1979. évi 4. törvényerejű rendelet
a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) módosításáról
1. § A Be. 25. §-ának d), f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)
"d) a terrorcselekmény (Btk. 261. §) és a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §);"
"f) az emberölés [Btk. 166. § (1)-(3) bek.], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélvt okozó és a halált okozó testi sértés [Btk. 170. § (5) bek.];
g) a különösen nagy értékre elkövetett lopás és sikkasztás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont, 317. § (6) bek. a) pont], a különösen nagy kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont], a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) pont], valamint a különösen nagy értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. a) pont]."
2. § A Be. 29. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Hazaárulás (Btk. 144. §), hűtlenség (Btk. 145. §), kémkedés (Btk. 147. §), e bűncselekmények feljelentésének elmulasztása (Btk. 150. §), más szocialista állam elleni ilyen bűncselekmények (Btk. 151. §), valamint légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §) miatt az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes."
"(3) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. fejezet), közveszélyokozás (Btk. 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), valamint gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekmények (Btk. XVII. fejezet I. cím) esetén a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság jár el."
3. § A Be. 46. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem lehet védő)
"e) akit a közügyektől eltiltottak."
4. § (1) A Be. 47. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Védő részvétele a büntető eljárásban kötelező, ha)
"c) a terhelt süket, néma, vak, kóros elmeállapotú vagy a magyar nyelvet nem ismeri,"
(2) A Be. 47. §-a a következő e) ponttal egészül ki, a jelenlegi e) pont f) pontra változik:
"e) a terhelt szigorított őrizetét indítványozták, vagy a bíróság megállapítja, hogy szigorított őrizete rendelhető el,"
5. § A Be. 54. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, ha az elkövető magánindítványra büntethető."
"(3) A 314. § (3) bekezdésében szabályozott magánindítványt előterjesztő sértett, mint viszonvádló jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról szól, ezen a viszonvádlót is érteni kell."
6. § A Be. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem lehet képviselő az, akit a közügyektől eltiltottak."
7. § A Be. 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Szakértő igénybevétele kötelező, ha az eldöntendő kérdés tárgya
a) kóros elmeállapot,
b) kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége.".
8. § A Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihallgatás kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni)
"a) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét és személyi igazolványának számát;"
9. § A Be. 90. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"90. § (1) A vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni vétség [Btk. 11. § (2) bek.] miatt folytatott eljárásban, kivéve, ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.
(2) Nincs helye vétségi eljárásnak, ha aj a terhelt kóros elmeállapotú,
b) a terhelt szigorított őrizetét indítványozták, vagy a bíróság megállapítja, hogy szigorított őrizete rendelhető el,
c) az eljárást jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt ellen folytatják.
(3) Vétségi eljárásra tartozó ügyekben - eltérő rendelkezés hiányában - mind az eljárás egészére, mind egyes eljárási cselekményekre a bűntetti eljárás szabályai alkalmazhatók, ha ezt az ügy bonyolultsága vagy más körülmény indokol-ja.".
10. § A Be. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság a terheltet őrizetbe veheti)
"b) ha az előzetes letartóztatás elrendelésének oka [92. § (1) bek., 340. § (1) bek.] áll fenn,"
11. § A Be. 95. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyész által elrendelt vagy jóváhagyott előzetes letartóztatás az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart."
12. § A Be. 98. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kijelölt egészségügyi intézetben hajtható végre."
"(5) Az ideiglenesen kényszergyógykezelt jogaira a 97. § rendelkezései megfelelően irányadóak; az ideiglenesen kényszergyógykezelt a törvényes képviselőjével szóban ellenőrzés nélkül, ha pedig feltehető, hogy ezáltal az eljárást meghiúsítaná, ellenőrzés mellett érintkezhet."
13. § A Be. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak, illetőleg vagyoni előny, vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek van helye, továbbá, ha polgári jogi igényt érvényesítenek és tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, a hatóság ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét határozattal elrendelheti."
14. § A Be. 117. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A hatóság az eljárás befejezésekor értesíti az illetékes idegbeteggondozó intézetet, illetőleg egészségügyi hatóságot, ha a kényszergyógykezelés, vagy az alkoholista terhelt kényszergyógyítása elrendelésének feltételi nincsenek meg, de megítélése szerint gyógyítása és gondozása szükséges."
15. § (1) A Be. 123. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdés esetén ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a hatóság felhívásáról tudomást szerzett. A meghalt sértett hozzátartozója a még nyitva álló idő alatt terjesztheti elő a magánindítványt."
(2) A Be. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye."
16. § A Be. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a nyomozás megtagadásakor a terheltet megrovásban (Btk. 71. §) részesítik, ez ellen bejelentett panasza esetén a nyomozást el kell rendelni."
17. § A Be. 141. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a nyomozást a 139. § (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontja alapján szüntették meg, az eljárás folytatását csak a felettes ügyész rendelheti el. Ha a gyanúsítottat megrovásban részesítették (Btk. 71. §), a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezi."
18. § A Be. 146. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vádiratnak tartalmaznia kell)
"f) az érvényesített polgári jogi igényt, a szigorított őrizet elrendelésére vonatkozó, továbbá azokat az egyéb indítványokat, amelyekről a bíróságnak határoznia kell,"
19. § A Be. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"153. § Ha az egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett vétség miatt a nyomozást a 139. § (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontja alapján szüntették meg, az eljárás folytatását csak az ügyész rendelheti el."
20. § A Be. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vádtól eltérés lehetősége
173. § A bíróság megállapíthatja, hogy a bűncselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet vagy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el. Az eljárás folytatása során ezt a megállapítást is figyelembe veszi."
21. § A Be. 209. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ugyanígy jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a tárgyalás adatai alapján a bűncselekmény a vádnál súlyosabban minősülhet, vagy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el."
22. § A Be. 210. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Kényszergyógykezelés vagy szigorított őrizet elrendelésének indítványozása
210. § Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a vádlott kényszergyógykezelésének vagy szigorított őrizetének elrendelését, a 209. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."
23. § A Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíróság az eljárást megszünteti)
"b) ha a vádlott a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető (Btk. 28. §), továbbá, ha az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányzik és a hiányt nem pótolták, illetőleg az már nem pótolható,"
"(2) Az eljárást megszüntető végzésben a bíróság elkobzást rendelhet el, továbbá - a vádlott halála kivételével - vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet, és az (1) bekezdés a) pontja, továbbá - amennyiben a Btk. 71. §-át alkalmazza - b) pontja, valamint d) pontja esetén a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja."
24. § A Be. 214. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapította, hogy bűncselekményt követett el és büntethető; ebben az esetben büntetést szab ki, kivéve, ha önálló intézkedésként kényszergyógyítását rendeli el (Btk. 76. §) vagy végzéssel próbára bocsátja (214/A. §)."
(A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha)
"c) büntethetőséget kizáró ok áll fenn, kivéve a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát és a magánindítvány hiányát"
25. § A Be. a következő 214/A §-sal egészül ki:
"A próbára bocsátás
214/A § (1) A bíróság végzésben határoz, ha a bűncselekmény elkövetésének megállapítása mellett a vádlottat próbára bocsátja (Btk. 72. §). Ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi, a végzés tartalmazza a bíróság által megállapított magatartási szabályokat is.
(2) A bíróság a végzésben elkobzást rendelhet el, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja.
(3) A vádlottat kötelezni kell a bűnügyi költség viselésére."
26. § A Be. 218. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam viseli a 120. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget, ha a bíróság a vádlottat felmenti, az eljárást megszünteti vagy szabálysértés miatt a felelősségét nem állapítja meg, továbbá azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri, illetve azt a költséget, amelynek viselésére a bíróság a vádlottat a 217. § (2)-(3) bekezdése alapján nem kötelezte."
27. § A Be. 220. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a vádlottat bűnösnek mondják ki, az ítélet rendelkező része tartalmazza annak a bűncselekménynek a megjelölését, amelyben bűnösségét megállapították, továbbá a kiszabott büntetést, illetőleg az elrendelt intézkedést, és az ezekkel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket is"
28. § A Be. 223. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vádlott felmentése, próbára bocsátása vagy az eljárás megszüntetése esetén az előzetes letartóztatást vagy a lakhelyelhagyási tilalmat meg kell szüntetni, és - szükség esetén - az ideiglenes kényszergyógykezelésről kell határozni."
29. § A Be. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"241. § (1) Az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését súlyosítani, illetőleg szigorított őrizetét elrendelni csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely bűnösségének megállapítására, cselekményének súlyosabb minősítésére, büntetésének súlyosítására vagy szigorított őrizetének elrendelésére irányul."
30. § A Be. 263. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"263. § A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a vádlott a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető (Btk. 28. §), vagy büntethetősége a cselekménye társadalomra veszélyességének megszűnése (Btk. 36. §), vagy a törvényben meghatározott egyéb ok [Btk. 32. § e) pont] folytán megszűnt, továbbá a 213. § (1) bekezdésének d) és e) pontja esetében,"
31. § A Be. 268. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"268. § Tárgyalás alapján hozott eljárást megszüntető (213. §), illetve a próbára bocsátó (214/A §) végzés elleni fellebbezés esetén az I-II. cím rendelkezései irányadóak."
32. § A Be. 278. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt első fokú bíróság területén működő ügyésznél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Az ügyész indítványát, illetőleg a kérelmet - nyilatkozatával együtt, harminc napon belül - az alapügyben eljárt első fokú bíróságnak küldi meg. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait; az ok nem szabatos megjelölése a perújításnak nem akadálya."
"(3) A bíróság a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet tanácsban, tanácsülésen bírálja el."
33. § (1) A Be. 279. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a bíróság a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet alaposnak találja, a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át; egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti.
(2) Ha a bíróság a perújítási indítványt, illetőleg a kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja. A határozatot közölni kell az ügyésszel és azzal, aki a perújítási kérelmet előterjesztette."
(2) A Be. 279. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
34. § A Be. 283. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"283. § E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet az eljárást megszüntető, próbára bocsátó, vagy tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést kiszabó végzés ellen terjesztették elő."
35. § A Be. 284. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Tárgyalás alapján hozott eljárást megszüntető végzés [213. § (1) bekezdés f) pont] ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelhet, ha a vádelejtés törvénysértő vagy megalapozatlan."
36. § A Be. 290. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyet a korábban eljárt bírósághoz, illetőleg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy más hatósághoz utalja, ha ...)
"d) a vádelejtés törvénysértő vagy megalapozatlan volt."
37. § (1) A Be. 305. §-ának címe a következőképp módosul:
"Javítóintézeti nevelés elrendelése"
(2) A Be. 305. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a javítóintézeti nevelést ítélettel rendeli el, a fiatalkorú bűnösnek kimondását azonban mellőzi.
(2) A fiatalkorút kötelezni kell a bűnügyi költség viselésére."
(3) A Be. 305. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
38. § A Be. 306. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az első fokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésnek a javítóintézeti nevelés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a fiatalkorú személyi körülményeit mérlegelve a végrehajtást felfüggesztheti."
39. § A Be. 307. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre
307. § (1) A pénzbüntetésnek, illetőleg a pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatásáról a bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára határoz, ha a fiatalkorú nem fizette meg és az behajthatatlan.
(2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."
40. § A Be. 314. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban a 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség még nem évült el.
(4) A bíróság elbírálja a (3) bekezdésben felsorolt bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését is."
41. § A Be. 331. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Katonai büntető eljárásnak van helye)
"b) a fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári alkalmazottja által munkaviszonyával összefüggésben elkövetett bűncselekmény."
42. § A Be. 338. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"338. § A katonai büntető eljárásban lehetőleg katonai igazságügyi szakértőt kell igénybe venni."
43. § A Be. a következő 341/A §-sal egészül ki:
"A feljelentés
341/A § Katonai vétség esetén az illetékes parancsnok fegyelmi eljárást vagy nyomozást rendel el. A nyomozást csak az illetékes parancsnok feljelentésére (Btk. 123. §) lehet elrendelni."
44. § (1) A Be. 342. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"Bűncselekmény elbírálása jegyeimi jogkörben
342. § (1) Katonai vétség esetén, ha az illetékes parancsnok nem tesz feljelentést (Btk. 123. §), a katonával szemben fegyelmi eljárás során fegyelmi fenyítést alkalmaz.
(2) Katonai vétség esetén a katonai ügyész a nyomozást megtagadja, illetve megszünteti és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak megküldi, ha az nem tesz feljelentést (Btk. 123. §).
(3) A katonai bíróság a tárgyalás előkészítése során vagy a tárgyaláson az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak küldi meg, ha az eljárás lefolytatásához szükséges feljelentés (Btk. 123. §) hiányzik.
(4) A másodfokú bíróság a katonai bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, az eljárást megszünteti és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak küldi meg, ha az első fokú bíróság feljelentés (Btk. 123. §) hiányában hozott határozatot."
(2) A Be. a következő 342/A §-sal egészül ki:
"342/A § (1) Az illetékes parancsnok a Btk. 125. §-a, illetve a Btk.é 18. §-a alapján a nyomozás megtagadása, illetve megszüntetése mellett a katonával szemben fegyelmi eljárás során fegyelmi fenyítést alkalmazhat. A parancsnok a nyomozás megtagadásáról, illetőleg megszüntetéséről szóló határozatot a katonai ügyésszel és a sértettel közli. Katonai vétség esetén a katonai ügyészt a 18. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogok nem illetik meg.
(2) Az eljárásra a 342. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak, ha a Btk. 125. §-án, illetve a Btk.é 18. §-án alapuló fegyelmi fenyítés lehetősége a katonai ügyész, illetőleg a katonai bíróság előtti eljárásban merül fel.
(3) Az (1)-(2) bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a katona által elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult büntető eljárás."
45. § A Be. 349. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint hat nap telt el, vagy a bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, továbbá ha megállapítja, hogy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el, vagy a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges."
46. § A Be. a következő 349/A §-sal egészül ki:
"A másodfokú bírósági eljárás
349/A § A másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi az ítéletet és az iratokat az ügyésznek megküldi, ha
a) a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint hat nap telt el,
b) a bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel,
c) megállapítja, hogy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el."
47. § A Be. a következő 355/A §-sal egészül ki:
"355/A § A másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi a tárgyalás mellőzésével hozott végzést és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a) a bíróság a 351. § (1) bekezdésében meghatározott ügyészi indítvány nélkül határozott,
b) a bűncselekmény nem tartozik vétségi eljárásra."
48. § A Be. 367. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utólagos meghatározása
367. § A bíróság utólag határoz, ha jogerős ítélet nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a pénzmellékbüntetésnek - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre átváltoztatásáról."
49. § A Be. 368. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzbüntetésnek, illetőleg a pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatásáról a bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára határoz, ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizette meg."
50. § A Be. a következő 370/A §-sal egészül ki:
"A foglalkozástól és a járművezetéstől végleges eltiltás alóli mentesítés
370/A § (1) A foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől végleges eltiltás alóli mentesítést az elítélt az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti.
(2) A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja."
51. § A Be. 372. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság a határozatában az ítélet vagyonelkobzást kimondó részét hatályon kívül helyezi és a vagyonelkobzást egyedileg meghatározott más vagyontárgyra mondja ki."
52. § (1) A Be. 373. §-ának (1) bekezdése helyé-lyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról tanácsban, tárgyaláson határoz. Ha első fokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a felülvizsgálatra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ha pedig első fokon megyei bíróság járt el, a Fővárosi Bíróság illetékes."
(2) A Be. 373. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának helye van az ügyész indítványára a kényszergyógykezelés alatt állónak, házastársának, törvényes képviselőjének, vagy a védőnek a kérelmére, továbbá a kényszergyógykezelést végrehajtó intézet vezetőjének előterjesztésére is."
(3) A Be. 373. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti; a jelenlegi (6) bekezdés (5) bekezdésre változik.
53. § A Be. 374. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Eljárás próbára bocsátás esetén
374. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátás megszüntetéséről [Btk. 73. § (1)-(2) bek.], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegte. Fiatalkorú esetén a bíróság kijelölt tanácsa (296. §) jár el.
(2) Ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt újabb büntető eljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell és az újabb ügy elbírálására illetékes bíróság jár el; az ügyész indítványára azonban a próbára bocsátást elrendelő bíróság is eljárhat.
(3) A bíróság határozata elleni fellebbezésre a X. fejezet rendelkezései az irányadók."
54. § A Be. 375. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíróságnak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatát bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult."
55. § (1) A Be. 377. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha
a) a próbaidő alatt állapítja meg, hogy a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a Btk. 91. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében meghatározott büntetésre ítélték, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatták át, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,
c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte."
(2) A Be. 377. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)-(3) bekezdés (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a bíróság tárgyaláson határoz."
56. § A Be. 381. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 102. § (2) bek., 104. § (2) bek.], vagy utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt."
57. § A Be. 384. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, szigorított őrizetért, illetőleg kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha perújítás, illetve törvényességi óvás folytán felmentették, vagy enyhébb büntetésre ítélték, avagy megállapították, hogy a szigorított őrizetet vagy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el."
58. § A Be. 385. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kártalanítási eljárás során a bíróságra háruló feladatokat bírósági titkár is teljesítheti."
59. § A Be. 391. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"391. § A büntető eljárást a vádemelésig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyminiszter ajánlhatja fel."
60. § A Be. 393. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"393. § A büntető eljárásnak külföldi hatóság részéről történt felajánlása elfogadásáról a legfőbb ügyész határoz."
61. § A Be. a következő 394/A §-sal egészül ki:
"Külföldi ítélet érvényének elismerése
394/A § (1) A külföldi bíróság ítéletének érvényéről (Btk. 6. §) a bíróság hivatalból határoz. Ennek során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek.
(2) A bíróság az elítéltet írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel, szükség esetén meghallgatja vagy a meghallgatás végett más bíróságot keres meg. A külföldi ítélet érvényét megállapító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége."
62. § A Be. a következő 394/B §-al egészül ki:
"Büntetés végrehajtásának átvétele
394/B § (1) A külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtásának átvételéről (Btk. 7. §) az igazságügyminiszter határoz. A büntetés végrehajtásának átvétele esetén a végrehajtandó büntetést a bíróság állapítja meg.
(2) A bíróság tárgyaláson határoz. A tárgyaláson az elítélt és az ügyész részvétele kötelező. A büntetés végrehajtásának módját meghatározó végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(3) Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége."
63. § A Be. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"400. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntető eljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyminiszter, a büntetés elengedésére vagy mérséklésére, a szigorított őrizet elengedésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyminiszter tehet a Népköztársaság Elnöki Tanácsához.
(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése, a szigorított őrizet elengedése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyminiszter elrendelheti a büntetés, illetve a szigorított őrizet végrehajtásának a Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását."
64. § (1) A Be. következő rendelkezései hatályukat vesztik:
- 127. § (1) bekezdés d) pontja,
- 139. § (1) bekezdés e) és f) pontja,
- 170. § (1) bekezdés g) és h) pontja,
- 220. § (1) bekezdés c) pontja; a jelenlegi d) pont c) pontra változik,
- 301. § (2) bekezdés; a jelenlegi (3) bekezdés (2) bekezdésre változik,
- 392. § (3) bekezdése: a jelenlegi (4) bekezdés (3) bekezdésre változik.
(2) A Be. 179. §-ának (1) bekezdésében, illetve a 184. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt "a vádtól eltérő minősítés lehetősége" szövegrész "a vádtól eltérés lehetősége"-re változik.
65. § (1) Ez a rendelet 1979. július hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésekor a bíróság előtt folyamatban levő
a) ügyben a bűntetti eljárást akkor is ezen eljárás szabályai szerint kell folytatni, ha az ügy vétségi eljárásra tartozna;
b) perújítási eljárásra a korábbi rendelkezések az irányadók;
c) ügyben a bíróság a szabálysértést elbírálja, ha a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértéssé vált.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy
a) a külföldi ítélet érvénye elismerésének és a büntetés végrehajtása átvételének részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben szabályozza,
b) a Be. szövegét e rendelettel egységes szerkezetben közzétegye.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára