1979. évi 8. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Belgrádban az 1978. évi március 29. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1979. január 31. napján megtörtént. Az egyezmény 1979. március hó 2. napján lépett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Belgrádban 1978. évi március 29. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. §[1] Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT VÁMKÉRDÉSEKBEN TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
A Magyar Népköztársaság Kormánya és
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya
attól az óhajtól vezetve, hogy a közös államhatáron át lebonyolódó utas- és áruforgalom vámellenőrzése tekintetében a vámigazgatásaik meglevő együttműködését kiszélesítsék és továbbfejlesszék, valamint hatékonyabban együttműködjenek a vámelőírások megsértésének megakadályozásában, az alábbi Egyezmény megkötését határozták el. Ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
dr. Szalai János
pénzügyőr ezredest, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát,
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya
Kemai Tarabar-t,
a szövetségi vámigazgatóság igazgatóját,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából:
1. "vámelőírások" kifejezésen az áruk behozatalára, kivitelére és átvitelére, valamint a vám és más behozatali vagy kiviteli illeték kiszabására és beszedésére vonatkozó jogszabályok összességét kell érteni;
2. "vámigazgatás" kifejezésen magyar részről a vámigazgatás központi szervét, jugoszláv részről a vámigazgatás szövetségi szervét kell érteni;
3. "vámelőírások megsértése" kifejezésen az 1. pontban említett jogszabályokban meghatározott kötelezettségek megsértését vagy az arra irányuló kísérletet kell érteni.
2. cikk
A Szerződő Felek vámigazgatásai együttműködnek:
1. a közös államhatáron át lebonyolódó utas- és áruforgalom vámellenőrzésének megkönnyítésében és meggyorsításában, összehangolva a vámeljárást, a határvámhivatalok hivatalos idejét és illetékességét, szükség szerint operatív terv alapján megtéve a közös intézkedéseket, különösen a határátkelőhelyeken létesített közös szolgálati helyekre vonatkozóan;
2. a vámelőírások megsértésének megelőzésében, felderítésében és megakadályozásában.
3. cikk
A Szerződő Felek vámigazgatásai tájékoztatják egymást azokról az árukról, amelyekről feltételezik vagy utólag megállapítják, hogy behozataluk, kivitelük vagy átvitelük a vámelőírások megsértésével történt.
4. cikk
Az egyik Szerződő Fél vámigazgatása a másik Szerződő Fél vámigazgatásának felkérésére - illetékessége és lehetőségei keretén belül - külön felügyeletet biztosít:
1. olyan személyeknek az államhatáron át történő belépése és kilépése felett, akik azzal gyanúsíthatók, hogy ismételten megsértik a másik Szerződő Fél vámelőírásait;
2. olyan áruk felett, amelyekről feltételezhető, hogy behozataluk a másik Szerződő Fél vámelőírásainak megsértésével történt;
3. olyan vasúti, közúti, vízi és légijárművek, valamint egyéb szállítóeszközök felett, amelyekről feltételezhető, hogy azokat a másik Szerződő Fél vámelőírásainak megsértésére használják.
5. cikk
Az egyik Szerződő Fél vámigazgatása - késedelem nélkül - megküld a másik Szerződő Fél vámigazgatásának minden rendelkezésre álló értesülést:
1. olyan megkezdett, vagy tervezett cselekményekről, amelyek a másik Fél vámelőírásait sértik vagy veszélyeztetik;
2. a vámelőírások megsértésére szolgáló új eszközökről és módszerekről;
3. olyan árukról, amelyek a vámelőírás megsértésének tárgyai;
4. olyan személyekről, akik a vámelőírások rendszeres megsértésével gyanúsíthatók;
5. azokról a vasúti, közúti, vízi és légijárművekről, valamint egyéb szállítóeszközökről, amelyeket a vámelőírások megsértésére használnak.
6. cikk
(1) Az Egyezmény szerinti segítségnyújtásnak nincs helye, ha ez a segítségnyújtás a megkeresett állam szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb fontos érdekeit sértené.
(2) Olyan megkeresés esetén, amelyre a megkereső Szerződő Fél vámigazgatása a másik Szerződő Fél vámigazgatásának hasonló megkeresésére nem válaszolna, ezt a körülményt a megkereső Szerződő Fél vámigazgatása a megkeresésben jelzi. Ilyen esetben a megkeresett Szerződő Fél vámigazgatása nem köteles a kérést teljesíteni.
7. cikk
(1) A segítségnyújtás keretében kapott tájékoztatások - a Szerződő Felek belső jogszabályai által biztosított feltételek mellett - csak abban az eljárásban alkalmazhatók, melyre kérték, kivéve ha a tájékoztatásoknak más eljárásban való felhasználásához a tájékoztatást adó vámigazgatás kifejezetten hozzájárult.
(2) Az Egyezmény alapján rendelkezésre bocsátott megkereséseket és tájékoztatásokat a Szerződő Felek vámigazgatásai ugyanolyan védelemben részesítik, mint az ugyanilyen jellegű saját irataikat.
8. cikk
(1) Az Egyezményben szabályozott együttműködés és segítségnyújtás a Szerződő Felek vámigazgatásai között közvetlenül történik.
(2) A Szerződő Felek vámigazgatásai megkereséseiket és tájékoztatásaikat magyar, illetőleg szerb-horvát nyelven készítik, és ahhoz nem hiteles orosz vagy angol nyelvű fordítást csatolnak.
9. cikk
A megkeresés teljesítésekor annak a Szerződő Félnek a jogi előírásait alkalmazzák, amelyhez a megkeresést intézték.
10. cikk
A Szerződő Felek vámigazgatásai az Egyezményben foglalt célkitűzések megvalósítása és az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében megállapodásokat kötnek.
11. cikk
(1) A Szerződő Felek vámigazgatásai Magyar-Jugoszláv Vámbizottságot hoznak létre, amely szükség szerint, de legalább évente egyszer felváltva a Magyar Népköztársaságban, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban ülésezik.
(2) A Magyar-Jugoszláv Vámbizottság a Szerződő Felek vámigazgatásait kölcsönösen érdeklő szakkérdéseket elemzi és szakértők találkozóját javasolhatja a vámegyüttműködésre vonatkozó egyes jelentős kérdések tanulmányozása céljából.
(3) A Magyar-Jugoszláv Vámbizottság hat tagból áll. Mindegyik vámigazgatás három tagot jelöl.
12. cikk
A Szerződő Felek vámigazgatásai kölcsönösen kicserélik:
1. a vámigazgatások munkája terén szerzett azokat a tapasztalatokat, amelyek a vámszolgálat szervezetére, a személyi állomány kiképzésére és szakmai továbbképzésére, a technikai eszközök alkalmazására és felhasználására, valamint a közös érdekű egyéb területekre vonatkoznak;
2. a vámelőírásaikat, valamint más vámszaki közleményeiket.
13. cikk
(1) Az Egyezmény a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelően kerül megerősítésre, illetőleg jóváhagyásra, és a megerősítés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtéről szóló diplomáciai jegyzékváltást követő 30. napon lép hatályba.
(2) Az Egyezményt írásban diplomáciai úton fel lehet mondani és az a felmondást követő hat hónappal hatályát veszti.
(3) Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Budapesten, 1965. évi május hó 25. napján aláírt Egyezmény hatályát veszti.
Készült Belgrádban 1978. évi március hó 29. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA NEVÉBEN:
Dr. Szalai János s. k.,
A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA NEVÉBEN:
Kemal Tarabar s. k.
3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1979. március hó 2. napjától kell alkalmazni.
(2)[2]
(3)[3] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] A 116/2000. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése az Egyezményt hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság viszonylatában. Hatálytalan 2000.04.29.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 31. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[3] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 2007.01.01.