47/1979. (XI. 1.) PM rendelet

a beruházási és állóeszközfenntartási teljesítmények elszámolásáról

A beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) bevonásával - az alábbiakat rendelem.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő gazdálkodó szervezetek [1979. évi II. törvény 6. § (1) bek.] állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint a külföldi érdekeltségű társaságuk* és a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások egymás közötti szerződésén alapuló, belföldön végzett beruházási és állóeszköz-fenntartási teljesítményei elszámolására terjed ki.

(2) A bányalétesítési munkák során végzett beruházási és állóeszköz-fenntartási teljesítmények elszámolását a nehézipari miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabályban határozza meg.

2. §

(1) A szerződés alapján teljesítésre kötelezett a végzett teljesítményekről a szolgáltatás ellenértékét is magában foglaló elszámolást köteles kiállítani.

(2) Az elszámolást a költségvetés alapján úgy kell összeállítani, hogy a végzett teljesítmény mennyisége, a felszámított díjak (árak) valamint az elszámolás jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelő volta ellenőrizhető legyen.

(3) Az elszámolásba az elvégzett teljesítményt a költségvetés szerinti értékben kell felvenni akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét, egyes gépeket, illetőleg szolgáltatásokat a megrendelő bocsátotta a teljesítésre kötelezett rendelkezésére.

3. §

(1) Az elszámolás számlával, részszámlával és szakaszszámlával történik.

(2) Számlát kell kiállítani a szerződésben foglaltak teljes egészében történő teljesítéséről.

(3) Részszámlát kell kiállítani, ha a szerződésben a felek részletekben történő teljesítésben, a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodtak meg, továbbá a 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Szakaszszámlát lehet kiállítani az 5. § (1) bekezdésében, a 8. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

Az építési-szerelési munkák elszámolásának szabályai

4. §

(1) Részszámlával kell elszámolni

a) ha a szerződés tárgya

- több építmény teljes megvalósítása, az egyes építményeket azok befejezése után,

- több építményen végzett munka, az egyes építményeken végzett, azonos munkanemhez tartozó teljesítményt, a vállalt munka befejezése után függetlenül attól, hogy azok külön eljárás keretében kerülnek-e átadás-átvételre, vagy sem;

b) az átadás-átvételi eljárás után elvégzett valamennyi hiánypótlási munkát, azok befejezését követően;

c) ha a felek a szerződésben a munka egyes részeinek előzetes átadás-átvételében állapodtak meg az előzetesen átadott munkarészeket;

d) a 3. § (3) bekezdésében említett részteljesítést.

(2) Részszámlát lehet kiállítani

a) az építmény befejezése után, ha az ideiglenes melléklétesítményként, munkásellátási- vagy felvonulási célra - a megrendelővel történt megállapodás. alapján - végleges építményként kerül megvalósításra;

b) az olyan ideiglenes mellék-, munkásellátási- és felvonulási létesítmények munkáiról, amelyek értéke külön-külön az 1 millió forintot meghaladja, azok megépítése után;

c) a megrendelőnek felróható okból, vagy a megrendelő kérelmére, illetőleg hatósági intézkedésre leállított vagy legalább 6 hónapon át szüneteltetett munkáknál;

d) ha a megrendelő a szerződésben azt részteljesítésként elfogadta, a szabadon szerelt vasbetonhidak elemeiről.

(3) Az elszámolás szempontjából egy építményhez tartozónak kell tekinteni mindazokat a munkákat, amelyeket az építési-szerelési munkák áráról szóló jogszabály szerint egy költségvetésben kell előirányozni.

(4) A számlával és részszámlával történő elszámolásnak az elvégzett összes teljesítmény ellenértékét tartalmaznia kell. A számla és részszámla összegét a korábbi elszámolásokban már érvényesített összegekkel csökkenteni kell.

5. §

(1) Szakaszszámlát lehet kiállítani egy-egy építményen belül az építmény megvalósításához szükséges kivitelezési munkák egyes szakaszairól.

(2) Szakaszszámlával elszámolható megvalósítási szakaszok száma az építmény megvalósítási idejétől függetlenül:

A 150 millió Ft értéket meghaladó-építmény esetén egy naptári évben legfeljebb két szakaszszámlát lehet kiállítani.

(3) A szakaszszámlával történő elszámolásraj csak akkor kerülhet sor, ha a felek a tervdokumentációinak megfelelően kijelölt, megvalósítási szakaszok műszaki tartalmát a szerződésben olyan részletezettséggel határozták meg, hogy annak teljesítése egyértelműen megállapítható és ellenőrizhető.

(4) Az elszámolásra vonatkozó előírások figyelembevételével összeállított szakaszszámlának az egyes megvalósítási szakaszokhoz tartozó összes teljesítmény ellenértékét tartalmaznia kell.

(5) A kivitelező szakaszszámlával saját teljesítménye értékének 5%-kal csökkentett összegét és a megvalósítási szakasszal kapcsolatban az alvállalkozók által érvényesített követelések együttes összegét számolhatja el.

(6) A (4) bekezdés szerinti összes teljesítmény ellenértékét és az (5) bekezdés szerinti összeg különbözetét a kivitelező az építménnyel kapcsolatos számlában, részszámlában érvényesítheti.

(7) Ha a felek a vállalkozás díját átalányárban állapították meg, a (2) bekezdésben meghatározott számú szakaszszámlával elszámolható megvalósítási szakasz az átalányár százalékos - készültségi fokoknak megfelelő - megosztásával is kialakítható.

(8) A kivitelező a készültségi fok alapján összeállított szakaszszámlában a megvalósítási szakasz ellenértékének 95%-át számolhatja el. A kivitelező a különbözetet az építménnyel kapcsolatos számlában, részszámlában érvényesítheti.

6. §

Elszámolni azt az építményt, részteljesítést, megvalósítási szakaszt lehet, amellyel kapcsolatban a költségvetésben szereplő összes munka, illetőleg a megállapodás szerinti készültségi foknak megfelelő munka elvégzését a megrendelő elismeri.

7. §

Építési-szerelési munkára vonatkozó számlát, részszámlát, szakaszszámlát a vállalkozónak az építmény, részteljesítés, megvalósítási szakasz elkészültét (műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését, a felmérési napló lezárását) követő 25 napon belül, alvállalkozó esetében 15 napon belül kell benyújtani.

A szerelési munkák elszámolásának szabályai

8. §

A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építmény, illetőleg építmény jellegű létesítmények megvalósítására kötött szerelési szerződésekben szereplő munkák elszámolására a rendeletben foglaltakat a 10. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

9. §

(1) A felek - a 10. §-ban foglaltak alapján részteljesítésként elszámolt gépek, gépi berendezések és szerkezetek értéke kivételével - 90 napnál nem rövidebb időközökben benyújtott szakaszszámlákban számolhatják el azokat a szerelési-munkákat, amelyek a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gépek, berendezések helyszíni felvagy összeszerelésére, illetőleg használatbavételére, üzembehelyezésre alkalmassá tételére irányulnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakaszos elszámolásra egyebekben az 5. § (3)-(8) bekezdéseiben, valamint a 6-7. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

10. §

Részszámlát lehet kiállítani a szerelés helyszínére kiszállított és átadás-átvételi eljárás keretében a megrendelő által átvett gépekről, gépi berendezésekről és szerkezetekről, ha a megrendelő a szerződésben azt részteljesítésként elfogadta.

A tervezési-, szállítási- és megbízási szerződés alapján végzett munkák elszámolásának szabályai

11. §

(1) A tervezési és megbízási szerződés alapján végzett tevékenység elszámolásánál a 2-3. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Tervezési szerződés teljesítésén alapuló részszámla csak önállóan felhasználható tervezés ellenértékének elszámolására irányulhat.

(3) Belföldi termék szállítása esetében részszámla befejezetlen és félkésztermék ellenértékének elszámolására nem irányulhat.

(4) Importból származó termék szállítására irányuló szerződés teljesítésével kapcsolatos elszámolásra a 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 28. §-ának előírásai érvényesek.

(5) A beruházási vállalat vagy a beruházás lebonyolításával megbízott szerv a beruházói feladatok ellátásáért járó díjat a szerződés teljesítésekor számolhatja el. Részelszámolásnak akkor van helye, ha a szerződő felek a szerződésben erre vonatkozólag megállapodtak és meghatározták a részteljesítés feltételeként elvégzendő feladatokat, valamint az ezek ellenértékeként teljesítendő fizetések mértékét.

Az elszámolás tartalmi követelményei

12. §

Az elszámolásnak az - 5. § (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott esetek kivételével - tartalmaznia kell az elvégzett munkák költségvetés szerinti tételes felsorolását, valamint figyelemmel kell lennie a szerződésszerű teljesítés és részteljesítés esetében, továbbá - a 4. § (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt esetben - az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek az elszámolást érintő megállapításaira.

Hatálybalépés

13. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba; rendelkezéseit az 1980. január 1. napját követően kötött szerződések alapján végzett munkák elszámolásánál kell alkalmazni

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 6/1968. (I. 30.) PM számú rendelet, a módosításáról rendelkező 34/1969. (XII. 4.) PM számú és a 19/1974. (VI. 6.) PM számú rendelet, továbbá az alkalmazására kiadott valamennyi leírati intézkedés hatályát veszti; e rendeletek rendelkezéseit azonban - a 6/1968. (I. 30.) PM számú rendelet 10. §-ban foglaltak kivételével - továbbá a leíratos intézkedéseket az 1980. január 1-én érvényben levő szerződések alapján végzett munkák elszámolásánál még alkalmazni kell.

(3) A szövetkezeti építőiparba tartozó szervezetek által az Országos Takarékpénztár és a lakásépítő szövetkezetek részére végzett lakásépítési teljesítmények elszámolására az 1980. évben a jelenleg hatályos rendelkezések érvényesek.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. sz. melléklet a 47/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A rendelet 8. §-ában foglaltakat az alábbi létesítmények szerelési munkáinak elszámolására kell alkalmazni:

a) vas- és acélszerkezetű hidak,

b) szénhidrogén és vegyitermék vezetékek és berendezések, a kommunális elosztó és csatlakozó vezetékek kivételével,

c) ipari gáz csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek,

d) gáz, forróvíz- és termálvízvezetékek, zagyvezetékek,

e) vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű (földárokban, közműcsatornában, szabadon stb.) a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagú elosztó (ellátó) és bekötő vezetékek (összekötőcső), valamint bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat,

f) folyamatszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos, elektronikus, hidraulikus, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei,

g) felvonó és szállító berendezések (személyfelvonó kivételével),

h) villamos hálózatszerelési és térvilágítási általános berendezések és vezetékek.

2. sz. melléklet a 47/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A rendelet 9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni

a) tartályok,

b) tápházi berendezések,

c) vízlágyító berendezések,

d) gépek, gépi berendezések,

e) erőátviteli általános berendezések,

f) irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések,

g) híradástechnikai hírközlő berendezések,

h) ipari légtechnikai és klímaberendezések helyszíni szerelési munkáira.