7/1979. (II. 13.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Királyság Kormánya között Madridban, 1978. július 10-én aláírt állategészségügyi egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1978. november 22-én megtörtént.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Királyság Kormánya között Madridban, az 1978. év július 10. napján aláírt állategészségügyi egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Spanyol Királyság Kormánya között

A Magyar Népköztársaság Kormánya

és

a Spanyol Királyság Kormánya

- az állat-, állati eredetű termék- és takarmánykereskedelem forgalmának megkönnyítése és területeik megvédésére az időnként fellépő fertőző és parazitás megbetegedésektől, valamint az állatról emberre átvihető betegségektől,

- az állatorvostudomány és gyakorlat területén kétoldalú együttműködés létrehozása végett,

- a jelen Egyezmény megkötését határozta el:

1. cikk

A jelen Egyezmény meghatározza a Szerződő Felek egyikének területéről származó és a másik területére irányuló élő állatok, állati eredetű termékek és takarmányok állategészségügyi feltételeit

2. cikk

Az 1. cikkben foglalt feltételek alkalmazása szempontjából

a) élőállat elnevezésen értendő:

- háziasított és vadonélő lófélék (ló, szamár, öszvér, stb.),

- háziasított és vadonélő hasítottkörműek (szarvasmarha, bivaly, teve, juh, kecske, szarvas, sertés stb.),

- háziasított és vadonélő rágcsálók,

- háziasított és vadonélő húsevők, ragadozók,

- szárnyasvadak (fácán, fogoly, túzok stb.),

- háziasított szárnyasok (tyúk, pulyka, liba, kacsa, gyöngytyúk stb.),

- méhek,

- halak, halikra, teknősbéka stb.;

b) állati eredetű termék elnevezésen értendő:

- szarvasmarhából, lóból, sertésből, juhból, kecskéből, nyúlból, baromfiból stb. származó húsok, húskészítmények, belsőségek, hűtéssel vagy más engedélyezett formában tartósítva;

- szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi stb. eredetű húsból, fogyasztásra alkalmas belsőségekből előállított készítmények;

- tojás, tojáskészítmények, tej, tejtermék, méz;

- állati eredetű, élelmezésre nem alkalmas termékek: ipari feldolgozásra vagy állati takarmányozás céljára felhasználható állati testrészek;

- tollpehely, toll, szarv, szőr, csülök, bél, pata, különféle bőrök és prémek;

- állati sperma;

- állati eredetű, állatok takarmányozására szolgáló készítmények, takarmány gyártásához alapanyagok és az állatok részére szánt egyéb termékek.

A jelen Egyezményben nem szereplő élőállatok, valamint állati eredetű termékek esetében a Szerződő Felek országainak rendelkezései szerint kell eljárni.

3. cikk

Exportra csak olyan élőállatok kerülhetnek, amelyek az exportáló országban születtek.

Hasonlóan exportra csak olyan hűtött vagy fagyasztott hús kerülhet, amely az exportáló országban született állatokból származik.

4. cikk

Az élőállatoknak és az állati eredetű termékeknek az Egyezményben rögzített szabályok szerinti állatorvosi ellenőrzését az erre kijelölt határállomásokon a hatósági állatorvosi szolgálat végzi.

A határállomások jegyzékét a jelen Egyezmény aláírásától számított 2 hónapon belül a két ország Állategészésgügyi Szolgálata közli egymással.

5. cikk

Az állati eredetű termék, vagy élőállat exportálásához, importálásához, vagy tranzit szállításához a következő okmányok szükségesek:

Élőállatokhoz:

a) Származási és egészségügyi hatósági állatorvosi bizonyítvány.

Állati eredetű termékekhez:

a) Hatósági állatorvosi bizonyítvány, mely igazolja a termékek eredetét, egészségügyi állapotát, valamint azt, hogy nem tartalmaznak meg nem engedett kiegészítő, vagy más, a fogyasztó egészségét veszélyeztető anyagokat.

b) Igazolni kell, hogy a termékek laboratóriumi vizsgálata kielégíti azokat a követelményeket, amelyeket az ország állategészségügyi rendszabályai előírnak.

Ezeket az okmányokat az Állategészségügyi Szolgálat előírásai alapján a hatósági állatorvos tölti ki a jelen Egyezmény mellékleteként csatolt bizonyítvány-minta szerint magyar és spanyol nyelven.

6. cikk

Az exportra szánt élőállatokat kísérő származási és egészségi állatorvosi bizonyítvány az állatok azonosítására, származására, a szállítmány rendeltetési helyére, valamint az állatok egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat tartalmazza.

Ha az importáló ország - speciális körülmények folytán - szükségesnek tartja néhány kiegészítő adat feltüntetését is a bizonyítványon, úgy azt az exportáló ország tudomására hozza.

Az állatok származási és egészségi bizonyítványa a kiadástól számított 10 napig érvényes. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége lejárna mielőtt az exportáló ország határállomásához érkezne az állat, a hatósági állatorvos újabb 10 nappal meghosszabbíthatja, ha a vizsgálat folyamán nem észlel fertőző betegségre utaló tüneteket. Ez esetben a vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a bizonyítványon.

Továbbtartásra vagy tenyésztésre szánt szarvasmarhák, juhok, kecskék, lovak és sertések esetén egyedi bizonyítványt kell kiállítani.

Vágásra szánt nagyállatok, kisállatok és baromfi esetében csoportos állategészségügyi bizonyítvány adható ki, ha minden állat egyazon fajhoz tartozik, ugyanazon gazdaságból származik, ugyanazon a járművön kerül szállításra, és a rendeltetési helye is ugyanaz.

Az állatokat úgy kell megjelölni, hogy a megjelölés alapján azonosíthatók legyenek. Az azonosításra szolgáló megjelöléseket az állatorvosi bizonyítványon fel kell tüntetni.

7. cikk

Lófélék esetében tekintet nélkül arra, hogy vágásra vagy továbbtartásra szánják, az Egyezmény I. számú mellékletében meghatározott származási és egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

Ez a bizonyítvány lehet csoportra szóló is, ha vágásra szánják az állatokat. Az állatokat füljelzővel kell ellátni, vagy egyéb módon kell megjelölni úgy, hogy jól látható legyen minden állat azonosítási száma és az exportáló ország nevének első három betűje.

A bizonyítványon ezeket a jelzéseket kell feltüntetni, egyéb fellelhető és az állat azonosítására szolgáló jegyek feltüntetése nem szükséges.

8. cikk

A tenyésztésre, illetve továbbtartásra szánt szarvasmarha, juh, kecske és sertésszállítmányok esetében a jelen Egyezmény II-IV. mellékletében feltüntetett minta alapján kell a származási és egészségügyi bizonyítványt kiállítani.

Az említett bizonyítványt egyedenként kell kiállítani és az állatokat tetoválással, vagy számozott füljelzővel kell megjelölni.

9. cikk

Vágásra szánt szarvasmarhák, juhok, kecskék szállítása során a Szerződő Felek által az V. és VI. mellékletben megállapított és jóváhagyott származási és egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

Az állatokat a 7. cikkben foglaltak szerint kell megjelölni és a jeleket a bizonyítványon feltüntetni.

10. cikk

Vadállatoknak állatkertbe vagy hasonló intézménybe történő szállítása esetén, valamint ha szelídített és háziasított vadállatokat vagy cirkuszi állatokat szállítanak, a származási ország hatósági állatorvosa a VII. számú mellékletnek megfelelő származási és egészségügyi bizonyítványt állít ki.

A származási és egészségügyi bizonyítványban előírt feltételektől függetlenül az importáló ország más megelőző intézkedések teljesítését is megkövetelheti, ha azt bizonyos járványügyi problémák szükségessé teszik.

11. cikk

Keltetőtojás, naposcsibe és felnőtt baromfi szállítása esetén a Szerződő Felek által a VIII. mellékletben megállapított és jóváhagyott származási és egészségügyi bizonyítványt kell csatolni.

12. cikk

Kutyák és macskák kiszállítása a IX. melléklet szerint kiállított származási és egészségügyi bizonyítvánnyal engedélyezhető.

13. cikk

Méh, méz és méhviasznak a Szerződő Felek országai közötti szállítása során a X. mellékletben meghatározott származási és egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

14. cikk

Édesvízbe kihelyezésre szánt halak, embrionált ikrák és más víziállatok esetében a XI. mellékletben meghatározott származási és egészségügyi bizonyítványt kell szállításkor kiállítani.

15. cikk

A húsokat, húskészítményeket és egyéb állati eredetű termékeket a Szerződő Felek által a XII. mellékletben megállapított és jóváhagyott származási és egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni.

16. cikk

A Szerződő Felek évente megküldik egymásnak az állam által exportjoggal felruházott vágóhídjaik és húsfeldolgozó üzemeik listáját. Ezeket a létesítményeket az importáló országok állatorvosai ellenőrizhetik.

Bármilyen, ezzel a listával kapcsolatos változást az érdekelt országok tudomására kell hozni.

17. cikk

Minden vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, mely exportra termel, kizárólag egyetlen azonosítási számot használhat, amelyet a húson, a csomagoláson, általában a göngyölegeken és az iratokon bélyegzéssel kell feltüntetni.

18. cikk

Az olyan munkások, akik fertőző betegségben szenvednek, vagy betegséget terjeszthetnek, nem alkalmazhatók a vágóhidakon és más húsfeldolgozó létesítményekben.

A létesítmények személyzetének orvosi vizsgálaton kell megjelenniük, a vizsgálatok időpontját illetően a két ország egészségügyi szerveinek előírásai mérvadók, s a vizsgálat eredményeit a személyi egészségügyi bizonyítványon fel kell tüntetni.

19. cikk

Az exportra felhatalmazott vágóhidaknak legalább a következő berendezésekkel kell rendelkezniük:

- helyiség az állatok pihentetésére,

- vizsgálatra és elkülönítésre alkalmas helyiségek,

- marhavágásra alkalmas helyiség,

- juhvágásra megfelelő helyiség,

- sertésvágásra alkalmas helyiség,

- különlegesen berendezett helyiség beteg, vagy betegségre gyanús állatok számára (egészségügyi vágóhíd),

- gyomor és bél feldolgozására alkalmas helyiségek,

- hús és belsőségek hűtésére szolgáló berendezések,

- a hulladék és kobzott részek megsemmisítésére vagy ipari feldolgozásra alkalmas berendezések vagy olyan begyűjtőhelyek, amelyek az elszállítás és egyéb ipari felhasználás igényeinek megfelelnek,

- fertőtlenítő készülékek és eszközök.

Mindezek a berendezések a műszaki-egészségügyi rendszabályok szigorú betartásával, csak állatorvosi ellenőrzéssel üzemeltethetők.

Az exportra felhatalmazott vágóhidakat úgy kell felszerelni, hogy a leölés és vágás műveleteit felfüggesztett állatokon végezhessék el (kivéve a sertések szőrtelenítését).

20. cikk

A sertések kivételével a többi vágásra szánt állatot a feldolgozási folyamat előtt kell megnyúzni.

21. cikk

Nem engedélyezett a húson más hasítás vagy bemetszés, csak ami az aprítás folyamatából származik, megkívánva, hogy az izom és savós felszín természetes állapotban maradjon, hogy a hatósági állatorvosi vizsgálatot megfelelően elvégezhessék.

Tilos minden olyan húsnak az exportálása, mely olyan állatokból származik, amelyek a tartás ideje alatt az importáló ország szabályai által nem engedélyezett hozamnövelő anyagokat kaptak.

22. cikk

A friss hús végső alakja akár fagyasztva, akár fagyasztás nélkül a következő lehet:

szarvasmarha: félbe vagy negyedbe hasítva, negyedben darabolva (ez esetben kicsontozva),

sertés: félbe hasítva, sonkák, lapockák, kicsontozatlan darabok,

ló: negyedelve, csonttal vagy anélkül darabolva,

bárány: bontott, belezett formában,

juh: bontott, belezett formában.

A kicsontozott darabok mindig könnyen azonosíthatók legyenek.

Nyelv, szív, máj, vese és velő: egészben.

Gyomor, belek egészben, tisztítva, forrázva, fehérítve.

A Szerződő Felek hatósági állatorvosi szolgálatának jogában áll, hogy másfajta húskészítést is előírjon, számítva a feldolgozás gépesítésében történő fejlődésre és a fogyasztói igények változására.

23. cikk

A megjelölésre csak hivatalos használatra elismert bélyegzőt lehet alkalmazni.

Minden negyed részén legalább két bélyegzés igazolja az állategészségügyi vizsgálatot.

A félbevágott bárány és juh felületén legalább két helyen - a két oldalán - kell bélyegezni.

A kettéhasított sertést oldalanként legalább két helyen kell lebélyegezni.

Minden húsdarabon bélyegzésnek kell lennie; kivéve, ha különböző darabok közös csomagolása kerül lebélyegzésre.

Minden darabolt hús, vagy belsőség-csomagot címkével kell ellátni, olyan szöveggel, amely feltünteti a vágóhíd nevét és címét, a vágás, vagy feldolgozás dátumát és végül export megjelölése. A címkén az orvosi vizsgálatot igazoló bélyegzőnek és a vizsgálat dátumának is szerepelnie kell. Minden egyes csomagban benne kell lennie a címke egy másolatának.

Az állatorvosi vizsgálatot igazoló jelzést a húsra, a címkére, valamint a hatósági állategészségügyi szolgálat által kibocsátott igazolványokra kell ütni, bizonyítva ezzel, hogy a termékek a Szerződő Felek országai egészségügyi követelményeinek megfelelően állatorvosi vizsgálaton mentek keresztül.

24. cikk

A csomagokon, különféle göngyölegeken és dobozokon, szerepelni kell a termelő üzem bélyegzőjének. Ez a bélyegző igazolja, hogy a csomagolást ugyanaz a termelő üzem végezte.

Minden egyes csomag úgy legyen megjelölve, hogy az eredeti daraboló és feldolgozó üzem száma és neve felismerhető legyen. Minden egyes csomagban a használt megjelölés másolatát kell elhelyezni.

25. cikk

Az üzemi létesítményekkel kapcsolatosan:

Az exportra jogosult, a húst kicsontozó és feldolgozó üzemeket minden munkafolyamat és részfolyamat esetén a maximális higiénés feltételek biztosításával kell megszervezni. Az üzemeknek rendelkezniük kell:

- megfelelő hűtőberendezéssel ellátott helyiséggel a hús tárolására (nyersanyag),

- külön helyiséggel a hús feldarabolásához,

- külön helyiséggel az előkészítéshez és feldolgozáshoz,

- csomagoló és címkéző helyiséggel,

- hűtőberendezéssel ellátott raktár és kiszállításra szolgáló helyiséggel.

A klíma-berendezéssel felszerelt bontó-helyiség - a hozzátartozó részekkel (csontozó és daraboló) hőmérséklete maximálisan 12 °G lehet, tárolóval a hulladék higiénikus összegyűjtésére.

A csontozó és feldolgozó ipar csak az exportálás céljára kijelölt vágóhidakról származó húst használhat fel.

Tiltott az antibiotikumok és antioxidáns vagy egyéb anyagok alkalmazása a húskészítmények előállításában, az illető ország rendeletei alapján.

26. cikk

A szárnyasokat toll, fej és láb nélkül kibelezett állapotban, az importáló ország állategészségügyi kívánalmainak megfelelően kell előkészíteni.

A darabolt szárnyasokat hűtve vagy fagyasztva, higiénikus anyagból készült, nem áteresztő csomagolással kell védeni.

Minden egyes szállítmányt állategészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni, amely igazolja a hús megfelelő származását és egészségügyi állapotát.

27. cikk

A szárnyasvadak és azok termékei kizárólag a Szerződő Felek országaiból származhatnak és szállításra csak a XIII. mellékletben előírt származási és egészségügyi bizonyítvány kísérletében kerülhetnek.

28. cikk

Állatok takarmányozására szánt állati vagy növényi eredetű termék, többek között húsliszt, vérliszt, csontliszt, egyéb, a keveréktakarmányok előállításához használatos nyersanyag, valamint ipari feldolgozásra szánt termék, mint gyapjú, szőr, prém, bőr, pata, köröm, szarv, bél stb. a XIV. mellékletben részletezett, állami állatorvos által kiállított származási és egészségügyi bizonyítvány kíséretében kerülhet szállításra.

29. cikk

1. Ha az importáló ország hatósági állategészségügyi szolgálata bármelyik ragályos betegség tüneteit észleli az exportált állatoknál, joga van az importáló ország törvényes előírásai szerint eljárni. A vizsgálat eredményét közölnie kell az exportáló ország állategészségügyi szolgálatával.

A betegség természete szerint az alkalmazott intézkedések az ugyanazon küldemény vagy származású állatok egészére is vonatkozhatnak.

2. Az importáló ország állategészségügyi szolgálatának kifejezetten e célra kiállított ügyiratban igazolnia kell mindazon okokat, amelyek az állatok karaténba helyezését vagy levágását indokolják, anélkül, hogy ezen szükségintézkedéseknél az exportáló országnak bármilyen jogot nyújtanának.

3. Ha az importált állatok csoportjában azokon rendeltetési helyükre történő megérkezésekor már lezajlott fertőző betegség nyilvánvaló jeleit találják, a hatósági állatorvos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Abban az esetben, amikor a jelen cikkben említett korlátozó intézkedéseket alkalmaznak, az importáló ország központi állategészségügyi szolgálata köteles azonnal táviratozni az exportáló ország állategészségügyi szolgálatának és tájékoztatást adni a foganatosított egészségügyi rendelkezések jellegéről és az érintett állatokról. Ilyen esetben az két ország képviselőiből állategészségügyi Bizottság alakul a történtek tanulmányozására, és a továbbiakban szükséges eljárások vagy intézkedések meghatározására.

30. cikk

1. A jelen Egyezményben elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni azokra az állatokra is, amelyek az egyik Szerződő Fél országából származnak és a másik ország területén átmenő forgalomban vannak. Ha az átmenő forgalom harmadik ország területén valósul meg, előzőleg ahhoz jóváhagyást kell kérni.

2. A friss, fagyasztott vagy feldolgozott hús, valamint az állati eredetű termékek, amelyeket a Szerződő Felek egyikének országa területéről szállítanak és áthaladnak a másik ország területén, akár vonaton, akár közúton, vasúti kocsiban, vagy teherautón ólomzárral lezárva, továbbá hajón és repülőgéppel, átengedhetők anélkül, hogy az importáló országnak a másik ország hatóságaitól előzetes jóváhagyást kellene kérnie.

31. cikk

1. A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy közli és 15 naponként elküldi a másik ország számára az állategészségügyi járványhelyzetről szóló tájékoztató közleményt.

Továbbá mindkét ország értesíti egymást ragályos, vagy egzotikus betegségek fellépéséről és ilyen esetben közli a fertőzött helyiségek, járások és megyék teljes körét.

2. Ha az aláíró országok egyikének területén különösen virulens fertőző betegség jelentkezik, mint pl. keleti marhavész, ragadós tüdőlob, száj- és körömfájás egzotikus alakja, lópestis, afrikai sertéspestis, a központi állategészségügyi szolgálat haladéktalanul táviratilag köteles figyelmeztetni erre a másik országban a megfelelő hatóságot. A ragadós száj- és körömfájás eseteiben közölni kell a vírus típusát is.

Ilyen esetekben az importáló országnak jogában áll leállítani vagy csökkenteni az importot, és az állatok, állati eredetű termékek tranzitját, ideértve a betegség terjesztésére alkalmas egyéb anyagokat is, amelyek a fertőzés okozói lehetnek.

Hasonlóan lehet eljárni, amikor egy másik országban, vagy a tranzitáló országokban különösen virulens fertőző betegség jelentkezik és biztonsági intézkedéseket tanácsos életbeléptetni. A biztonsági intézkedések ideje mindaddig meghosszabbítható, amíg a betegség elterjedésének a veszélye elmúlik. Egyidejűleg az érdekelt ország illetékes hatóságát az ilyen döntésről értesíteni kell. A döntésnél figyelembe kell venni a jelen Egyezményben megállapított rendelkezéseket.

32. cikk

A jelen Egyezmény mellékleteiben foglalt előírásokat a Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei szükség szerint közvetlenül módosíthatják.

33. cikk

Az állatok, vagy állati eredetű termékek szállítására szolgáló járművek fertőtlenítése végbemehet az országok egyikében érvényes rendelkezések szerint, amennyiben ezeket a rendelkezéseket a másik aláíró elismeri.

34. cikk

A jelen Egyezmény végrehajtása, továbbá szövegének bármily módosítása tanulmányozásának megkönnyítésére állategészségügyi vegyesbizottságot hoznak létre, amely a Szerződő Felek mindegyikének 3-3 tagjából áll, akiket a Mezőgazdasági Minisztériumok neveznek ki. A Bizottság évente ül össze, felváltva a Szerződő Felek területén és feladatuk lesz:

A) Tanulmányozni a jelen Egyezmény végrehajtásának alakulását és javasolni az illetékes kormányoknak azon intézkedések megtételét, amelyekkel az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása hatékonyabbá tehető.

B) Előterjeszteni az illetékes kormányoknak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek módosítási javaslatait azok jóváhagyása végett.

C) Keresni az Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdések megoldását.

D) Benyújtani a mindkét ország kormánya által illetékesnek elfogadott nemzetközi szervezetektől eredő - de a jelen Egyezmény témáival kapcsolatos együttműködési javaslatokat.

35. cikk

Felismerve a két ország állategészségügyi szolgálata közötti szoros együttműködés hasznosságát, szükségességét és ennek előnyét, a Szerződő Felek lehetővé teszik az állatorvostudomány területén az elméleti és gyakorlati ismeretek, szakemberek, tudományos közlemények cseréjét a két ország központi állategészségügyi szolgálatai által meghatározott feltételek alapján.

A jelen Egyezményben előirányzott együttműködés megvalósítható lesz.

36. cikk

A jelen Egyezmény attól a naptól számított 30. napon lép hatályba, amikor a két Fél kölcsönösen diplomáciai jegyzékváltással értesíti egymást a hatálybalépéshez szükséges belső alkotmányos rendelkezések teljesítéséről.

A jelen Egyezmény hatálya 5 évre szól, amely újabb 5-5 évre meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik Szerződő Fél az Egyezmény lejárta előtt legalább 6 hónappal azt írásban felmondja.

Készült Madridban, 1978. július 10-én magyar- spanyol nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Dr. Soós Gábor s. k.,

A Spanyol Királyság Kormánya nevében:

Jaime Lamo de Espinosa s. k.,

I. sz. melléklet

Származási és egészségügyi bizonyítvány lovakra