2/1972. (II. 19.) BkM rendelet
a jutalékrendszerről
A belkereskedelem jutalékrendszerét - az érdekelt szervek vezetőivel, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következők szerint szabályozom:
1. §
(1) A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott hálózati dolgozókra terjed ki.
(2) A felügyeletet gyakorló miniszter - szövetkezetek vonatkozásában az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv - az érdekelt szakszervezettel egyetértésben, a belkereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulásával e rendelet alkalmazása alól felmentést adhat, és eltérő gyakorlathoz is hozzájárulhat.
(3) A jutalékrendszer célja az ellátás és a vásárlási körülmények javítása, a forgalom és az egy főre jutó forgalom emelése, a gazdálkodási eredmények növelése.
2. §
(1) A forgalomtól függő állománycsoportba tartozó hálózati dolgozókat jutalékrendszerben kell foglalkoztatni. Mellőzhető azoknak a dolgozóknak a jutalékrendszerbe vonása, akik a bolti forgalom alakulását beosztásuknál fogva közvetlenül befolyásolni nem tudják (takarítók stb.). Esetenkénti elbírálás alapján jutalékrendszerbe vonhatók azok a forgalomtól független állománycsoportba tartozó ügyviteli dolgozók is, akiknek tevékenysége a forgalom bonyolításához szorosan kapcsolódik (számlázók stb.).
(2) A zenészek és előadóművészek, továbbá a szakmunkástanulók jutalékrendszerbe vonásának lehetőségét a 6/1968. (XII. 4.) MüM-BkM, illetőleg a 13/1969. (XII. 30.) MüM és ennek végrehajtására kiadott 8/1970. (VI. 12.) BkM rendelet szabályozza.
(3) Nem kötelező a jutalékrendszer alkalmazása azoknál a szerveknél, ahol azt a jelen rendelet hatálybalépése előtt sem alkalmazták.
3. §
(1) A vállalat jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az alábbi jutalékrendszerek közül melyiket alkalmazza, illetve, hogy az alábbiak szerinti jutalékrendszert mire alapozza, milyen elszámolást alkalmaz, továbbá, hogy a szabadkasszás egységekben a vezetők és vezetőhelyettesek ösztönzését miként alakítja ki.
(2) A jutalékrendszer fajtái:
- tiszta jutalékrendszer,
- csökkentett alapbérrel, fogyasztási, értékesítő és beszerzési szövetkezeteknél fix bérrel (továbbiakban: csökkentett alapbérrel) kombinált jutalékrendszer,
- alapbérrel kombinált jutalékrendszer, vagy
- jutalékátalány.
(3) A jutalékrendszer forgalomra (árbevételre) vagy mennyiségre (naturális mutatók) építhető.
(4) A jutalék felosztásánál csoportos vagy egyéni elszámolás alkalmazható.
(5) A szabadkasszás egységek vezetői és helyettesei a jutalékrendszerrel a forgalom mellett vagy ahelyett a nyereség növelésére, vagy a költségek csökkentésére is ösztönözhetők.
4. §
(1) A tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál az érintett dolgozók a lebonyolított forgalom után - az alapbért is helyettesítő - jutalékot kapnak. E módszer alkalmazásánál az előirányzott havi egy főre jutó forgalmat (továbbiakban: forgalmi követelmény) meghaladó termelékenységgel elért forgalom után - az összes forgalomra épített módszernél az előirányzottat meghaladó forgalom után -járó jutalékot csökkentett kulccsal kell elszámolni. Az esetben, ha az egy főre jutó forgalom a forgalmi követelményt nem éri el, a jutalékelszámolás alapját képező forgalmat ki kell egészíteni. A kiegészítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy a jutalék olyan arányban csökkenjen, amilyen mértékben a forgalmi követelmény túlteljesítése esetén növekszik. A mozgóárusok jutaléka egységes kulccsal is elszámolható.
(2) Csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az érintett dolgozók ledolgozott időre járó alapbérük meghatározott részét alapbérként kapják, ezen felül kell részükre a forgalom után járó jutalékot elszámolni.
(3) Az alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az érintettek a lebonyolított forgalom után járó jutalékot a ledolgozott idejüknek megfelelő teljes alapbérükön felül kapják.
(4) A jutalékkulcs első ízben történő kiszámításának módját a rendelet melléklete tartalmazza. Ahol a jutalékrendszert a forgalmazott mennyiségre (naturális mutatókra) építik, a jutalékkulcsok az alkalmazott módszertől függően azzal az eltéréssel kerülnek megállapításra, hogy a számításnál a forgalmat természetes mennyiségi egységekben (pl. darabban) kell figyelembe venni. A rendelet mellékletét a Kereskedelmi Értesítőben kell közzétenni.
5. §
Jutalékátalány állapítható meg, ha
a) a forgalom, illetőleg az egy főre jutó forgalom növelésére irányuló ösztönzés nem kívánatos (pl. tanboltoknál),
b) valamely munkakörben a dolgozók a forgalom alakulását közvetlenül nem befolyásolhatják (pl. takarítóknál),
c) a jutalék visszatartása a bérkifizetés szokásos időpontjáig nem indokolt (pl. kisegítőknél),
d) az átalánnyal megszüntethető a dolgozó hibáján kívüli keresetcsökkenés (pl. tatarozásnál),
e) bázis vagy megalapozott tervszám hiányában jutalékkulcs átmenetileg nem állapítható meg.
A d) és az e) pont esetében az átalány alkalmazásának időtartama 12 hónapnál hosszabb nem lehet.
6. §
(1) Az olcsóbb vagy az eladás szempontjából munkaigényesebb cikkek értékesítésére irányuló ösztönzés fokozása érdekében a jutalékkulcsot lehetőség szerint e cikkek javára növelni kell.
(2) Az év közben jelentősen változó forgalmú, elsősorban az egész éven át nyitva tartó idényjellegű egységek dolgozói részére évenként legfeljebb háromszor változó jutalékkulcs állapítható meg.
(3) A több egység vezetésével megbízott, valamint a több egység munkájában közreműködő dolgozók (pl. áruházi pénztáros, csomagoló) részére
a) külön jutalékkulcsot kell megállapítani, vagy
b) jutalékuk az érintett egységek átlagának megfelelően is megállapítható.
7. §
A jutalékelszámolás szempontjából figyelembe veendő forgalmat a vállalat határozza meg. (Pl. időszakos kiárusításnál az eredeti ár; a nagykereskedelemnek és az iparnak visszaküldött üveggöngyöleg betétdíja a jutalékelszámolás alapját képező forgalomnak minősíthető.) A vállalat egységei között bonyolított forgalom általában nem vehető figyelembe. E rendelkezéstől vállalati jogkörben eltérni csak kivételesen szabad (pl. vendéglátó vállalatoknál a termelőüzem és az értékesítő helyek közötti forgalom esetében).
8. §
A dolgozók jutaléka csoportosan vagy egyénileg számolható el. A felszolgálók jutalékkulcsánál a szakképzettségtől és gyakorlati időtől függően eltérő jutalékkulcsok alkalmazása kötelező.
9. §
(1) Csoportos jutalékelszámolás alkalmazásánál jutalékfelosztás szempontjából a dolgozó részére a besorolás szerintit meghaladó eszmei alapbér is megállapítható. A jutalékot
a) az árusítás miatti túlóra alapdíjával növelt, teljes vagy csökkentett alapbér arányában,
b) a munkakör fontosságát kifejezésre juttató pontszám alapján,
c) a szakképzettség és a gyakorlati idő figyelembevételével,
d) eszmei alapbér alapján,
e) meghatározott százalékos arányban,
f) egységes bér arányában
és a ledolgozott idő figyelembevételével kell felosztani. A vállalat mérlegelheti, hogy az adott körülmények között az a)-f) pont alattiak közül -együttesen vagy külön-külön - mely tényezőket vesz figyelembe.
(2) Az ösztönzés közvetlenebbé tétele érdekében az egység forgalma alapján járó jutalék meghatározott hányada az egységvezető rendelkezésére bocsátható, aki e keret terhére a legjobb munkát végző beosztottjait jutalmazza. E keret hosszabb időszakra összevontan, illetőleg az egység forgalma alapján járó jutaléktól függetlenül külön keretként is megállapítható.
10. §
(1) Egyéni jutalékelszámolás ott alkalmazható, ahol az egyes dolgozók által teljesített forgalom - jelentősebb ügyviteli többletmunka nélkül -megbízhatóan nyilvántartható és az egyéni elszámolás feltételei biztosíthatók.
(2) Egyéni elszámolás esetén az egység dolgozóit a jutalékkulcs kialakítása, illetőleg elszámolása szempontjából eladókra és az árusításban közvetlenül részt nem vevő dolgozókra kell osztani. Ez utóbbi csoporthoz általában az egységvezetők, egységvezetőhelyettesek, pénztárosok, csomagolók és segédmunkások tartoznak.
(3) Egyéni elszámolásnál célszerű az árusításban közvetlenül részt nem vevők jutalékrendszerének a forintban kifejezett forgalomra alapítása akkor is, ha az eladók jutalékrendszere a forgalmazott mennyiségre épül. Az árusításban részt nem vevők jutalékát általában a ledolgozott időre járó alapbér figyelembevételével kell felosztani.
11. §
A kifizethető jutalék mértékének, illetőleg öszszegének felső határát a vállalat meghatározhatja. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteknél, a szakszövetkezeteknél, valamint az 1967. évi III. törvény alapján működő társulásoknál a 2. §-ban felsoroltak részére kifizethető jutalék nem haladhatja meg a 12/1971. (X. 13.) MÉM rendeletben felsorolt felső határt.
12. §
(1) Ha
a) a tiszta jutalékrendszerben lebonyolított forgalom alapján elszámolható jutalék a ledolgozott időre járó és az árusítás miatti túlmunka alapdíjával növelt alapbért,
b) csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszernél a ledolgozott időre járó csökkentett alapbér, az árusítás miatti túlmunka csökkentett alapdíja és az elszámolható jutalék együttes öszszege az árusítás miatti túlmunka teljes alapdíjával növelt teljes alapbért
nem érné el, ezt az összeget havonta biztosított bérként meg kell fizetni.
(2) Mozgóárusoknak az (1) bekezdés szerinti biztosított bért fizetni nem szabad.
13. §
(1) A jutalékkulcsot általában határozatlan időre kell megállapítani és az alkalmazás bevezetésének időpontját megelőzően írásban kell közölni az érintett egységek vezetőivel. Ugyancsak írásban kell közölni az idényjellegű boltok változó jutalékkulcsait, azok érvényességi idejét és az esetleges jutalékkulcs-módosításokat is. Ez utóbbi esetben a módosítás szükségességét a (2) bekezdés megfelelő pontjára hivatkozva indokolni kell. A jutalékkulcs mértékéről és annak változásáról az egység vezetője beosztottjait tájékoztatni köteles.
(2) A jutalékkulcsok felülvizsgálatára és módosítására általában akkor kerülhet sor, ha azt
a) a forgalom összetételének jelentős változása, (profilváltozás)
b) a lényegesebb árváltozások várható kihatása,
c) tiszta jutalékrendszer esetén az alapbérek évközi emelése,
d) az esetleges kereseti aránytalanságok megszüntetése,
e) csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszernél az alapbércsökkentés mértékének változtatása és
f) a bérfejlesztési mutatók várható alakulása, valamint
g) a kiszolgálási formák változása indokolja.
(3) Tiszta jutalékrendszernél a (2) bekezdésben meghatározott körülményekre tekintettel a forgalmi követelményt meghaladó, termelékenység növelésével elért forgalom után járó jutalék csökkentett kulcsa is módosítható.
(4) Ha az egység értékesítési körülményeiben beálló lényeges változás miatt a korábbi jutalékkulcsok módosítása lenne indokolt, de a várható forgalom megnyugtató módon nem becsülhető meg, - az ösztönzés fenntartása érdekében -ideiglenes jutalékkulcs is megállapítható. Az ideiglenes jutalékkulcs megállapításával egyidejűleg annak érvényességi idejét, a biztosított bér mértékét rögzíteni kell. A biztosított bér a 12. §-ban előírtnál kevesebb nem lehet.
14. §
A forgalmi jutalékot általában havonta kell elszámolni. Tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál a biztosított bérnek megfelelő összeget, csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál a ledolgozott időre járó besorolás szerinti alapbér csökkentett összege és a biztosított bér közötti különbözetet vagy annak meghatározott hányadát a tárgyhót követő hónap első bérfizetési napján jutalékelőlegként lehet elszámolni.
15. §
A jutalékkulcs mértékének megállapításával kapcsolatosan jogorvoslatnak helye nincs.
16. §
(1) A szabadkasszás egységek vezetői és vezetőhelyettesei (továbbiakban: egységvezető), ha a nyereség, illetőleg a költségek alakulása megfelelő bizonylatolással mérhető, a forgalmi jutalék mellett, vagy ehelyett
a) a nyereség tömegének növelésére vagy
b) a költségek csökkentésére
ösztönző, alapbérrel kombinált vagy csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszerbe vonhatók.
(2) Ha az egységvezető forgalmi jutalékot nem kap, a beosztottak jutalékkulcsának kialakításánál az egységvezető bázis bérköltségét figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A nyereség tömegének növelésére ösztönző jutalékrendszer alkalmazásakor a jutalékot leltározási időszakonként kell elszámolni. A költségek csökkentésére irányuló jutalékrendszernél a jutalékot a vállalat által meghatározott időszakonként kell elszámolni. A jutalékelszámolás időszakai között az egységvezetők részére havonta
a) alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazása esetén az alapbéren felül a jutalékkulcs kialakításánál figyelembe vett havi összeg 50%-ának,
b) csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszer alkalmazásánál az alapbéren felül a jutalékkulcs kiszámításakor figyelembevett összeg 80%-ának a ledolgozott időre járó arányos részét előlegként kell kifizetni. Ha a leltár, illetőleg költségelszámolás eredményeként kifizethető jutalék kevesebb az előlegnél, a biztosított bér és az előleg közötti különbözetet a dolgozó tartozásaként kell kezelni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a rendelet idevágó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
17. §
A rendelet végrehajtása érdekében
a) a jutalékrendszerbe nem vont munkaköröket,
b) az egységenként alkalmazott jutalékrendszereket,
c) az idényjellegű egységek jutalékkulcsai érvényességének idejét,
d) a csökkentett alapbérrel kombinált jutalékrendszernél az alapbércsökkentés mértékét,
e) a jutalékátalány mértékét és alkalmazásának időtartamát,
f) a jutalékelszámolás alapját képező forgalom meghatározását,
g) a 16. § szerinti jutalékrendszer alkalmazása esetén a nyereség és a költségtényezők jutalékelszámolás szempontjából való meghatározását, továbbá az elszámolás időszakát,
h) a jutalékfelosztás módszerét,
i) a kifizethető jutalék mértékének, illetőleg összegének esetleges felső határát,
j) az egységvezető jutalmazási keretének mértékét, továbbá azt, hogy e keret az egyébként elszámolható jutalékot terheli-e,
k) az ideiglenes jutalékkulcs alkalmazása esetén a biztosított bért,
l) a biztosított bér elszámolásának időpontját és az előleg mértékét,
a kollektív szerződésben, ipari szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteknél, szakszövetkezeteknél és az 1967. évi III. törvény alapján létrehozott társulásoknál a munkarendben kell szabályozni.
18. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 52/1967. (K. É. 30.) BkM utasítás hatályát veszti.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
a belkereskedelmi miniszter első helyettese