2/1979. (VIII. 1.) BM-EüM együttes rendelet

az ittas személyek kijózanító állomásra szállításáról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 36. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtására - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

A nyilvános helyen botrányt okozó vagy magával tehetetlen ittas személy kijózanító állomásra szállítható.

2. §

E rendelet alkalmazása szerint nyilvános hely, az ahová azonos feltételek mellett bárkinek szabad bemenetele van, illetve bárkinek a rendelkezésére áll; így különösen az utca, a park, a sportpálya, a strand, a camping, a vendéglátó üzem és egyéb elárusító üzlet, a mozi, a középület, a kórház, az orvosi rendelő, a lakóház udvara, a lépcsőfeljárója, folyósója, a tömegközlekedési jármű és pályaudvara.

3. §

(1) A nyilvános helyen botrányt okozó ittas személy kijózanító állomásra szállításáról a rendőrség gondoskodik. A beszállításra rendőrségi gépkocsit, szükség esetén más járművet kell igénybe venni.

(2) A beszállítás során az ittas személy által beszennyezett rendőrségi, vagy más járművet a kijózanító állomás - a beszállított személy költségére - köteles kitisztítani, fertőtleníteni.

4. §

A kijózanító állomásra szállításról az intézkedő rendőr a mentőszolgálat útján gondoskodik, ha az ittas személy

a) magával tehetetlen,

b) terhes, idős, gyermekkorú, illetőleg külső, vagy feltehetően belső sérülést szenvedett.

5. §

A mentőszolgálat a rendőr intézkedése nélkül is gondoskodhat az ittas személy beszállításáról, ha a rendőrség értesítése akadályba ütközik, vagy az ittas személy állapota sürgős orvosi beavatkozást kíván.

A beszállításról a rendőri szervet azonnal értesíteni kell.

6. §

Ha az ittas személyt a mentőszolgálat szállítja, és a mentőorvos megállapítása szerint kórházi ápolása szükséges, őt kórházba kell szállítani.

7. §

(1) A beszállított ittas személy átvételéről a kijózanító állomás vezető (ügyeletes) orvosa köteles gondoskodni.

(2) A kijózanító állomásra való felvételről az állomás vezető orvosa dönt. Ha a szállított személy állapota kórházi ápolást igényel, a vezető orvos - a mentőszolgálat útján - intézkedik a kórházba szállításról.

(3) Ha az ittas személyt egy éven belül második alkalommal szállítják a kijózanító állomásra, erről az állomás vezetője az illetékes egészségügyi hatóságot értesíti.

(4) Az egészségügyi hatóság az értesítés alapján megvizsgálja, fennállnak-e az ittas személy kötelező gondozása és gyógykezelése elrendelésének feltételei, indokolt esetben az eljárást megindítja.

(5) Ha a beszállított nem bizonyul ittasnak, a vezető orvos elbocsátja. Ebben az esetben a beszállítottat költség nem terheli.

8. §

A kijózanító állomásra felvett személy ruházatát, használati és egyéb tárgyait (pénzét, értékeit) a kijózanító állomás kijelölt alkalmazottja két tanú jelenlétében jegyzékbe veszi és az elbocsátásig megőrzi.

9. §

Ha a kijózanító állomásra szállított személy a beszállítása, vagy a kijózanító állomáson tartózkodása alatt a környezetében levők egészségét, vagy testi épségét veszélyezteti, vele szemben -elsősorban egészségügyi - kényszerintézkedések (hálós ágyban elhelyezése; őrzése, gyógyszeres kezelése stb.) foganatosíthatók. A kijózanító állomás vezető orvosa szükség szerint a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

10. §

(1) A beszállított személyt kijózanodásig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a kijózanító állomáson visszatartani.

(2) A kijózanító állomásról való elbocsátásról a vezető orvos dönt.

(3) A kijózanító állomáson tartott személyt elbocsátása előtt is meg kell vizsgálni. Ha állapota kórházi ápolást igényel, a vezető orvos intézkedik kórházba szállítása iránt. Ha az elbocsátandó személy járóbeteg-ellátásra szorul, fel kell hívni, hogy körzeti orvosánál további kezelés érdekében jelentkezzék.

(4) A kijózanító állomásról elbocsátott személy részére a megőrzött ingóságait - az átvételnek a jegyzéken aláírásával történt igazolása mellett - ki kell adni.

11. §

(1) Ha a kijózanító állomásra szállított személy azonossága megnyugtató módon nem állapítható meg, illetve állandó lakása, vagy állandó munkahelye nincs, és a beszállításnál rendőr nem volt jelen, a felvétellel egyidőben értesíteni kell a területileg illetékes rendőrhatóságot.

(2) A kijózanító állomás vezető (ügyeletes) orvos a rendőrség megkeresésére minden beszállított személyről, annak egészségi állapotáról azonnal köteles szóban, illetve írásban is tájékoztatást adni.

12. §

(1) A beszállított személy a beszállításával és a kezelésével (ellátással) felmerülő költséget a kijózanító állomást fenntartó tanács bevételi számlájára köteles befizetni.

(2) A kijózanító állomásra szállított személy:

beszállítási költségként - függetlenül attól, hogy milyen járművel történik - az érvényben levő taxi viteldíjat,

ha a járművet a szállítás során beszennyezte, tisztítási költségként 300 forintot,

kezelési költségként 500 forintot

tartozik megfizetni.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1964. (VII. 30.) BM-EüM számú rendelet hatályát veszti.

Kamara János s. k.,

belügyminisztériumi államtitkár

Dr. Zsögön Éva s. k.,

egészségügyi minisztériumi államtitkár