41/1979. (XI. 1.) MT rendelet

az árszabályozásról

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed valamennyi belföldön forgalomba hozott termékre (anyagra, félkészárura, készárura, építményre stb.) és szolgáltatásra (a továbbiakban együtt: termék).

2. §

(1) Az árhatóságok: az Országos Anyag- és Ár-hivatal, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei.

(2) Az árhatóságok hatáskörét a Minisztertanács által adott irányelvek alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke állapítja meg.

(3) A Minisztertanács egyes árszabályozási kérdések eldöntését saját hatáskörben tarthat fenn, illetve bármely árhatósági hatáskört közvetlen döntése alá vonhat.

(4) Árellenőrzési feladatot külön jogszabály alapján más - árhatósági hatáskörrel nem rendelkező - szerv is elláthat.

Árformák

3. §

(1) Az árhatóság a termék árát a következő árformákba sorolhatja be:

a) rögzített (fix) hatósági ár,

b) legmagasabb (maximált) hatósági ár, vagy

c) hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított ár, ideértve a legalacsonyabb hatósági árat is.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján be nem sorolt termék ára a szabad árformába tartozik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerint kialakításra kerülő árak körében a hatósági előírás (megkötés) formáit az árhatóság határozza meg.

4. §

(1) Ha az árhatóság az árat akár tételesen, akár árkiszámítási előírásokkal:

a) rögzített (fix) hatósági árként állapította meg, attól eltérni csak a 8. § szerint szabad;

b) legmagasabb (maximált) árként állapította meg, attól felfelé eltérni csak a 8. § szerint szabad, míg lefelé el lehet térni.

(2) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak körében az árhatóság által megállapított, vagy az árhatóság előírásai alapján kialakított árhoz (pl. centrum ár, tájékoztató ár) képest engedélyezett eltérés szélső határát nem szabad túllépni. Ha az árhatóság az árat legalacsonyabb árként állapította meg, attól csak felfelé szabad eltérni.

(3) A szabad árformába tartozó árakat a felek - az erre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a költségek és a piaci viszonyok mérlegelésével, ideértve a hasonló, illetve helyettesítő termék tulajdonságait és használati értékét, valamint áralkalmazási feltételeit figyelembevevő arányosítást is, megegyezéssel alakítják ki.

(4) A szabad árra vonatkozó rendelkezések: az árvetéskészítési kötelezettség és az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettség előírása, a tisztességtelen haszon megállapítására vonatkozó irányelvek meghatározása, továbbá az árképzés szabályainak közzététele és esetenként hatósági irányár, irányhaszonkulcs, iránynyereségkulcs közzététele.

Árvetéskészítési kötelezettség

5. §

(1) A termékre - az árformától függetlenül - árvetést kell készíteni, kivéve ha az árhatóság másként rendelkezik.

(2) Az árvetéskészítés elveire, módjára és rendjére az árhatóság - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével -külön szabályokat adhat ki.

Az árképzés általános elvei

6. §

(1) Az energiahordozóknak és a villamosenergiának, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke által meghatározott alapanyagoknak és félkésztermékeknek az árát, a külkereskedelmi árak tartós változását és a belföldi piaci viszonyokat figyelembe véve kell kialakítani.

(2) Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke által meghatározott körben a termék árát az export árszint külön előírások szerinti figyelembevételével és a belföldi piaci viszonyok, figyelembevételével kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés alapján kialakított ár nem haladhatja meg az azonos használati tulajdonságok és áralkalmazási feltételek mellett nem rubel viszonylatból importált termék belföldi árát, vagy nem haladhatja meg nagyobb mértékben, mint amennyit a használati tulajdonságok és áralkalmazási feltételek különbözősége indokolttá tesz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék árát - a hatósági előírások megtartása mellett - az árvetés szerinti költségek és a piaci viszonyok figyelembevétele alapján kell kialakítani.

(5) Az árszabályozó rendelkezésekben biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi árakban is elismert műszaki fejlesztés eredménye (ideértve a találmányt is) az árban érvényesíthető legyen.

(6) Az árképzés, áralkalmazás (pl. ütemes szállítás áralkalmazása) részletes szabályait külön jogszabályok írják elő.

Hatósági ár

7. §

(1) Hatósági ár

a) a rögzített (fix), a legmagasabb (maximált) és a legalacsonyabb hatósági ár, valamint

b) a hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árformába tartozó az az ár, árhatár, vagy a centrum ár és az eltérés szélső határa együttesen, amelyet a felek az árhatóság rendelkezése folytán betartani kötelesek.

(2) Nem hatósági ár a hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak közül az (1) bekezdés b) pontjában nem említett ár, a legmagasabb hatósági ár alatti, a legalacsonyabb hatósági ár feletti és a szabad árformába tartozó ár.

(3) Nem minősül hatósági árnak az az ár, amelyet a hatóság tájékoztató jelleggel hatósági irányárként - ideértve az iránnyereségkulcsot és irányhaszonkulcsot is - tesz közzé, az eltérés lehetőségének korlátozása nélkül.

8. §

(1) Rögzített (fix) hatósági ár esetében felár, illetve engedmény csak jogszabály alapján, vagy az árhatóság külön engedélyével alkalmazható. Ugyanezen feltételekkel alkalmazható felár a legmagasabb (maximált) árnál is.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a minőségi hiba miatti kötelezően nyújtandó árengedményt.

9. §

A hatósági ár az árszabályozó rendelkezésekben figyelembe vett teljesítési helyre vonatkozóan érvényes abban az esetben is, ha a szerződéses teljesítési hely eltér a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló teljesítési helytől.

Új termék árának képzése, az árak változtatása

10. §

A rendelet alkalmazása szempontjából új termék az a termék, amelynek nincs sem hatóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figyelembevételével, vagy szabadon kialakított és érvényesített ára.

11. §

(1) A rögzített (fix) hatósági árak érvényesülési körében előállított új termék rögzített (fix) termelői és fogyasztói árának megállapítását, vagy az ár változtatását az árat érvényesítő fél köteles az illetékes árhatóságtól kérni, kivéve, ha az árhatóság másként rendelkezik.

(2) A legmagasabb (maximált) hatósági árak érvényesülési körében előállított új termék legmagasabb (maximált) árában, vagy az ár változtatásában a felek egyeznek meg. A megegyezést jóváhagyás végett az árat érvényesítő fél köteles az illetékes árhatósághoz terjeszteni, kivéve, ha az árhatóság másként rendelkezik. Megegyezés hiányában a vitát döntés végett az illetékes árhatósághoz kell terjeszteni.

(3) Ha az illetékes árhatóság a jóváhagyás végett előterjesztett megegyezésre a kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, az előterjesztett árat legmagasabb (maximált) árként elfogadottnak kell tekinteni,

(4) Amennyiben az előállított új termék termelői ára a szabad árformába, a fogyasztói ára pedig a legmagasabb (maximált) árformába tartozik - ha az árhatóság másként nem rendelkezik - a legmagasabb (maximált) fogyasztói ár megállapítását, vagy az ár változtatását a forgalmazó köteles a fogyasztói ármegállapításra, illetve árváltoztatásra jogosult árhatóságtól kérni.

(5) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak érvényesülési körében előállított új termék árában és az ár változtatásában - az érvényes hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével - a felek állapodnak meg.

(6) Az új termék árának árformába sorolásával kapcsolatos vita esetén az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnöke dönt.

Árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettsége

12. §

(1) Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott körben előírhatja, hogy a szabad árformába tartozó árak tervezett változtatását előzetesen be kell jelenteni.

(2) A bejelentést az illetékes árhatóságokhoz kell megtenni. Ha az illetékes árhatóság az árváltoztatáshoz hozzájárul, vagy arra a bejelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül nem válaszol, a megváltoztatott ár alkalmazható.

(3) Ha az árváltoztatás nem kívánt hatásai 20 napon belül nem háríthatók el, vagy a változtatás nem indokolt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a változtatás végrehajtását 3 hónapra - kivételesen indokolt esetben 6 hónapra - felfüggesztheti.

(4) Amennyiben az árváltoztatás nem kívánt hatásának elhárításához szükséges intézkedések megtétele a Minisztertanács hatáskörébe tartozik, a felfüggesztés időtartamán belül az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke intézkedés végett a Minisztertanácshoz köteles fordulni.

(5) Az illetékes árhatóság hozzájárulása, vagy a válaszadás mellőzése alapján alkalmazott megváltozott ár nem minősül hatósági árnak.

Árszabályozó rendelkezések

13. §

(1) Az árszabályozó rendelkezések kiadása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogszabályok kihirdetésére és hatályba lépésére vonatkozó általános rendelkezések szerint, jogszabállyal történik. Az árszabályozó jogszabályokat "ÁH" jelzéssel kell ellátni.

(2) Ha az árszabályozó rendelkezés kizárólag árat (árjegyzéket), és ahhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételt tartalmaz, az árhatóság az árat (árjegyzéket) hivatalos lapjában - ennek hiányában hirdetményben - teszi közzé. Az így közzétett ár (árjegyzék) és áralkalmazási feltétel alkalmazása kötelező.

(3) Az árszabályozó rendelkezések kiadása egyedi termékek esetében, átmeneti jelleggel a gazdaságilag érdekeltekhez intézett leirattal is történhet.

(4) Az ár (árjegyzék) közzététele előtt az árszabályozó rendelkezésekre egyébként irányadó egyeztetést kell lefolytatni.

(5) Az árszabályozó rendelkezéseket az "Árszabályozás és Termékforgalmazás" című hivatalos lapban közzé kell, az árszabályozó leiratokat tájékoztatásul teljes, vagy kivonatos szövegben közzé lehet tenni.

14. §

(1) Az árszabályozó rendelkezésekben intézkedni kell, hogy azok mely időponttól érvényesek, illetve azokat a folyamatban levő ügyekben miként kell alkalmazni.

(2) A fogyasztói árakra, áralkalmazási feltételekre vonatkozó valamennyi rendelkezés, valamint az árak, áralkalmazási feltételek változtatása visszaható hatályú nem lehet.

Az ár és a minőség

15. §

(1) Az árnak mindig meghatározott minőségre kell vonatkoznia:

a) hatósági ár megállapítása alkalmával utalni kell a minőség egyértelmű meghatározására (szabvány, műszaki feltétel, katalógusjel, minta stb.), vagy az ár megállapításával együtt kell rögzíteni, hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik;

b) nem hatósági árnál a minőségben a felek állapodnak meg, kivéve, ha a minőséget kötelező rendelkezés szabályozza. Ilyen esetben az árát a kötelező minőségre vonatkozóan kell kialakítani. Kötelező rendelkezés hiányában a felek szerződésükben rögzítik a minőséget, illetőleg hivatkoznak a minőség ismérveit tartalmazó leírásra (szabvány, műszaki feltétel, minta, ajánlati leírás stb.) is.

(2) Olyan termék esetében, amelyre a szabvány minőségi fokozatokat állapít meg, minden minőségi fokozatra külön árat kell megállapítani.

(3) Olyan termék esetében, amelynek minőségi osztályozását szabvány, vagy egyéb előírás tartalmazza, a hatósági ár mindig az első osztályú termékre vonatkozik, kivéve, ha az ármegállapítás másként rendelkezik.

(4) Ha a termék nem felel meg a meghatározott osztályú termékre vonatkozó minőségi követelménynek, az árból legalább az árhatóság által előírt, ennek hiányában a minőségi különbséget kifejező engedményt kell nyújtani.

Árak feltüntetése

16. §

(1) A fogyasztói árat jól látható módon

a) a fogyasztói forgalomba kerülő terméken (csomagolásán), vagy

b) a fogyasztói árakat tartalmazó árjegyzékeknek, vágy egyéb ármegjelölésnek az elárusítóhelyiségben történő kifüggesztésével és

c) a kirakatokban elhelyezett terméken alkalmas módon fel kell tüntetni.

(2) Ahol az érvényesíthető árak a helyiség (pl. üzlet, műhely) osztályba sorolásához igazodnak (pl. szálloda-, vendéglátóipar), az árak mellett (ártáblán, árlapon) a helyiség osztályba sorolását is fel kell tüntetni.

(3) A hatósági fogyasztói ár feltüntetése a termelő feladata és az ezzel kapcsolatos költségek is őt terhelik. Egyébként a felek megállapodása az irányadó abban a kérdésben, hogy a fogyasztói árak feltüntetése kinek a feladata, illetve az ezzel kapcsolatos költségek kit terhelnek.

Piackorlátozó vagy jogtalan előnyök biztosítására irányuló megállapodás tilalma

17. §

Tilos a termék árában, vagy árával kapcsolatosan minden olyan megállapodás, amely a verseny kialakulásának megakadályozására, monopolhelyzet létrehozására, illetve jogtalan piaci, valamint anyagi előnyök biztosítására irányul, vagy azt eredményezi.

Árellenőrzés

18. §

(1) Az illetékes árhatóság árellenőrzési hatáskörében

a) bármely szervezetet, vagy személyt felhívhat az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozáshoz szükséges adatok bejelentésére, iratok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására, valamint az árellenőrzés eredményességéhez szükséges minden felvilágosítás (adatszolgáltatás) megadására;

b) kiküldöttei vagy más szakértői útján a vizsgált szervezet, vagy személy teljes működését, vagy tevékenységét az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés útján megvizsgálhatja, szükség esetén a vizsgált szervezet felelős vezetőjét, illetőleg alkalmazottait vagy más személyeket is meghallgathat.

(2) Árellenőrzés céljára bármely árformába tartozó termék tekintetében - az árvetés készítése mellett - egyéb bizonylat vagy nyilvántartás vezetése és megőrzése is kötelező, az illetékes árhatóságnak az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben kiadott külön rendelkezése szerint.

(3) Az árellenőrzési eljárás részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Szankciók

19. §

(1) Az árszabályozó rendelkezések megsértése, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenység útján kialakított, vagy érvényesített árak esetén - amennyiben a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak - gazdasági bírság kiszabásának van helye.

(2) Az árszabályozó rendelkezések megsértése esetén - ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak - büntető, vagy szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye.

20. §

(1) Az illetékes árhatóság határozatában elrendelheti, hogy a kisiparos, vagy magánkereskedő forgalmi adóként fizesse be azt az árbevételt, amelyhez az árellenőrző vizsgálat megállapítása szerint oly módon jutott, hogy

a) az árszabályozó rendelkezéseket megsértette, vagy

b) a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon alakítja ki, vagy érvényesíti az árait és ezáltal jelentős anyagi előnyre tesz szert. A forgalmi adót más címen esedékes adóval sem növelni, sem csökkenteni nem lehet.

(2) Az illetékes árhatóság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatot mind a kivetés jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében bíróság előtt keresettel meg lehet támadni. Az államigazgatási határozat nem jelent ármegállapítást.

(3) A bíróság a keresettel megtámadott államigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(4) Az illetékes árhatóság jogerős határozata alapján a forgalmi adót a tanács végrehajtó bizottság pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve írja elő és szedi be. Az ilyen címen előírt forgalmi adót az adóhatóság méltányosság címén nem csökkentheti, illetve nem engedheti el.

21. §

A gazdasági bírság és a forgalmi adó kivetése, valamint a büntetőjogi, vagy szabálysértési felelősségre vonás nem érinti a felelős személy fegyelmi, kártérítési, vagy egyéb vagyonjogi felelősségét.

22. §

Ismételten jogellenes árkialakítás esetén az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke - külön jogszabályban előírt feltételek szerint - árbiztost küldhet ki.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Bíróságok és más hatóságok részére árszabályozással, áralkalmazással összefüggő kérdésekben szakvéleményt a termelői ár, kereskedelmi forgalomba kerülő termék fogyasztói árával kapcsolatban pedig a fogyasztói ár megállapítására illetékes árhatóság ad.

(2) A helyi árhatóságok adnak szakvéleményt az ármegállapítási hatáskörükbe tartozó árszabályozással összefüggő kérdésekben.

24. §

(1) Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályukat vesztik az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet és az azt módosító 18/1973. (VII. 11.) MT számú rendelet és a 37/1978. (VII. 13.) MT számú rendelet, továbbá a 15/1968. (IV. 6.) Korm. számú rendelet 3. §-a.

(2) Az illetékes árhatóság köteles valamennyi, az 1980. január hó 1-én hatályában fennmaradó, jogszabálynak nem minősülő, árszabályozó tartalmú jogi iránymutatást közzétenni. A közzé nem tett valamennyi korábbi jogi iránymutatás hatályát veszti.

(3) A jelen rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke állapítja meg.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese