21/1979. (XII. 6.) BkM rendelet

a jutalékrendszerről

Az érdekelt szervek vezetőivel, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazathoz tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: vállalat) és az általuk foglalkoztatott hálózati dolgozókra terjed ki.

A jutalékrendszer alkalmazásának köre

2. §

(1) Jutalékrendszerben kell foglalkoztatni - ha jogszabály másként nem rendelkezik -

- a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról szóló rendelet* hatálya alá tartozó,[1]

- a forgalom alakulását közvetlenül befolyásoló egyéb fizikai munkakörben

dolgozókat.

(2) A jutalékrendszer kiterjeszthető azokra a nem fizikai állománycsoportba tartozó ügyviteli dolgozókra is, akiknek a tevékenysége a forgalom alakulását közvetlenül befolyásolja.

(3) A felügyeleti szerv - szövetkezetek tekintetében az érdekképviseleti szerv javaslatára a megyei tanács vb kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve - az érdekelt szakszervezettel egyetértésben, a Belkereskedelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával eltérő bérezési forma alkalmazását engedélyezheti.

Jutalékrendszerek

3. §

A jutalék a kereskedelmi munka színvonalának emelésére, a forgalom növelésére, illetőleg a gazdálkodási eredmények javítására ösztönző, időbérrel kombinált teljesítménybér. A vállalatnál a sajátosságoknak legjobban megfelelő jutalékrendszert kell alkalmazni.

4. §

(1) Alkalmazható jutalékrendszerek

- a tiszta jutalékrendszer,

- a csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer,

- az alapbérrel kombinált jutalékrendszer,

- a jutalékátalány.

(2) A tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál a dolgozók - az alapbért is helyettesítő - jutalékot kapnak.

(3) A csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál a dolgozók a jutalékot a munkában töltött időre járó, besorolás szerinti alapbérük meghatározott hányadán felül kapják.

(4) Az alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál a dolgozók a jutalékot a munkában töltött időre járó alapbérükön felül kapják.

(5) Jutalékátalány állapítható meg, ha

a) a forgalom, illetőleg az egy főre jutó forgalom növelésére irányuló ösztönzés nem kívánatos (pl. tanboltoknál),

b) valamely munkakörben a dolgozók a forgalom alakulását közvetlenül nem befolyásolhatják (pl. takarító),

c) a jutalék visszatartása a bérkifizetés szokásos időpontjáig nem indokolt (pl. kisegítők, hóközí kilépők),

d) alkalmazásával a dolgozók tevékenységére vissza nem vezethető keresetváltozás elkerülhető (pl. tatarozás, festés, leltározás, áruösszetétel változás),

e) a jutalékkulcs megfelelő viszonyítási alap - bázis vagy megalapozott tervszám - hiányában átmenetileg nem állapítható meg (pl. új bolt nyitása).

(6) Az (5) bekezdés d) és e) pontja esetében az átalány alkalmazásának időtartama 12 hónapnál hosszabb nem lehet.

A jutalék-kiszámítás alapja

5. §

(1) A jutalékot teljesítménymutató alapján kell kiszámítani.

(2) A jutalékrendszert olyan teljesítménymutatóra kell építeni, amelynek alakulását az érintett dolgozók tevékenységükkel közvetlenül befolyásolhatják. Teljesítménymutató lehet

- az egység vagy dolgozó állal elért forgalom, illetőleg árbevétel,

- az egység által elért nyereség és

- az egység forgalmának árrése.

(3) Jutalékelszámolás szempontjából a forgalom

- értékben,

- természetes mértékegységben (súly, darab, pár, adag),

- időszakos árleszállításnál az eredeti áron számolva is mérhető.

(4) A nagykereskedelemnek és az iparnak visszaküldött betétdíjas göngyöleg betéti díját a kiskereskedelem és a nagykereskedelem hálózatában a jutalékelszámolás alapját képező forgalomnak kell tekinteni.

(5) A vállalat egységei közötti forgalom csak különösen indokolt esetben tekinthető jutalékalapnak (pl. a vendéglátó vállalatoknál a termelőüzem és az értékesítő helyek közötti forgalom).

Jutalékkulcsok megállapítása

6. §

(1) Az egység vagy a dolgozó jutalékkulcsát a vállalat igazgatója határozott vagy határozatlan időre állapítja meg és azt az alkalmazás időpontját megelőzően az érintett egység vezetőjével írásban közli. A jutalékkulcs esetleges módosítását - a (2) bekezdés megfelelő pontjára hivatkozva - ugyancsak írásban kell közölni. A jutalékkulcs mértékéről és annak változásáról a dolgozókat az egység vezetője köteles tájékoztatni.

(2) A jutalékkulcsok az (1) bekezdésben meghatározott módon akkor módosíthatók, ha azt

a) a lényegesebb árváltozások várható hatása,

b) a forgalom nagyságának, összetételének vagy munkaigényességének jelentős változása,

c) az esetleges kereseti aránytalanságok megszüntetése,

d) a bérfejlesztési mutató várható alakulása,

e) a kiszolgálási forma változása,

f) a tiszta és a csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszernél az alapbérek évközi emelése,

g) csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszernél az alapbércsökkentés mértékének változása

indokolja.

7. §

(1) Az azonos szakjellegű és hasonló feltételekkel működő egységek jutalékkulcsát egységesíteni kell.

(2) A jutalékrendszer egyes formáinak bevezetésekor a jutalékkulcsot a következők szerint kell kiszámítani:

a) tiszta jutalékrendszer alkalmazása esetén

- az egy főre megállapított teljesítménymutatónál a tervezett munkabér (jutalék és árusítás miatti túlóra-alapdíj) egy dolgozóra számított összegét el kell osztani az egy dolgozóra jutó teljesítmény követelménnyel,

- az összes forgalom alapulvételénél a tervezett munkabér (jutalék és árusítás miatti túlóraalapdíj) együttes összegét el kell osztani a teljesítmény-követelménnyel,

b) csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazása esetén a tervezett alapbér és árusítás miatti túlóra-alapdíj meghatározott hányadúnak, valamint az előirányzott jutaléknak az együttes összegét el kell osztani a teljesítmény-követelménnyel,

c) az alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az előirányzott jutalékot el kell osztani a teljesítmény-követelménnyel.

(3) A tiszta jutalékrendszer alkalmazása esetén az egy dolgozóra vagy az egységre meghatározott teljesítmény-követelmény túlteljesítése után, csökkentett jutalékkulcs is megállapítható. Ha a teljesítmény-követelményt nem érik el, a jutalékot olyan arányban kell kiegészíteni, mint amilyen a teljesítmény-követelmény túlteljesítése esetén a csökkentés mértéke.

8. §

(1) A jutalékkulcsokat a kereskedelempolitikai célok és a munkaigényesség figyelembevételével - ahol az nem jár az ügyviteli tevékenység jelentősebb növekedésével - differenciálni kell. (Pl. vendéglátásban az ételforgalom, valamint a szervezett turizmusból származó forgalom, kiskereskedelemben a lakossági forgalom és az alkatrészek, valamint az apró cikkek forgalmának javára.)

(2) Az idényjelleg miatt év közben jelentősen változó forgalmú, egész éven át nyitvatartó egységek dolgozói részére időszakonként változó jutalékkulcs állapítható meg.

(3) A több egység vezetésével megbízott, valamint a több egység (osztály, részleg) munkájában közreműködő dolgozók részére külön jutalékkulcsot kell megállapítani, vagy jutalékuk az érintett egységekben dolgozók átlagos jutalékának megfelelően is megállapítható.

A jutalék elszámolása

9. §

(1) A jutalék összege a teljesítménymutató és a jutalékkulcs szorzata.

(2) A dolgozók jutaléka egyénileg vagy csoportosan számolható el.

(3) Egyéni jutalékelszámolást kell alkalmazni, ha a dolgozók teljesítménye - lényeges ügyviteli többletmunka nélkül - megbízhatóan nyilvántartható.

(4) Egyéni elszámolás esetén az egység dolgozóit a jutalékkulcs megállapítása és a jutalék elszámolása szempontjából eladókra és a forgalom lebonyolításában közvetlenül rendszeresen részt nem vevő dolgozókra (pl. egységvezetők és helyetteseik, pénztárosok) kell felosztani. Ez utóbbiak jutalékát az esetben is célszerű értékben kifejezett forgalomra építeni, ha a többiek jutaléka a forgalmazott mennyiségen alapszik.

(5) Csoportos elszámolásnál a fizetendő összes jutalékot az egység közösen teljesített munkája alapján, együttesen kell kiszámítani és csali ezután kerül felosztásra a dolgozók között.

(6) Csoportos jutalékelszámolás alkalmazásánál a jutalék

- a ledolgozott időre járó, az árusítás miatti túlóra alapdíjával növelt - vagy a jutalékelszámolás szempontjából figyelembe vett ún. eszmei - alapbér arányában,

- a végzett munkák fontosságát vagy minőségét kifejezésre juttató pontszám alapján,

- részesedési szorzó (százalékos arány) alapján,

- a szakképzettség és a gyakorlati idő figyelembevételével,

- a ledolgozott munkaórák, vagy

- az egység dolgozóinak a teljesítményt figyelembe vevő döntése alapján.

osztható fel.

(7) A nagyobb létszámot foglalkoztató egységekben, a beosztott dolgozók jutalékának 10-25%-át, esetleg hosszabb időszakra összevontan ennek megfelelően meghatározott összeget, vagy a külön e célra rendelkezésre álló hasonló nagyságrendű keretet a legjobb munkát végző beosztott hálózati dolgozók jutalékának emelésére kell felhasználni. A többletjutalék felosztásáról a teljesítmények személyenkénti értékelése alapján, az egység vezetője - a szakszervezeti bizalmival egyetértésben - dönt.

(8) A jutaléknak pontszám, illetőleg részesedési szorzó alkalmazásával történő felosztása esetén, az egység vezetője köteles időnként mérlegelni, hogy a beosztottak a szakmai és egyéb követelményeknek milyen mértékben feleltek meg. Ettől függően a jutalékból való részesedés mértékét kiemelkedő teljesítményt nyújtóknál emeli, a nem megfelelő munkát végzőknél pedig csökkenti. E határozott, vagy határozatlan időre szóló intézkedésről az egység vezetője köteles az érintett dolgozót előzetesen tájékoztatni.

(9) A több részleggel (osztállyal) működő kereskedelmi egységek jutalékát - amennyiben a teljesítmény és a létszám elkülöníthető - részlegenként (osztályonként) kell elszámolni.

Vegyes és záró rendelkezések

10. §

(1) A munkában töltött időre járó és az árusítás miatti túlmunka alapdíjával növelt személyi alapbért biztosított bérként kell kifizetni akkor, ha ennek összegét

- tiszta jutalékrendszerben az elszámolható jutalék,

- csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszerben a munkában töltött időre járó csökkentett személyi alapbér és az árusítás miatti túlmunka csökkentett alapdíja, valamint az elszámolható jutalék együttes összege

nem éri el.

(2) Mozgóárusoknál az (1) bekezdés szerinti biztosított bért fizetni nem szabad.

(3) Ha az értékesítési körülmények vagy az árak lényeges változása miatt a jutalékkulcsokat módosítani kellene, de a várható forgalom megbízhatóan nem tervezhető, az ösztönzés fenntartása érdekében, legfeljebb 6 hónap időtartamra biztosított jutalékkal összekapcsolt, ideiglenes jutalékkulcs is megállapítható.

(4) A jutalékot általában havonta kell elszámolni. Ha a jutalékalap csak hosszabb időszak alatt - leltárral, vagy más módon - állapitható meg, havonta a munkában töltött időre járó, az (1) bekezdés szerinti biztosított bér, valamint az előre meghatározott mértékű jutalékelőleg fizetendő ki.

11. §

A kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell megállapítani

a) a jutalékrendszerbe vont munkaköröket,

b) az alkalmazott jutalékrendszert, ha vállalaton belül eltérő módszereket alkalmaznak, annak egységenkénti vagy egységtípusonkénti felsorolását,

c) az idényjellegű egységek jutalékkulcsainak érvényességi idejét,

d) a csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszereknél az alapbér-csökkentés mértékét,

e) a jutalékelszámolás alapját képező teljesítménymutató tartalmi meghatározását,

f) a jutalékfelosztás, szükség szerint egységenkénti módszereit,

g) a kifizethető jutalék mértékének, illetőleg összegének esetleges felső határát,

h) a 9. § (7) bekezdés alkalmazása szempontjából irányadó létszámot, az egység vezetője által felosztandó külön jutalék mértékét, továbbá azt, hogy ennek összege az egység beosztott dolgozóit egyébként megillető jutalékot terheli-e,

i) a jutalékfelosztás alapját képező pontszám, illetve részesedési szorzó változtatásának feltételeit, elveit [9. § (8) bekezdés],

j) a biztosított bér [10. § (1) bekezdés] elszámolásának módját és az előleg mértékét,

k) ideiglenes jutalékkulcs alkalmazása esetén a biztosított jutalék mértékét,

l) a rendszeresen több egységben foglalkoztatottak jutalékelszámolásának módját.

12. §

Ez a rendelet 1980. január hó 1-én lép hatályba, egyidejűleg a jutalékrendszerről szóló 2/1972. (II. 19.) BkM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter