54/1979. (XII. 30.) MT rendelet

a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet módosításáról

A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

A 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § Mezőgazdasági rendeltetésű föld a község, város, főváros (a továbbiakban: község) külterületén és zártkertjében levő, szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, nádas művelési ágban és a halastóként nyilvántartott föld, továbbá a művelés alól kivett, illetőleg művelésbe még be nem vont olyan föld, amely mezőgazdasági művelésre alkalmas, vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehető. Nem mezőgazdasági rendeltetésű a belterület, továbbá az egyéb terület, amelyet a mezőgazdasági termelésből elvontak, vagy az arra jogosult államigazgatási szerv közérdekű célra elvonni engedélyezett."

2. §

A R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a mezőgazdasági nagyüzem, valamint a mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó, de mezőgazdasági rendeltetésű földet kezelő, használó más szervezet a művelési kötelezettségét a megjelölt határidőre nem teljesíti, a megműveletlenül hagyott föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme - ennek hiányában a szomszédos mezőgazdasági földek kataszteri tiszta jövedelmi átlaga - ezerszeres szorzatának megfelelő forint összeget köteles befizetni."

3. §

A R. 7. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A művelési ág megváltoztatását - az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint - akkor is be kell jelenteni, ha a művelési ág megváltoztatásához engedélyre nincs szükség.

(5) A rét, legelő és erdő művelési ágban, valamint a halastóként nyilvántartott terület felújítás céljából engedély nélkül, de bejelentési kötelezettséggel legfeljebb 3 évig művelhető szántóként. Amennyiben 3 év elteltével nem állítják vissza az eredeti művelési ágat, a területet a tényleges állapotnak megfelelő szántó művelési ágban kell nyilvántartani."

4. §

A R. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a házhelyterületek kijelölésénél is alkalmazni kell, továbbá a bányatelek megállapításánál azzal, hogy a földhivatal szakhatósági hozzájárulása nem jelenti a termelésből való kivonás engedélyezését."

5. §

A R. 16. §-ának (4) bekezdésében "a bányatelek kijelöléséhez" szövegrész hatályát veszti, és a R. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 15. § (6) bekezdése alapján kijelölt bányatelek határai között a földek termelésből való kivonását minden esetben a járási földhivatal engedélyezi."

6. §

A R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld időleges igénybevételének engedélyezésekor - a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel - a 15. §-ban, illetőleg a 16. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Ha a más célú használat a termőtalajt veszélyezteti, vagy várhatóan egy évnél hosszabb ideig tart, kötelezni kell az igénybevevőt a termőtalaj letermelésére és a helyszínen vagy annak közelében való megóvására.

(3) Az időleges igénybevételt csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotba való helyreállítására készített tervet, és a terv előirányozza mindazon munkák elvégzését, amelyekre szükség van a helyreállításhoz.

(4) A mezőgazdasági termelésből való kivonásra és az időleges igénybevételre vonatkozó kérelmet egy eljárás keretében kell elbírálni, ha az egybefüggő területet érint

(5) A mezőgazdasági termelésből engedély nélküli kivonásnak minősül, ha az időlegesen használt föld

- más célú használatát az igénybevevő 5 éven belül nem szünteti meg, vagy

- minőségének romlása miatt a korábbi művelési ágba nem állítható helyre, illetőleg a helyreállítás után a minősége a korábbinál lényegesen (legalább két minőségi osztállyal) gyengébb lesz."

7. §

A R. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az R. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen nagyüzemi mezőgazdasági műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonásáért az esetben kell térítést fizetni, ha a beruházás céljára vagy egyéb célra felhasználásra kerülő

a) szántó, szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágú föld hatodik,

b) rét, legelő, nádas művelési ágú föld negyedik, c) halastóként nyilvántartott területnél a csatlakozó földek negyedik vagy ennél jobb minőségi osztályúak.

(2) A térítés összege hatodik, illetőleg negyedik minőségi osztályú föld termelésből való kivonása esetén a föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmének négyezerszeres szorzata. Ha a felhasználásra kerülő föld ennél jobb minőségű, a térítés összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként ezerrel növelni kell:"

"(5) A (4) bekezdésben megjelölt esetekben a felemelt összegű térítést akkor is meg kell fizetni, ha a föld termelésből való kivonásakor az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kellene térítést fizetni. Ilyen földek tekintetében a háromszoros térítési összeget a (2) és a (3) bekezdés szerinti legkisebb szorzó alkalmazásával kell kiszámítani."

8. §

(1) A R. 21. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Nem kell térítést fizetni az esetben sem, ha a földet öntözőcsatorna céljára használják fel."

(2) A R. 21. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A térítési összeg felét kell megfizetni továbbá víztározó létesítésénél, ha az haltenyésztésre alkalmas.".

(3) A R. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 21. § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a 20. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt esetekben.

(4) A föld időleges igénybevételéért a térítést a minőségre tekintet nélkül az első évben 600-as szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évenként 200-zal növelni kell mindaddig, amíg a föld eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.

(5) Ha az igénybevétel engedély nélküli területkivonásnak minősül [16/A. § (5) bekezdése], az időleges igénybevételért fizetett összeg nem számítható be a 20. § (4) bekezdésében, illetőleg (5) bekezdésében foglaltak alapján fizetendő térítés összegébe."

9. §

A R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Nem kell térítést fizetni annak, aki az egyébként fizetendő térítési összeggel azonos értékben bárhol levő, művelés alól kivett vagy több mint 5 éve kihasználatlanul álló területet a beruházás megkezdését követő 3 éven belül alkalmassá tesz szántó művelési ágban való hasznosításra, és gondoskodik a föld további műveléséről.

(2) A mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tett föld értékét a 20. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha a mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tett föld értéke nem éri el a térítés összegét, a különbözetet meg kell fizetni.

(4) A teljesítésbe a R. 11. § (2) bekezdés szerinti támogatással művelésbe vont földek értékét beszámítani nem lehet

10. §

A R. 25. §-a a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § (1) A FT. 12. §-ának (1)-(3) bekezdésében megjelölt föld - kivéve a honvédelmi, a közrendi, a közbiztonsági és a határvédelmi célokat szolgáló földet - mezőgazdasági műveléssel való hasznosítására, illetőleg mellékhasználatára - ennek elmulasztása esetén - a járási földhivatal kötelezheti a föld tulajdonosát, kezelőjét, használóját.

(2) Az ideiglenes hasznosítás, illetőleg mellékhasználat kötelezettségének elmulasztása esetén a föld tulajdonosát, kezelőjét, használóját az 5. § (1) bekezdés szerinti térítés megfizetésére kell kötelezni.

(3) A térítés összegét, ha a föld művelés alól kivett, a területtel szomszédos mezőgazdasági területek kataszteri tiszta jövedelme átlagának alapul vételével kell megállapítani."

11. §

Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve a R. 20. § (2) be-bekezdésében e rendelettel felemelt összegű térítés megfizetését.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke