1979. évi 9. törvényerejű rendelet
a Genfben, 1976. évi október hó 28. napján kelt, a tengerészek munkaviszonyának folyamatosságáról szóló egyezmény kihirdetéséről
(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1978. évi június hó 8. napján megtörtént. Az egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1979. évi június hó 8. napján lép hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben, 1976. évi október hó 28. napján kelt, a tengerészek munkaviszonyának folyamatosságáról szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
"A TENGERÉSZEK MUNKAVISZONYÁNAK FOLYAMATOSSÁGÁRA VONATKOZÓ EGYEZMÉNY
(145. sz. egyezmény)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Értekezlete
- amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Igazgató Testülete hívott össze és amely 1976. évi október 13-án Genfben kezdte meg 62. ülésszakát,
- figyelembe véve az 1970. évi a "Tengerészek munkaviszonyára vonatkozó (Műszaki fejlesztések) ajánlás", munkaviszony rendszerességéről és jövedelméről szóló IV. részének előírásait
- úgy határozott, hogy az ülésszak negyedik napirendi pontjaként megjelölt, a tengerészek munkaviszonyának folyamatosságára vonatkozó javaslatokból kiindulva és
- e javaslatokat nemzetközi Egyezmény formájában összefoglalva 1976. év október havának 28. napján elfogadja az alábbi Egyezményt, amelyet a Tengerészek Munkaviszonyának Folyamatosságára Vonatkozó 1976. évi Egyezménynek nevez el:
1. cikk
1. Az Egyezmény azokra a személyekre vonatkozik, akik állandó jelleggel tengerészként dolgoznak és évi fő keresetük ebből a munkaviszonyból származik.
2. Az Egyezmény alkalmazásában "tengerész" kifejezésen azt a személyt kell érteni, akit az adott állam jogszabálya, illetőleg gyakorlata, vagy a kollektív szerződés tengerésznek minősít és rendes körülmények között tengeri hajón - ide nem értve a hadihajót, valamint a halászatban, bálnavadászatban és ehhez hasonló tevékenységben használt hajót - foglalkoztatnak.
3. Az adott állam jogszabálya határozza meg, hogy az Egyezmény szerint mely hajót kell "tengerjáró hajó"-nak tekinteni.
4. A munkáltatók és a munkavállalók szervezetével tanácskozni kell, vagy annak részt kell vennie a jelen cikk 2. és 3. pontja szerinti meghatározások megállapításánál és felülvizsgálatánál.
2. cikk
1. Azok a tagállamok, amelyeknek tengerhajózésa van, kötelesek mindent megtenni a képesített tengerészek folyamatos, rendszeres és lehetséges mértékű foglalkoztatásának biztosítására annak érdekében, hogy állandó és hozzáértő munkaerő álljon a hajótulajdonosok rendelkezésére.
2. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a tengerészeknek legalább minimális foglalkoztatási időszakot, vagy minimális jövedelmet biztosítsanak olyan módon és mértékben, ahogy az illető ország gazdasági és szociális helyzete megengedi.
3. cikk
Az Egyezmény 2. cikkében felsorolt célok elérésére többek között a következő intézkedések tehetők:
a) folyamatos, vagy rendszeres foglalkoztatást biztosító szerződések vagy megállapodások kötése hajózási társaságokkal, illetőleg a hajótulajdonosok egyesülésével, vagy
b) a foglalkoztatás rendszeressé tételének megszervezése nyilvántartások létesítésével és vezetésével, amelyek a képesített tengerészeket kategóriák szerint tartják nyilván.
4. cikk
1. Ahol a tengerészek folyamatos foglalkoztatását csupán nyilvántartások létesítésével és vezetésével biztosítják, ott azok foglalják magukban a tengerészek valamennyi szakmai kategóriáját, az adott állam jogszabálya, illetőleg gyakorlata, vagy a kollektív szerződés által meghatározott módon.
2. A nyilvántartásba vett tengerészeket a tengeri szolgálatra való alkalmazásnál előnyben kell részesíteni.
3. A nyilvántartásba vett tengerészeknek az adott állam jogszabálya, illetőleg gyakorlata, vagy a kollektív szerződés által meghatározott módon kell munkára rendelkezésre állniuk.
5. cikk
1. A nyilvántartott tengerészek létszámát az adott állam jogszabálya szerint a tengerhajózás igényeinek megfelelő kielégítése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell.
2. Ha szükségessé válik a nyilvántartott tengerészek létszámának csökkentése, az adott ország gazdasági és szociális helyzetét is figyelembe véve, megfelelő intézkedést kell hozni, hogy a csökkentésnek a tengerészekre gyakorolt hátrányos kihatásai kiküszöbölhetők, vagy minimálisra korlátozhatók legyenek.
6. cikk
A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a munkavédelem, az egészségvédelem, a szociális helyzet, továbbá a szakmai képzés előírásait a tengerészekre alkalmazzák.
7. cikk
Az Egyezmény rendelkezéseit az adott állam jogszabálya szerint kell hatálybaléptetni, feltéve, hogy a hatálybaléptetés nem kollektív szerződésekkel, választott bírósági határozatokkal, vagy más, az adott államban kialakult gyakorlatnak megfelelően történik.
8. cikk
Az Egyezmény megerősítő okiratát meg kell küldeni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának nyilvántartásbavétel céljából.
9. cikk
1. Az Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokra a tagjaira nézve kötelező, amelyeknek megerősítő okiratát a főigazgatónál nyilvántartásba vették.
2. Az Egyezmény 12 hónappal az után az időpont után lép hatályba, amikor két tagállam megerősítését a főigazgatónál nyilvántartásba vették.
3. Ezt követően az Egyezmény minden további tagállamra nézve 12 hónappal az után az időpont után lép hatályba, amikor az illető tagállam megerősítését nyilvántartásba vették.
10. cikk
1. Az Egyezményt megerősítő tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának nyilvántartásba vétel céljából megküldött bejelentése útján mondhatja fel az Egyezményt, attól az időponttól számított 10 év eltelte után, amikor az először lépett hatályba. A felmondás a nyilvántartásbavétel időpontjától számított egy éven belül nem léphet hatályba.
2. Az a tagállam, amelyik az Egyezményt megerősítette és amelyik az előző pontban megnevezett 10 éves időszak eltelte után 1 éven belül nem él a jelen cikkben előírt felmondási jogával, kötelezi magát újabb 10 éves időszakra és csak a 10 éves időszak elteltével mondhatja fel az Egyezményt e cikk feltételei szerint.
11. cikk
1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója értesíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagját a Szervezet tagjai által megküldött megerősítések és felmondások nyilvántartásba vételéről.
2. A főigazgató a Szervezet tagjait a második megerősítő okirat nyilvántartásba vételéről küldött értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról is.
12. cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az ENSZ alapokmány 102. cikke szerint - nyilvántartásba vétel céljából - értesíti az ENSZ főtitkárát az előző cikkek előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett megerősítések és felmondások teljes tartalmáról.
13. cikk
1. Ha a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa indokoltnak látja, jelentést terjeszt az Általános Értekezlet elé az Egyezmény gyakorlati alkalmazásáról és vizsgálja annak szükségességét is, hogy az Általános Értekezlet napirendjére kell-e tűzni az Egyezmény teljes vagy részleges módosítását.
14. cikk
1. Ha az Általános Értekezlet a jelenlegit részben vagy egészben módosító új Egyezményt fogad el, az új Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában
a) fenti 10. cikk előírásai ellenére az új módosító Egyezmény egy tagállam általi megerősítése ipso jure maga után vonja az egyezmény azonnali felmondását, feltéve, hogy az új módosító Egyezmény hatályba lép.
b) az új módosító Egyezmény hatálybalépésének időpontjától kezdve ennek az Egyezménynek a megerősítésre történő nyitvaállása megszűnik.
2. Az Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmában mindenesetre érvényben marad azokra a tagállamokra nézve, amelyek azt megerősítették, de a módosító egyezményt nem erősítették meg.
15. cikk
Az Egyezmény angol és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles. A fenti szöveg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Értekezletének Genfben tartott 62. ülésszakán elfogadott Egyezmény hivatalos szövege. Az ülésszak 1976. évi október 29-én fejeződött be.
Ennek hiteléül 1976. évi november 11-én aláírtuk az Egyezményt.
Modolv Hareide s. k.,
a Konferencia elnöke
Francic Blanchard s. k.,
a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója"
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1979. évi június hó 8. napjától kell alkalmazni.
(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) bekezdés c) pontja. Hatályos 2007.01.01.