elhárítására, ellenszegülés megszüntetésére, dühöngő, valamint ön- és közveszélyes magatartás megfékezésére alkalmazható.

(4) A bilincs az elítélt támadásának, szökésének, dühöngő, valamint ön- és közveszélyes magatartásának megelőzésére vagy megszüntetésére használható.

(5) A gumibot támadás elhárítására, tettleges vagy csoportos ellenszegülés megszüntetésére használható.

(6) Fegyver - e rendelet alkalmazásában - a lőfegyver, a robbanó eszköz és minden olyan tárgy, amely testi sérülést okozhat, vagy életet kiolthat. Használatára csak akkor kerülhet sor, ha erre a szolgálati feladat teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükség van vagy a bűncselekmény elkövetése, illetőleg folytatása másképpen nem hárítható el.

23. § (1) A katonai fogda beosztottja fegyvert használhat:[39]

a)[40]

b) az élet, a testi épség vagy a személyes szabadság megvédésére,

c)[41] a katonai fogda, az ahhoz tartozó létesítmények, eszközök, járművek ellen intézett támadás vagy az ezeket közvetlenül fenyegető cselekmény elhárítására,

d) az elítélt kiszabadítását célzó támadás elhárítására,

e) az elítéltek zendülésének megszüntetésére,

f) fegyver jogtalan megszerzésének vagy megtartásának megakadályozására.

(2) A fegyverhasználatot meg kell előznie:

- az intézkedés iránti engedelmességre felhívásnak,

- más személy segítségül hívásának,

- egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának,

- csoportosulás esetén a feloszlatás más módon megkísérlésének,

- figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik,

- figyelmeztető lövésnek.

(3) A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az adott körülmények között a megtételükre nincs idő és a késedelem súlyos következményekkel járhat.

(4) A fegyverhasználat során lehetőleg kerülni kell az élet kioltását.

(5) Nem lehet fegyvert használni, ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben nincs helye fegyverhasználatnak.

24. § (1)[42] A katonai fogda rendjét veszélyeztető elítéltet a fegyelmi eljárás lefolytatásáig el lehet különíteni.

(2) Csoportos ellenszegülés esetén az ellenszegülőket a többi elítélttől, a kezdeményezőket és a vezetőket pedig a többi ellenszegülőtől el kell különíteni.

(3) A dühöngő, valamint az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet megnyugvásáig az erre a célra kialakított helyiségben kell elkülöníteni és haladékalanul orvosi vizsgálatnak kell alávetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint elkülönített elítélt közösségi foglalkozáson nem vehet részt, nem dohányozhat, levelet nem írhat, látogatót nem fogadhat, csomagot nem küldhet és nem kaphat, nem vásárolhat.

25. § (1) Az elítéltek elhelyezési körleteit rendszeresen ellenőrizni kell.

(2)[43] A katonai fogdát felügyelet nélkül elhagyó elítélteket elindulásuk előtt és visszatérésük után minden esetben meg kell motozni.

(3) Az ellenőrzés és a motozás alkalmával az elítélttől el kell venni minden olyan tárgyat, amelynek a tartására nem jogosult.

A napirend

26. § (1)[44] Az elítéltek napi tevékenységét a katonai fogda parancsnoka napirendben határozza meg. Ettől csak a parancsnok engedélyével vagy rendkívüli szükség esetén lehet eltérni.

(2) A napirendnek tartalmaznia kell:

- az ébresztő és takarodó,

- az étkezés,

- a kiképzés és a munkavégzés,

- az egyéb foglalkozások és rendezvények,

- a zárt körleten belüli szabad mozgás és

- a szabad idő eltöltésének a rendjét.

(3)[45] A napirendben valamennyi elítélt részére biztosítani kell a takarodó és az ébresztő között nyolc órai folyamatos pihenő időt, étkezésenként harminc perc étkezési időt, valamint napi három és fél óra szabadidőt, amelyből fél óra ebéd utáni pihenő idő.

A magatartási szabályok

27. § (1)[46] Az elítélt köteles a katonai szolgálati rendet és fegyelmet, valamint a büntetés-végrehajtás rendjét megtartani, a katonai fogda parancsnokának és beosztottainak parancsait, valamint a munkáltatás során a munkavezető, továbbá - feladatának teljesítése körében - a megbízott elítélt utasításait vonakodás nélkül, gyorsan és pontosan teljesíteni.

(2) Az elítélt a foglalkozási időn túl a zárt körletben, a zárási időn túl pedig elhelyezési körletben köteles tartózkodni; azt csak a napirendben meghatározott időben, parancsra vagy engedélyre hagyhatja el.

(3) A zárt körleten belül az elítélt a rend és a fegyelem megtartása mellett szabadon járhat.

A kapcsolattartás

28. § (1)[47] Az elítélt a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a katonai fogda parancsnoka által engedélyezett személyekkel tarthat kapcsolatot.

(2)[48] A kapcsolattartásból a katonai fogda parancsnoka kizárhatja azokat, akikkel a kapcsolat az elítéltre kedvezőtlen hatású lehet.

(3) Az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel korlátlanul válthat levelet, levelezését azonban szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell.

29. § (1)[49] Az elítélt havonként két alkalommal, alkalmanként két látogatót fogadhat.

(2) Az elítéltet tizennégy éven aluli gyermek csak felnőtt hozzátartozó kíséretében látogathatja meg; a gyermek a fogadható látogatók számába nem számít be.

(3) A látogatás tartama két óra. A látogatást az arra kijelölt helyiségben kell biztosítani; az elítélt és a látogató közvetlen ellenőrzés nélkül beszélhet. Élelem elfogyasztása engedélyezhető.

30. § (1)[50] Az elítélt a hozzátartozóitól vagy a katonai fogda parancsnoka által engedélyezett más személytől legalább havonként kaphat, illetve nekik legalább havonként küldhet csomagot.

(2)[51] A csomag súlya nem haladhatja meg a három kilogrammot; csak tartós élelmiszereket, tisztálkodási eszközöket, ruhaneműt, dohányárut, könyvet, tanszert és alkalmi ajándéktárgyat, illetőleg olyan tárgyat tartalmazhat, amelynek tartására az elítélt jogosult.

(3) A csomag tartalmát az elítélt jelenlétében ellenőrizni kell.

Panasz, kérelem, közérdekű bejelentés

31. § (1)[52] Az elítélt a büntetés végrehajtásával kapcsolatban kérelemmel és panasszal fordulhat, illetőleg közérdekű bejelentést tehet a katonai fogda parancsnokához, a parancsnok helyetteséhez, a felügyeletet gyakorló ügyészhez, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó szervezeti egységéhez, továbbá kérelemmel fordulhat az ügyészséghez és a bírósághoz.

(2) Az elítélt kérelmét, panaszát és közérdekű bejelentését a saját nevében, szóban vagy írásban terjesztheti elő.

(3)[53] A katonai fogda parancsnoka a hozzá intézett kérelem, panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a katonai szabályzatok szerint meghatározott módon jár el. Ha annak elintézése a hatáskörét meghaladja, illetőleg nem a büntetés végrehajtásával kapcsolatos, haladéktalanul továbbítja az elbírálásra illetékes szervhez.

Jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése

32. § Az elítélt a jogait és a kötelezettségeit személyesen csak úgy gyakorolhatja, hogy az ne sértse a büntetés-végrehajtás rendjét.

IV. fejezet

Az elítéltek nevelése

33. § (1)[54] Az elítélt nevelését

-[55] a katonai szolgálati rend és fegyelem, valamint a katonai fogda rendjét meghatározó rendelkezések következetes megtartásával,

-[56] sajátos katonai kiképzéssel,

- lehetőleg katonai célú és jellegű munkáltatással,

- az értelmi és erkölcsi nevelés eszközeinek, valamint a közösség nevelő erejének felhasználásával, továbbá

- a parancsnoki dicsérő és fenyítő jogkör alkalmazásával kell biztosítani.

(2) Különös gondot kell fordítni arra, hogy az elítélt magatartását, erkölcsi felfogását más elítélt vagy kedvezőtlen kapcsolatok károsan ne befolyásolják.

(3)[57] Az állományilletékes parancsnokság az elítélttel és a katonai fogdával való kapcsolattartás útján segítséget nyújt az elítélt neveléséhez.

Kiképzés, munkáltatás

34. § (1)[58] Az elítéltek kiképzését a katonai fogda feladatának megfelelően kidolgozott irányelvek és követelmények alapján kell megtervezni és végrehajtani.

(2)[59] A kiképzés időtartama napi három óra.

35. § (1) Az elítélt munkára kötelezhető.

(2)[60] Az elítélt az elítélés előtti beosztására is figyelemmel jelölhető ki a katonai fogdán kívüli munkára.

(3) A munkáltatás időtartama napi öt óra.

Oktatás

36. § (1) Az általános iskolai tanulmányokat folytató elítélt részére a foglalkozási idő keretéből napi egy órát kell biztosítani. Egyébként az elítélt a tananyag elsajátításához a szabad idejét köteles felhasználni.

(2) Az elítélt az arra kijelölt általános iskola vizsgabizottsága előtt osztályozó vizsgát tesz.

Önképzés

37. §[61] Lehetővé kell tenni, hogy az elítélt a szabad idejének felhasználásával, a katonai fogda rendjének sérelme nélkül, önképzés útján folytassa a már megkezdett tanulmányait, illetőleg képezze magát. Az elítélt az önképzés keretében tanultakból a szabadságvesztés végrehajtása alatt vizsgát tehet. E célból rövid tartamú eltávozás vagy a büntetés félbeszakítása engedélyezhető.

A kulturális nevelés

38. § (1) Az elítéltek részére politikai, szépirodalmi, természettudományos ismeretterjesztő és katonai szakkönyvekkel ellátott könyvtárat kell fenntartani. Biztosítani kell részükre a katonai szaklapokat, a napi- és hetilapokat.

(2) Az elítéltek nevelésében fel kell használni a rádió és a televízió műsorát, a filmvetítést és az ismeretterjesztő előadásokat.

A közösségi nevelés

39. §[62] Az elítéltek közösségi érzésének és felelősségtudatának erősítése, valamint a közösség kulturális és sportéletének szervezése és irányítása érdekében bizottságot kell létrehozni. A bizottság vezetőjét és tagjait az elítéltek maguk közül választják; tisztségüket a katonai fogda parancsnoka erősíti meg.

Az elítélttel való személyes foglalkozás

40. § (1)[63] A katonai fogdába befogadása után meg kell ismerni az elítélt személyiségét; ennek alapján kell meghatározni az elítélt nevelésének irányát, módszereit és eszközeit.

(2) Az elítélt magatartását, a kiképzésben és munkában elért eredményeit, az erkölcsi szemléletében, az elítélttársaihoz és a családjához való viszonyában beállott változásokat figyelemmel kell kísérni.

Jutalmazás

41. § (1)[64] Az elítéltet a katonai fogda parancsnoka, helyettese és az alegységparancsnok jutalmazhatja meg.

(2)[65] A katonai fogda parancsnoka valamennyi, helyettese és az alegységparancsnok a Bv.tvr. 41. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt jutalmak adására jogosult.

(3) A jutalmazás általában egyénileg történik; az elítéltek közösségei azonban együttesen is jutalmazhatók.

(4) Az elítélt személyes szükségleteire fordítható összeg - legfeljebb három hónapig - ötven százalékkal növelhető.

(5) A végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése esetén e fenyítést nem lehet figyelembe venni.

(6) A fenyítés elengedésére a fenyítést kiszabó vagy annak elöljárója jogosult.

(7) Rövid tartamú eltávozásban az részesíthető, aki a szabadságvesztésből legalább három hónapot letöltött. Élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért, illetőleg kiemelkedő magatartás esetén kivételesen e határidő előtt is engedélyezhető a rövid tartamú eltávozás.

Fegyelmi felelősségre vonás

42. § (1)[66] Az elítélt fegyelmi felelősségre vonására a katonai fogda parancsnoka, helyettese jogosult.

(2)[67][68] A katonai bv. intézet parancsnoka valamennyi, helyettese és az alegységparancsnok feddés és a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése fenyítés kiszabására jogosult.

(3)[69] A katonai fogda parancsnokának magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet, amelynek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek a fenyítés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A magánelzárás végrehajtása csak orvosi vizsgálat után kezdhető meg.

(5) A magánelzárás végrehajtása során egészségügyi ellenőrzést kell tartani. Ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt a magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani.''

(6)[70] A magánelzárást az e célra létesített, az elítéltek elhelyezési körletétől elkülönített fegyelmi zárkában kell végrehajtani. Az elítélt a fenyítést egyedül tölti. A 24. § (4) bekezdése a magánelzárás végrehajtására azzal az eltéréssel irányadó, hogy az elítélt levelet írhat és kaphat; a 24. §-ban szabályozott elkülönítés tartama a fenyítésbe beszámít.

(7) A fegyelmi eljárás lefolytatása a katonai szabályzatokban meghatározott módon történik.

V. fejezet

Elhelyezés, egészségügyi és anyagi ellátás

Elhelyezés

43. § (1)[71] A katonai fogdán belül az elítéltek részére zárt körletet kell kialakítani.

(2)[72]

(3)[73] Az elhelyezési körleten belül külön elhelyezést kell biztosítani:

- a hivatásos és a szerződéses tisztesek, valamennyi tiszthelyettes és zászlós,

- a tisztek

részére.

(4) Magánzárka csak fegyelmi fenyítés és elkülönítés céljából létesíthető.

44. § (1)[74]

(2)[75] Ha a katonai fogdában munkáltatás folyik, ennek megfelelő helyiséget kell biztosítani.

Egészségügyi ellátás

45. § (1) Az elítélt jogosult a korszerű gyógyító-megelőző ellátásra.

(2)[76] Az orvosi vizsgálatot és gyógykezelést elsősorban a katonai fogdán belül kell biztosítani. Ha ez nem lehetséges, a katonai fogda gondoskodik arról, hogy az elítélt az intézeten kívül részesüljön gyógyító-megelőző ellátásban.

(3)[77] Kórházi gyógykezelés szükségessége esetén - amennyiben a büntetés félbeszakítását nem engedélyezték - az elítéltet büntetés-végrehajtási kórházba kell szállítani; az itt eltöltött idő büntetési időnek számít.

Élelmezés és anyagi ellátás

46. § (1)[78] Az elítéltek élelmezéséről és egyéb anyagi ellátásáról a katonai fogda a külön jogszabályban meghatározott módon gondoskodik.

(2)[79] Az elítélt a katonai fogda által meghatározott időben és módon élelmiszert, dohányárut, tisztálkodási szereket, író- és tanszereket, könyveket, napi- és hetilapokat, borítékot és bélyeget, valamint kisebb ajándéktárgyakat vásárolhat.

(3) A havonta vásárlásra fordítható összeget - a végrehajtási fokozatonként eltérően - külön jogszabály* határozza meg.[80]

II. RÉSZ

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS VÉGREHAJTÁSA

VI. fejezet

Az előzetes letartóztatás végrehajtásának helye

47. §[81] A katona előzetes letartóztatását - a külön jogszabályban meghatározott esetet kivéve - katonai fogdában kell végrehajtani.

A befogadás

48. §[82] Az előzetesen letartóztatottat a bíróság értesítése és az értesítésre vezetett bírói rendelkezés alapján lehet a katonai fogdába befogadni.

Az előzetes latartóztatás megszakítása

49. §[83] Ha az előzetesen letartóztatottal szemben szabadságvesztés végrehajtására érkezik bírósági értesítés - a pénzbüntetést, illetve a pénzmellékbüntetést helyettesítő szabadságvesztés kivételével -, a szabadságvesztést kell foganatba venni.

Szabadlábra helyezés

50. § (1)[84] Az előzetesen letartóztatott szabadlábra helyezése az ügyész vagy a bíróság rendelkezése alapján történik.

(2) Ha az előzetesen letartóztatott a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltötte, az (1) bekezdés szerinti rendelkezés bevárása nélkül szabadlábra kell helyezni.

Az előzetesen letartóztatott jogainak érvényesülése

51. § (1)[85] Az előzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogainak gyakorlásában, különösen a védekezésre való felkészülésben nem korlátozható [Be. 43. § (2) bekezdés c) pont]

(2) Az előzetesen letartóztatott részére a büntetőeljárással kapcsolatban érkező hatósági iratokat haladéktalanul kézbesíteni kell és azokat az eljárás jogerős befejezéséig magánál tarthatja.

Rendelkezési jogkör

52. §[86] Az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, ezt követően a bíróság rendelkezik az előzetesen letartóztatott

- előállításáról,

-[87] nyomozó hatóság részére kiadásáról,

- más büntetés-végrehajtási intézetbe szállításáról - a sürgős kórházi beutalás esetét kivéve -,

- levelezése, látogatása és csomagküldeménye ellenőrzéséről.

53. § (1)[88] A tárgyaláson a tanács elnöke engedélyezi, hogy az előzetesen letartóztatott az előállító őr felügyelete mellett, de a beszélgetés tartalmának ellenőrzése nélkül a tárgyalás megkezdése előtt, a tárgyalás alatt, annak szünetében vagy a tárgyalás után a védőjével beszélhessen. Ez a rendelkezés az előzetes letartóztatással kapcsolatos meghallgatásra is irányadó.

(2) A tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tárgyalás szünetében, vagy a tárgyalás befejezése után az előzetesen letartóztatott - az előállító őr felügyelete mellett - beszélhessen hozzátartozóival és helyben elfogyasztható élelmiszert vegyen át tőlük.

54. § (1) A tanács elnöke - az előzetesen letartóztatott előélete, a terhére rótt bűncselekmény és az őr által jelentett veszélyességi fok figyelembevételével - utasítást adhat arra, hogy az előzetesen letartóztatottról az őr a bilincset levegye. Ez az utasítás csak a tárgyalóteremben, illetőleg a beszélgetésre kijelölt helyiségben érvényes.

(2)[89] Ha az előzetesen letartóztatott a bíróság előtt tanúsított magatartásával fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarást követ el, a tanács elnöke fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a katonai fogda parancsnokát. A parancsnok a fegyelmi fenyítésről értesíti a katonai bíróságot.

Az előzetesen letartóztatott és a védő kapcsolata

55. §[90] (1)[91] Az előzetesen letartóztatott - a bíróság által az érintett büntetőeljárásból ki nem zárt - védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezhet. A szóbeli érintkezésre a katonai fogda hivatali idejében kerülhet sor, kivéve, ha az olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezés a katonai fogda erre kijelölt készülékén történhet, a beszélgetés nem ellenőrizhető, azonban visszahívással a katonai fogda a hívás jogosságáról meggyőződhet.

(2)[92] A védő az előzetes letartóztatottal folytatott beszélgetéséről hangfelvételt, valamint jegyzetet készíthet, amit a katonai fogdából - tartalmi ellenőrzés nélkül - magával vihet. A beszélgetés során az előzetesen letartóztatott jegyzetet készíthet, és azt ellenőrzés nélkül magánál tarthatja.

Felügyelet és őrzés

56. §[93] Az előzetesen letartóztatott a katonai fogdán belül is csak felügyelet mellett járhat; a foglalkozások kivételével zárt helyiségben tartózkodik.

Az elmeállapot megfigyelése

57. §[94] (1) Ha az orvos az előzetesen letartóztatottnál elmebetegségre utaló tünetet észlel, haladéktalanul beutalja az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe. A beutalásról huszonnégy órán belül értesíti az előzetes letartóztatást elrendelő bíróságot.

(2)[95] Ha az előzetesen letartóztatott elmeállapotának megfigyelése szükséges, annak elrendelését a vádirat benyújtásáig az ügyben eljáró ügyésznél, a vádirat benyújtása után a bíróságnál kell kezdeményezni. Ha a bíróság az előzetesen letartóztatott elmeállapotának megfigyelését elrendelte, a Be. 107. §-ának megfelelően kell eljárni.

Egyéb rendelkezések

58. § (1) Az előzetesen letartóztatott

- állományviszonyára, jogaira és kötelezettségeire - a rendfokozati és fegyvernemi jelzésre vonatkozó rendelkezés kivételével - a 3. § (1)-(2) bekezdése,

- elkülönítésére a 4. §,

- befogadására az 5. § (2)-(4) bekezdése,

- szabadon bocsátására a 17. §,

- látogatására és csomagküldeményeire a 29-30. §-nak a fogház fokozatú szabadságvesztésre ítéltekkel kapcsolatos,

- panaszának, kérelmének és közérdekű bejelentésének intézésére, jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására a 31-32. §,

- önképzésére a 37. §, kulturális nevelésére a 38. §,

-[96] jutalmazására és fegyelmi felelősségre vonására - a Bv.tvr. 120-121. §-ára figyelemmel - a 41. § (1)-(6) bekezdése és a 42. §,

- elhelyezésére, egészségügyi és anyagi ellátására az V. fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[97] Az előzetes letartóztatást végrehajtó katonai fogda rendjére a 20-26. § és a 27. § (1) bekezdése irányadók.

III. RÉSZ

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA

VII. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59. § (1)[98] A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján, a bíróság, illetőleg az ügyészség rendelkezése alapján hajtja végre.

(2)[99] Az (1) bekezdés irányadó akkor is, ha a katona pártfogó felügyeletét aolgálati viszonyának keletkezését megelőzően rendelték el. Ebben az esetben a pártfogolt alakulata szerint illetékes bíróság új magatartási szabályokat állapíthat meg.

(3)[100] Pártfogó felügyelet ellátásával általában hivatásos, kivételesen szerződéses katona bízható meg.

60. § (1) A pártfogó

a) rendszeres kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét, munkáját és magatartását,

b) szolgálati és lakóhelyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,

c) állományilletékes prancsnoka útján kezdeményezi a magatartási szabályok módosítását, illetőleg a magatartási szabályok megszegése esetén a területileg illetékes katonai ügyészség tájékoztatását.

(2) A pártfogó jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítséget nyújtani a pártfogoltnak a beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához.

(3) A pártfogolt köteles:

a) az előírt magatartási szabályokat megtartani,

b) a pártfogó utasításait teljesíteni,

c)[101] szolgálati viszonyának megszűnése esetén a Bv.tvr. 104. §-ának (3) bekezdése szerinti jelentkezési kötelezettségének haladéktalanul eleget tenni.

Szabadságvesztésből szabadult katona pártfogó felügyelet alá helyezése

61. § (1)[102] A katonai fogda parancsnoka a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos előterjesztésében javaslatot tesz az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezésére vagy annak mellőzésére is.

(2)[103] A bíróság a javaslatról a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében hozott határozatában dönt.

Pártfogó felügyelet folytatása a szolgálati viszony megszűnése után

62. § (1)[104] Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes paancsnok erről haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes megyei bíróság hivatásos pártfogóját és rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli az 59. § (2) bekezdése szerint megállapított magatartási szabályokat.

(2) A pártfogolt - felhívásra - köteles jelentkezni a hivatásos pártfogónál és a rendőrkapitányságon.

Hatályba léptető rendelkezés

63. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.