1/1979. (I. 26.) NIM rendelet

a 750 kV-os villamos távvezeték hálózat biztonsági övezetéről

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtásáról kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 40/1962. (XI. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya kiterjed az Országhatár - Albertirsa 750 kV-os szabadvezeték, az Albertirsai 750/400 kV-os alállomás (a továbbiakban együtt: villamosmű) biztonsági övezetében a villamosműhöz nem tartozó építmények és létesítmények (a továbbiakban együtt: (idegen létesítmény) telepítésére és üzemeltetésére, továbbá a villamosmű térségében a biztonsági övezeten belül, illetve azon kívül végezhető tevékenységekre.

2. §

A biztonsági övezet rendeltetése a villamosmű és térségének kölcsönös védelme.

3. §

(1) A villamosmű biztonsági övezetében idegen létesítményt csak e rendelet előírásainak megtartásával, a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek szerint szabad építeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési vagy kivitelezési és üzemeltetési (technológiai) terveket három példányban.

(3) Villamosmű térségében a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozását a 7. § tartalmazza.

(4) Ha e rendeletben előírtak megvalósításához szakmai felügyelet szükséges, enélkül az építést, illetve a tevékenységet megkezdeni nem szabad.

A biztonsági övezet terjedelme

4. §

(1) A szabadvezeték biztonsági övezete a szabadvezeték mindkét oldalán, a szélső nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 40 m távolságban levő függőleges síkokig terjed.

(2) Az alállomás biztonsági övezete az alállomás kerítésétől vízszintesen mért 15 m távolságban levő függőleges síkokig terjed.

Tilalmak a biztonsági övezetben

5. §

A biztonsági övezetben tilos:

a) bármilyen 3 méternél magasabb idegen létesítmény telepítése;

b) emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló idegen létesítmény (lakó-, üdülő- és melléképületek, műhely, sportpálya, játszótér, magasles, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű megállóhely stb.) építése;

c) robbantás;

d) anyag tárolása, felhalmozása, valamint tűzés robbanásveszélyes anyaggal (pl. széna, szalma, nád, fa, gumi; szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő és üzemanyag; lőszer) munkavégzés - a mezőgazdasági munkák kivételével - valamint ilyen anyag elégetése; jármű1 (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, stb) üzemanyaggal való feltöltése;[1]

e) a szabadvezeték oszlopán, illetve alapozásán idegen létesítmény vagy tárgy (pl. szemétgyűjtő, zászló, hirdetés, idegen vezeték vagy távközlési berendezés szerkezete) elhelyezése;

f) idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése;

g) fémhuzalos kordonos, lugasos mezőgazdasági művelés (pl. szőlő);

h) komló vagy egyéb magasnövésű futónövény termesztése;

i) villanypásztor, karám létesítése, illetve üzemeltetése;

j) sárkányeresztés;

k) a szabadvezeték oszlopára vagy az alállomás kerítésére felmászni;

l) a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak meg nem felelő jármű közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) kívüli területen való üzemeltetésé, illetve közlekedése;

m) járművel való szándékos megállás;

n) elromlott jármű javítása, illetve szilárd burkolatú úton kívüli területről a melléklet 9. §-ában foglalt előírásoktól eltérő módon való elvontatása.

Korlátozások a biztonsági övezetben

6. §

(1) A biztonsági övezetben egyes tevékenységek csak a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott korlátozások mellett végezhetők.

(2) A biztonsági övezetben

a) a terület művelési ágának megfelelő munkavégzés, vagy idegen létesítmény építése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig szabad csak tartózkodni; a biztonsági övezet azon területén, amelyen a villamos térerősség 10 kV/m értéket2 meghalad - ez a terület általában az oszlopok között az oszlopoktól mért 100 méter távolságon túl és a szélső áramvezetőtől mért 20 méter távolságon belül helyezkedik el - a földön állva dolgozók naponta legfeljebb összesen 3 óra időtartamig tartózkodhatnak;[2]

b) szilárd burkolatú úton kívüli területen kizárólag a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak megfelelő, 4 méternél alacsonyabb építésű, vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetve dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetve szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg;

c) ab) pontban meghatározott méretet meghaladó jármű vagy rakomány esetén a közlekedéshez, illetve a munkavégzéshez a szabadvezeték üzembentartójának előzetes hozzájárulása szükséges; a szabadvezeték üzembentartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetve a munkavégzés csak megbízottjának jelenlétében történhet;

d) a jármű legkiállóbb része

- az oszlopot, kikötését, illetve ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon,

- az áramvezetőket sem vízszintesen, sem függőlegesen 7 méternél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

e) a terepszint megemelése (pl. tereprendezés, gátépítés) csak a villamosmű üzembentartójának hozzájárulásával, az abban foglaltaknak megfelelően végezhető;

f) nyílt árok vagy gödör az oszlop, illetve kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 10 méteren belül, vagy e távolságtól kezdődő 450-os lejtőszögű sík alá nyúlóan csak a szabadvezeték üzembentartójának hozzájárulásával készíthető; az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja;

g) fémtárgyat kizárólag az oszloptól mért 20 méter távolságon túl, az áramvezetőre merőleges helyzetben, a földdel párhuzamosan, leeresztett karral szabad vinni; az ilyen tárgy 8 méternél hosszabb nem lehet;

h) összefüggő fémszerkezetet, fémkerítést, földfeletti vagy földalatti fémcsővezetéket a szabvány3 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni;[3]

i) földfeletti, mozgatható öntözőberendezés használatánál (összeszerelés, mozgatás, kezelés stb.) meg kell tartani a szabvány3 fémcső-vezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait;[4]

j) öntözésre csak vegyileg nem szennyezett víz használható; az öntözőberendezés kötött vízsugara az áramvezetőket 7 méternél jobban nem közelítheti meg;

k) vegyi anyag (pl. növényvédőszer, műtrágya) fúvás, permetezés során a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg

- az oszlopot 3 méternél és

- az áramvezetőket 8 méternél

jobban;

l) csak olyan gyümölcsfa telepíthető, amely véglegesen kifejlett állapotában 9,5 méternél jobban nem közelíti meg az áramvezetőt annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem; egyéb fa vagy növényzet esetén a távolság 6 méter;

m) árasztásos gazdálkodást (pl. rizstermesztés) úgy kell kialakítani és végezni, hogy az ne veszélyeztesse az oszlopok állékonyságát és lehetővé tegye azok terepjáró gépjárművel bármely időpontban való megközelítését;

n) bányászati tevékenységet csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával szabad végezni.

(3) A biztonsági övezetben a tűz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamosműre, illetve a tűz- és kárelhárítási tevékenységet végzőre külön veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a biztonsági övezeten belül:

a) szilárd burkolatú úton kívüli területen a tűzés kárelhárításban kizárólag olyan jármű vehet részt, amely megfelel a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak és magassága a 4 métert nem haladja meg;

b) a működés közben 4 métert meghaladó jármű (pl. tűzoltólétra) üzemeltetéséhez a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulása szükséges; a villamosmű üzembentartója hozzájárulásában előírhatja az ilyen jármű biztonsági övezeten belüli közlekedésének, illetve munkavégzésének egyéb feltételeit;

c) kizárólag 8 méternél rövidebb fémtárgyat (pl.fémcső) és kizárólag az oszloptól mért 20 méter távolságon túl, az áramvezetőre merőleges helyzetben, a földdel párhuzamosan, leeresztett karral szabad csak vinni;

d) a földfeletti fémcsővezeték összeszerelésénél és kezelésénél meg kell tartani a szabvány3 fémcsővezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait;[5]

e) a tűz- és kárelhárításban résztvevő jármű, illetve berendezés legkiállóbb része

- az oszlopot, kikötését, illetve ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon,

- az áramvezetőket sem függőlegesen, sem vízszintesen 7 méternél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

f) a tűzoltó berendezés kötött vízsugara az az áramvezetőket 7 méternél jobban semmilyen irányból és a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg.

A villamosmű térségében, a biztonsági övezetén kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozása

7. §

(1) A villamosmű térségében bármely robbantást úgy kell végezni, hogy

- a felrobbantott anyag a szabadvezeték szélső áramvezetőjének függőleges síkján, illetve az alállomás kerítésén kívül érjen talajt és

- a robbantással keletkezett légnyomás, talajrezgés a villamosmű szerkezeti részeiben károsodást ne okozzon.

(2) Légi jármű, ejtőernyős és sárkányrepülő a szabadvezetéket annak legfelső pontjától függőlegesen mért 20 méter távolságban levő vízszintes, valamint a szélső áramvezetőtől vízszintesen mért 30 méter távolságban levő függőleges síkokon belül nem közelítheti meg.

(3) Sárkányeresztést a villamosműtől olyan távolságban szabad csak végezni, hogy a biztonsági övezetet sem a sárkány, sem a tartózsinór ne keresztezhesse.

(4) A villamosműtől számított 10 kilométeren belül olyan idegen létesítmény, amely által kibocsátott szilárd vagy vegyi szennyezőanyag mennyisége a szabványban4 a mérsékelten szennyezett területre előírt értékeket a biztonsági övezet légterében várhatóan meghaladja, csak a villamos-mű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával építhető.[6]

(5) Magasra nyúló tárgy (pl. fa, oszlop, kémény) ledöntése esetén a tárgy, vagy széthulló részei a szabadvezeték áram vezetőit vagy oszlopának bármely pontját a 6. § (2) bekezdésének k) pontjában előírt távolságnál jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg.

(6) Olyan berendezést, amely kóboráramot hoz létre (pl. egyenárammal táplált közlekedési berendezés, katódosan védett berendezés) és 10C méter távolságon belül közelíti meg a villamosmű föld alatti részét (pl. betonalapozás) csak a villamos-mű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával szabad létesíteni.

Vegyes rendelkezések

8. §

Szilárd burkolatú úton a szabadvezetékkel való keresztezés esetén a biztonsági övezet határainál megállási tilalmat és az azt feloldó jelző táblát kell elhelyezni

9. §

(1) A biztonsági övezetbe eső szilárd burkolatú úton kívüli területen rendszeresen közlekedő, illetve dolgozó járművet el kell látni a melléklet előírásainak megfelelő védőberendezésekkel. Ez az előírás nem vonatkozik a személygépkocsira, továbbá arra a járműre,

- amely eredeti (gyári) kialakításánál fogva megfelel a mellékletben foglalt védelmi előírásoknak, vagy

- amelynek magassága üzemállapotban - beleértve a magasságba a járművön levő személy, illetve szerszám legmagasabbra nyúló részét is -1.8 métert, hosszúsága 3,0 métert, szélessége pedig 1,5 métert nem halad meg.

(2) E rendelet hatálybalépésekor meglevő és a biztonsági övezetben rendszeresen közlekedő illetve dolgozó jármű védőberendezéssel való ellátásának költségei a villamosmű beruházóját terhelik. A rendelet hatálybalépése után üzembe kerülő jármű védőberendezéssel való ellátásáról az azt üzemeltető gazdálkodó szervezet, illetve személy saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A villamosmű biztonsági övezetében dolgozókat a munkavégzés feltételeiről és módjáról megfelelő módon tájékoztatni kell. A tájékoztató kiadványt a SZOT egyetértésével a Nehézipari Minisztérium adja ki. A tájékoztatót

- az érintett gazdálkodó szervezetek dolgozói részére - oktatás formájában - az illetékes felügyeleti szerv,

- személyek részére az illetékes tanács szakigazgatási szerve

juttatja el.

10. §

(1) A Nehézipari Minisztérium a villamosmű és térsége üzembiztonságának megóvása mellett -indokolt esetben - az övezet terjedelmének meghatározásánál, továbbá az előirt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja. Eljárására az 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelmet a villamosmű üzembentartójához kell benyújtani. A kérelmet a Magyar Villamos Művek Tröszt - véleményével ellátva - terjeszti elő döntés végett.

11. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Simon Pál s. k.,

nehézipari miniszter

Melléklet az 1/1979. (I. 26.) NIM számú rendelethez

JÁRMŰVEKRE ÉS MUNKAGÉPEKRE VONATKOZÓ VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Általános rendelkezés

1. §

A szabadvezeték biztonsági övezetében szilárd burkolatú úton kívüli területen csak olyan jármű1 (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, stb.) közlekedhet, illetve dolgozhat[7]

- amelyen tartózkodó személyeket a szabadvezeték villamos terének hatásai ellen a felettük elhelyezett, a gép tartozékát képező megfelelő védőhatású árnyékolás védi, és

- amelynek földelése mind mozgó-, mind álló helyzetben biztosított, illetve amely földeltnek minősül.

Árnyékolás

2. §

Megfelelő védőhatású árnyékolásnak minősül

- a jármű fémből készült vezető fülkéje, illetve

- a jármű vezető ülése felett levő ponyvatartó fémszerkezet, illetve

- a jármű (pl. traktor) felborulása esetén a személyi sérülés ellen védő fémszerkezet, illetve

- a járműre erősített tartószerkezetre helyezett fém árnyékolórács

abban az esetben, ha közte és a jármű összefüggő fémteste között jó villamos vezető kapcsolat van.

Gép földelése

3. §

Földeltnek minősül az a jármű

a) amelynek összefüggő fémteste és a föld között 100 ohm, vagy annál kisebb eredő földelési ellenállás mérhető, illetve

b) amelyet

- mozgás közben való földelésének biztosítása érdekében függesztett-földelő berendezéssel [6. § (1) bekezdés] láttak el,

- álló helyzetben való földelésének biztosítása érdekében letűző-földelő berendezéssel láttak el és azzal elvégezték a 7-9. §-okban előírt műveleteket.

4. §

(1) Nem kell külön földelő berendezéssel ellátni azt a járművet, amelynek eredeti (gyári) kialakítása és alkatrészei biztosítják a 3. § a) pontja szerinti feltételeknek mind mozgó, mind álló állapotban való folyamatos kielégítését. Ilyen például

a) az acélkerekes vagy lánctalpas, illetve

b) a megfelelő villamos vezetőképességű gumiabronccsal ellátott

jármű abban az esetben, ha a jármű összefüggő fémteste és acélkereke, illetve gumiabroncsa között jó villamos vezető kapcsolat van.

(2) Kizárólag függesztett-földelő berendezéssel kell ellátni azt - az (1) bekezdés feltételeinek egyébként meg nem felelő - járművet (pl. darut), amelynek álló helyzetben való földelése a vezető fülkéből működtethető támasztó fémkarjainak (szerkezeteinek) közvetlenül a talajra való leeresztésével biztosítható. Az ilyen gép álló helyzetben csak ezen művelet elvégzése után minősül földeltnek.

Vontatmány földelése

5. §

(1) Vontatmány földelésére - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jármű földelésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) Földeltnek minősülő vontató (pl. erőgép) által vonatott, illetve azzal álló helyzetben összekapcsolt vontatmány - amennyiben összefüggő fémtesteik között jó villamos vezető kapcsolat van - földeltnek minősül, függetlenül attól, hogy a vontatmány önmagában a 3., illetve a 4. § szerint földeltnek minősülne-e.

Földelő berendezések

6. §

(1) A függesztett-földelő berendezést két tűzihorganyzott fémláncból és azok végére - nem oldható kötéssel - erősített súlyból kell elkészíteni. A két fémlánc hosszát úgy kell meghatározni, és azokat úgy kell - nem oldható kötéssel - a jármű fémtestére két különböző helyre felerősíteni, hogy a jármű mozgása közben a súlyok a talajjal biztosan érintkezzenek és kanyarodáskor vagy tolatáskor ne kerüljenek a kerekek alá.

(2) A letűző-földelő berendezést olyan hosszúságú, egyik végén kihegyezett fémrúdból kell készíteni, amelyet álló helyzetű járműről - annak elhagyása nélkül - lehet a talajba szúrni. A letűző földelőt 2,5 négyzetmilliméternél nagyobb keresztmetszetű, réz vagy acél anyagú hajlékony sodronnyal (a továbbiakban: földelő vezető) jó villamos érintkezést adó, de oldható kötéssel össze kell kötni a jármű fémtestével. A letűző-földelő berendezést a vezető fülkéjében (az esetleges vontatmányét is ugyanitt) kell tárolni a jármű (vontatmány) mozgása (vontatása) közben.

Földelés készítés letűző-földelővel

7. §

(1) Álló helyzetű jármű földelés készítésének műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:

a) a földelővezetőt a jármű festetlen fémtestéhez és a letűző-földelőhöz kell rögzíteni,

b) a jármű vezetőfülkéjéből, vagy a jármű hágcsóján állva a letűző-földelőt a talajba kell szúrni legalább 0,1 méter mélységig,

c) a járművet elhagyva a letűző-földelőt a talajba kell nyomni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig.

(2) Álló helyzetű jármű földelésbontásának műveleti sorrendje a járművön tartózkodva:

a) a levert letűző-földelőt ki kell lazítani, de nem szabad kihúzni teljesen a földből,

b) felszállva a járműre a letűző-földelőt ki kell húzni a földből és azt a járművön tárolási helyzetébe kell helyezni; ezután a járművet elhagyni, vagy kívülről a földön állva megérinteni nem szabad.

8. §

(1) Álló helyzetű jármű (vontatmány) földeléskészítésének műveleti sorrendje kívülről, talajon állva:

a) a földelendő jármű (vontatmány) közelében a letűző-földelőt a talajba kell szúrni vagy verni kb. 0,3 méter mélységig,

b) a földelővezető egyik végét a letűző-földelőhöz kell erősíteni,

c) a földelővezető szabad végével meg kell érinteni a földelendő jármű (vontatmány) nem festett fémfelületét és ehhez úgy kell a földelővezetőt rögzíteni, hogy közben az érintkezés ne szakadjon meg.

(2) Álló helyzetű jármű földelésbontásának műveleti sorrendje kívülről, földön állva:

a) meg kell szakítani a földelővezető és a jármű közötti kapcsolatot, ezután a jármű földről nem érinthető meg vagy nem hagyható el;

b) a letűző-földelő kihúzása a földből és a földelővezetővel való csatlakozásának megszüntetése már bármilyen sorrendben elvégezhető.

Mozgásképtelenné vált jármű (vontatmány) kivontatása a biztonsági övezetből

9. §

(1) A mozgásképtelenné vált járművet vagy vontatójáról leakasztott vontatmányt (a továbbiakban együtt: mozgásképtelen jármű) a biztonsági övezetből mielőbb el kell vontatni. A kivontatás megkezdéséig a mozgásképtelen járművet letűző-földelő berendezéssel le kell földelni. Ha erre azonnal nincs mód, a mozgásképtelen járművet a földelés elkészítéséig őrizni kell, hogy azt kívülről senki ne érinthesse meg.

(2) A mozgásképtelen jármű elvontatásának műveleti sorrendje:

a) a földelt és mozgásképtelen jármű nem festett fémtestéhez földelővezetőt [6. § (2) bekezdés] vagy ennek megfelelő összekötő vezetőt kell csatlakoztatni,

b) a vontatóval meg kell közelíteni a mozgásképtelen járművet és az összekötő vezető szabad végét a 8. § (1) bekezdés c) pont előírása szerint kell a vontatóhoz rögzíteni,

c) a vontatót és a mozgásképtelen járművet össze kell kapcsolni,

d) közvetlenül a vontatás előtt szabad az összekötő vezetőt - bármilyen sorrendben - eltávolítani, majd a mozgásképtelen jármű földelését a 8. § (2) bekezdésének előírásai szerint kell lebontani; ezután a vontatót és a mozgásképtelen járművet földön állva megérinteni és azokról le-, illetve azokra felszállni nem szabad.