1979. évi 6. törvényerejű rendelet

a Magyar Tudományos Akadémiáról[1]

1. § A Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: Akadémia) a Magyar Népköztársaság legfőbb tudományos szerve.

2. § (1) Az Akadémia tagjainak munkásságával, és intézményeiben folytatott kutatásokkal, a kutatási elvi és módszertani irányításával, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fejlesztésével, a tudományos kutatások szabadságának biztosításával és a tudományos közélet demokratizmusának ápolásával gondoskodik a tudomány alkotó műveléséről. Tevékenységével hozzájárul a Magyar Népköztársaság fejlődéséhez és a tudománynak az emberiség egyetemes érdekét szolgáló előrehaladásához.

(2)[2] Az Akadémia ellátja valamennyi tudományág alapkutatásának, valamint az állami tervekben szereplő társadalomtudományi kutatások (a továbbiakban: társadalomtudományi kutatások) országos irányítását. Részt vesz a kutatás és fejlesztés országos irányításában és összehangolásában, az országos kutatási tervek kidolgozásában és ellenőrzésében; felelős a közvetlen irányítása alá tartozó intézményekben folyó kutatásokért; elősegíti a kutatások összehangolását, figyelemmel kíséri és értékeli a tudományok fejlődését, különös tekintettel a jövő fejlődését megalapozó kutatásokra, előrejelzéseket, elgondolásokat, irányelveket dolgoz ki a tudomány hazai művelésének előmozdításához.

(3) A Minisztertanács, továbbá más felsőbbszintű állami, valamint társadalmi szerv felkérésére, illetőleg saját elhatározásból az Akadémia véleményt nyilvánít és javaslatokat dolgoz ki a tudomány, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés nagy fontosságú kérdéseiben.

3. § Az Akadémia részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésének irányításában, a tudományos minősítés, a nemzetközi tudományos kapcsolatok, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás irányításában és fejlesztésében.

4. § (1) Az Akadémia feladatkörét tagjai közreműködésével, tudományos testületei, intézetei és hivatali szervezete útján egységben látja el. Szervezetét és működésének elveit az alapszabályok határozzák meg.

(2) Az Akadémia hazai és külföldi tagjait a közgyűlés választja. Az Akadémia hazai tagjai részt vesznek a tudomány művelésében, a tudományos közéletben, az Akadémia feladatainak ellátásában.

(3) Az Akadémia testületi szervei a közgyűlés, - mint az Akadémia legfelsőbb szerve - továbbá az alapszabályokban meghatározott egyéb szervek.

(4)[3] Az Akadémia meghatározza az alapkutatások és társadalomtudományi kutatások művelésének és fejlesztésének irányait és kereteit.

(5)[4] Az Akadémia feladatainak ellátása érdekében tudományos kutatóintézeteket és egyéb intézményeket tart fenn, illetőleg hoz létre. Kutatásokat szervez és támogat minisztériumok és országos hatáskörű szervek felügyelete alatt működő intézményekben, a felügyeleti hatósággal egyetértésben.

(6)[5] Az Akadémia hivatali szervezete közreműködik az akadémiai intézmények irányításában, végzi a testületek működéséhez szükséges szervező és ügyviteli munkát, ellátja a kutatások országos irányításában az Akadémiára háruló igazgatási teendőket

5. § Az Akadémia a tudományos tevékenység fejlesztése, továbbá az eredmények társadalami tudatosítása érdekében tudományos célú egyesületeket és társaságokat támogat.

A tudományos kérdések megvitatására és a tudományos kutatási eredmények ismertetésére kongresszusokat, tudományos ülésszakokat és egyéb rendezvényeket szervez.

6. § Az Akadémia működésével kapcsolatos kiadások fedezetéről az állami költségvetésben külön fejezetben kell gondoskodni.

7. § (1) Az Akadémia tudományos testületeinek tevékenységét az elnök irányítja. Az elnököt az Akadémia tagjai közül határozott időre a közgyűlés választja, tisztségében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek és a Minisztertanácsnak felelős.

(2) Az Akadémia elnökét munkájában az alelnökök segítik. Az alelnököket az Akadémia tagjai közül határozott időre a közgyűlés választja, tevékenységükért a közgyűlésnek felelősek.

(3) Az elnököt és az alelnököket a közgyűlés a megbízatás időtartamán belül visszahívhatja. Az elnök visszahívásához a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jóváhagyása szükséges.

8. § (1)[6] Az Akadémia a kutatások országos irányításában és összehangolásában ráháruló teendőket, valamint intézményeinek irányítását a főtitkár útján látja el. Az alapkutatások és társadalomtudományi kutatások tekintetében a közgyűlés és az elnökség állásfoglalásai az irányadók. Az irányítás egyéb kérdéseiben a főtitkár a testületi szervek véleménye és ajánlásai figyelembevételével jár el. A főtitkár e törvényerejű rendeletben meghatározott jogkörében, illetőleg a Minisztertanács felhatalmazása alapján országos hatáskörű szerv vezetőjének jogállásában jár el.

(2) A főtitkár irányítja az Akadémia hivatali szervezetét, gondoskodik az Akadémia testületei működésének és az Akadémia intézményeiben folyó kutatásoknak személyi és anyagi feltételeiről.

(3)[7] Az Akadémia főtitkárát a közgyűlés javaslatára az Akadémia tagjai közül, határozott időre a Minisztertanács nevezi ki. Tevékenységéért a Minisztertanácsnak felelős. Munkájáról a közgyűlésnek és az elnökségnek beszámol, elősegíti e testületek véleményének és ajánlásainak érvényesülését, érvényt szerez az alapkutatások és a társadalomtudományi kutatások országos irányításával kapcsolatos állásfoglalásaiknak.

(4) A főtitkárt munkájában a főtitkárhelyettesek segítik. A főtitkárhelyetteseket a közgyűlés javaslatára általában az Akadémia tagjai közül a Minisztertanács nevezi ki határozott időre.

(5) A főtitkárt és a főtitkárhelyetteseket a közgyűlés javaslatára vagy egyetértésével, a Minisztertanács megbízatásuk időtartama alatt is felmentheti.

9. § Az Akadémia választott és kinevezett vezetői az Akadémia vezetésében rájuk háruló feladatokat együttműködve látják el.

10. § (1) Az Akadémia működése felett a felügyeletet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa gyakorolja.

(2) A Minisztertanács felügyeleti jogkörében kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az Akadémiára a tudományos élet, és a kutatások országos irányításában hárulnak, jóváhagyja az Akadémia közgyűlése által elfogadott alapszabályokat, ellenőrzi az Akadémia tevékenységét.

11. § (1) Az Akadémia, illetőleg a minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladataik ellátásához egymásnak kölcsönösen tájékoztatást adnak.

(2)[8] A miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői az Akadémiát, továbbá az ország tudományos életét érintő, az országban folyó kutatási tevékenységet jelentősen befolyásoló ügyekben az Akadémia testületei és főtitkára álláspontjának figyelembevételével, vagy egyetértésével döntenek. Az egyetértési jog gyakorlásának eseteit külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az Akadémia a népgazdasági jelentőségű kutatások ügyében az ágazati minisztériumokkal összhangban jár el, a főtitkár az ágazati miniszterek meghallgatása után dönt

(4) Az Akadémia testületeit az elnök, hivatali szerveit és intézményeit a főtitkár képviseli, az Akadémia általános képviseletében egyetértésben járnak el.

12. § E törvényerejű rendelet hatálybalépéséről a Minisztertanács gondoskodik; hatálybalépésével az 1969. évi 41. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára