8/1979. (V. 15.) KPM rendelet

a víziközlekedés rendjéről

A hajózással kapcsolatos államigazgatási jogkörök meghatározásáról szóló 1049/1977. (XII. 21.) MT határozattal kiegészített és módosított 1005/1973. (III. 11.) MT határozat 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A Magyar Népköztársaság területén a víziközlekedés rendjét a rendelet mellékletét képező Hajózási Szabályzat tartalmazza.

2. §

A rendőrhatóság által az e rendelet hatálybalépése előtt kiállított

- vízijártassági igazolványok és vízijárművezetői engedélyek lejártukig továbbra is érvényben maradnak,

- vízijármű forgalmi engedélyek az időszakos üzemképességi vizsgálatra előírt határidőig, illetőleg - a határozatlan időre szóló forgalmi engedélyek - a rendelet hatálybalépéséig maradnak érvényben.

3. §

(1) A Hajózási Szabályzat 1. és 2. számú mellékletében meghatározott megkülönböztető betűjel, illetőleg merülési jelek alkalmazására vonatkozó rendelkezést 1981. december 31. napjáig kell végrehajtani.

(2) Magyar lobogó alatt közlekedő közforgalmú, termelési és szolgálati célú belvízi géphajón (nagy- és kisgéphajón) hajóparancsnoki, fedélzeti tiszti és hajóvezetői beosztást csak az láthat el, aki a Hajózási Szabályzatból a hajózási hatóság előtt 1980. év március hó 31. napjáig sikeres vizsgát tesz.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- a Hajózási Szabályzat kiadásáról szóló 9/1969. (XII. 16.) KPM-BM együttes rendelet,

- a hajók által okozott vízszennyezések megakadályozásáról szóló 1/1963. (III. 23.) KPM rendelet,

- a kishajók vezetőinek vizsgájáról és egyes vízijárművek közlekedéséről szóló 1/1964. (VI. 2.) BM-KPM együttes rendelet 8. és 13. §-a,

- az egyes vízijárművek balatoni közlekedésének szabályozásáról szóló 8/1975. (IX. 14.) KPM rendelet.

- a motorcsónakok Balatonon történő üzemeltetésének megtiltásáról szóló 3/1976. (III. 12.) KPM rendelet.

Pullai Árpád s. k.,

közlekedés- és építésügyi miniszter

Hajózási szabályzat

I. RÉSZ

A Magyar Népköztársaság területén levő belvizekre vonatkozó általános hajózási szabályok

1. fejezet

Általános rendelkezések

1.01 cikk - Fogalommeghatározások

A Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alkalmazásában:

a) hajó: a belvízi nagy- és kishajó, a komp, az úszó-munkagép, az úszómű és a belvízen tartózkodó tengeri hajó;

b) - géphajó: a saját gépi erővel meghajtott hajó;

- vitorlás hajó: a vitorlával hajtott hajó;

c) vontatott karaván: egy vagy több vontató géphajóból és az általa (általuk) vontatott egy vagy több egyéb hajóból, tutajból vagy más úszó létesítményből álló hajócsoport;

d) tolt karaván: olyan hajócsoport, amelyben legalább egy hajó a toló géphajó elé van csatolva;

e) mellévett alakzat: olyan hajócsoport, amelyben a meghajtásra rendelt géphajó és az egyéb hajók oldalaikkal vannak egymáshoz csatolva;

f) úszómunkagép: vízen munkavégzésre (kotrás, rakodás, cölöpverés, vízkivétel stb.) szolgáló, gépi berendezéssel felszerelt, úszó létesítmény;

g) úszómű: kikötött, vagy lehorgonyzott úszó létesítmény, amely a vízi közlekedés, szállítás, vontatás, illetőleg a vízen történő egyéb tevékenység előmozdítására szolgál (kikötőponton, tanyahajó stb.);

h) komp: olyan hajó, amely a közúti forgalom vízen való átvezetésére szolgál;

i) kishajó: olyan belvízi hajó - kivéve a kompot -, amelynek a hajótesten mért hossza 15 méternél vagy szélessége 3 méternél és vízkiszorítása 15 tonnánál kisebb;

j) az olyan kishajót, amely bármilyen alakzatban nem kishajót és nem csónakot továbbít, nagyhajónak kell tekinteni;

k) tutaj: szálfákból, farönkökből - azok vízi úton történő továbbítása céljából - ideiglenesen összeállított úszó létesítmény;

l) veszteglő hajó, tutaj: parthoz vagy más módon kikötött, illetőleg lehorgonyzott hajó, tutaj;

m) menetben levő hajó, tutaj: minden hajó, illetőleg tutaj, amely nincs kikötve, lehorgonyozva vagy fennakadva;

n) éjszaka: a napnyugta és a napkelte közötti időszak;

o) nappal: a napkelte és a napnyugta közötti időszak;

p) azt, hogy valamely fény fehér, vörös, zöld, sárga vagy kék, a fénynek a színdiagramban elfoglalt helye határozza meg;

q) erős fehér fény, amely

közepesen erős 5,9-6,5 km

- fehér fény, amely 3,9-5,3 km

- vörös, zöld fény, amely 2,8-5,0 km

- sárga fény, amely 2,9-4,6 km

szokásos fehér fény, amely 2,3-3,0 km

- vörös, zöld fény, amely 1,7-3,2 km

- sárga fény, amely 1,6-2,5 km

- kék fény, amely 1,0-2,3 km

távolságból látható;

r) villogó fény, a percenként 40-60 periódussal ritmikusan felvillanó fény;

s) rövid hang, a kb. egy másodpercig tartó hang; hosszú hang, a kb. négy másodpercig tartó hang; ha több hang követi egymást, az egymást követő hangok között körülbelül egy másodpercnyi szünetet kell tartani;

t) nagyon rövid hangsorozat: egyenként kb. 1/4 másodpercig tartó - legalább hat hangból álló - hangsorozat, mindegyik hang között kb. 1/4 másodperces szünettel;

u) egy harangkongatás: a harang falának kétszeri megütése.

1.02 cikk - A hajó vezetője

1. Minden hajót - kivéve a tolt, valamint az 1.08 cikk 3. pontjában említett hajót és az úszóművet - megfelelő képesítéssel rendelkező személy vezetése (a továbbiakban: a hajó vezetője) alá kell rendelni.

2. A hajókaravánt, illetőleg a mellévett alakzatot megfelelő képesítéssel rendelkező vezető irányítása alá kell rendelni. A vezető:

a) olyan karavánt, vagy mellévett alakzat esetében, amelyben csak egy géphajó van, a géphajó vezetője;

b) olyan vontatott karaván esetében, amelyet egymás mögött haladó kettő, vagy több géphajó vontat, az elöl haladó géphajó vezetője;

c) olyan vontatott karaván esetében, amelyben a karavánt egymás oldalához csatolt két vagy több géphajó vontatja, annak a géphajónak a vezetője, amelyen a vontatókötelet rögzítették;

d) az a)-c) alpontokban nem említett esetben az, aki a vezetésre az üzemben tartóról vagy a karavánban, illetőleg a mellévett alakzatban részt vevő hajók vezetőitől erre megbízást kapott.

3. A hajó vezetőjének menet közben a hajón kell tartózkodnia. Az úszómunkagép vezetőjének akkor is az úszómunkagépen kell tartózkodnia, amikor az úszómunkagéppel munkát végeznek.

4. A Szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért a hajó vezetője, az 1.01 cikk c)-e) alpontjaiban említett hajócsoportok esetében pedig a karaván, illetőleg a mellévett alakzat vezetője a felelős. Az 1.01 cikk c)-e) alpontjaiban említett hajócsoportok hajóinak vezetői a karaván, illetőleg a mellévett alakzat vezetőjének rendelkezéseit kötelesek megtartani, továbbá kötelesek megtenni minden olyan intézkedést, amely a hajózás biztonsága szempontjából szükséges.

1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelességei

1. A hajó vezetőjének a hatáskörében kiadott rendelkezéseit a hajó személyzete köteles megtartani és a Szabályzat rendelkezéseinek megtartásához minden tőle telhető segítséget megadni.

2. A hajón tartózkodó - az 1. pontban nem említett - személyek a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága és a hajó rendjének megtartása érdekében adott utasításait végrehajtani kötelesek.

1.04 cikk - Kötelező gondosság

1. A hajó vezetőjének szabályzati rendelkezés hiányában is meg kell tennie minden olyan - a szakmai követelmények körébe tartozó - intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy megakadályozza:

- emberi élet veszélybe kerülését,

- hajó, tutaj, hajóút, parti létesítmény és egyéb berendezés károsodását,

- hajózási akadályok keletkezését.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezés irányadó arra a személyre is, akit az üzemben tartó vagy a hajó vezetője a hajó őrzésével megbíz.

1.05 cikk - Magatartás közvetlen veszély esetén

Ha a közvetlen veszély másként nem hárítható el, a hajó vezetője olyan intézkedést is tehet, amely a Szabályzat rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásához vezet.

1.06 cikk - Hajóút használata

Azt, hogy a hajóútban milyen hosszúságú, szélességű, merülésű, tetőpont (fixpont) magasságú hajók, karavánok, illetőleg mellévett alakzatok és milyen sebességgel közlekedhetnek, a hajóútnak és műtárgyainak jellemzői határozzák meg.

1.07 cikk - Legnagyobb terhelés, utasszám

1. A hajót nem szabad olyan mértékig megterhelni, hogy a legnagyobb merülés jelének alsó éle a víz színe alá kerüljön.

2. A hajón a rakományt úgy kell elhelyezni, hogy az ne veszélyeztesse a hajó állékonyságát (stabilitását) és a kormányost ne akadályozza a szabad kilátásban.

3. A személyszállításra szolgáló hajókon az utasok száma nem lehet több, mint amennyit a hajózási hatóság - a hajóbizonyítványba, illetőleg hajólevélbe tett bejegyzéssel - engedélyezett.

1.08 cikk - Hajók építése, felszerelése és személyzete

1. Közlekedésben csak olyan hajó vehet részt, amelynek építése és felszerelése megfelel a Szabályzat előírásainak, valamint azoknak a követelményeknek, amelyeket a hajón levő személyek, és a hajózás biztonsága megkíván. Az előírásoknak, illetőleg a követelményeknek megfelel az a hajó, amelynek a felszerelése a hajóokmányban meghatározott felszereléssel egyezik.

2. Minden hajónak - a tolt karaván tolt hajói, valamint a 3. pontban említett hajók kivételével - legalább a hajózási hatóság által meghatározott legkisebb létszámú és megfelelő képesítésű személyzettel kell rendelkeznie.

3. A mellévett alakzat gépnélküli hajóinak és a merev együttesként vontatott karaván egyes hajóinak nem kell személyzettel rendelkezniök, ha az alakzat vagy együttes többi hajóin a személyzet elegendő számú és képzettségű ahhoz, hogy biztosított legyen a hajókon levő személyek és a hajózás biztonsága.

1.09 cikk - Kormányzás

A hajó kormányzását erre képesített személynek (a továbbiakban: kormányos) kell végeznie. Nem kell kormányost alkalmazni a tolt karaván egységein, az 1.08 cikk 3. pontjában említett hajón és az olyan géphajón, amelyet a hajó vezetője maga kormányoz.

1.10. cikk - Hajóokmányok

1. A nyilvántartásba vételre kötelezett hajót - a tengeri hajók és a 2. pontban említett hajók kivételével - el kell látni:

a) hajóbizonyítvánnyal,

b) köbözési bizonyítvánnyal,

c) hajónaplóval (ha a hajó gépi meghajtású),

d) személyzeti jegyzékkel (ha a hajó a nemzetközi forgalomban is közlekedik),

e) azokkal az egyéb okmányokkal, amelyeket nemzetközi szerződés előír.

2. Kishajónál a hajóbizonyítvány hajólevéllel helyettesíthető. A kishajót köbözési bizonyítvánnyal és hajónaplóval, a sportcélú kishajót köbözési bizonyítvánnyal, személyzeti jegyzékkel és hajónaplóval ellátni nem kell.

3. A hajóokmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek - kívánságára - be kell mutatni.

4. A személyzet nélküli hajó esetében

a) a hajóbizonyítvány helyettesíthető a következő adatokat tartalmazó felirattal:

- a hajó neve vagy száma,

- a hajóbizonyítvány száma és érvényességi ideje,

- a hajó legnagyobb hosszúsága, szélessége, oldalmagassága, tetőpont magassága és merülése,

- a hajóbizonyítványba bejegyzett korlátozások;

b) a köbözési bizonyítvány helyettesíthető a köbözési bizonyítvány kivonatát (rakodási, illetőleg merülési táblázatot) tartalmazó felirattal.

A hajóbizonyítvány és a köbözési bizonyítvány helyettesíthető hitelesített fotókópiával vagy hitelesített másolattal is.

5. Ha az eredeti hajóokmányokat feliratok, másolatok vagy fotókópiák helyettesítik, az eredeti hajóokmányokat a hajótulajdonosnak kell őriznie.

6. A 4. pontban meghatározott feliratokat a hajózási hatóságnak kell hitelesítenie. Ezeket a feliratokat könnyen felismerhetően, jól látható helyen, táblán vagy a hajó hablemezén kell elhelyezni és meg kell óvni mindennemű rongálódástól.

1.11 cikk - A hajók Szabályzattal való ellátása

A kishajót, a személyzet nélküli hajót és az úszóművet kivéve minden hajót el kell látni a Szabályzat egy példányával.

1.12 cikk - Hajón levő tárgyak elhelyezésére és elveszése esetére vonatkozó szabályok

1. A hajóról nem nyúlhatnak ki olyan tárgyak, illetőleg szerkezetek, amelyek más hajó, úszó létesítmény, továbbá a hajóútban levő egyéb létesítmény biztonságát veszélyeztetik.

2. A felszedett horgonyoknak a hajó fenék-, illetőleg gerincvonalán nem szabad túlnyúlniuk.

3. Ha a hajó olyan tárgyat veszít el, amely a hajóútban a hajózást korlátozhatja, vagy veszélyeztetheti, erről a hajó vezetője - az elveszés helyének lehetőség szerinti pontos megjelölésével - haladéktalanul értesíteni köteles a legközelebbi illetékes hatóságot. Ha az elveszés helye ismert, azt jelzővel (úszóval) meg kell jelölni.

4. Ha a hajó személyzete a hajóútban ismeretlen akadályt észlel, erről a hajó vezetője - az akadály helyének lehetőség szerinti pontos megjelölésével - köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot. Ha az akadály kárt okozhat és a körülmények lehetővé teszik, a hajó vezetője köteles gondoskodni az akadály helyének jelzővel (úszóval) történő megjelöléséről.

1.13 cikk - Hajóút jelzőberendezéseinek védelme

1. Tilos a hajóút jelzőberendezéseit a hajók kikötésére, műveletezésére igénybe venni, elmozdítani, megrongálni vagy rendeltetésük ellátására alkalmatlanná tenni.

2. Ha a hajó jelzőberendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője ezt haladéktalanul köteles jelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnak.

3. Minden hajó vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnak a jelzőberendezésekben észlelt hibákat és hiányosságokat, (fényjelek kialvását, úszójelek elmozdulását, azok leszerelését stb.).

1.14 cikk - Műtárgyakban okozott károk

Ha a hajó műtárgyat (zsilip, híd stb.) rongál meg, a hajó vezetője ezt haladéktalanul jelenteni köteles a legközelebbi illetékes hatóságnak.

1.15 cikk - Vízszennyezés tilalma

1. A hajóról tilos a vízbe dobni, illetőleg önteni olyan anyagot és tárgyat, amely a hajózást akadályozhatja, veszélyeztetheti vagy a vizet szennyezi.

2. Tilos a vízbe olajat vagy az olaj vízzel való keverékét kiönteni.

3. Ha az 1. és 2. pontban említett anyag, illetőleg tárgy a vízbe esett vagy ömlött, a hajó vezetője ezt - a hely lehetőleg pontos megjelölésével - haladéktalanul köteles jelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnak.

1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás

1. Ha a balesetnél emberélet forog veszélyben, a hajó vezetőjének a mentés érdekében minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia.

2. A hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben azonnali segítséget nyújtani a közelében levő olyan balesetet szenvedett hajó részére, amelyen emberélet forog veszélyben, vagy amelynek balesete miatt a hajóút elzárásának veszélye áll fenn.

1.17 cikk - Zátonyra futott vagy elsüllyedt hajók

1. Ha a hajó zátonyra futott vagy elsüllyedt, erről a hajó vezetőjének a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot.

2. A hajóútban vagy annak közelében zátonyra futott vagy elsüllyedt hajó vezetője - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - köteles az erre a célra legmegfelelőbb helyről (a baleset helyétől elegendő távolságból) és megfelelő módon figyelmeztetni a közeledő hajókat, hogy azok kellő időben foganatosíthassák a szükséges intézkedéseket. A zátonyra futott vagy elsüllyedt hajót a hajó vezetője a 3.27 és a 3.41 cikkekben előírt jelzésekkel köteles ellátni.

3. A karaván és a mellévett alakzat tekintetében az 1. és 2. pontban említett kötelezettségek a karaván, illetőleg a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.18 cikk - Kötelezettség a hajóút felszabadítására

1. Ha a hajó zátonyra futott, elsüllyedt vagy a hajó által elvesztett tárgy a hajóút teljes, illetőleg részleges elzárását idézi (idézheti) elő, a hajó vezetője (tulajdonosa) köteles gondoskodni arról, hogy a hajóutat a legrövidebb idő alatt felszabadítsák.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha a hajót süllyedés veszélye fenyegeti vagy a hajó műveletezésre alkalmatlanná vált.

3. A karaván és a mellévett alakzat tekintetében az 1. és 2. pontban említett kötelezettségek a karaván, illetőleg a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.19 cikk - Külön utasítások

1. A hajó vezetőjének és a hajó felügyeletével megbízott más személyeknek meg kell tartaniok azokat a külön utasításokat is, amelyeket az illetékes hatóságok megbízottai adnak a hajózás biztonsága vagy rendje érdekében.

2. Az illetékes hatóságok megbízottai megtilthatják a hajó elindulását, ha

a) a hajó hajózásra alkalmatlan,

b) a hajó nincs ellátva érvényes hajóbizonyítvánnyal, vagy ezt helyettesítő más hajóokmánnyal,

c) a hajó megrakása (terhelése) nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt követelményeknek,

d) a hajó nem rendelkezik az 1.08 cikkben meghatározott személyzettel és felszereléssel.

1.20 cikk - Ellenőrzés

A hajó vezetőjének és a hajó felügyeletével megbízott más személyeknek segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az illetékes hatóságok megbízottai meggyőződhessenek a Szabályzat rendelkezéseinek megtartásáról.

1.21 cikk - Különleges szállítások

Különleges szállításnak minősül

a) hajónak nem minősülő úszó létesítmény (pl. roncshajó) vagy olyan hajó vontatása, amelyhez különleges eszközök használata szükséges,

b) úszómű, tutaj, illetőleg vízijárműnek, valamint úszó munkagépnek nem minősülő egyéb úszó létesítmény (szerkezet) hajóúton végzett vontatása.

Különleges szállítás csak az illetékes hatóság által kiadott útvonalengedély alapján végezhető el. Az ilyen szállítással kapcsolatos külön feltételeket a hajózási hatóság esetenként határozza meg.

1.22 cikk - Időleges jellegű előírások

A hajó vezetőjének és a hajó felügyeletével megbízott más személyeknek meg kell tartaniok az illetékes hatóságok különleges esetekre szóló - a hajózás biztonsága vagy rendje érdekében kiadott - időleges jellegű utasításait.

1.23 cikk - Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírások

Robbanó, radioaktív, mérgező, maró, valamint gyúlékony anyagot szállító hajó vezetőjének - a személyzet és a hajózás biztonsága érdekében - meg kell tartania az ilyen szállításokra vonatkozó külön előírásokat is.

1.24 cikk - Téli menedékhely és telelés

Ha a hajózást az időjárási viszonyok akadályozzák, a hajók vezetői a hajók biztonságba helyezése vagy teleltetése céljából igénybe vehetik a jogszabályban és jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezésben e célra kijelölt kikötőket és menedékhelyeket.

1.25 cikk - A Szabályzat I. Részének alkalmazása

A hajó vezetőjének és a Szabályzatban meghatározott más személyeknek alkalmazkodniok kell a Szabályzat előírásaihoz és a dunai államok, valamint a folyami igazgatóságok által a megfelelő folyamszakaszra megállapított helyi szabályokhoz.

2. fejezet

A hajók jelei és mércéi, köbözés

2.01 cikk - Hajók azonosító jelei

1. A kishajók és a tengeri hajók kivételével minden hajón - a hajótesten, a felépítményen vagy tartósan rögzített táblán - a következő azonosító jeleket kell feltüntetni:

a) a hajó nevét (vagy számát). A nevet (vagy számot) a hajó két oldalán és a hajó farrészén kell feltüntetni. Ha mellévett alakzatban vagy tolt karavánban a meghajtó géphajó nevét (számát) feltüntető feliratot a többi hajó eltakarja, a feliratot külön táblán úgy kell megismételni, hogy az a megfelelő irányból jól látható legyen;

b) a hajó honi kikötőjének vagy a lajstromozás helyének nevét - valamint az e helyek szerinti ország betűjelét (1. számú melléklet); ezeket a feliratokat a hajó farrészén kell feltüntetni.

2. A kishajók és a tengeri hajók kivételével a hajókon - az 1. pontban meghatározott jeleken kívül - fel kell tüntetni

a) az áruszállításra szolgáló hajón - a hajó két oldalán a hajótesten vagy arra tartósan felerősített táblán - annak tonnában meghatározott hordképességét,

b) az utasszállításra szolgáló hajón - jól láthatóan kihelyezett táblán - az engedélyezett legnagyobb utasszámot,

c) minden hajón - a hajó mindkét oldalán - a tulajdonos (üzemben tartó) nevét, illetőleg annak szokásos rövidítését; e feliratnak gépnélküli hajón hátulról is láthatónak kell lennie.

3. Az 1. és 2. pontban említett azonosítási jeleket latin betűkkel, jól olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni; e rendelkezés alkalmazása szempontjából az olajfestéssel készült felirat letörölhetetlennek tekinthető. A hajó nevét (számát) legalább 20 cm magasságú, egyéb jeleket legalább 15 cm magasságú és ezzel arányos szélességű és vonalvastagságú betűkkel, illetőleg számokkal kell elkészíteni. A betűknek (számoknak) sötét alapon világos színűeknek vagy világos alapon sötét színűeknek kell lenniök.

4. Az 1. és 2. pontban említett azonosítási jeleket a honi kikötő, illetőleg a lajstromozási hely szerinti országban használatos betűkkel meg lehet ismételni.

5. Nappal, menetben a személyzettel rendelkező hajó farrészén ki kell tűzni a hajó nemzeti lobogóját.

2.02 cikk - Kishajók azonosító jelei

1. A kishajón - kivéve azt, amely bármilyen alakzatban nem kishajót és nem csónakot továbbít - a következő azonosító jeleket kell feltüntetni:

a) a nyilvántartásbavételre kötelezett kishajón a hajó nevét (vagy számát), a nevet (számot) a kishajó mindkét oldalán kívül kell feltüntetni, legalább 10 cm magas, jól olvasható és letörölhetetlen betűkkel (számokkal); az olajfestéssel készült felirat letörölhetetlennek tekinthető;

b) a nyilvántartásbavételre nem kötelezett kishajón a tulajdonos nevét és lakóhelyét; ezt a feliratot a kishajó belső vagy külső oldalán, jól látható helyen kell feltüntetni.

2. A hajók szolgálati csónakjain - belül vagy kívül - olyan jelet (jelzést) kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a tulajdonos azonosítását; fel kell továbbá tüntetni annak a hajónak a nevét, amelyhez a csónak tartozik.

3. Az 1. és 2. pontban előírt azonosító jeleket ki lehet egészíteni más jelzésekkel is.

2.03 cikk - Köbözés

Minden hajót - a kishajók kivételével - köbözni kell.

2.04 cikk - Merülési jelek és merülési mércék

1. A hajón - a kishajók kivételével - fel kell tüntetni a legnagyobb merülés síkjának jelölésére szolgáló jeleket. A legnagyobb merülés meghatározásának és a merülési jelek elhelyezésének módját a 2. számú melléklet tartalmazza. Tengeri hajóknál a merülési jeleket a nyári édesvízi vonal helyettesíti.

2. Azt a hajót, amelynek merülése elérheti az egy métert, el kell látni merülési mércékkel. A merülési mércék elhelyezésének módját a 2. számú melléklet tartalmazza.

2.05 cikk - Horgonyok azonosító jelei

1. A horgonyokon letörölhetetlen azonosító jelet kell alkalmazni, amely legalább a hajótulajdonos nevét (vagy annak szokásos rövidítését) tartalmazza.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezés nem vonatkozik a tengeri hajók és a kishajók horgonyaira.

3. fejezet

A hajók látható jelzései

I. Általános rendelkezések

3.01 cikk - A jelzések alkalmazása

1. Éjszaka alkalmazni kell a 3.08-3.19 cikkekben előírt jelzéseket a menetben levő és a 3.20-3.28 cikkekben előírt jelzéseket a veszteglő hajókon.

2. Nappal alkalmazni kell a 3.29-3.36 cikkekben előírt jelzéseket a menetben levő és a 3.37-3.42 cikkekben előírt jelzéseket a veszteglő hajókon.

3. Az 1. pontban említett jelzéseket alkalmazni kell nappal is, ha a látási viszonyok (köd, hóesés stb.) azt szükségessé teszik.

4. E fejezet alkalmazásában azokat a tolt karavánokat, amelyeknek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 m hosszúságot és 12 m szélességet, valamint azokat a mellévett alakzatokat, amelyeknek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 m hosszúságot és a 23 m szélességet, úgy lehet tekinteni, mint az azonos hosszúságú, magányosan haladó géphajókat.

5. Az e fejezetben említett jelzések ábráit a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.02 cikk - Fényjelzések

Ha a Szabályzat másként nem rendelkezik, az e fejezetben meghatározott fényjelzéseknek minden oldalról láthatóaknak kell lenniök és folytonos, azonos erősségű fényt kell mutatniok.

3.03 cikk - Lobogó- és táblajelzések

1. Ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik, az e fejezetben előírt lobogóknak és tábláknak derékszögű négyszög alakúaknak kell lenniök.

2. A lobogók és a táblák szennyezettek és fakultak nem lehetnek.

3. A lobogókat és a táblákat úgy kell méretezni, hogy azok jól láthatóak legyenek; ennek az előírásnak nem felelnek meg azok, amelyeknek hosszúsága és szélessége egy-egy méternél kisebb.

3.04 cikk - Henger-, gömb- és kúpjelzések

1. A hengerek, gömbök és kúpok helyettesíthetők távolról azonos formát mutató szerkezetekkel.

2. A hengerek, gömbök, kúpok szennyezettek és fakultak nem lehetnek.

3. A hengereket, gömböket és kúpokat úgy kell méretezni, hogy azok jól láthatóak legyenek. Ennek az előírásnak nem felel meg

a) az a henger, amelynek magassága 80 cm-nél, átmérője 50 cm-nél kisebb,

b) az a gömb, amelynek átmérője 80 cm-nél kisebb,

c) az a kúp, amelynek magassága 80 cm-nél, alapátmérője 65 cm-nél kisebb.

3.05 cikk - Tiltott fények és jelzések

1. A 2. pontban említett esetet kivéve tilos a Szabályzatban nem említett és a Szabályzat rendelkezéseitől eltérő fényjelzések használata.

2. A hajók egymás között vagy a szárazfölddel való érintkezés céljára a Szabályzatban nem említett fényjelzéseket is használhatnak úgy azonban, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők a Szabályzatban említett fényjelzésekkel.

3. Tilos lobogót, táblát vagy egyéb tárgyat úgy elhelyezni, hogy az zavarja vagy nehezítse a Szabályzatban előírt jelek felismerését.

3.06 cikk - Kisegítő fények

A fényjelző berendezések üzemzavara esetében haladéktalanul gondoskodni kell a fényjelzések kisegítő berendezéssel történő előállításáról. Ilyen esetben az erős fényt közepesen erős fénnyel, a közepesen erős fényt szokásos fénnyel lehet helyettesíteni. A fényjelző berendezés üzemzavarát a legrövidebb időn belül el kell hárítani.

3.07 cikk - Lámpák és fényszórók használata

Tilos a lámpákat és a fényszórókat úgy használni, hogy azok a Szabályzatban említett fényjelzésekkel összetéveszthetők legyenek, a fényjelzések láthatóságát zavarják, illetőleg a hajózási vagy a szárazföldi forgalomban részt vevőket elvakítsák.

II. Éjszakai jelzések

3.08 cikk - Menetben levő magányos géphajók éjszakai jelzései (II. A. 1. ábra)

1. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a kishajókra és a kompokra; az ezekre vonatkozó rendelkezéseket a 3.13, illetőleg a 3.16 cikkek tartalmazzák.

2. A magányosan haladó géphajón el kell helyezni:

a) egy 225°-os látószögű, előre világító, erős fehér fényt az árbocon a hajó hossztengelyében úgy, hogy az a hajó mindkét oldaláról a hossztengelytől számított 112° 30'-es szöghatáron belül látható legyen. Ezt a fényt a hajó elején a legnagyobb merülés síkja felett legalább hat méter magasságban kell elhelyezni. Ez a magasság négy méterre csökkenthető, ha a hajó hosszúsága nem haladja meg a 40 métert;

b) jobboldalon egy közepesen erős zöld és baloldalon egy közepes erős vörös fényt úgy, hogy azok a hajó előremutató hossztengelyétől számított 112° 30'-es szöghatáron belül - vagyis hátrafelé a hossztengelyre merőleges síktól 22° 30'-re - legyenek láthatók. Ezeknek a fényeknek a hajó tengelyére merőleges, azonos síkban, azonos magasságban kell lenniök. Az oldalfényeket az árbocfénynél legalább egy méterrel lejjebb és annál hátrább kell elhelyezni, lehetőleg a hajó legszélsőbb pontjain. E fényeket a hajó belseje felől ernyőzni kell úgy, hogy a zöld fény baloldaláról és a vörös fény jobboldalról ne legyen látható;

c) a hajó farrészén egy 135°-os látószögű, hátra világító, szokásos fehér fényt úgy, hogy az a hajó hossztengelyétől számított mindkét oldalról 67° 30'-es szöghatáron belül legyen látható.

3. Ha a hajóútban levő műtárgy (híd, zsilip, légvezeték stb.) nyílásmagassága miatt a hajó árbocát az áthaladás idején le kell hajtani, ezt úgy kell elvégezni, hogy az árbocfények láthatók maradjanak - amennyire lehetséges - az oldalfények felett.

3.09 cikk - Menetben levő vontatott karavánok éjszakai jelzései (II. A. 2. ábra)

1. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a kizárólag kishajókból álló vontatott karavánok hajóira; az ilyen kishajókra vonatkozó szabályokat a 3.13 cikk 3. és 4. pontjai tartalmazzák.

2. A vontatott karaván élén haladó géphajón el kell helyezni:

a) a 3.08 cikk 2. pont a) és b) alpontjaiban meghatározott árbocfényen és oldalfényeken kívül egy második erős fehér fényt, amely az árbocfénnyel azonos látószögben látható. Ezt a fényt legalább egy méterrel az árbocfény alatt és lehetőleg egy méterrel az oldalfények felett kell elhelyezni;

b) a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában említett fény helyett egy szokásos sárga fényt, amely a farfénnyel azonos látószögben látható. Ezt a fényt úgy kell elhelyezni, hogy a hajót követő vontatott egységről jól látható legyen.

Ezeket a fényeket a géphajón akkor is el kell helyezni, ha kisegítő géphajó (géphajók) halad (haladnak) előtte. Ezeket a fényeket továbbá el kell helyezni a kisegítő géphajón (géphajókon) is.

3. Ha a karavánt több egymás mellett haladó géphajó vontatja - tekintet nélkül arra, hogy a géphajók egymással össze vannak-e kötve -, a géphajók mindegyikén el kell helyezni egy harmadik - az árbocfénnyel azonos látószögben látható - erős fehér fényt, legalább két méterrel az árbocfény alatt és lehetőleg egy méterrel magasabban az oldalfényeknél. Ha a karavánban a 3.14 cikk 1. pontjában vagy a 3.15 cikk 1. pontjában említett egy vagy több hajó van, úgy a vontató géphajók egyikén ezt: a harmadik erős fehér fényt a 3.14 cikk 2. pontjában, illetőleg a 3.15 cikk 2. pontjában meghatározott fénnyel kell helyettesíteni.

4. A vontatott karavánban hátul haladó hajón (hajókon) a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában előírt farfényt kell elhelyezni. Ha a karaván utolsó sorában kettőnél több egymás mellé kötött hajó van, ezt a fényt csak a sor két szélső hajóján kell elhelyezni.

5. A 3.08 cikk 3. pontjának rendelkezéseit alkalmazni kell az e cikk 2. és 3. pontjában említett géphajók árbocfényeire is.

3.10 cikk - Menetben levő tolt karavánok éjszakai jelzései (II. A. 3. ábra)

1. A tolt karavánon el kell helyezni:

a) árbocfényként: három erős fehér fényt a tolóhajó vagy a karaván elején levő hajók egyikének elején; ezeket a fényeket vízszintes alapú egyenlő oldalú háromszögnek megfelelően kell elhelyezni a karaván hossztengelyére merőleges síkban; a felső fénynek legalább hat méter magasságban kell lennie a hajó legnagyobb merülésének síkja felett; a két alsó fényt kb. 1,10 m-rel a felső fény alatt, egymástól körülbelül 1,25 m távolságra kell elhelyezni; e fényeket azon a hajón kell elhelyezni, amelyik a karaván hossztengelye közelében halad és a fényeknek meg kell felelniök a 3.08 cikk 2. pont a) alpontjában foglalt előírásoknak;

b) oldalfényként: a 3.08 cikk 2. b) alpontjában meghatározott fényeket; ezeket a fényeket a karaván szélein, illetőleg azoktól legfeljebb egy méterrel beljebb, lehetőleg a tolóhajóhoz legközelebb eső ponton kell elhelyezni;

c) farfényekként: három szokásos fehér fényt a tolóhajón, a hossztengelyre merőleges, vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra úgy, hogy a karaván többi hajói azokat el ne takarják; e fényeknek meg kell felelniök a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában meghatározott előírásoknak.

2. Ha tolt karavánt kisegítő vontató vontat, a karavánt vontatott karavánnak kell tekinteni és azon a 3.09 cikkben a meghatározott jelzéseket kell elhelyezni.

3. A 3.08 cikk 3. pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni kell az 1. pont a) alpontjában meghatározott árbocfényekre is.

3.11 cikk - Menetben levő mellévett alakzat éjszakai jelzései (II. A. 1. és II. A. 4. ábra)

1. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a mellévett alakzatban közlekedő kishajókra. Az ilyen kishajókra vonatkozó szabályokat a 3.13 cikk 3. pontja tartalmazza.

2. Ha a mellévett alakzat hossza a 110 m-t, szélessége a 23 m-t meghaladja

a) árbocfényként: a géphajón a 3.08 cikk 2. pont a) alpontjában meghatározott fényt,

b) oldalfényként: a 3.08 cikk 2. pont b) alpontjában meghatározott fényeket,

c) farfényként: a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában meghatározott fénynek megfelelő két fényt

kell elhelyezni.

Az oldalfényeket az alakzat szélén haladó hajók külső oldalán, lehetőleg azonos magasságban és legalább egy méterrel a géphajó (géphajók) árbocfénye alatt kell elhelyezni.

A farfényeket a géphajón a hajó hossztengelyére merőleges vízszintes síkban, egymástól kb. 1,25 méter távolságra kell elhelyezni.

3. Ha a mellévett alakzat méretei nem haladják meg a 3.01 cikk 4. pontjában említett méreteket és ha az oldalfényeket a gépnélküli hajók nem takarják el, a kikötőben történő műveletezés során a mellévett alakzat oldalfényei a géphajón helyezhetők el.

4. A 3.08 cikk 3. pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni kell a mellévett alakzat árbocfényeire is.

3.12 cikk - Vitorlával közlekedő hajók éjszakai jelzései (II. A. 5. ábra)

1. A vitorlával közlekedő hajón egy szokásos fehér fényt kell elhelyezni, továbbá - más hajóval való találkozás esetében - a hajó orr-részén egy másik, szokásos fehér fényt kell felmutatni.

2. Ha a hajó meghajtására egyidejűleg vitorlát és gépi erőt is használnak, a hajón a 3.08 cikk 2. pontjában meghatározott fényeket, kishajón a 3.13 cikk 1. vagy 2. pontjaiban meghatározott fényeket kell elhelyezni.

3.13 cikk - Menetben levő, nem vitorlával közlekedő kishajók éjszakai jelzései (II. A. 6. ábra)

1. A hét méternél hosszabb, menetben levő kisgéphajón el kell helyezni:

a) egy 225°-os látószögű, előre világító, közepesen erős, fehér fényt a hajó orr-részén úgy, hogy az a hajó hossztengelyétől számított 112° 30'-es szöghatáron belül a hajó mindkét oldaláról látható legyen; ezt a fényt az oldalfényekkel azonos magasságban és lehetőleg azok előtt egy méterre kell elhelyezni;

b) a 3.08 cikk 2. pont b) alpontjában meghatározott oldalfényeket; ezek szokásos fények lehetnek;

c) a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában meghatározott farfényt.

2. A hét méter testhosszúságot meg nem haladó, menetben levő kisgéphajó az 1. pontban említett fényeket egy szokásos fehér fénnyel, illetőleg ilyen fénynek a közeledő hajó felé történő felmutatásával helyettesítheti.

3. Ha a kishajó kishajókat vontat, vagy mellévett alakzatban továbbít, azon az 1. pontban meghatározott fényeket kell elhelyezni.

4. Ha a karaván csak kishajókból áll, vagy utolsó egységei kishajók, az utolsó kishajón a 3.08 cikk 2. pont c) alpontjában meghatározott farfényt kell elhelyezni.

5. Menetben levő olyan kishajón, amelynek a meghajtására sem erőgépet, sem vitorlát nem használnak, más hajóval való találkozás esetében egy szokásos fehér fényt kell felmutatni.

3.14 cikk - Menetben levő, gyúlékony anyagot szállító hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. A. 7., II. A. 8., II. A. 9. ábrák)

1. A Szabályzat 4. számú mellékletében említett gyúlékony anyagot szállító hajó farrészén - a Szabályzatban meghatározott egyéb fényeken kívül - egy szokásos kék fényt kell elhelyezni - olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen; ugyanezt a fényt kell elhelyezni a gyúlékony anyag szállítására használt üres hajón, ha a tartályokat a gyúlékony anyag kirakása után nem gáztalanították.

2. Ha gyúlékony anyagot vontatott karavánban szállítanak

a) a karaván elején haladó géphajón a 3.09 cikk 2. pontjában meghatározott fényeken kívül egy szokásos kék fényt kell elhelyezni az árbocfénnyel azonos látószögben és lehetőleg egy méterrel az árbocfények alatt és az oldalfények felett,

b) azon a gyúlékony anyagot szállító hajón (hajókon), amely a karaván végén halad, a 3.09 cikk 4. pontjában meghatározott fényeken kívül egy szokásos kék fényt is el kell helyezni; ha a karaván végén egy sorban kettőnél több gyúlékony anyagot szállító hajó halad, a kék fényt a két szélső hajón kell elhelyezni.

3. Ha tolt karaván gyúlékony anyagot szállít, az 1. pontban meghatározott fények helyett

a) a 3.10 cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott fényeket viselő hajón el kell helyezni az árbocon egy szokásos kék fényt, lehetőleg 2,2 méterrel a felső fény alatt, a 3.08 cikk 2. pont a) alpont előírásainak megfelelően;

b) a tolóhajón a 3.10 cikk 1. pont c) alpontjának első bekezdésében meghatározott fényeken kívül el kell helyezni az 1. pontban említett kék fényt.

4. Ha a 2. pontban említett vontatott karavánt egy kisegítő géphajó is vontatja, a kisegítő géphajón a 2. pont a) alpontjában meghatározott fényeket kell elhelyezni. Ha a 3. pontban említett tolt karavánt kisegítő géphajó vontatja, a karaván elején haladó géphajón a 2. pont a) alpontjában említett fényeket kell elhelyezni. A karavánon a 3.09 cikk 4. pontjában meghatározott jelzéseken kívül a 3. pont a) és b) alpontjában említett kék fényt kell elhelyezni.

3.15 cikk - Menetben levő, robbanóanyagot szállító hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. A. 10., II. A. 11., II. A. 12. ábrák)

1. A Szabályzat 5. számú mellékletében említett robbanóanyagokat szállító hajó farrészén - a Szabályzatban meghatározott egyéb fényeken kívül - egy vörös fényt kell elhelyezni olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. E fénynek géphajón közepesen erősnek, gépnélküli hajón szokásosnak kell lennie.

2. Ha robbanóanyagot, vontatott karavánban szállítanak a karaván elején levő géphajón, a 3.09 cikk 2. pontjában említett fényeken kívül egy közepesen erős vörös fényt kell elhelyezni az árbocfénnyel azonos látószögben, egy-egy méterrel az árbocfények alatt és az oldalfények felett.

3. Ha robbanóanyagot tolt karavánban szállítanak, az 1. pontban meghatározott fény helyett

a) a 3.10 cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott fényeket viselő hajón el kell helyezni az árbocon egy közepesen erős vörös fényt, lehetőleg 2,2 m-re a felső fény alatt, a 3.08 cikk 2. pont a) alpontja előírásainak megfelelően,

b) a tolóhajón a 3.10 cikk 1. pont c) alpontja első bekezdésében meghatározott fényeken kívül el kell helyezni az 1. pontban említett vörös fényt.

4. Ha a 2. pontban említett vontatott karavánt egy kisegítő géphajó is vontatja, a kisegítő géphajón a 2. pontban előírt fényt kell elhelyezni. Ha a 3. pontban említett tolt karavánt egy kisegítő géphajó vontatja, a karaván elején haladó géphajón a 2. pontban említett fényt kell elhelyezni. A karavánon a 3.09 cikk 4. pontjában meghatározott fényeken kívül a 8. pont a) és b) alpontjaiban előírt vörös fényt kell elhelyezni.

3.16 cikk - Menetben levő kompok éjszakai jelzései (II. A. 13., II. A. 14. ábrák)

1. Két kikötőhely között egyenes vonalban, fordulás nélkül közlekedő kompon, valamint a Dunán közlekedő köteles kompon el kell helyezni

a) egy minden oldalról látható, közepesen erős vagy szokásos fehér árbocfényt, legalább öt méterre a legnagyobb merülés síkja felett; ez a magasság csökkenthető, ha a komp hosszúsága nem haladja meg a 20 m-t,

b) egy minden oldalról látható, közepesen erős vagy szokásos zöld fényt az a) alpontban említett árbocfény felett lehetőleg egy méterre,

c) egy elölről és - ha lehetséges - hátulról is látható közepesen erős vagy szokásos fehér fényt a komp menetirányba eső részén (elején).

2. Az 1. pontban nem említett kompon - a köteles komp kivételével - el kell helyezni

a) e cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott fényt,

b) egy minden oldalról látható, közepesen erős vagy szokásos zöld fényt, az a) alpontban említett árbocfény felett lehetőleg egy méterre,

c) a 3.08 cikk 2. pont b) és c) alpontjában előírt fényeket.

3. Ha a komp vontatott, tolt vagy mellévett alakzatban közlekedik, a 2. pontban meghatározott fényeket a géphajón kell elhelyezni.

3.17 cikk - Menetben levő és hullámzás elleni védelemre szoruló hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. A. 15. ábra)

A hullámzás elleni védelemre szoruló hajón (6.20 cikk) - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben meghatározott fényeken kívül - el kell helyezni egy minden oldalról látható szokásos vörös és alatta lehetőleg egy méterre egy szokásos fehér fényt úgy, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők más fényekkel.

3.18 cikk - Műveletezésre képtelen hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. A. 16. ábra)

A menetközben műveletezésre képtelenné vált hajón - kivéve a zátonyra futott, az elsüllyedt, illetőleg a veszteglő hajót - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben a menetben levő hajókra előírt fényeken kívül - a szükségesnek megfelelően - egy vörös fényt kell lengetni vagy le kell adni a Szabályzat 6. számú mellékletében meghatározott hangjelzést. A fény- és hangjelzés együttesen is alkalmazható.

3.19 cikk - Menetben levő úszó létesítmények éjszakai jelzései (II. A. 17. ábra)

Hajónak nem minősülő úszó létesítményen - ideértve a tutajt is - az úszó létesítmény körvonalának jelzésére megfelelő számú szokásos fehér fényt kell elhelyezni.

3.20 cikk - Veszteglő hajók éjszakai jelzései (II. B. 1. ábra)

1. Veszteglő nagyhajón, úszóművön és úszómunkagépen el kell helyezni egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt, legalább három méterre a legnagyobb merülés síkja felett.

2. A veszteglő kishajón - a szolgálati csónak kivételével - el kell helyezni egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.

3. Az 1. és 2. pontban említett fényjelzés mellőzhető, ha

a) a hajó karaván vagy mellévett alakzat részét képezi és a karavánnak vagy alakzatnak a hajóút felé eső oldalán levő hajói az 1., vagy 2. pontban említett fényt viselik,

b) a kishajó parthoz van kikötve.

3.21 cikk - Gyúlékony anyagot szállító, veszteglő hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. B. 2. ábra)

Gyúlékony anyagot szállító, veszteglő hajó hátsó részén megfelelő helyen és magasságban a 3.20 cikkben meghatározott fényeken kívül el kell helyezni egy minden oldalról látható szokásos kék fényt. Ha a hajó karaván vagy mellévett alakzat részét képezi, a kék fényt csak a szokásos fehér fényt viselő hajón kell elhelyezni.

3.22 cikk - Robbanóanyagot szállító, veszteglő hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. B. 3. ábra)

Robbanóanyagot szállító, veszteglő hajón a 3.20 cikkben meghatározott fényeken kívül el kell helyezni egy minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, a 3.20 cikk 1. és 2. pontjában említett fehér fény alatt lehetőleg egy méterre.

3.23 cikk - Veszteglő kompok éjszakai jelzései (II. B. 4. ábra)

Veszteglő kompon éjszaka a 3.16 cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott fehér fényt kell elhelyezni.

3.24 cikk - Hullámzás elleni védelemre szoruló, veszteglő hajók kiegészítő éjszakai jelzései (II. B. 5. ábra)

A hullámzás ellen védelemre szoruló hajón a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben meghatározott fényeken kívül elhelyezhető a 3.17 cikkben említett vörös és fehér fény is.

3.25 cikk - Hajónak nem minősülő, veszteglő úszó létesítmények éjszakai jelzései (II. B. 6. ábra)

Hajónak nem minősülő úszó létesítményen - ideértve a tutajt is - az úszó létesítmény hajóút felé eső körvonalának jelzésére megfelelő számú szokásos fehér fényt kell elhelyezni.

3.26 cikk - Veszteglő halászhajók éjszakai jelzései (II. B. 7. ábra)

A hajóútban vagy annak közelében veszteglő halászhajón - ideértve a halászatban közreműködő kishajókat is - a 3.20 cikkben említett fényeket kell elhelyezni. A hajózásban akadályt képező hálókat vagy egyéb halászati eszközöket - azok körvonalának jelzésére - elegendő számú, szokásos fehér fénnyel kell megjelölni.

3.27 cikk - Zátonyra futott, valamint süllyedt hajók és úszómunkagépek éjszakai jelzései (II. B. 8. ábra)

A zátonyra futott, süllyedt, illetőleg a hajóútban munkát végző hajón, valamint az üzemben levő úszómunkagépen el kell helyezni

a) azon az oldalon (oldalakon), amely oldal felől az elhaladás szabad, egy szokásos vörös és egy szokásos fehér fényt egymás felett, lehetőleg egy méterre (a vörös fényt magasabban) és

b) azon az oldalon (oldalakon), amely felől az elhaladás tilos, egy szokásos vörös fényt az a) pontban említettek szerint.

Ezeket a fényeket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatóak legyenek. Elsüllyedt hajó esetében a fényeket egy megfelelően kihelyezett csónakon vagy más alkalmas módon kell elhelyezni.

3.28 cikk - Hajózást veszélyeztető horgonyok kiegészítő éjszakai jelzései (II. B. 9. ábra)

1. Olyan hajón, amelynek horgonyai a hajózást veszélyeztethetik - a Szabályzat 3.20 cikkének 1., illetőleg 2. pontjában meghatározott fényen kívül - el kell helyezni egy második, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt, lehetőleg egy méterre a 3.20 cikk 1., illetőleg 2. pontjában említett fény alatt.

2. Ha több úszó létesítmény horgonyoz egymás közelében, a hajózásra veszélyt jelentő horgonyt azon az úszó létesítményen kell jelezni, amely a horgonyhoz a legközelebb áll. Ebben az esetben a veszély jelzésére a 3.20 cikk 1. pontjában említett fény helyett két, egymás fölött lehetőleg egy méter távolságban elhelyezett, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell elhelyezni.

3. Az úszómunkagép hajózásra veszélyt jelentő horgonyait egy minden oldalról látható, szokásos fehér fénnyel ellátott bójával vagy úszóval kell megjelölni.

III. Nappali jelzések

3.29 cikk - Menetben levő vontatott karaván nappali jelzése (III. A. 1. ábra)

1. E cikk rendelkezései nem terjednek ki a csak kishajókat vontató kishajókra és a vontatott kishajókra; ezekre a 3.31 cikk 2. pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

2. A vontatott karaván elején levő géphajón egy sárga alapszínű, a palást szélein egy fekete és egy fehér színű sávval (úgy, hogy a fehér sávok essenek a henger széleire) ellátott, függőlegesen álló, minden oldalról látható hengert kell elhelyezni.

3. Ha a vontatást több géphajó végzi, a 2. pontban említett jelzést minden géphajón el kell helyezni.

3.30 cikk - Vitorlát és gépi erőt egyidejűleg használó hajók nappali jelzése (III. A. 2. ábra)

1. Ha a hajó meghajtására egyidejűleg vitorlát és gépi erőt is használnak, a hajón egy minden oldalról jól látható, csúcsával felfelé néző fekete kúpot kell elhelyezni legalább 3 méterrel a legnagyobb merülés síkja felett.

2. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a kishajókra.

3.31 cikk - Menetben levő kisgéphajók nappali jelzése (III. A. 3. ábra)

1. A hét méternél nagyobb testhosszúságú, menetben levő kisgéphajón - a sport- és kedvtelési célúakat kivéve - el kell helyezni egy minden oldalról látható, középen vízszintes vörös sávval ellátott fehér lobogót. Ennek az előírásoknak - a 3.03 cikk 3. pontjában foglaltaktól eltérően - megfelel az a lobogó is, amelynek hosszúsága és szélessége legalább 0,6 méter.

2. Az 1. pontban meghatározott jelzést el kell helyezni azon a kisgéphajón, amely kizárólag kishajót (kishajókat) vontat, vagy kishajóval (kishajókkal) mellévett alakzatban közlekedik.

3.32 cikk - Menetben levő, gyúlékony anyagot szállító hajók kiegészítő nappali jelzése (III. A. 4., III. A. 5., III. A. 6. ábrák)

1. A Szabályzat 4. számú mellékletében meghatározott gyúlékony anyagot szállító hajón - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben említett jelzéseken kívül - nappal el kell helyezni egy minden oldalról látható, csúcsával lefelé néző kék kúpot. Ezt a jelzést a gyúlékony anyag szállítására használt üres hajón is el kell helyezni, ha a tartályt a gyúlékony anyag kirakása után nem gáztalanították.

2. Az 1. pontban meghatározott jelzést el kell helyezni a gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván elején levő géphajón is.

3. Az 1. pontban meghatározott jelzést el kell helyezni a gyúlékony anyagot szállító tolt karaván elején és tolóhajón is.

3.33 cikk - Menetben levő, robbanóanyagot szállító hajók kiegészítő nappali jelzése (III. A. 7., III. A. 8., III. A. 9. ábrák)

1. A Szabályzat 5. számú mellékletében meghatározott robbanóanyagot szállító hajón - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben meghatározott jelzéseken kívül - nappal el kell helyezni megfelelő magasságban egy minden oldalról látható, csúcsával lefelé néző vörös kúpot.

2. Az 1. pontban meghatározott jelzést el kell helyezni a robbanóanyagot szállító vontatott karaván elején levő vontató géphajón is.

3. Az 1. pontban meghatározott jelzést el kell helyezni a robbanóanyagot szállító tolt karaván elején és a tolóhajón is.

3.34 cikk - Menetben levő köteles kompok nappali jelzése (III. A. 10. ábra)

A Dunán közlekedő köteles kompon - kivéve a 15 métert meg nem haladó testhosszúságú kompot - egy zöld gömböt kell elhelyezni, legalább hat méter magasságban a legnagyobb merülés síkja felett. Ez a magasság a hajózási hatóság hozzájárulásával csökkenthető, ha a komp testhosszúsága nem haladja meg a 20 métert.

3.35 cikk - Menetben levő, hullámzás elleni védelemre szoruló hajók kiegészítő nappali jelzései (III. A. 11. ábra)

1. A hullámzás elleni védelemre szoruló hajón - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben meghatározott jelzéseken kívül - megfelelő magasságban el kell helyezni egy minden oldalról látható, felül vörös, alul fehér színű lobogót. Ez a lobogó helyettesíthető egy vörös és egy fehér színű lobogóval, amelyek közül a vörös lobogót fölül kell elhelyezni.

2. Az 1. pontban említett lobogók azonos színű táblákkal is helyettesíthetők.

3.36 cikk - Áthaladási elsőbbséget élvező hajók kiegészítő nappali jelzései (III. A. 12. ábra)

1. Az olyan hajón, amelynek részére a hajózási hatóság áthaladási elsőbbséget biztosított, valamint a segítségnyújtás céljából közlekedő hajón - a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben meghatározott jelzéseken kívül - a hajó elején, megfelelő magasságban és jól láthatóan egy vörös árbocszalagot kell elhelyezni.

2. Az elsőbbséggel rendelkező hajó az elsőbbségi jog igénybevételére irányuló szándékot - az 1. pontban foglaltakon felül - a 4.01 cikk 5. pontjában említett hangjelzéssel is jelezheti.

3.37 cikk - Gyúlékony anyagot szállító, veszteglő hajók nappali jelzései (III. B. 1. ábra)

1. Gyúlékony anyagot szállító, veszteglő hajón - a tolt karaván hajóinak kivételével - a 3.32 cikk 1. pontjában meghatározott kék kúpot kell elhelyezni.

2. Ha gyúlékony anyagot tolt karavánban szállítanak, a karaván elején a 3.32 cikk 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzést veszteglés közben is viselni kell.

3.38 cikk - Robbanóanyagot szállító veszteglő hajók nappali jelzései (III. B. 2. ábra)

1. Robbanóanyagot szállító, veszteglő hajón - a tolt karaván hajói kivételével - a 3.33 cikk 1. pontjában meghatározott vörös kúpot kell elhelyezni.

2. Ha robbanóanyagot tolt karavánban szállítanak, a karaván elején a 3.33 cikk 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzést veszteglés közben is viselni kell.

3.39 cikk - Hullámzás elleni védelemre szoruló, veszteglő hajók nappali jelzései (III. B. 3. ábra)

A hullámzás elleni védelemre szoruló, veszteglő hajón elhelyezhető a 3.35 cikkben meghatározott vörös és fehér lobogó, illetőleg tábla.

3.40 cikk - Veszteglő halászhajók hálóinak és egyéb halászati eszközeinek nappali jelzései (III. B. 4. ábra)

A halászhajónak a hajóút közelében elhelyezett hálóit és egyéb halászati eszközeit - feltéve, hogy azok akadályozhatják a hajózást - meg kell jelölni a háló, illetőleg a halászati eszköz helyzetét jelző, elegendő számú sárga úszóval.

3.41 cikk - Zátonyra futott, valamint süllyedt hajók és úszómunkagépek nappali jelzései (III. B. 5. ábra)

1. A zátonyra futott és a süllyedt hajón el kell helyezni

a) azon az oldalon, amely oldal felől az elhaladás szabad egy lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér; ez a lobogó helyettesíthető egy vörös és egy fehér színű lobogóval, amely esetben a vörös színű lobogót kell felül elhelyezni,

b) azon az oldalon, amely oldal felől az elhaladás tilos, egy vörös lobogót.

2. A munkát végző úszómunkagépen, valamint a hajóútban munkát végző hajón el kell helyezni

a) azon az oldalon, amely oldal felől az elhaladás szabad, egy vörös és egy fehér gömböt, egymás felett körülbelül egy méterre úgy, hogy a vörös gömb legyen felül és

b) azon az oldalon, amely oldal felől az elhaladás tilos, egy vörös gömböt, a másik oldalon elhelyezett vörös gömbbel azonos magasságban.

3. Az 1. pontban említett lobogók azonos színű táblákkal helyettesíthetők. A lobogókat (táblákat) és a gömböket úgy kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatók legyenek. Elsüllyedt hajó esetében a lobogókat csónakon vagy más alkalmas módon kell elhelyezni.

3.42 cikk - Hajózást veszélyeztető horgonyok nappali jelzése (III. B. 6. ábra)

1. Ha a veszteglő hajó vagy más úszó létesítmény horgonyai a hajózást veszélyeztethetik, azokat egy-egy sárga úszóval kell megjelölni.

2. Az 1. pontban meghatározott jelzést helyettesíteni lehet a hajón egymás felett elhelyezett, két fehér lobogóval. A felső lobogót legalább három méterrel a legnagyobb merülés síkja és legalább egy méterrel a másik lobogó felett kell elhelyezni.

IV. Különleges jelzések

3.43 cikk - Fedélzetre lépés tilalmának jelzése (IV. 1. ábra)

A hajóra lépés tilalmát egy körülbelül 60 cm átmérőjű, kör alakú, fehér alapszínű, vörös szegéllyel, vörös átlóval, valamint középen egy mozgó gyalogos fekete színű ábrájával ellátott táblával kell jelezni. Ezt a táblát a hajón vagy a bejáró hídon (járón) kell elhelyezni.

3.44 cikk - Dohányzást és nyílt láng használatát tiltó jelzés (IV. 2. ábra)

Ha a hajón a dohányzás és a nyílt láng használata tilos, ezt egy körülbelül 60 cm átmérőjű, kör alakú, fehér alapszínű, vörös szegéllyel, vörös átlóval és középen egy füstölő cigaretta rajzával ellátott táblával kell jelezni. Ezt a táblát a hajón vagy a bejáró hídon (járón) kell elhelyezni.

3.45 cikk - Folyamfelügyeleti hajók jelzése (IV. 3. ábra)

A folyamfelügyelet hajóin elöl, a hajótest két oldalán egy fehér színű, kék csíkkal szegélyezett rombuszt (megkülönböztető jel) kell felfesteni, a festés táblával helyettesíthető. Ezen kívül

a) a hajón nappal ki kell tűzni a nemzeti lobogót és a középen megkülönböztető jellel ellátott fehér árbocszalagot, továbbá

b) ha a vízirendészet a hajó megkülönböztető jelzéshez fűződő jogait érvényesíteni kívánja, nappal és éjjel egy kék színű villogó fényt kell felmutatnia.

3.46 cikk - Vészjelzések (IV. 4. ábra)

1. Veszélyben levő hajó nappal lobogó vagy más alkalmas tárgy, éjjel fény körben való mozgatásával kérhet segítséget.

2. Az 1. pontban említett jelzés helyettesíthető vagy kiegészíthető a 4.01 cikk 1. pontjában meghatározott hangjelzésekkel.

3.47 cikk - Melléállást tiltó jel (IV. 5. ábra)

1. Ha a hajóhoz a melléállás hatósági rendelkezés vagy a rakomány veszélyes természete miatt tilos, a hajón, annak hossztengelyében a fedélzeten el kell helyezni egy négyzet alakú, fehér alapszínű, vörös szegéllyel, vörös átlóval, valamint középen egy fekete "P" betűvel ellátott táblát. Ezt a táblát alul ki kell egészíteni egy fehér alapszínű háromszöggel, amelyen fekete számokkal, méterben fel kell tüntetni azt a távolságot, amelyen belül a melléállás tilos.

2. Az 1. pontban említett táblát éjjel meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.

4. fejezet

A hajók hangjelzései

4.01 cikk - Általános szabályok

1. A Szabályzatban meghatározott hangjelzések adására, kivéve a harangjelzéseket,

a) a géphajón - kivéve a kisgéphajót - megfelelő magasságban, előre és lehetőleg hátrafelé is szabadon álló, mechanikusan működő hangjelző készüléket kell felszerelni,

b) a gépnélküli hajót és a kisgéphajót dudával vagy kürttel kell ellátni.

2. A géphajók hangjelzéseit azokkal szinkronizált, közepesen erős és minden oldalról látható sárga fényjelzéssel kell kísérni. E rendelkezés alkalmazása mellőzhető, ha a géphajónak elegendő áramforrása nincs.

3. Karavánban vagy mellévett alakzatban a hangjelzéseket annak a hajónak kell leadnia, amelyen a karaván, illetőleg a mellévett alakzat vezetője tartózkodik.

4. Veszélyben levő hajó harangjelzéssel vagy az 1. pontban említett eszközökkel adott, ismételt hosszú hangjelzésekkel kérhet segítséget. E jelzéseket helyettesíteni lehet, vagy ki lehet egészíteni a 3.46 cikkben említett jelzésekkel.

5. Ha a 3.36 és a 6.29 cikkekben említett hajó a Szabályzatban biztosított áthaladási elsőbbségét igénybe kívánja venni, ezt a szándékát egy hosszú, egy rövid és egy hosszú hangjelből álló hangjelzéssel jelezheti. E jelzés kiegészíthető a 3.36 cikkben meghatározott jelzéssel.

4.02 cikk - Hangjelzések használata

1. Ha a szükség úgy kívánja, a hajóknak - a kishajókat kivéve - le kell adniok a Szabályzat 6. számú mellékletében meghatározott hangjelzéseket.

2. A Szabályzat 6. számú mellékletének A) pontjában meghatározott hangjelzéseket a kishajók is használhatják.

4.03 cikk - Tiltott hangjelzések

1. A 2. pontban foglaltakat kivéve tilos a Szabályzatban nem említett és a Szabályzat rendelkezéseitől eltérő hangjelzések használata.

2. A hajók egymás között vagy a szárazfölddel való érintkezés céljából a Szabályzatban nem említett hangjelzéseket is használhatnak, úgy azonban, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők a Szabályzatban említett hangjelzésekkel.

5. fejezet

A hajóút jelzései

5.01 cikk - A hajóútban a hajózás szabályozására elhelyezett jelzések

1. A hajóútban a hajózás szabályozására elhelyezett jelzéseket és azok jelentését a Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza.

2. A hajó vezetője köteles az 1. pontban említett jelzéseket figyelembe venni és azoknak megfelelően eljárni.

5.02 cikk - A hajóút és a hajózási akadályok jelzései

1. A hajóút és a hajózási akadályok jelzéseit és azok jelentését a Szabályzat 8. számú melléklete tartalmazza.

2. A Szabályzatban a hajóút jobb, illetőleg bal oldala, valamint a jobbpart, illetőleg a balpart megjelölést a völgymenetben haladó hajóra vonatkoztatva kell érteni.

6. fejezet

A közlekedés szabályai

A) Általános szabályok

6.01 cikk - Fogalommeghatározások

Az irány meghatározásánál a hegymenet kifejezés a forrás felé, a völgymenet kifejezés a torkolat felé vezető irányt jelenti.

6.02 cikk - Kishajók, vitorlás hajók, hordszárnyas hajók találkozása

1. A kishajó, a kizárólag kishajókból álló vontatott karaván és mellévett alakzat más hajók mozgását és műveletezését nem zavarhatja, továbbá - az 1.04 cikkben említett kivétellel - nem tarthat igényt arra, hogy elhaladásához más hajó kitéréssel vagy egyéb módon előnyt biztosítson.

2. Egymással találkozó kishajók kitérési szabályai:

a) a kisgéphajónak ki kell térnie minden más kishajó útjából;

b) gépierő vagy vitorla nélkül közlekedő kishajónak ki kell térnie a vitorlával közlekedő kishajó útjából;

c) a kitérésre kötelezett kishajónak megfelelő időben jobbra kell tartania; ha ez nem lehetséges, megfelelő időben végrehajtott műveletezéssel vagy a 4.02 cikk 2. pontjában említett hangjelzésekkel jeleznie kell, hogy melyik oldal felé szándékozik kitérni;

d) két vitorlás hajó találkozása esetében

- a különböző oldalirányú széllel vitorlázó hajók közül annak kell kitérnie, amelyik bal oldali széllel vitorlázik,

- azonos oldalirányú széllel vitorlázó hajók közül a szélirány felőli oldalon (szél felett) vitorlázó hajó köteles utat engedni a másik (szél alatt) vitorlázó hajó részére,

- előzés esetén a szélirány felőli oldalon (szél felett) vitorlázó hajó előzheti meg a másik (szél alatt) vitorlázó hajót.

A szél feletti oldal az az oldal, amelyik ellentétes a nagyvitorla állásával.

3. A hordszárnyas hajóra az 1. pontban említett rendelkezéseket kell alkalmazni. Hordszárnyas hajó és más hajó találkozása esetében a hordszárnyas hajó a következők szerint köteles kellő időben a másik hajó tudomására hozni azt, hogy melyik oldalon kíván elhaladni:

- ha a másik hajó bal oldala felől kíván elhaladni, nem köteles jelet adni,

- ha a másik hajó jobb oldala felől kíván elhaladni, a hajó jobb oldalán egy erős villogó fehér fényt köteles felmutatni; ezt a jelzést addig kell mutatnia, amíg a találkozás megtörténik; a másik hajó köteles eredeti útirányát megtartani.

Hordszárnyas hajók egymással találkozása esetében a 6.03 cikk 3. pontjában foglaltak megtartásával bal oldalon kötelesek utat engedni egymásnak.

4. E fejezet 6.04, 6.05, 6.07 cikkének, a 6.08 cikk 1. pontjának, a 6.09 cikk 2. pontjának, 6.10, 6.12, 6.13, 6.14, 6.16 cikkének rendelkezései nem vonatkoznak a kishajókra, a kizárólag kishajókból álló karavánra és mellévett alakzatra, valamint a hordszárnyas hajókra.

B) Találkozás és előzés

6.03 cikk - A találkozás és előzés általános szabályai

1. Hajók egymás mellett csak ott haladhatnak el, ahol - figyelembe véve más hajók mozgását is - az elhaladáshoz megfelelő szélességű hely áll rendelkezésre.

2. A 6.04-6.12 cikkekben meghatározott jelzéseket a karavánban vagy mellévett alakzatban közlekedő hajók közül annak a hajónak kell adnia, amelyen a karaván vagy a mellévett alakzat vezetője tartózkodik.

3. Tilos a haladási irány vagy sebesség oly módon történő változtatása, amely baleseti veszélyt idézhet elő.

6.04 cikk - A találkozás szabályai

1. Találkozás esetében a hegymenetben haladó hajó - a helyi körülményeket és a többi hajó mozgását is figyelembe véve - köteles megfelelő utat biztosítani a völgymenetben haladó hajó számára.

2. A 4. pontban említettek kivételével a hegymenetben haladó hajó nem köteles jelet adni, ha a völgymenetben haladó hajó részére balról enged utat.

3. Ha a hegymenetben haladó hajó jobbról enged utat a völgymenetben haladó hajó számára, köteles megfelelő időben

a) nappal a hajó jobb oldalán egy elölről és amennyire lehetséges, hátulról is látható, erős villogó fehér fényjelzést adni, vagy egy világoskék lobogót (táblát) lengetni,

b) éjjel a hajó jobb oldalán egy elölről és amennyire lehetséges, hátulról is látható, közepesen erős villogó fehér fényjelzést adni.

E jelzéseket addig kell adni, amíg az egymás melletti elhaladás be nem fejeződik.

4. Ha feltételezhető, hogy a hegymenetben haladó hajó elhaladási szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, vagy nem megfelelően értelmezte, a hegymenetben haladó hajónak le kell adnia

- egy rövid hangjelzést, ha a találkozást a másik hajó bal oldala felől,

- két rövid hangjelzést, ha a találkozást a másik hajó jobb oldala felől

kívánja végrehajtani.

5. A 6.05 cikkben foglaltak kivételével, a völgymenetben haladó hajónak követnie kell a hegymenetben haladó hajó által megjelölt utat (irányt) és meg kell ismételnie a 3. és a 4. pontban említett, a hegymenetben haladó hajó által adott jelzéseket.

6.05 cikk - Eltérések az általános szabályoktól

1. Ha találkozásnál a hegymenetben haladó hajó által a 6.04 cikkben említetteknek megfelelően biztosított elhaladási lehetőséget a völgymenetben haladó hajó nem tartja biztonságosnak, kérheti az elhaladás ellenkező oldalon történő biztosítását.

2. Az 1. pontban említett esetben a völgymenetben haladó hajónak kellő időben

- egy rövid hangjelzést kell adnia, ha a találkozást a másik hajó bal oldala felől kívánja végrehajtani,

- két rövid hangjelzést és a 6.04 cikk 3. pontjában említett jelzést kell adnia, ha a találkozást a másik hajó jobb oldala felől kívánja végrehajtani.

3. A hegymenetben haladó hajónak - az 5. pontban említettek kivételével - alkalmazkodnia kell a völgymenetben haladó hajó kéréséhez és ennek megerősítésére adnia kell

- egy rövid hangjelzést és egyidejűleg meg kell szüntetnie a 6.04 cikk 3. pontjában említett jelzést, ha a találkozásnak a másik hajó bal oldala felől kell megtörténnie,

- két rövid hangjelzést és a 6.04 cikk 3. pontjában említett jelzést, ha a találkozásnak a másik hajó jobb oldala felől kell megtörténnie.

4. Ha feltételezhető, hogy a völgymenetben haladó hajó elhaladási szándékát a hegymenetben haladó hajó nem értette meg, vagy nem megfelelően értelmezte, a völgymenetben haladó hajónak meg kell ismételnie a 2. pontban meghatározott jelzéseket.

5. Ha a hegymenetben haladó hajó vezetője úgy ítéli meg, hogy a völgymenetben haladó hajó által kért út - összeütközés veszélye miatt - nem fogadható el, köteles egy sorozat nagyon rövid hangjelzést adni. Ez esetben a hajók vezetőinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniök a veszély elhárítása érdekében.

6.06 cikk - Találkozás partról vontatott hajóval

Partról vontatott hajónak más hajóval történő találkozása esetében a partról vontatott hajó számára azon az oldalon kell szabad elhaladást biztosítani, amely oldalról a vontatás történik.

6.07 cikk - Találkozás hajóút szűkületben

1. Hajóút szűkületben (olyan hajóútszakaszon, ahol a hajóút hajók egymás melletti biztonságos elhaladásához nem elegendő szélességű)

a) a lehető legrövidebb időn belül kell áthaladni,

b) korlátozott látótávolság, illetőleg látási viszonyok esetében a szűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell adni és - szükség szerint - a hangjelzést ismételni kell az áthaladás időtartama alatt,

c) ha a hegymenetben haladó hajó észleli, hogy a szűkületbe a völgymenetben haladó hajó már behajózott, a hegymenetben haladó hajónak a szűkület előtt mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó a szűkületen áthalad,

d) ha a völgymenetben haladó hajó észleli, hogy a szűkületbe a hegymenetben haladó hajó már behajózott, a völgymenetben haladó hajónak a szűkület előtt - a lehetőség szerint - mindaddig várakoznia kell, amíg a hegymenetben haladó hajó a szűkületen áthalad.

2. Ha a hajók hajóút szűkületben találkoznak, a hajók vezetőinek minden intézkedést meg kell tenniök annak érdekében, hogy az elhajózás a lehető legkisebb veszéllyel történjék. Ha összeütközés veszélye áll fenn, a hajóknak egy sorozat nagyon rövid hangjelzést kell leadniok.

6.08 cikk - Áthaladás táblajelzéssel szabályozott hajóút szakaszon

1. Ha völgymenetben haladó hajó találkozást és előzést tiltó táblával (7. számú melléklet A. 4. jelű tábla) megjelölt hajóút szakaszra kíván behajózni, a hegymenetbe haladó hajónak az ilyen tábla előtt mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó a szakaszon áthajózik.

2. Egyirányú hajóútban

- az áthaladási tilalmat az "Áthaladni tilos" táblával (7. számú melléklet A. 1. jelű tábla),

- a szabad áthajózást az "Áthaladni szabad" táblával (7. számú melléklet E. 1. jelű tábla)

jelzik.

Az áthaladási tilalmat "Fokozott elővigyázat" táblával (7. számú melléklet B. 8. jelű tábla) lehet előjelezni.

3. A hajóútban találkozási tilalmat és egyirányúsítást a hajózási hatóság az 1. és 2. pontban említett táblák kihelyezése nélkül (hajósoknak szóló hirdetményben) is elrendelhet; ebben az esetben a hajóknak az ilyen hajóút szakasz előtt meg kell állni, és mindaddig várakozni kell, amíg a hatóság megbízottja szóbelileg vagy megfelelő jelzéssel az engedélyt megadja az áthaladásra.

6.09 cikk - Az előzés szabályai

1. A hajó az előzést csak akkor kezdheti meg, ha a hajó vezetője megbizonyosodott arról, hogy az előzés veszély nélkül végrehajtható.

2. Az előzött hajó - ha lehetséges és szükséges, a sebesség csökkentésével is - köteles elősegíteni az előzést annak érdekében, hogy az előzés lehetőleg rövid idő alatt, veszély nélkül megtörténjék, és más hajók mozgását ne akadályozza.

6.10 cikk - Az előzés végrehajtása

1. Ha a biztonságos előzéshez az előzött hajó haladási irányának megváltoztatása nem szükséges, az előzést akár jobbról, akár balról - hangjelzés adása nélkül - végre lehet hajtani.

2. Ha az előzéshez az előzött hajó haladási irányának megváltoztatása szükséges, vagy feltételezhető, hogy az utolért hajó vezetője az előző hajó előzési szándékát nem észlelte, az előző hajónak adnia kell

a) két hosszú és két rövid hangjelzést, ha a másik hajó bal oldala felől,

b) két hosszú és egy rövid hangjelzést, ha a másik hajó jobb oldala felől

kívánja az előzést végrehajtani.

3. Ha az utolért hajó eleget tud tenni az előző hajó kívánságának, úgy az előző hajó számára a helyet - szükség esetén kitéréssel is - biztosítania kell, és le kell adnia

a) egy rövid hangjelzést, ha a másik hajó jobb oldala felől,

b) két rövid hangjelzést, ha a másik hajó bal oldala felől

kívánja az előzés végrehajtását.

4. Ha az előzés az előző hajó által kívánt oldalon nem lehetséges, az utolért hajónak le kell adnia

a) két rövid hangjelzést, ha a másik hajó bal oldala felől,

b) egy rövid hangjelzést, ha a másik hajó jobb oldala felől

kívánja az előzés végrehajtását.

5. Ha az előző hajó az eredetileg közölt előzési szándékát fenn kívánja tartani, ismét le kell adnia

a) egy rövid hangjelzést, ha a másik hajó jobb oldala felől,

b) két rövid hangjelzést, ha a másik hajó bal oldala felől

kívánja az előzést végrehajtani.

Ilyen esetben az utolért hajónak az előzést az eredetileg kért módon kell elősegíteni.

Ha az előzés összeütközés veszélye nélkül nem hajtható végre, az utolért hajónak öt rövid hangjelzést kell adnia.

6.11 cikk - Partról vontatott hajó előzése

Partról vontatott hajót csak a vontatással ellentétes oldalról szabad megelőzni.

C) Egyéb menetszabályok

6.12 cikk - Útirány tartási kötelezettség

1. A követendő útirány jelzésére a 7. számú mellékletben meghatározott B.2., B.3. és B.4. jelű táblák szolgálnak. E jelzések hatályát a 7. számú mellékletben meghatározott E.11. jelű tábla oldja fel.

2. Ha a hajóútban az útiránytartási kötelezettséget táblával szabályozták, a hegymenetben haladó hajónak a völgymenetben haladó hajó számára - a sebesség csökkentésével vagy a szükséghez képest megállással is - elhaladási elsőbbséget kell biztosítania.

6.13.cikk - Megfordulás

1. Hajóval megfordulni - a 2. és 3. pontban említett esetet kivéve - csak akkor szabad, ha ez más hajó közlekedését nem akadályozza (más hajót a haladási irány vagy a sebesség megváltoztatására nem kényszerít).

2. Ha a megfordulás csak úgy hajtható végre, hogy ez más hajó közlekedését akadályozza, a megfordulni szándékozó hajó vezetőjének ezt a szándékát

a) ha jobbra kíván megfordulni egy hosszú és egy rövid hangjelzéssel,

b) ha balra kíván megfordulni egy hosszú és két rövid hangjelzéssel

kellő időben jeleznie kell.

3. A 2. pontban említett esetben a hajó megfordulását a többi hajónak - szükséghez képest a sebesség megváltoztatásával is - elő kell segíteni.

4. Tilos a hajóval megfordulni a hajóútnak azon a szakaszán, ahol ezt a 7. számú mellékletben meghatározott A. 8. jelű tábla tiltja. Ha a hajóútban a 7. számú mellékletben meghatározott E. 8. jelű táblával megjelölt szakaszok vannak, a megfordulásra elsősorban ezeket a szakaszokat kell választani; a megfordulásra ebben az esetben is e cikk rendelkezései az irányadók.

6.14 cikk - Elindulás és a hajóút keresztezése

A 6.13 cikk rendelkezései az irányadók a hajó elindulására és hajóval a hajóút keresztezésére is, azzal az eltéréssel, hogy az induló hajó - a 6.13 cikk 2. pontjában említett hangjelek helyett -

a) ha jobbra tartva indul el, egy rövid hangjelzést,

b) ha balra tartva indul el, két rövid hangjelzést

köteles adni. A komp elindulására és komppal a hajóút keresztezésére a 6.23 cikk rendelkezései az irányadók.

6.15 cikk - Behatolási tilalom a vontatott karavánok hajói közé

Tilos a vontatott karavánok hajói közötti térközökbe behatolni.

6.16. cikk - Hajók közlekedése a kikötőmedencék, a mellékágak és a csatornák be- és kijáratánál

1. Kikötőmedencébe, mellékágba és csatornába (a továbbiakban együtt: medence) a hajók - a 2. pontban említett esetet kivéve - abban az esetben hajózhatnak be, illetőleg ezekből abban az esetben hajózhatnak ki, ha ezzel más hajókat haladási irányuk vagy sebességük hirtelen megváltoztatására nem kényszerítenek. A hajóútban a mellékág jelzésére a 7. számú mellékletben meghatározott E. 9. és E. 10. jelű táblák szolgálnak.

2. Ha a medencéből kihajózás más hajó haladási irányának megváltoztatása vagy más hajó sebességének csökkentése révén lehetséges, a medencéből kihajózó hajónak ezt a szándékát kellő időben

a) ha a kihajózás után jobbra kíván tartani, három hosszú és egy rövid hangjelzéssel,

b) ha a kihajózás után balra kíván tartani, három hosszú és két rövid hangjelzéssel,

c) ha a kihajózás után haladási irányát nem kívánja változtatni, három hosszú hangjelzéssel

kell jeleznie.

A többi hajónak ebben az esetben haladási irányát és sebességét a szükségnek megfelelően módosítania kell.

3. Ha a medence kijáratánál a 7. számú mellékletben meghatározott B. 9. jelű táblát helyezték el, a medencéből a kihajózás tilos akkor, ha ezzel a kihajózó hajó más hajót haladási irányának megváltoztatására vagy sebességének csökkentésére kényszerítene.

4. Az 1-3. és az 5., 6. pontokban említett jelzések kihelyezéséhez a hajózási hatóság hozzájárulása szükséges.

5. A medencébe behajózni szándékozó hajók közlekedésének szabályozására a hajóútban a 7. számú mellékletben meghatározott G. 1. és G. 2. jelű táblák helyezhetők el; a G. 1. jelű táblát a medence bejáratánál, a G. 2. jelű táblát (előjelzőként) a medence bejárata előtt, kellő távolságban lehet elhelyezni.

6. A medencéből kihajózni szándékozó hajók közlekedésének szabályozására a 7. számú mellékletben meghatározott G. 3. és G. 4. jelű táblák helyezhetők el. A G. 3. jelű táblát a medence kijáratánál, a G. 4. jelű táblát a medence kijárata előtt, kellő távolságban lehet elhelyezni.

6.17 cikk - Hajók egymás melletti haladása

1. Hajók egymás mellett folyamatosan csak abban az esetben haladhatnak, ha a hajóút szélessége ezt - figyelembe véve az összes körülményeket és a többi hajó mozgását is - biztonságosan lehetővé teszi.

2. Tilos a hajó vezetőjének engedélye nélkül menetben levő hajóhoz más hajót kötni.

6.18 cikk - Horgonyok, sodronykötelek és láncok vonszolása

1. Tilos a Dunán horgonyok, sodronykötelek és láncok vonszolása.

2. Az 1. pontban említett tilalom nem vonatkozik a kikötőhelyeken végzett műveletek esetére, kivéve, ha a kikötőhelyen horgonyzási tilalmat rendeltek el.

3. Az 1. pontban említett tilalom nem vonatkozik a veszteglőhelyen végzett műveletek esetére, kivéve, ha a veszteglőhelyen horgonyzási tilalmat rendeltek el.

6.19 cikk - Ereszkedő hajózás tilalma

1. A Dunán az ereszkedő hajózás tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a kikötőhelyeken végzett műveletekre.

2. Az a hajó, amely orral hegymeneti irányban, előremenetben működő géppel ereszkedik, nem minősül ereszkedő hajónak.

6.20 cikk - Hullámzás elleni védelem

1. A hajó vezetőjének - a 2. pontban említett esetet kivéve - a hajó sebességét úgy kell szabályoznia, hogy a hullámképződés, illetőleg a szívóhatás ne okozzon kárt más hajókban, vagy a műtárgyakban; nem szükséges azonban, hogy a sebesség a biztonságos kormányozáshoz szükséges sebesség alá csökkenjen. Ez a rendelkezés vonatkozik a hajóútnak a 7. számú mellékletben meghatározott A. 9. jelű táblával megjelölt szakaszaira is.

2. Nagyhajó kishajóval való találkozása esetében az 1.04 cikkben foglalt rendelkezés az irányadó.

3. Olyan hullámzás elleni védelemre szoruló hajó közelében, amelyen

- nappal egy vörös és egy fehér lobogó vagy tábla (3.35 cikk), illetőleg

- éjjel - kb. egy méterrel a szokásos fehér fény felett - egy szokásos vörös fény (3.17 cikk)

van elhelyezve, a többi hajónak sebességét az 1. pontban említettek szerint kell szabályoznia és a szükséges mértékben ki kell térnie.

A 3.17 és a 3.35 cikkekben meghatározott jelzések alkalmazására jogosultak:

a) a súlyosabb káresetet szenvedett és a mentési műveletben részt vevő hajók, valamint a zátonyra futott, a süllyedt vagy a műveletezésre képtelen hajók,

b) az a hajó, amely részére azt a hajózási hatóság engedélyezte.

4. A 3.27 és a 3.41 cikkben említett hajók közelében történő elhaladásnál alkalmazni kell a 3. pontban foglalt rendelkezést abban az esetben is, ha csupán az e cikkekben meghatározott jelzéseket viselik.

6.21 cikk - Karavánok és mellévett alakzatok

1. A vontatott és a tolt karaván, valamint a mellévett alakzat géphajójának elegendő teljesítménnyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítsa a karaván vagy a mellévett alakzat megfelelő műveletképességét.

2. A karaván tolóhajójának fordulás nélkül, kellő időben meg kell tudni állítani a karavánt úgy, hogy a karaván műveletképes maradjon.

3. A géphajó a karaván, illetőleg a mellévett alakzat hajóit nem hagyhatja el addig, amíg a hajóút a kikötött vagy lehorgonyzott hajóktól nincs szabaddá téve és amíg a karaván vagy a mellévett alakzat vezetője nem győződött meg arról, hogy a hajók biztonságba vannak helyezve.

6.22 cikk - Hajózási zárlat

Ha az illetékes hatóság a 7. számú mellékletben meghatározott A. 1. jelű tábla kihelyezésével hajózási zárlatot rendel el, a tábla előtt a hajóknak meg kell állniok.

D) Kompok

6.23 cikk - Kompokra vonatkozó szabályok

1. Komp a hajóúton csak abban az esetben kelhet át, ha a hajóút szabad; a kompok a hajóútban közlekedő hajókat haladási irányuk megváltoztatására, illetőleg sebességük csökkentésére nem kényszeríthetik.

2. A köteles kompok az 1. pontban említetteken túlmenően

a) üzemen kívül csak az illetékes hatóság által kijelölt kikötőhelyen tartózkodhatnak; ilyen kikötőhely hiányában is úgy kell megállniok, hogy a hajóút szabadon maradjon,

b) az átkeléshez szükséges időn túl a hajóútban nem tartózkodhatnak.

Hosszanti irányú köteles komp nem létesíthető.

E) Áthajózás hidak alatt, folyóelzárásoknál és zsilipeknél

6.24 cikk - Általános szabályok

1. Tilos az egymás melletti elhaladás és az előzés a hídnyílásban és a hajóút részben lezárt (leszűkített) részén, kivéve, ha ehhez a hídnyílás vagy a leszűkített rész elegendő szélességű.

2. Ha a hídnyíláson, illetőleg a hajóút leszűkített részén a 7. számú mellékletben meghatározott

a) A.10. jelű táblát helyezték el, ez azt jelenti, hogy áthajózni csak a táblákkal behatárolt részben szabad,

b) D. 2. jelű táblát, illetőleg fényt helyeztek el, ez azt jelenti, hogy az áthajózás a hajóútnak az e jelzésekkel behatárolt részén a legbiztonságosabb.

6.25 cikk - Állandó hidak alatti áthajózás

1. Tilos az áthajózás az egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (7. számú melléklet A. 1. jelzés) megjelölt hídnyíláson.

2. Szabad az áthajózás az olyan hídnyíláson, amelyen a 7. számú mellékletben meghatározott

a) D.1.a. jelzést, vagy a

b) D.1.b. jelzést

helyeztek el.

A D.1.a. jelzés azt jelenti, hogy a hídnyílásban az áthajózás mindkét irányban szabad; a D.1.b. jelzés azt jelenti, hogy a hídnyílásban az ellenkező irányból az áthajózás tilos.

3. Ha az állandó hídon a 2. pontban említett jelzéseket helyezték el, a jelzéssel el nem látott hídnyílásokon a hajók csak saját veszélyükre hajózhatnak át.

6.26. cikk - Áthaladás mozgatható hidaknál

1. A hajó vezetőjének a mozgatható híd megközelítése és az ilyen híd nyílásában való áthaladás esetében - a Szabályzat egyéb rendelkezésein kívül - alkalmazkodnia kell a hídszemélyzet által a hajózás biztonsága és rendje érdekében adott utasításokhoz.

2. A hajók a mozgatható hidat csak lassított menetben közelíthetik meg. Ha a hajó vezetője a hídnyíláson a hajóval nem tud vagy nem akar áthaladni, a hajóval a 7. számú mellékletben meghatározott B.5. jelű tábla előtt meg kell állnia.

3. Mozgatható híd közelében az előzés tilos, kivéve, ha arra a hídszemélyzet adott utasítást.

4. A mozgatható hídon elhelyezett

a) egy vörös fény áthaladási tilalmat jelent,

b) két zöld fény szabad áthaladást jelent,

c) egymás fölött elhelyezett két vörös fény azt jelenti, hogy a hídnyitás a hajózás számára tartósan szünetel.

5. A 4. pontban említett vörös fények vörös-fehér-vörös táblákkal (7. számú melléklet A.1. jelű tábla), a zöld fények zöld-fehér-zöld táblákkal (7. számú melléklet E.1. jelű tábla) helyettesíthetők.

6.27 cikk - Áthaladás a hajóút leszűkített részén

1. A hajóút leszűkített részén való áthaladásnál tilos a horgonyok, kábelek és láncok vonszolása.

2. A hajóút leszűkített részén áthaladni csak akkor szabad, ha annak mindkét oldalán a 7. számú mellékletben meghatározott E.1. jelzést helyeztek el.

3. A hajóút leszűkített részén áthaladni tilos, ha a szűkületben a 7. számú mellékletben meghatározott A.1. jelzést helyeztek el.

4. Ha a hajóút leszűkített részének két partját állandó híd köti össze, az áthaladás engedélyezhető a hídnyílás felett elhelyezett és a 7. számú mellékletben meghatározott D.1. jelzéssel.

6.28 cikk - Áthaladás a zsilipeken

1. A hajó vezetőjének a zsiliphez való közeledés és a zsilipen való áthaladás esetében - a Szabályzat egyéb rendelkezésein kívül - meg kell tartania a zsilip személyzete által a hajózás biztonsága és rendje, valamint a zsilip kihasználása érdekében adott utasításait.

2. A hajók a zsilipek lekötőhelyeit csak lassított menetben közelíthetik meg. Ha a hajó vezetője a hajóval nem tud vagy - szabad jelzés ellenére - nem akar behaladni a zsilipbe, a hajóval a 7. számú mellékletben meghatározott B.5. jelű tábla előtt meg kell állnia.

3. A zsilip közelében és a lekötőhelyeknek a 7. számú mellékletben meghatározott A.2. jelű táblával megjelölt szakaszain az előzés tilos, kivéve, ha az előzésre a zsilipszemélyzet adott utasítást.

4. Zsilipekben horgonyok, kábelek és láncok vonszolása tilos.

5. A zsilipkamrákban

a) a hajóknak - ha a határokat a kamrafalakon megjelölték - a megjelölt határok között kell maradniok

b) a kamrák töltésekor és ürítésekor a hajókat ki kell kötni; a hajók kikötését úgy kell elvégezni, hogy a hajók és a kamrafalak, valamint a hajók és a kapuk között ütközések ne keletkezhessenek,

c) ütközők használata kötelező; az ütközőknek - ha azok nincsenek szilárdan a hajóhoz építve - úszóképeseknek kell lenniök,

d) csáklyák használata tilos,

e) tilos a hajóknak vizet kifolyatni,

f) a hajók csak olyan hangjelzést adhatnak, amelyet az illetékes hatóság a zsilipelési szabályokban előírt.

6. A zsilipkamrába a behaladást a zsilip egyik vagy mindkét oldalán elhelyezett következő jelzések szabályozzák:

a) két egymás fölé helyezett vörös fény: huzamosabb ideig tilos az áthaladás (a zsilip üzemen kívül van),

b) két egymás mellé helyezett vörös fény: a zsilipbe a behaladás tilos,

c) a b) alpontban említett vörös fények egyikének kioltása: a behaladás tilos (de a behaladáshoz fel lehet készülni),

d) két egymás mellé helyezett zöld fény: a behaladás szabad.

7. A zsilipkamrából a kihaladást a zsilip egyik vagy mindkét oldalán elhelyezett következő jelzések szabályozzák:

a) egy vörös fény: a kihaladás tilos,

b) egy zöld fény: a kihaladás szabad.

8. A 6. és 7. pontban említett jelzések hiányában a 6.08 cikk 3. pontjának rendelkezései szerint kell eljárni.

6.29 cikk - Áthaladási rend a zsilipeken

A zsilipen az áthaladás az illetékes hatóságok által kijelölt helyhez való érkezés sorrendjében történik, azonban

a) a zsilip személyzete - a zsilip jobb kihasználása érdekében - ellenkező utasításokat adhat,

b) az áthaladásnál elsőbbségi jogot élvez az a hajó, amelynek a hajózási hatóság ezt a jogot megadta; az ilyen hajónak viselnie kell a 3.36 cikkben meghatározott vörös árbocszalagot és érkezését jeleznie kell a Szabályzat 6. számú mellékletének F. pontjában meghatározott hangjelzéssel (4.01 cikk 5. pont),

c) a kishajók külön zsilipelést nem igényelhetnek.

F) Hajózás korlátozott látási viszonyok között

6.30 cikk - Általános szabályok

1. Korlátozott látási viszonyok között (köd, hóvihar, zápor stb.) a hajók csak a látási viszonyoknak megfelelően csökkentett sebességgel haladhatnak. Ilyen esetben a hajó elejére - karaván esetében a karaván első hajójának elejére - figyelő őrt kell állítani. A figyelő őr és a hajó-, illetőleg a karaván vezetője között állandó együttműködést kell biztosítani. Korlátozott látási viszonyok esetében a hajón el kell helyezni a Szabályzatban előírt éjszakai jelzéseket.

2. Ha a korlátozott látási viszonyok miatt a hajózás veszély nélkül nem folytatható, a hajóval meg kell állni. Vontatott karavánnal meg kell állni akkor is, ha a látási viszonyok következtében a vontató és a vontatott egységek között a kapcsolat tartása nem lehetséges.

3. Megállásnál a hajóutat - lehetőség szerint - szabadon kell hagyni.

6.31 cikk - Hangjelek menet közben

Korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajónak - a radarral völgymenetben haladó hajó kivételével - egyperces időközönként ismételt hangjelzést kell adnia. A hangjelzés

a) magányosan közlekedő hajó esetében egy hosszú hangjel,

b) karaván, illetőleg mellévett alakzat esetében két hosszú hangjel.

Karaván, illetőleg mellévett alakzat esetében a hangjelzést annak a hajónak kell adnia, amelyen a vezető tartózkodik.

6.32 cikk - Hangjelek állás közben

1. Korlátozott látási viszonyok között a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajónak - kivéve a kikötőben és a kijelölt veszteglő helyen tartózkodó hajót - ha a 6.31 cikkben előírt jelzés adását észleli, le kell adnia

a) egy harangütést, ha a hajó a hajóút bal oldalán tartózkodik,

b) egy páros harangütést, ha a hajó a hajóút jobb oldalán tartózkodik,

c) egy hármas harangütést, ha a hajó tartózkodási helye a látási viszonyok miatt pontosan nem határozható meg.

2. E jelzéseket legfeljebb egyperces időközzel meg kell ismételni mindaddig, amíg azokat a menetben levő hajó vezetője nem észleli.

3. Az 1. és 2. pontokban említett jelzéseket a tolt karaván esetében tológéphajónak, mellévett alakzat esetében az alakzat bármelyik hajójának, vontatott karaván esetében a vontató géphajónak és a karaván utolsó hajójának kell adnia.

6.33 cikk - Hajózás radarral

1. E cikk rendelkezéseit a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú radarberendezéssel és a hajó fordulási sebességét mutató fordulásmérővel felszerelt hajókra kell alkalmazni.

2. A Szabályzat rendelkezései a radarberendezéssel közlekedő hajók tekintetében is irányadók.

3. A radarberendezés a hajózás segédeszköze; a 6.30 cikkben említett esetben az ilyen berendezéssel közlekedő hajó vezetőjének azonban figyelemmel kell lennie a többi hajó közlekedésének biztonságára is.

4. Ha a hajózás csak radarberendezés használata mellett lehetséges, a kormányházban állandóan két személynek kell tartózkodnia és közülük az egyiknek jártasnak kell lennie a radarhajózás módszerében.

5. Ha a völgymenetben radarberendezéssel közlekedő hajó vezetője a radarernyőn olyan hajó közeledését észleli, amelynek helyzete vagy mozgása a biztonságos elhaladást kétségessé teszi vagy ha olyan szakaszhoz közeledik, amelyen a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles:

a) a 6.31 cikkben említett jelzések helyett megszakítás nélkül egymásután háromszor három, egyenként két másodpercig tartó, különböző hangmagasságú hangjelzést adni; a hangok frekvenciájának a 165-297 Hertz között kell mozognia; a hangjelzések mindegyikét a legalacsonyabb hanggal kell kezdeni és a legmagasabb hanggal kell befejezni; a legmagasabb és a legalacsonyabb hang között legalább két egész hangtávolságnak kell lennie; a hangjelzést a szükségnek megfelelően ismételni kell;

b) lassítani a sebességét, illetőleg - szükség esetén - megállni.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a radarberendezéssel közlekedő kishajókra.

6.34 cikk - A 6.33 cikk 5. pont a) alpontjában említett hangjelzés észlelése esetére vonatkozó rendelkezések

A hajó vezetője a 6.33 cikk 5. pontjának a) alpontjában említett hangjelzés észlelése esetében köteles

a) ha partközelben van, a találkozásig ott tovább haladni, illetőleg - szükség esetén - ott megállni,

b) ha nincs partközelben, a hajóutat mielőbb felszabadítani.

7. fejezet

Veszteglő hajókra vonatkozó szabályok

7.01 cikk - Általános szabályok

1. Ha a Szabályzat másként nem rendelkezik, veszteglés céljából a hajóval partközelben és úgy kell megállni, hogy a hajóút szabadon maradjon.

2. Az 1. pontban említett rendelkezés irányadó az úszóművek elhelyezése tekintetében is, azonban a hajózási hatóságnak az elhelyezésre vonatkozó egyéb rendelkezéseit is meg kell tartani.

3. A veszteglő hajókat, valamint az úszóműveket a vízáramlásra, a vízszintváltozásra, továbbá a más hajók által okozott hullámzásra és szívóhatásra figyelemmel biztonságosan kell lehorgonyozni, illetőleg kikötni.

7.02 cikk - Általános veszteglőhelyek

1. Általános veszteglőhelyek azok, amelyeket bármely hajó igénybe vehet.

2. Az általános veszteglőhelyeket a veszteglés módjától függően (horgonyon vagy kikötve) a parton elhelyezett és a 7. számú mellékletben meghatározott E.5., E.6., E.7. jelű táblák jelzik.

7.03 cikk - Különleges veszteglőhelyek

1. A különleges veszteglőhelyek azok, amelyeket meghatározott típusú vagy rendeltetésű hajók részére jelöltek ki.

2. A különleges veszteglőhelyeket a parton elhelyezett és a 7. számú mellékletben meghatározott F.1.-F.9. jelű táblák jelzik.

7.04 cikk - A veszteglőhelyek szélességének megjelölése

1. A veszteglőhely méterben meghatározott legnagyobb szélességét a 7. számú mellékletben meghatározott E.5/2. jelű tábla jelzi.

2. A veszteglőhelyen az egymás mellé állítható hajók számát római számmal a 7. számú mellékletben meghatározott E.5/3. jelű tábla jelzi.

3. A veszteglőhelynek azt a részét, amelyet a hajóknak szabadon kell hagyni, a 7. számú mellékletben meghatározott A.5/2. jelű tábla jelzi.

4. Az 1-3. pontban említett táblák együttesen is használhatók. Ezek a táblák függőlegesen egymás fölött helyezhetők el; a felső tábla a part melletti rész, a többi tábla - lefelé haladó sorrendben - a tőle mederközép felé eső részek jelölésére szolgál.

7.05 cikk - Veszteglőhelyek kitűzése úszójelekkel

A parti jelek kiegészítéseként a veszteglőhely vízterületét úszójelekkel az alábbiak szerint lehet jelölni:

- a veszteglőhelynek a hajóút jobb oldala felé eső szélét a 8. számú mellékletben meghatározott A.5. jelű világító bójákkal,

- a veszteglőhelynek a hajóút bal oldala felé eső szélét a 8. számú mellékletben meghatározott A.6. jelű világító bójákkal.

7.06 cikk - Veszteglési tilalom

1. Veszteglés céljából tilos lehorgonyozni vagy kikötni a hajóútnak azon a szakaszán, ahol a 7. számú mellékletben meghatározott A.5., A.6. és A.7. jelű táblákat helyezték el.

2. A hajózási hatóság a veszteglést hajósoknak szóló hirdetményben a hajóút egészére vagy annak meghatározott szakaszára az 1. pontban említett táblák kihelyezése nélkül is megtilthatja. Ilyen esetben vesztegelni csak a 7. számú mellékletben meghatározott E.5., E.6. és E.7. vagy F.1.-F.9. jelű táblával megjelölt szakaszon és a hajóútnak azon az oldalán szabad, ahol a táblát elhelyezték.

3. Tilalmi jelzés hiányában sem szabad vesztegelni:

a) szűkületben, annak közvetlen közelében és egyéb olyan helyen, ahol a veszteglés a közlekedést akadályozza;

b) hajózható mellékfolyók torkolatánál, kikötőmedencék, csatornák és hajózható mellékágak bejáratánál;

c) kompok útvonalán;

d) olyan kikötőhöz vezető hajóútban, amelyen a 7. számú mellékletben meghatározott A.5. jelű táblát helyeztek el;

e) híd és magasfeszültségű vezeték alatt, kivéve, ha e helyeken a veszteglést a hajózási hatóság engedélyezte;

f) a 7. számú mellékletben meghatározott E.8. jelű táblával megjelölt fordulóhelyen, kivéve ha a hajózási hatóság a tilalom alól felmentést adott;

g) olyan vízterületen, amelyen parton elhelyezett berendezéssel vontatást végeznek.

7.07 cikk - Őrség

1. A hajóútban veszteglő hajón őrszolgálatot kell tartani.

2. A hajóúton kívül veszteglő hajón akkor kell őrszolgálatot tartani, ha a helyi körülmények indokolttá teszik, illetőleg azt a hajózási hatóság elrendelte. E rendelkezés alkalmazása szempontjából hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni a veszteglésre kijelölt vagy arra alkalmas helyen veszteglő hajót.

8. fejezet

Különleges rendelkezések

8.01 cikk - Hajóra lépés tilalma

1. A Szabályzat 4. és 5. mellékleteiben meghatározott anyagot, valamint radioaktív anyagot szállító hajóra a hajó személyzetén és családtagjain, valamint a hatóság által feljogosított személyeken kívül más nem léphet be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyúlékony anyagot szállító tartályhajóra, ha azt kirakás után gáztalanították.

2. Az 1. pontban említett olyan hajón, amely közvetlenül vagy közvetve a parthoz közel van kikötve, veszteglés közben el kell helyezni a 3.43 cikkben meghatározott táblákat; ezeket a táblákat éjjel meg kell világítani.

8.02 cikk - Dohányzás és nyílt láng használatának tilalma

1. Tilos dohányozni és nyílt lángot használni azokon a hajókon, amelyek a Szabályzat 4. és 5. számú mellékletében meghatározott anyagot szállítanak. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a hajóknak azokra a részeire, amelyek a személyzet lakhelyéül szolgálnak, valamint a gyúlékony anyagot szállító tartályhajókra, ha azokat kirakás után gáztalanították.

2. Az 1. pontban említett hajón el kell helyezni a 3.44 cikkben meghatározott táblákat. Ha az ilyen hajó a parthoz van kikötve, a táblát éjjel meg kell világítani.

8.03 cikk - Halászati eszközök elhelyezésének tilalma

A hajóútban hálók és egyéb halászati eszközök elhelyezése tilos.

II. RÉSZ

A Magyar Népköztársaság területén levő belvizekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

9. fejezet

Általános rendelkezések

9.01 cikk - Fogalommeghatározások

A Szabályzat II. részének alkalmazásában:

a) vízijármű az olyan úszó létesítmény, amely vízi közlekedésre, szállításra, illetőleg vontatásra szolgál (tengeri hajó, belvízi nagy- és kishajó, komp, csónak, tutaj);

b) belvízi nagyhajó az olyan belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 15 métert és szélessége a 3 métert vagy a vízkiszorítása a 15 tonnát eléri vagy meghaladja;

c) belvízi kishajó az olyan belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 15 méternél vagy szélessége 3 méternél és a vízkiszorítása 15 tonnánál kisebb; a belvízi kishajó - meghajtóberendezésétől függően - kisgéphajó, gépnélküli kishajó, illetőleg vitorlás kishajó, amely lehet

- "A" osztályú, ha vitorlafelülete 25 m2-nél nagyobb, illetőleg tőkesúlya legalább 200 kg;

- "B" osztályú, ha vitorlafelülete 10 m2-nél nagyobb, de nem haladja meg a 25 m2-t és uszonya, illetőleg 200 kg-nál kisebb tőkesúlya van;

d) uszály a vontatási üzemmódra alkalmas, kormányberendezéssel ellátott, gépnélküli áruszállító hajó;

e) bárka a tolóhajózási üzemmódra alkalmas, kormányberendezéssel el nem látott, gépnélküli áruszállító hajó;

f) csónak az olyan vízijármű, amelynek hossza a hét métert és vízkiszorítása a három tonnát vagy motorjának hengerűrtartalma a 250 cm3-t, illetőleg vitorlafelülete a 10 m2-t nem haladja meg;

g) révcsónak, illetőleg révhajó az átkelőjáratban üzemeltetett személyszállító vízijármű;

h) köteles komp az olyan komp, amely a hajóúton átfektetett vezetőkötélhez kapcsolva közlekedik;

i) őrszolgálat a hajón vagy parti őrhelyen tartott folyamatos figyelő szolgálat;

j) ügyeleti szolgálat: készenlét a hajón vagy olyan helyen, ahonnan a hajó megfigyelés alatt tartható;

k) közforgalmú az a hajó, amelyet személy- vagy árufuvarozás céljából bárki igénybe vehet;

l) termelési célú az a hajó, amelyet termelési tevékenység (pl. halászat, kavicskotrás) céljából üzemeltetnek;

m) szolgálati célú az a hajó, amelyet meghatározott szolgálat (hatósági tevékenység, rendszeres mentési tevékenység stb.) ellátása céljából üzemeltetnek;

n) sport- és kedvtelési célú az a hajó, amelyet sportolási, üdülési vagy egyéb kedvtelési célból üzemeltetnek;

o) a hajóút a víziútnak hajók közlekedésére kijelölt, kijelölés hiányában a közforgalmú hajók által rendszeresen használt része, valamint a kikötők, a veszteglő- és a rakodóhelyek vízterülete.

9.02 cikk - A víziközlekedés általános szabálya

1. A vízijárművet (ideértve a mozgásban levő úszómunkagépet is) az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.

2. Gépi erővel hajtott vízijárművet felügyelet nélkül hagyni csak oly módon szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse.

9.03 cikk - Általános tilalmak és korlátozások

1. Belső égésű motorral hajtott vízijárművet hangtompító berendezés nélkül üzemeltetni tilos.

2. Vízijárművön zenét szolgáltatni csak olyan hangerővel szabad, amely a környezetre zavarólag nem hat.

3. Lakott hely közelében a Szabályzat 4.03 cikk 2. pontjában említett hangjelzés tilos.

4. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni - az 5. pontban említett esetet kivéve - tilos.

5. Fürdésre kijelölt helyen kishajó és csónak akkor közlekedhet, ha telephelye (kijelölt kikötőhelye) ilyen területre esik; a kishajó és a csónak a fürdésre kijelölt vízterületen a legrövidebb útvonalon köteles áthaladni és legfeljebb 5 km/óra sebességgel közlekedhet.

6. A hajóúton és annak közelében a Szabályzatban nem említett fényt (fényforrást) tilos úgy elhelyezni, hogy az a Szabályzatban meghatározott fényjelzéssel összetéveszthető legyen, a fényjelzések észlelését zavarja, vagy a hajózás biztonságát egyébként (pl. a hajószemélyzet elvakításával) veszélyeztesse.

9.04 cikk - Hajóokmányok

1. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szolgálati rendeltetésű hajóinak kivételével az 1.10 cikkben említett okmányokon felül

a) az olyan hajót, amelyen gőzkazán van, gőzkazán használati engedéllyel,

b) az olyan belső égésű motorral hajtott hajót, amelyen légtartály van, légtartály nyomáspróba bizonylattal,

c) a nagyhajót hajókönyvvel és leltárnaplóval,

d) a nyilvántartásbavételre kötelezett kishajót és csónakot hajólevéllel,

e) a kompot kompbizonyítvánnyal,

f) az úszómunkagépet hajókönyvvel, leltárnaplóval és úszómű bizonyítvánnyal,

g) a nyilvántartásbavételre kötelezett úszóművet úszómű bizonyítvánnyal

kell ellátni.

2. Az 1.10 cikk 1. pontjának d) alpontjában megjelölt személyzeti jegyzékben fel kell tüntetni:

a) a hajó nevét (számát),

b) a hajótulajdonos nevét és telephelyét (lakhelyét),

c) a hajószemélyzet névjegyzékét a következő adatokkal:

- név (családi és utónév),

- születési hely és idő,

- állampolgárság,

- munkakör, illetőleg a hajón tartózkodás jogcíme,

- útlevél, hajós szolgálati útlevél vagy hajós szolgálati könyv száma,

- a be-, illetőleg kihajózás helye és ideje.

A személyzeti jegyzéket a hajó vezetőjének aláírásával és a hajó bélyegzőjével kell ellátni.

9.05 cikk - A hajó vezetésére vonatkozó engedély bevonása

1. A hajó vezetésére vonatkozó engedélyt - ügyészi hozzájárulással - a hajózási hatóság bevonhatja attól, aki

- ellen a víziközlekedés körében elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;

- a Szabályzat vagy a hajózással összefüggő egyéb jogszabály rendelkezéseit ismételten vagy durván megszegte, legfeljebb egy évi időtartamra.

2. A kishajó vagy csónak vezetőjétől a hajózási- és a rendőrhatóság ellenőrzést végző tagja a vezetésre vonatkozó engedélyt a helyszínen elveheti, ha a vezető

- a Szabályzat vagy a hajózással összefüggő egyéb jogszabály megsértésével halálos vagy életveszélyes sérüléssel járó, illetőleg tömeges balesetet okozott,

- kétséget kizáróan szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetett.

Az elvett engedélyt a rendőrhatóság a hajózási hatóságnak küldi meg.

10. fejezet

Hajók megjelölése, fény- és hangjelző eszközök

10.01 cikk - Azonosító jelek

1. A sport- és kedvtelési célú külföldi kishajó és csónak farrészén el kell helyezni a tulajdonos lakhelye (telephelye) szerinti ország nemzeti lobogóját, vagy fel kell festeni az ország betűjelét.

2. Úszóművön és úszó-munkagépen fel kell tüntetni a bizonyítványában meghatározott nyilvántartási számot. A nyilvántartási számok feltüntetésére a 2.01 cikk 3. pontjában foglaltak az irányadók.

10.02 cikk - Fény- és hangjelző berendezések

A Szabályzat 3. fejezetében meghatározott fényjelzések, továbbá a hangjelző berendezések jellemzőit a Belvízi Hajók Műszaki Felügyeleti Előírásai tartalmazzák. E jellemzők irányadók a hajóútban levő műtárgyakon, hajózási akadályokon és a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzéseken használt fényekre is. A fényerősség tekintetében a hajózási hatóság eltérően is rendelkezhet.

10.03 cikk - Fényjelzések alkalmazása alóli mentesség

1. A 3.20 cikkben meghatározott fényjelzést nem kell alkalmazni medencés kikötőben veszteglő hajón, továbbá olyan kishajón, amely ponton mellé kikötve vesztegel és a partról kellően meg van világítva.

2. A 3.25 cikkben meghatározott fényjelzést nem kell alkalmazni a sport- és kedvtelési célokat szolgáló úszóművön, ha az öt méternél távolabb nem nyúlik be a parttól.

10.04 cikk - Úszó-munkagépek horgonyainak megjelölése a Rajka-Gönyü, közötti szakaszon

A Duna Rajka (1851 fkm) és Gönyü (1791 fkm) közötti szakaszán az úszó-munkagépeknek azokat a horgonyait, amelyeket a hajóútban, vagy annak közvetlen közelében helyeznek el, a hajóút jobb oldalán vörös, bal oldalán fekete színű úszóval kell megjelölni és azokon éjszaka vörös, illetőleg zöld színű villogó fényt kell elhelyezni (8. számú melléklet A. 1. és A. 2. jelű ábrák).

10.05 cikk - Kitűzőhajó jelzése

A kitűzőhajó elején egy háromszög alakú, középen zöld színű körrel ellátott, vörös színű lobogót kell elhelyezni.

11. fejezet

Tavi hajózás kiegészítő szabályai

11.01 cikk - A hajók jelzései

1. A csak vitorlával haladó kishajón a 3.12 cikk 1. pontjában említett fények helyett a 3.08 cikk 2. pont b) és c) alpontjában említett fényeket is el lehet helyezni; az oldalfények egyetlen lámpában egyesíthetők.

2. A 3.08 cikk 2. pont b) és c) alpontjában említett fények az árboc csúcsán is elhelyezhetők.

3. Vonóhálóval halászó hajón el kell helyezni:

a) egymás felett egymástól egy méter távolságban egy-egy szokásos - felül zöld, alul fehér - fényt vagy két, csúcsával szembeállított fekete kúpot,

b) ha a hajó vesztegel, a 3.20 cikkben említett fényt,

c) ha a hajó menetben van, a 3.08 cikk 2. pont b) és c) alpontjában említett fényeket.

4. A hajók a 3.46 cikk 1. pontjában említett vészjelzésen kívül vészjelzést adhatnak:

a) vörös csillagot szóró vagy vörös gömböt mutató röppentyűvel, illetőleg vörös fényt adó ejtőernyős röppentyűvel,

b) a morse kódcsoport SOS jelekből álló fényjelével,

c) lángjellel (kátrány vagy olaj meggyújtásával, kézifáklyával stb.).

5. A tavi hajók által jelzőeszközként használt lobogó, tábla, gömb és kúp megengedett legkisebb mérete:

a) a lobogó és a tábla hossza és szélessége 60-60 cm,

b) a gömb átmérője 60 cm,

c) a kúp magassága 60 cm, alapátmérője 60 cm.

11.02 cikk - Találkozás

1. Két géphajó szembetalálkozása esetében a hajóknak jobbra kell tartaniok, úgy hogy egymást balfelől kerüljék el.

2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a kikötni szándékozó hajó vezetője kezdeményezheti a jobbról való elhaladást, ha megbizonyosodott arról, hogy ez veszély nélkül lehetséges. Ebben az esetben két rövid hangjelzést kell adnia. Ha a másik hajó vezetője a kezdeményezést elfogadja, ezt ugyancsak két rövid hangjelzéssel köteles visszaigazolni.

3. A hajók szembe találkozása esetében a Szabályzat 6.04 cikkének 3. pont a) alpontjában meghatározott jelzést alkalmazni nem kell.

4. Ha a két hajó útiránya egymást keresztezi, a jobbról érkező hajónak van elsőbbsége. Az elsőbbség adására kötelezett hajó az elsőbbséggel rendelkező hajó zavartalan elhaladását a sebesség csökkentésével, esetleg megállásával vagy a haladási irány megváltoztatásával (kitéréssel, hátrálással) is köteles biztosítani.

5. Géphajó és vitorlás hajó találkozása esetében a géphajó köteles kitérni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kikötők vízterületére, a kikötő bejáratára és a bejárat előtti vízterület 200 m-es körzetére.

6. A kitérési szabályok alkalmazása szempontjából az a hajó, amely a meghajtáshoz a vitorla mellett gépi erőt is használ, géphajónak minősül.

11.03 cikk - Előzés

1. Előzni csak úgy szabad, hogy az előzést végző hajó a megelőzött hajót sebességcsökkentésre, illetőleg haladási irányának megváltoztatására ne kényszerítse; az előzésnél - az előzést végző hajó - a kellő oldaltávolságot biztosítani köteles. Az előzött hajó az előzést nem akadályozhatja.

2. Ha két hajó úgy találkozik, hogy a hátul haladó hajóról az elöl haladó hajó oldallámpája nem látható, a találkozásra az előzés szabályait kell alkalmazni.

11.04 cikk - Elsőbbségi külön szabály

Személyszállító hajók, önjáró kompok és hálóval halászó halászhajók útjából az egyéb hajók kitérni kötelesek.

11.05 cikk - Kikötők megjelölése

1. Kétmólós kikötők bejáratánál a hajózási idényben minden oldalról látható villogó, vörös és zöld fényű lámpákat kell elhelyezni oly módon, hogy - a tó felől nézve - a zöld fényű lámpa a jobb oldali móló végén legyen.

2. Egymólós kikötőknél a móló végét minden oldalról látható, villogó vörös fénnyel kell jelölni.

3. A kikötőlámpák oszlopaira vízszintes irányú, fekete-fehér csíkokat kell felfesteni; az egyes csíkok szélességének 1,5 méternek kell lennie.

12. fejezet

Hajóhidak, hajózsilipek, ereszkedő hajózás

12.01 cikk - Hajóhidakra vonatkozó szabályok

1. Hajóhíd létesítéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges.

2. A hajóhíd fenntartója a hajóhidat naponta két ízben köteles kinyitni; a hajózási hatóság a forgalom igényeinek megfelelően eltérően is rendelkezhet.

12.02 cikk - Hajózsilipekre vonatkozó szabályok

1. A hajók zsilipelés előtt, illetőleg zsilipelés után abban az esetben tartózkodhatnak a zsilip területén, ha ez hajózási okból szükséges, vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.

2. Személyszállító hajót, csónakot gyúlékony vagy veszélyes anyagot szállító hajóval együtt zsilipelni tilos. A robbanóanyagot szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány természetéről tájékoztatni köteles.

3. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, kishajók és csónakok csak a nagyhajók után hajózhatnak be a zsilipkamrába, illetőleg hajózhatnak onnan ki.

4. A zsilipeknél a hajók kikötésének és áthajózásának szabályait a zsilip üzembentartója által a hajózási hatósággal egyetértésben kiadott szabályzat tartalmazza.

12.03 cikk - Ereszkedő hajózás szabályai

1. Kettőnél több egymás mellé kötött hajóval ereszkedni, továbbá az ereszkedő hajóval a víz folyására keresztirányban elhelyezkedni tilos.

2. Ereszkedő hajón el kell helyezni:

a) nappal legalább hat méter magasságban a víz színe felett egy 0,60 m átmérőjű, fekete színű, gömb alakú tárgyat és ez alatt - kb. egy méternyire - egy bármilyen színű négyszögletes lobogót,

b) éjjel legalább hat méter magasságban a vízszint felett egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényű lámpát. Ha az ereszkedő hajóhoz más hajó közeledik, az ereszkedő hajó elején vagy végén - aszerint, hogy az ereszkedő hajó melyik része van közelebb a közeledő hajóhoz -, egy szokásos fehér fényű lámpát kell lengetni.

13. fejezet

Csónakokra vonatkozó szabályok

13.01 cikk - Csónakok vezetői

1. Ha a vezetéshez jogszabály képesítést nem ír elő, csónakot - a 2. pontban foglalt kivétellel - az vezethet, aki:

a) 14. életévét betöltötte,

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, az adott vízterület sajátosságait, valamint a víziközlekedési szabályokat ismeri.

2. Sportegyesület 14 éven aluli sportolója csak evezős vagy vitorlás csónakot és csak edző vagy megfelelő képesítésű személy irányítása és ellenőrzése, továbbá mentőeszköz és vízi motoros mentőszolgálat biztosítása mellett vezethet, feltéve, hogy úszni tud és a víziközlekedés szabályait ismeri.

3. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt vezetőt kell kijelölni.

4. Csoportos csónaktúrát, továbbá őrsi csónakot az vezethet, aki vezetői engedéllyel rendelkezik és az adott vízterület sajátosságait ismeri.

13.02 cikk - A csónakok műszaki állapota és felszerelése

1. A csónak építésére, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a 9. és a 10. számú mellékletek tartalmazzák.

2. A csónak vezetője köteles gondoskodni arról, hogy induláskor a csónak az üzemeltetéshez szükséges felszereléssel el legyen látva és műszakilag jó állapotban legyen.

3. A csónakból a benne összegyűlt esővizet és a beszivárgó vizet el kell távolítani.

13.03 cikk - A csónakok közlekedési szabályai

1. Csónakkal a partról vagy más kikötőhelyről elindulni és a haladási irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az a víziközlekedés más résztvevőit a közlekedésben ne zavarja.

2. Csónakok szembetalálkozása esetében a kitérésre a 6.02 cikk 2. pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

3. A csónakkal a fürdőzőket legalább 5 méter távolságban és úgy kell kikerülni, hogy azok a csónak és a közelebbi part között maradjanak. A fürdőzőket a csónak közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell.

4. A völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó csónak számára a partközeli elhaladás lehetőségét biztosítani; szembetalálkozás esetében (ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak valamelyik csónak haladási irányának változtatása révén lehetséges) a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.

5. Keresztezés esetén a jobbról érkező csónaknak van elsőbbsége.

6. A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak köteles kitérni a vitorlával haladó csónak útjából.

7. Menetben levő hajó útját 300 m-nél, hordszárnyas hajó útját 1000 m-nél kisebb távolságban csónakkal keresztezni, továbbá menetben levő hajót - feltéve, hogy a hajóút méretei lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos. Az elindulási műveletet végző hajó (vízijármű) menetében levő hajónak tekintendő.

13.04 cikk - A csónakok használatára vonatkozó egyéb rendelkezések

1. Menetben levő csónakot - fürdési szándékból is - csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

2. A csónakot elhagyó fürdőzőt a csónakkal mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban.

3. A csóváló evezés (védlizés) vagy csáklyázás kivételével menetben levő csónakban állva tartózkodni tilos.

4. Motorcsónakkal csónakot, kishajót vagy vízisízőt vontatni csak abban az esetben szabad, ha

a) a motorcsónak vezetője kishajóvezetői engedéllyel rendelkezik,

b) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,

c) a vontatókötél rögzítésére - mind a motorcsónakon, mind a vontatott vízijárművön - megfelelő rögzítőeszköz (kötélbak, kötélbika, horog stb.) áll rendelkezésre és a vontatókötél a csónak műveletképességét nem gátolja,

d) a vontatókötél mind a vontató, mind pedig a vontatott vízijárművön könnyen oldható módon rögzíthető.

5. A sportegyesületek, a csónakkölcsönzők, az üdülők és az egyéb szervek naplót kötelesek vezetni az olyan vízijárművek kölcsönzéséről, amelyeknek vezetéséhez képesítés szükséges. A naplóba be kell jegyezni a vízijármű nyilvántartási számát, az igénybevétel időtartamát, valamint az igénybe vevő személy adatait (név, lakcím, személyi igazolvány szám).

6. Csónakvezetést csak partközelben, hajóúton és kikötőn kívüli vízterületen szabad oktatni és gyakorolni.

14. fejezet

Vízisízés szabályai

14.01 cikk - Általános szabályok

1. Tilos a vízisízés:

a) medencés kikötőben és ilyen kikötő bejárata előtt 200 m-es körzetben,

b) zsiliphez tartozó vízterületen,

c) kijelölt lekötőhelyen,

d) hajóútszűkületben,

e) hídnyílásokban,

f) fürdésre kijelölt vízterületen,

g) a Dunán a budapesti északi és a déli összekötő hidak közötti szakaszon,

h) a Ráckevei Dunaágban és a tavakon, kivéve a vízisízésre kijelölt vízterületeket (vízisípályákat).

2. Vízisízni csak jó látási viszonyok mellett szabad.

3. A vízisíző mentőmellényt köteles viselni.

4. A vízisízőt vontató hajón - a hajóvezetőn kívül - kísérőnek is tartózkodni kell, aki a vízisízőt figyelni és a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni köteles.

14.02 cikk - Vízisípályák kijelölése

1. Vízisípályát a hajózási hatóság a területileg illetékes rendőrhatósággal egyetértésben jelöl ki. A vízisípályát bójákkal kell körülhatárolni.

2. A bóják kihelyezéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.

14.03 cikk - A vontatás szabályai

1. A vízisízőt vontató motoros, valamint a vízisíző menetben levő hajó útját 300 m-nél, hordszárnyas hajó útját 1000 m-nél kisebb távolságban nem keresztezheti és azt 30 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.

2. Fürdőző személyt sem a vontató motorosnak, sem pedig a vízisízőnek 20 m-nél kisebb távolságra megközelíteni nem szabad; fürdőző személy mellett vontató motoros és vízisíző nem haladhat el úgy, hogy a fürdőzőt közrefogják.

3. Tilos a vontatókötelet a vízisíző nélkül üresen vonszolni.

15. fejezet

Különleges előírások

15.01 cikk - Őrszolgálat és ügyeleti szolgálat a hajókon

1. Hajóúton kívül veszteglő hajón őrszolgálatot kell tartani, ha

a) a hajón utasok, vagy más személyek tartózkodnak,

b) a hajó a Szabályzat 5. számú mellékletében meghatározott robbanó- vagy radioaktív anyagot szállít,

c) a helyi körülmények megkívánják (jégzajlás, árvíz, lékesedés, tűzveszély stb.).

2. Hajóúton kívül veszteglő géphajón és úszómunkagépen ügyeleti szolgálatot kell tartani.

3. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglő hajók őrzését összevontan is meg lehet szervezni.

4. Medencés kikötőben a hajók a kikötőőrség felügyelete alá is helyezhetők.

5. Azokat a veszteglő hajókat, amelyeken őrszolgálatot vagy ügyeleti szolgálatot tartani nem kell, olyan személy felügyeletére kell bízni, aki a 7.01 cikk 3. pontjában foglalt rendelkezés megtartását ellenőrizni tudja, gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről és a Szabályzatban előírt jelzések kihelyezéséről.

15.02 cikk - A személyszállítás szabályai

1. A hajó vezetője az utasok be- és kiszállását csak utasforgalomra megnyitott kikötőhelyen engedélyezheti.

2. A be- és kiszállás tilos mindaddig, amíg a hajó vezetője vagy megbízottja erre engedélyt nem ad.

3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát veszélyezteti vagy olyan személyeket, akikről feltételezhető, hogy az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztetik, az utazásból kizárhatja.

4. Személyszállítást végző hajóval mellévett alakzatban közlekedni, vontatni, vontatmányban haladni és tolni csak a hajózási hatóság engedélyével szabad.

5. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről.

6. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.

7. A csónakok kivételével a hajók megengedett legnagyobb utasbefogadó képességének kitöltése szempontjából:

a) két tíz éven aluli gyermek egy személynek számít (ezt a számítási módot a Balatonon a megengedett utaslétszám 10%-ára, más belvízen a megengedett utaslétszám 25%-ára lehet alkalmazni);

b) a négy éven aluli gyermeket - ha nem foglal el külön ülőhelyet - az utaslétszámba nem kell beszámítani.

8. Kishajókra a 7. pontban foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatók, ha minden személy (felnőtt és gyermek) ülőhelyen helyezhető el.

15.03 cikk - Riadóterv

Ha a hajószemélyzet létszáma ötnél több, a hajó vezetője köteles szolgálati utasításban (riadótervben) a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízbőlmentés esetére szabályozni. A riadótervet a személyzettel ismertetni kell.

15.04 cikk - Hajóútban levő akadályok

1. A hajózási hatóság a hajóútban zátonyra futott vagy elsüllyedt hajó eltávolítására (a hajóút felszabadítására) határidőt szabhat. Ha a hajó tulajdonosa a hajóút felszabadítására irányuló kötelezettségének e határidőre nem tesz eleget, a hajózási hatóság a hajóút felszabadítását a hajó tulajdonosának terhére elvégeztetheti.

2. Hajóútban a hajózást veszélyeztető tárgyat elhelyezni, karót leverni, kishajót, csónakot lehorgonyozni tilos. Hajóúton kívüli vízterületen csónak rögzítésére karók leverhetők, az ilyen karókat azonban a helyszínről távozás előtt el kell távolítani.

3. Hajóúton kívül víziközlekedésre alkalmas vízterületen cölöpállás (horgászállás, horgászpad stb.) létesíthető az illetékes vízügyi hatóság engedélyével

a) a Balatonon

- a déli parttól legfeljebb 200 m távolságban, 1,5 m-t meg nem haladó vízmélységben,

- az északi parton, a náddal övezett partok mellett a nádszegélytől legfeljebb 1 m-re; a hajózási hatóság hozzájárulásával a nádszegélytől legfeljebb 8 m-re,

b) az 1,5 m-t meghaladó vízmélységű egyéb tavaknak, mellékágaknak (holtágaknak) kishajók, csónakok által használt vízterületén.

4. A 3. pontban nem említett vízterületeken cölöpállás létesítésére az engedélyt a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve adja ki.

5. A cölöpállásra fel kell festeni a tulajdonos nevét és lakcímét.

6. Az engedélyező hatóság elrendelheti a cölöpállás jegesedés előtti partra emelését.

15.05 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajókra vonatkozó rendelkezések

1. Veszélyes anyagot szállító hajóval híd alatt, a hídtól, más hajótól, a parton levő vasúttól vagy épülettől számított 100 méter távolságban megállni tilos.

2. Veszélyes anyagok átrakását csak a hajózási hatóság által megállapított feltételek megtartásával szabad végrehajtani.

3. Robbanóanyag, valamint a Szabályzat 4. számú melléklete szerint I. (K-1) fokozatba sorolt gyúlékony folyadék ki- és berakása esetében, továbbá ha az I. (K-1) és a II. (K-2) fokozatba sorolt gyúlékony folyadék kirakása után a tartályokat még nem gáztalanították, a hajón el kell helyezni a 3. számú mellékletben meghatározott IV. 5. jelű (melléállást tiltó) táblát.

4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig a hajó és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni; gumitömlők csak fémspirállal ellátva használhatók.

5. A gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón a 8.02 cikk 1. pontjában foglaltakon kívül tilos:

- szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, szerszám, ruházat használata,

- szikraképződéssel járó munka végzése,

- lámpák raktár- és légzőnyílások fölé helyezése,

- menet közben és zárt rendszerű rakodás alatt a tágulási aknák fedeleinek szellőzés céljából történő felnyitása.

6. Gyúlékony folyadék be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.

15.06 cikk - Könnyű fajsúlyú, terjedelmes áru szállítása

Könnyű fajsúlyú, terjedelmes áru szállítása esetében az 1.07 cikk 2. pontjában foglalt rendelkezések megtartását - a stabilitásra vonatkozó rendelkezés kivételével - mellőzni lehet az alábbi feltételek mellett:

a) ha a hajó kormányberendezésének használata szükséges, a rakomány tetejére kisegítő személyzetet kell állítani, aki a kormányzásra vonatkozó utasításokat a kormány kezelőjének továbbítja,

b) a rakomány tetején, annak teljes hosszában járót kell építeni; a rakományra való fel- és lejárás céljára elöl és hátul lépcsőt kell elhelyezni,

c) tűzveszélyes rakomány esetében (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és jól látható helyen dohányzást tiltó táblát kell elhelyezni.

A rakományt ilyen esetben úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhetősége és a mentőszivattyú-csővezeték nyílásának megközelítése biztosítható legyen, továbbá a hajó kötélbakjainál, valamint a horgonymanőverhez szükséges hely szabadon maradjon.

15.07 cikk - Hajóutat érintő munkák, vízirendezvények

1. A hajóúton vagy annak közelében munka végzéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a 11. számú melléklet tartalmazza.

2. Vízirendezvény (bemutató, verseny stb.) tartásához a rendőrhatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét a 12. számú melléklet tartalmazza.

3. Ha a 2. pontban említett rendezvény hajóutat érint, a rendőrhatóság az engedélyt a hajózási hatósággal egyetértésben adja ki. Ha a rendezvény határvizet érint, az engedély kiadásához a Határőrség hozzájárulása is szükséges.

15.08 cikk - Szeszes ital fogyasztásának tilalma

1. Vízijármű, úszó-munkagép vezetőjének közvetlenül vezetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt vagy más hasonlóan ható szert fogyasztani vagy azok valamelyikének befolyása alatt levő állapotban vízijárművet, úszómunkagépet vezetni, illetőleg a vízijármű vezetését ilyen személynek átengedni tilos.

2. Ha a biztonságos hajóvezetés csak több személy (hajóvezető, kormányos, gépész, uszály-, komp- matróz) közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik egyidejűleg szolgálatot teljesítenek.

15.09 cikk - Közlekedés határvízen

1. Határvíz: a folyó, a tó és a csatorna mindazon szakasza, amelyen a határvonal halad, illetőleg amelyet a határvonal metsz.

2. A kishajók, csónakok és tutajok határvízen - a 4. pontban foglalt kivétellel - csak határvízi közlekedési engedéllyel közlekedhetnek; az ilyen vízijárművön csak azok tartózkodhatnak, akiknek a neve az engedélyben szerepel.

3. Az engedély kiadása a Határőrség területileg illetékes őrs vagy kerületi parancsnokságának, budapesti lakosok esetében pedig a Belügyminisztérium Határőrség Országos Parancsnokságának hatáskörébe tartozik. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárás rendjét, valamint a határvízen való közlekedés szabályait a 13. számú melléklet tartalmazza.

4. Engedély nélkül közlekedhetnek a határvízen:

a) a határőrség, a rendőrség és a néphadsereg tagjai szolgálati rendeltetésű vízijárműveikkel,

b) a nemzetközi forgalomban ki- vagy belépő vízijárművek személyzete és utasai,

c) hajók tartozékát képező szolgálati rendeltetéssel közlekedő kishajók, csónakok és az azokon szolgálatuk ellátása céljából tartózkodó személyek.

5. A Belügyminisztérium - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal egyetértésben - egyes határvizeken a kishajók közlekedését e cikkben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja.

15.10 cikk - Tutajok közlekedése

1. Tutaj - a Duna kivételével - bármely magyarországi folyóvízen közlekedhet.

2. A tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét és címét. A táblát úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen.

3. Az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani.

16. fejezet

Átkelőjáratok üzemeltetése

16.01 cikk - Átkelőjáratban közlekedő géphajók és csónakok

1. A rendszeresen átkelőjáratban közlekedő géphajón éjszaka el kell helyezni a 3.16 cikk 2. pontjában meghatározott fényeket.

2. A 6.23 cikk 1. pontjában foglalt rendelkezést az átkelőjáratban közlekedő géphajóra és csónakra is alkalmazni kell.

16.02 cikk - Köteles-kompok jelzései és közlekedése

1. Köteles-kompok átkelőhelyének géphajókról ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajókról és tutajokról pedig hangos kiáltással kell a komp személyzetét a kötél leeresztésére figyelmeztetni. A figyelmeztető jelzésre a révésznek a kötelet azonnal le kell eresztenie. Ha a komp úton van, a hajó útjából mielőbb ki kell térnie.

2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között tilos a kompkötelet állandóan kifeszítve tartani.

3. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között a komp vezetője köteles egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényű lámpát leengedni a kompkötél kifeszítésének megkezdésétől annak teljes leeresztéséig.

4. Nappal a kompkötél kifeszítését - hajó közeledése esetében - zászló lengetésével kell jelezni.

5. A kompkötél leeresztett állapotát

- nappal zászlónak,

- éjjel szokásos fehér fényű lámpának

a kompon történő kitűzésével kell jelezni.

6. Ha feltételezhető, hogy a víziközlekedés résztvevői a kompkötél kifeszítését, illetőleg a komp közeledését jelző fényjelzést (3. pont) biztonságosan nem észlelhették, a komp vezetője kürttel vagy szócsővel köteles ismételt erős figyelmeztető hangjelzést is adni.

16.03 cikk - Utasok és közúti járművek szállítása

1. A közúti jármű utasa - a 2. pontban említett kivétellel - köteles a kompra történő behaladás előtt a járműből kiszállni; a közúti jármű utasa a közúti járműbe csak a kompról való kihaladás után szállhat be.

2. Az átkelés ideje alatt a közúti járművön tartózkodhat:

a) a beteg, a kísérő orvos, az ápoló vagy más kísérő, ha azt a kísérő orvos szükségesnek tartja vagy a kíséret szükségességét a kísérő orvosi bizonyítvánnyal igazolja;

b) fegyveres őr kíséretével szállított fogvatartott.

Az átkelés ideje alatt a mentőgépkocsi vezetőjének, illetőleg a fogolykísérő fegyveres őrnek a gépkocsi mellett kell tartózkodnia.

3. A közúti gépjármű vezetője a gépjármű kompon való elhelyezése után köteles a gépjármű motorját leállítani és a járműből kiszállni. Önjáró kompon a járművek vezetői a járművön tartózkodhatnak, a gépjármű ajtaját azonban a komp átkelése alatt nyitva kell tartaniok.

4. A fogatolt jármű hajtójának, illetőleg a hajtóinak az átkelés ideje alatt az állatok előtt kell tartózkodnia; a komp kikötése után a kompvezető által meghatározott sorrendben vezethetik ki járműveiket a kompról.

5. A szállított járművek kiékeléséről a komp vezetője köteles gondoskodni.

6. Az utasok csak a járművek és az állatok behajtása után szállhatnak a kompra. A kompról a járművekkel és állatokkal csak az utasok kiszállása után szabad kihajtani.

7. A komp vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a kompra engedélyezett tengelynyomást meghaladó tengelynyomású közúti jármű ne hajthasson fel a kompra, a személyek, járművek, állatok és áru elosztása a kompon egyenletes legyen és ne akadályozza az utasok be- és kiszállását. A közúti jármű vezetője a tengelynyomásra vonatkozó adatokat a komp vezetőjével - annak kívánságára - közölni köteles.

17. fejezet

Egyes vízterületeken a víziközlekedés korlátozása

17.01 cikk - Kishajók és csónakok közlekedése a Balatonon

1. A Balatonon belső égésű motorral hajtott kisgéphajót és csónakot (továbbiakban együtt: motorcsónak) üzemeltetni nem szabad.

2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a közforgalmú, a termelési célú és a szolgálati célú motorcsónakokra (ideértve a sportversenyekre és rendezvényekre mentés céljából kirendelt motorcsónakokat is), továbbá a belvízi nagyhajók tartozékát képező motorcsónakokra és a segédmotorral felszerelt vitorlás kishajókra, ha a segédmotor tartozékként a hajólevélben fel van tüntetve.

3. Az 1. pontban foglalt tilalom alól a közlekedés- és postaügyi miniszter kivételesen indokolt esetben - ideiglenes jelleggel - felmentést adhat.

4. A szolgálati célú motorcsónakok csak rendkívüli indokolt esetben közlekedhetnek a Balatonnak

- a Zala torkolat és attól keletre, illetőleg északra terjedő 2 500-2 500 méter hosszú,

- a Bózsai öböl Balatonudvaritól Csúcshegyig terjedő, valamint az Aszófői sarok Berzsenyi kúttól Tihanygödrösig terjedő,

- a Szigliget hajóállomástól Badacsonylábdihegyig terjedő,

- a Szigligeti öböl Balatongyörök Római forrástól Szigliget strandig terjedő

partszakasza által határolt, nádszegéllyel övezett vízterületén. Ezeken a vízterületeken más motorcsónakkal közlekedni nem szabad.

5. A vitorláskishajó segédmotorját csak kényszerhelyzetben és a kikötőből való kihajózás vagy oda való behajózás esetén szabad üzemeltetni.

6. A hajózási hatóság - a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által üzemeltetett motorcsónakokat kivéve - üzemeltetési engedéllyel és megkülönböztető betűjellel látja el azokat a motorcsónakokat, amelyek a Balatonon üzemeltethetők.

7. Motorcsónakkal a kikötőhelyet a partvonalra merőleges, illetőleg - ha ez a helyi adottságok következtében nem lehetséges - a legrövidebb egyéb irányban és csökkentett sebességgel szabad elhagyni vagy megközelíteni.

8. A Balatonon vízisárkány vontatása tilos.

9. Csónakok - az engedélyezett vízirendezvények esetét kivéve - a parttól számított 1 km széles vízterületen közlekedhetnek; e rendelkezés megtartása alól a hajózási hatóság felmentést adhat.

17.02 cikk - Viharjelzés a Balatonon és a Velencei-tavon

1. A Balaton területén május hó 1. és szeptember hó 30. napja közötti időben a viharjelző szolgálat

a) a vihar közeledését sárga színű rakéta fellövésével és a kikötők mólóján elhelyezett árbocrúdon félárbocra felhúzott vörös színű gömbbel,

b) a vihar rövid időn belüli bekövetkezését vörös színű rakéta fellövésével és az a) pontban említett árboc csúcsára felhúzott vörös színű gömbbel jelzi.

2. A Velencei-tavon május hó 1. és szeptember hó 30. napja közötti időben a viharjelző szolgálat

a) a vihar közeledését sárga színű,

b) a vihar rövid időn belüli bekövetkezését vörös színű

rakéta fellövésével jelzi.

3. Az 1. és 2. pont a) alpontjaiban meghatározott jelzés után csónakok csak a parttól számított 500 méter távolságon belül közlekedhetnek; az 1. és 2. pont b) alpontjaiban meghatározott jelzés után - a 4. pontban említett kivétellel - a csónakokkal és a "B" osztályú vitorlás kishajókkal ki kell kötni.

4. A szervezett edzések és versenyek sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - a Magyar Vitorlás Szövetség által szabályozott biztonsági és egyéb feltételek mellett - mentesek a 3. pontban foglalt korlátozás alól.

17.03 cikk - Kisgéphajók és motorcsónakok közlekedésének korlátozása a Velencei-tavon

1. A Velencei-tavon belső égésű motorral hajtott kisgéphajót és csónakot (továbbiakban együtt: motorcsónak) üzemeltetni nem szabad.

2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a közforgalmú, a termelési célú és a szolgálati célú motorcsónakokra (ideértve a sportversenyekre és rendezvényekre mentés céljából kirendelt motorcsónakokat is), továbbá a belvízi nagyhajók tartozékát képező motorcsónakokra és a segédmotorral felszerelt vitorlás kishajókra, ha a segédmotor tartozékként a hajólevélben fel van tüntetve.

3. A vitorlás kishajó segédmotorját csak kényszerhelyzetben és a kikötőből való kihajózás vagy oda való behajózás esetén szabad üzemeltetni.

4. A Velencei-tavon vízisárkány vontatása tilos.

5. A hajózási hatóság - a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által üzemeltetett motorcsónakokat kivéve - üzemeltetési engedéllyel látja el azokat a motorcsónakokat, amelyek a Velencei-tavon üzemeltethetők.

17.04 cikk - Közlekedési korlátozások a Ráckevei (Soroksári) Dunában és a Keleti Főcsatornában

1. A Ráckevei (Soroksári) Dunában belső égésű motorral hajtott kisgéphajóval (250 cm3 hengerűrtartalomnál nagyobb) közlekedni tilos.

2. Tilos a Ráckevei (Soroksári) Dunában motorcsónakkal közlekedni 14 és 16 óra, valamint 21 és 6 óra között.

3. Az 1. és 2. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a közforgalmú, a termelési célú és a szolgálati célú kisgéphajókra és motorcsónakokra (ideértve a sportversenyekre és rendezvényekre mentés céljából kirendelt kishajókat és motorcsónakokat is), továbbá a belvízi nagyhajók tartozékát képező motorcsónakokra.

4. Az 1. és 2. pontban meghatározott tilalom alá nem eső kishajók és motorcsónakok - a rendőrhatóság szolgálati célú vízijárművei, valamint a mentést végző vízijárművek kivételével - csak a kijelölt hajóúton és legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhetnek, a kikötőhelyeket legfeljebb 5 km/óra sebességgel és a partra merőleges irányban hagyhatják el, illetőleg közelíthetik meg.

5. A Keleti Főcsatornában a hajók - a szolgálati célú vízijárművek kivételével - legfeljebb 13 km/óra sebességgel közlekedhetnek.

17.05 cikk - Karavánokra vonatkozó korlátozások

A Duna és a Tisza magyarországi szakaszán a vontatott és a tolt karavánok megengedett legnagyobb méreteire és összetételére vonatkozó előírásokat a 14. számú melléklet tartalmazza.

1. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A HAJÓK LAJSTROMOZÁSI HELYE SZERINTI ORSZÁGOK BETŰJELEI

Osztrák Köztársaság - A

Bolgár Népköztársaság - BG

Magyar Népköztársaság - HU

Román Szocialista Köztársaság - R

Csehszlovák Szocialista Köztársaság - CS

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége - SU

Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság - YU

Németországi Szövetségi Köztársaság - D

2. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A BELVÍZI HAJÓK MERÜLÉSI JELEI ÉS MERÜLÉSI MÉRCÉI

1. Fogalommeghatározások:

a) a legnagyobb merülés síkja az a hatóság által megállapított sík, amelynek eléréséig a hajó terhelhető;

b) a szabadoldal magasság a legnagyobb merülési sík és a fedélzeti párkány legmélyebb pontja közötti távolság; ha fedélzeti párkány nincs, a szabadoldal magasságot a fix hajóburkolat felső szélének legalacsonyabb pontjától kell számítani.

2. A szabadoldal magasságnak és a legnagyobb merülés síkjának megállapítása:

a) a hajó szabadoldal magasságát és legnagyobb merülési síkját - a hajózási zóna és a hajótípus függvényében - a hajózási hatóság állapítja meg;

b) a hajózható víziutak a legnagyobb hullám magasság függvényében a következő zónákra tagozódnak:

1. zóna: 2 méter hullám magasságig,

2. zóna: 1,2 méter hullám magasságig,

3. zóna: 0,6 méter hullám magasságig;

c) a legnagyobb merülés síkját a hajózási hatóság - a hajótulajdonos kérelmére és a szükséges biztonsági feltételek meghatározásával - az a) pontban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

3. A legnagyobb merülés síkjának a jelzésére az 1. és 2. számú ábrák szolgálnak. Az ábra szerinti merülési jelet - a kishajók kivételével - minden hajóra fel kell festeni.

4. Merülési mércék:

a) minden hajón, amelynek a merülése az egy métert elérheti, hátul, mindkét oldalon merülési mércét kell elhelyezni. A hajón elhelyezhetők pótmércék is;

b) a merülési mércéket az üres merülés síkjától a legnagyobb merülés síkjáig legalább deciméteres beosztással kell ellátni; a beosztást jelző sávokat váltakozva, két különböző színnel kell jelölni; a mérce "0" pontjának egyeznie kell a hajótestnek a mérce helyénél levő alsó szintjével, illetőleg gerinces hajó esetében a hajógerinc alsó vonalával; a méretadatok helyességét a hajózási hatóság hitelesíti.

1. számú ábra

2. számú ábra

3. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A HAJÓK LÁTHATÓ JELZÉSEI

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A vázlatok a Szabályzat 3. Fejezetének cikkeiben meghatározott jelzésekre vonatkoznak.

4. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

GYÚLÉKONY ANYAGOK

1. Folyékony üzemanyagok közül gyúlékonyak a szénhidrogének és azok, amelyeknek gyulladási hőfoka 760 mm-es higany barométer állásnál 100° C, vagy annál alacsonyabb.

Nem tekinthető gyúlékony anyagnak:

a) folyékony üzemanyagnak vízzel való bármilyen arányú keveréke,

b) folyékony üzemanyagnak 200 litert meg nem haladó mennyisége, ha azt darabáruként szállítják,

c) a hajó fő- és segédmotorjainak üzemanyaga, ha azt külön, erre célra szolgáló tartályban tárolják.

2. Gyúlékony folyadék a kénéter, a kollodium, a szénkéneg és a vörösen füstölő salétromsav, ha mennyisége szénkénegből a 2 kg-ot, a többi folyadékból a 10 kg-ot meghaladja.

3. A gyúlékony folyadékok lobbanás-ponttól függően meghatározott fokozatai:

I. (K-1) fokozat: azok a folyadékok, amelyeknek lobbanáspontja 21 C° alatt van.

E folyadékok gőzeinek nyomása 50 C° hőmérsékletnél legfeljebb 1,1 kp/cm2 lehet;

II. (K-2) fokozat: azok a folyadékok, amelyeknek lobbanáspontja 21 C° és 55 C° között van;

III. (K-3) fokozat: azok a folyadékok, amelyeknek lobbanáspontja 55 C° és 100 C° között van.

5. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

ROBBANÓANYAGOK

A Szabályzat alkalmazása szempontjából robbanóanyagok:

a) a robbanóanyagok és tárgyak, ha azok összsúlya meghaladja az 5 kg-ot,

b) robbanóanyaggal töltött tárgyak, ha azok összsúlya meghaladja a 15 kg-ot (a töltény gyújtófejek, kézi lőfegyverek töltényei csak akkor minősülnek robbanóanyagnak, ha az összsúlyuk a 100 kg-ot meghaladja),

c) a gyújtókészülékek - a biztonsági gyújtó kivételével -, továbbá a tűzijátékszerek, ha összsúlyuk a 15 kg-ot meghaladja, (a lassan égő gyújtózsinór csak akkor minősül robbanóanyagnak, ha összsúlya a 100 kg-ot meghaladja),

d) az a)-c) pontban említett anyagok vegyesen,

ahol p1, p2... pn az egyes áruk bruttó súlya és P1, P2... Pn az a)-c) pontokban megengedett legnagyobb súlyok,

e) a folyékony vagy nyomás alatt oldott ammóniák, ha tankhajóban szállítják.

6. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A HAJÓK HANGJELEI

7. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A HAJÓÚTON A HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEK

1. Az I. Rész főjelzései kiegészíthetők a II. Részben ábrázolt segédjelzésekkel.

2. A táblákat a jobb láthatóság érdekében keskeny fehér szegéllyel ajánlatos ellátni.

I. Rész

FŐJELZÉSEK

II. Rész

KISEGÍTŐ JELZÉSEK

8. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A HAJÓUTAT ÉS A HAJÓZÁSI AKADÁLYOKAT JELZŐ ÚSZÓ ÉS PARTI JELEK

9. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

CSÓNAKOKRA és 7 m-es VAGY ANNÁL KISEBB HOSSZÚSÁGÚ KISGÉPHAJÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Általános előírások

a) A csónakokat felúszó anyagból vagy olyan légszekrénnyel kell építeni, melynek felhajtóereje (kp):

F = Q+7,5 n

ahol Q = üres, felszerelt csónak súlya (kp),

n = a csónakba felvehető személyek száma.

E pontban foglaltak nem vonatkoznak a mentő-csónakokra.

b) Ha a versenycsónakot nem versenyzés céljára veszik igénybe, a biztonsági távolság és a felszerelés szempontjából az egyéb csónakokra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni.

c) Csónakban az úszni nem tudó, illetőleg munkát végző személyek részére személyenként egy-egy darab mentőmellényt kell elhelyezni.

2. Csónakok, kisgéphajók biztonsági távolsága méterben

a) Evezős csónakok:

A biztonsági távolság: a kishajó, vagy a csónak vízzáró oldala, illetőleg fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legrövidebb távolság.

A közforgalmú, a termelési és a szolgálati célú kishajók és csónakok tekintetében a táblázatban meghatározott, megengedett legkisebb biztonsági távolság arra az esetre irányadó, ha e méretek meghaladják a kishajó, illetőleg csónak teljes oldalmagasságának 0,4 részét; ellenkező esetben a megengedett legkisebb biztonsági távolság a kishajó, illetőleg csónak teljes oldalmagasságának 0,4 része.

b) Vitorláscsónakok, motorcsónakok és 7 méter vagy annál rövidebb kisgéphajók

c) Ha a sport- és kedvtelési célú csónak használata esetében a megengedett legkisebb biztonsági távolság nem biztosítható, a csónakban tartózkodó személyek részére mentőeszközt kell a csónakban elhelyezni.

10. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

CSÓNAKOK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSE

A versenycsónak felszerelését a versenyszabályok szerint kell biztosítani. Rendszeres mentési tevékenység céljára mentőcsónakként csak négyszemélyes vagy annál nagyobb csónak használható.

A közforgalmú, a termelési és a szolgálati célú csónakok felszerelését a hajózási hatóság eltérően is megállapíthatja.

11. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

HAJÓUTAT ÉRINTŐ MUNKÁK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A Szabályzat 15.07 cikk 1. pontjában említett engedély iránti kérelmet a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a hajózási hatósághoz.

1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a munkát végző vállalat nevét és címét,

- a munka meghatározását (kotrás, mederfúrás, kábel vagy csőfektetés, roncskiemelés, hídépítés, kutatás stb.),

- a munkálatok pontos helyét (folyamkilométer), valamint az érintett vízterület vázlatrajzát, műtárgy építése esetében az érintett mederrész keresztszelvényét,

- a munkával kapcsolatban megszerzett hatósági engedélyek (vízjogi, bányaműszaki főfelügyelőségi stb.) másolatát.

- a munkálatokban résztvevő vízijárművek, úszómunkagépek, úszóművek megjelölését,

- a munkavégzés technológiáját, a munkák ütemezését - napi, illetőleg órabontásban - és annak megjelölését, hogy munkaszünet alatt milyen mértékben szabadítható fel a hajóút,

- az igényelt hajóforgalom korlátozást vagy hajózási zárlat terjedelmét,

- a munkálatok alatt a hajózás részére rendelkezésre álló hajóút űrszelvény méreteit (szélesség, magasság),

- ha a munkálatok azt szükségessé teszik, a vízi mentőszolgálatra vonatkozó adatokat.

2. A munkát végző vállalatnak a "Hajósoknak szóló hirdetmény"-ben foglaltaktól történő esetleges eltérést (a munka szünetelése, elhúzódása ütemezésének megváltozása, jelzőeszköz-változása, hajóútméret változása stb.) a hajózási hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

3. A hajóutat érintő munkáról a hajózási hatóság "Hajósoknak szóló hirdetmény"-t ad ki, és az - ha eltérő rendelkezést nem tartalmaz -a tárgyév december hó 31. napjáig érvényes.

12. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

VÍZIRENDEZVÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A 15.07 cikk 2. pontjában említett engedély kiadása iránti kérelmet a rendezvény megtartása előtt legalább 30 nappal kell az engedélyező hatósághoz benyújtani. A rendőrhatóság az engedély kiadása tárgyában 15 napon belül dönt.

2. A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét és lakcímét,

- a rendezvény megtartásának helyét és időpontját, valamint annak jellegét (motoros, vitorlás, evezős, úszó- vagy lampionos vízisí bemutató stb.),

- a rendezéssel megbízott személy nevét, személyi igazolványának számát, foglalkozását, lakcímét és telefonszámát,

- a rendezvényen részt vevő személyek és vízijárművek hozzávetőleges számát, a vízijárművek típusát.

3. A kérelemhez csatolni kell:

a) egy méretarányos helyszínrajzot a vízterületről, amelyen rendezvény megtartását tervezik,

b) vízi sportversenyekhez a felsőbb sportszerv által kiadott versenykiírás vagy versenyjóváhagyás egy példányát,

c) a hajózási hatóság hozzájárulását, ha a verseny hajóutat érint és ha a rendezvény határvizet érint, a Határőrség illetékes szervének hozzájárulását.

4. Ha a rendezvény helyén jelzéseket (jelzőtábla, bója stb.) kell elhelyezni, azok elhelyezése és eltávolítása a kérelmező feladata.

5. A kérelmező a rendezvényhez megfelelő számú rendező- és mentőmotoros kirendeléséről köteles gondoskodni.

6. A kérelmező a hajóutat érintő rendezvény rendőrhatósági engedélyét a hajózási hatóságnak - a rendezvény megtartását megelőzően legalább 15 nappal - bemutatni köteles. Az ilyen rendezvényről a hajózási hatóság "Hajósoknak szóló hirdetmény"-t ad ki.

13. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

KISHAJÓK, CSÓNAKOK, TUTAJOK HATÁRVÍZI KÖZLEKEDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A 15.09 cikk 3. pontjában említett engedély kiadása iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Határőrség illetékes szervéhez.

2. A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező (használó) nevét, lakcímét, személyi adatait, (születési hely és idő, anyja neve, személyi igazolványának száma),

- a vízijármű tulajdonosának nevét és lakcímét,

- a vízijármű típusát, tárolási helyét és -nyilvántartásbavételre kötelezett vízijármű esetében - annak nyilvántartási számát,

- a kérelem indokolását és annak megjelölését, hogy az engedélyt a határvíz mely szakaszára (területére), milyen időpontra és időtartamra kérik.

Ha a vízijárművel több személy kíván a határvízen közlekedni, a kérelemben valamennyi személy adatait fel kell sorolni.

3. A Határőrség az engedély kiadása kérdésében 15 napon belül határozattal dönt.

4. Éjszakai közlekedésre jogosító engedély csak közforgalmú vagy termelési célú vízijárműre adható.

5. A határvízen engedély alapján rendszeresen közlekedő vízijármű mindkét oldalát az orrtól, illetőleg a fartól számított 50 cm hosszúságban és 15 cm szélességben fehérre kell festeni. A nyilvántartásbavételre kötelezett vízijárművön a vízijármű nyilvántartási számát - a nyilvántartásbavételre nem kötelezett vízijárművön a határvízen való közlekedésre jogosító engedély számát - a vízijármű orrészén, mindkét oldalon, fekete színnel kell a fehér alapon feltüntetni. A nyilvántartási-, illetőleg engedély szám mellett a vízijármű mindkét oldalán 15X15 cm méretű piros, fehér, zöld színű, egyenlő szélességű sávokra osztott négyzetet kell felfesteni.

6. A határvízen eseti engedély alapján közlekedő - nyilvántartásbavételre nem kötelezett - vízijármű mindkét oldalának orr-részén az engedély számát fel kell tüntetni a vízijármű alapszínétől elütő színnel, legalább 10 cm nagyságú számokkal.

7. A határvízen közlekedő vízijármű telephelyét (kikötőhelyét) az illetékes helyi tanács szakigazgatási szerve, a Határőrség illetékes szervével egyetértésben jelöli ki; az ilyen telephelyek a Határőrség felügyelete alatt állnak.

8. A kijelölt telephelyen a vízijárművet partra vontatva vagy kikötve és lezárva kell tartani. Az evezős csónakot - a komáromi kikötőben álló hajók szolgálati csónakjainak kivételével -meghajtóeszköz nélkül kell kikötni. Ezt a rendelkezést a nagyhajók, az úszómunkagépek és az úszóművek tartozékát képező csónakokra csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azokat a parttal való összeköttetés céljából használják és őrizetlenül a parthoz kötik ki.

9. A határvizeken közlekedő vízijárművek

- a Duna magyar-csehszlovák szakaszán a hajóút széléig,

- a Tisza magyar-csehszlovák és magyar-szovjet szakaszán a folyó középvonaláig

távolodhatnak el a magyar parttól, kivéve a halászok vízijárműveit, amelyek az államhatárig közlekedhetnek.

10. Határvízen faúsztatás csak akkor engedélyezhető, ha ehhez a Határőrség területileg illetékes szerve hozzájárult.

14. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

KARAVÁNOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

1. Hajókaravánok megengedett legnagyobb mérete a Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán a bratislavai vízmércén mért vízállás figyelembevételével.

A) Vontatott hajókaraván mérete

a) Völgymenetben:

A vontató géphajó mellékötve egy hajót, vontatva pedig - egy sorban, egymás mellé kötve -legfeljebb négy hajót továbbíthat. A vontatott karaván szélessége + 350 cm-es vagy annál magasabb vízállásnál legfeljebb 46 m lehet; + 350 cm-es vízállás alatt nem haladhatja meg a 35 m-t. Ha a karaván mindkét szélén levő hajók üresek és a vízállás + 300 cm-nél nem alacsonyabb, a karaván szélessége 46 m lehet.

b) Hegymenetben:

- ha a vízállás + 300 cm vagy annál magasabb, a vontatóhajó mellé kötve egy hajót, vontatva - egy oszlopban, egymás után csatolva -legfeljebb öt hajót vagy - két sorban, egymás mellé kötve - két-két hajót vontathat. Üres hajókból álló karaván esetében - kettesével egymás mellé kötve - három sorban hat hajó vontatható. Az egymás mellé kötött hajók közül csak az egyik lehet kormányberendezés nélküli;

- ha a vízállás + 300 cm-nél alacsonyabb, a vontatóhajó mellé kötve egy hajót, vontatva egy oszlopban - egymás után felcsatolva -négy hajót vagy egy sorban - egymás mellé kötve - két hajót vontathat. Az egymás mellé kötött hajók közül csak az egyik lehet kormányberendezés nélküli.

B) Tolt hajókaraván mérete:

a) Völgymenetben:

- + 350 cm-es vagy annál magasabb vízállásnál a karaván hossza 140 m, szélessége 46 m lehet;

- + 350 cm-nél alacsonyabb vízállásnál a karaván hossza 140 m, szélessége 35 m lehet.

b) Hegymenetben:

- + 350 cm-es vagy annál magasabb vízállásnál a karaván hossza 210 m, szélessége 23 m lehet. Ha a karaván szélessége a 12 m-t nem haladja meg, hossza 220 m lehet;

- ha a vízállás nem éri el a + 350 cm-t és nem alacsonyabb + 250 cm-nél, a karaván hossza 185 m, szélessége 23 m lehet. Ha a karaván szélessége a 12 m-t nem haladja meg, a hossza 195 m lehet;

- +250 cm-nél alacsonyabb vízállásnál a karaván hossza 165 m, szélessége 23 m lehet. Ha a tolt karaván szélessége a 12 m-t nem haladja meg és megfelelő hatású orrsugár kormánya van vagy menetsebessége a folyószakasz bármely részén eléri a 6 km/óra értéket, hossza 195 m lehet.

2. Vontatmányok mérete a Duna Gyönyű-Bok közötti szakaszán (Budapest területének kivételével):

a) völgymenetben a vontatóhajó oldalaihoz legfeljebb egy-egy hajó köthető, a vontatóhajó pedig csak két sor hajót vontathat; a sorok szélessége az 53 m-t nem haladhatja meg;

b) hegymenetben a vontatóhajó legfeljebb öt sor hajót vontathat, a sorok szélessége a 42 m-t nem haladhatja meg.

3. Hajókaravánok mérete és sebessége Budapest területén:

Budapest területén a Margitsziget felső csúcsa (1652 fkm), valamint a déli összekötő híd (1642,5 fkm) közötti szakaszon a hajókaravánok megengedett legnagyobb mérete:

A) Völgymenetben:

a) a vontatóhajó mellékötve egy hajót és vontatva egy sor hajót továbbíthat; a sor szélessége legfeljebb 53 m lehet;

b) tolt karaván hossza (tolóhajóval együtt) 175 m, szélessége 50 m lehet.

B) Hegymenetben:

a) a vontatóhajó vontatmánya három sorból állhat, az első és a második sor szélessége 35 m, a harmadik sor szélessége 23 m lehet; a vontatóhajó vontatókötelének hossza legfeljebb 100 m lehet;

b) tolt karaván hossza (tolóhajóval együtt) 240 m, szélessége pedig 35 m lehet;

c) a vontatott és a tolt karavánnak el kell érnie a 6 km/óra sebességet, kivéve a helyi átállításokat, amelyeknél a legkisebb sebesség 4 km/óra lehet.

4. Vontatmányok mérete a Tiszán:

a) a Szolnok feletti szakaszon völgymenetben a vontatóhajó mellékötve egy hajót, vontatva csak egy sort továbbíthat; a sor szélessége nem haladhatja meg a 26 métert;

b) a Szolnok feletti szakaszon hegymenetben a vontatóhajó három sor hajót továbbíthat; egy sorban a hajók száma három lehet;

c) a Szolnok alatti szakaszon völgymenetben a vontatóhajó mellékötve egy hajót továbbíthat. A vontatóhajó a szolnoki + 200 cm-es, illetőleg a csongrádi + 150 cm-es vízállás alatt egy sor, a szolnoki + 200 cm-es, illetőleg a csongrádi + 150 cm-es vízállás felett két sor hajót továbbíthat; a sorok szélessége 36 m lehet;

d) a Szolnok alatti szakaszon hegymenetben a vontatóhajó négy sor hajót vontathat, egy-egy sorban a hajók száma négy lehet.

15. számú melléklet a Hajózási Szabályzathoz

A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI

1. A hajón a lobogók elhelyezhetők:

a) a hajó farrészén levő lobogórúdon (főhely),

b) a hajó orr-részén levő lobogórúdon (vezérpálca),

c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).

2. A hajón alkalmazható lobogók, a lobogók felvonásának sorrendje:

a) nemzeti lobogó,

b) idegen állam nemzeti lobogója,

c) Duna Bizottság lobogója,

d) hatósági lobogók,

e) jelzőlobogók,

f) vállalati, egyesületi lobogók,

g) lobogódísz.

A lobogók levonása fordított sorrendben történik.

3. A lobogók elhelyezési rendje:

a) a nemzeti lobogót a hajó főhelyére, a hajó farrészén levő lobogórúdra (vontatóhajókon a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos. Ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelző árbocra is felvonható.

b) a vezérpálcára annak az államnak nemzeti lobogóját kell felvonni, amelynek vízterületén a hajó közlekedik; közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) a vezérpálcán nem kell lobogót viselni, csak akkor, amikor a hajó más állam kikötőjébe érkezik. Idegen állam lobogóját kell felvonni a jelzőárbocra, ha a hajón idegen állam államfője vagy kormányfője utazik;

c) a Duna Bizottság lobogóját kell felvonni a jelzőárbocra, ha a hajón a Duna Bizottság tagja vagy Titkárságának igazgatója utazik;

d) a Szabályzat 3.45 cikkében meghatározott hatósági lobogót a vezérpálcán vagy a jelzőárbocon kell elhelyezni;

e) a jelzőlobogókat vagy a jelzőárbocra kell felvonni vagy zászlónyélre erősítve, mint jelzőzászlót kell - a hajónak a Szabályzat által megjelölt pontján - mutatni vagy lengetni;

f) vállalati, egyesületi (sportklub stb.) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni;

g) lobogódíszként a COD jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni nem szabad.

4. Keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra egyidejűleg többféle lobogót vonnak fel, a 2. pontban meghatározott sorrend szerint kell a lobogókat balról kiindulva felvonni. A jelzőeszközöket (henger, jelzőlobogó, gömb) a keresztrúd jobb oldalán kell elhelyezni. Ha két jelzőeszközt kell felvonni, ezeket a keresztrúd két oldalán kell elhelyezni.

5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában pedig a oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.

6. Nemzeti lobogót viselhetnek a nyilvántartási okmánnyal ellátott úszóművek és úszómunkagépek is.

7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg; a tiszteletadás a főhelyen levő nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.

8. Szolgálati rendelkezés alapján gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell húzni.