1980. évi 12. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges határátlépések szabályozásáról a Budapesten, 1979. évi február hó 6-án aláírt szerződés kihirdetéséről

(A megerősítési iratok cseréje Bécsben, az 1980. évi május hó 21. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges határátlépések szabályozásáról szóló Budapesten, az 1979. évi február hó 6-án aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges határátlépések szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke

attól az óhajtól vezettetve, hogy a határvidéken végzett vízgazdálkodási feladatok ellátásánál a szükséges határátlépést egyszerűsítsék,

elhatározták, hogy a határátlépések szabályozására szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Kukk István rendőr vezérőrnagyot,

az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke:

dr. Johann Josef Denglert, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Magyar Népköztársaságban,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Azoknak a személyeknek, akik az államhatárt a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról kötött egyezményből adódó feladatok ellátása céljából lépik át, rendelkezniük kell az A, illetőleg a B Melléklet szerinti Határátlépési Igazolvánnyal (a továbbiakban: Igazolvány). Különleges esetekben engedélyezni kell azoknak a személyeknek a határátlépését is, akik a C, illetőleg a D Melléklet szerinti Névjegyzékben szerepelnek, amennyiben olyan személy kíséretében vannak, aki Igazolvánnyal rendelkezik.

2. Cikk

(1) Az Igazolványt a Szerződő Felek illetékes központi hatóságai öt évig terjedhető érvényességgel állítják ki, és az érvényességi ideje további öt évre meghosszabbítható. Az Igazolvány kiállításához és érvényességi idejének meghosszabbításához a másik Szerződő Fél illetékes központi hatóságának láttamozása szükséges.

(2) Az Igazolvány kiállítása, érvényességi idejének meghosszabbítása, valamint láttamozása díj-és illetékmentes.

(3) A láttamozást indokolás nélkül meg lehet tagadni és a már megadott láttamozást bármikor vissza lehet vonni. Erről haladéktalanul értesíteni kell a másik Szerződő Félnek azt a hatóságát, amely az Igazolványt kiállította. Ebben az esetben a kiállító hatóság az Igazolványt bevonja.

3. Cikk

(1) Az Igazolvány tulajdonosának joga van arra, hogy az 1. Cikkben meghatározott feladatok ellátására az államhatárt bárhol átlépje és a másik Szerződő Fél felségterületén az államhatártól számított 200 méterig, különösen indokolt esetben pedig 6 kilóméterig terjedhető mélységben tartózkodjék.

(2) Az utasforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen kívüli határátlépés és a másik Szerződő Fél felségterületén való, ezt követő tartózkodás csak napkeltétől a sötétedés beálltáig történhet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a természeti csapás és az egyéb előre nem látható esemény miatt szükségessé váló határátlépésre.

(3) Az utasforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen kívül tervezett határátlépésről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát legalább 72 órával előbb tájékoztatni kell, megjelölve a határátlépés helvét, időpontját és célját, valamint a tervezett tevékenység megkezdésének és befejezésének előrelátható időpontját. Ez a hatóság a saját államának illetékes határőrizeti szervét kellő időben értesíti. Természeti csapás vagy más előre nem látható esemény miatt szükségessé váló határátlépésnél el lehet tekinteni az értesítési idő megtartásától.

(4) Az Igazolványt a tulajdonosa köteles a Szerződő Felek illetékes szerveinek felhívásra ellenőrzés céljából bemutatni.

(5) Az Igazolvány elvesztését be kell jelenteni a kiállító hatóságnak, amely erről értesíti azt a hatóságot, amely az Igazolványt láttamozta. Az Igazolványnak a másik Szerződő Fél felségterületén való elvesztéséről ezen kívül értesíteni kell az illetékes határőrizeti szervet is.

4. Cikk

Az Igazolvány tulajdonosa a személyi használatra szükséges élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, dohányárukat és a szokásos útiholmikat vám- és engedélymentesen magával viheti.

5. Cikk

A Szerződő Felek kötelesek gondoskodni az Igazolvány tulajdonosának személyes védelméről és biztonságáról, valamint arról, hogy a magával vitt szolgálati felszerelésekkel és munkaeszközökkel korlátozás nélkül rendelkezhessen.

6. Cikk

(1) A Névjegyzéket, amelyben legfeljebb 20 személy szerepelhet. Ausztriában a járási közigazgatási hatóságok, Magyarországon pedig a Határőrség kerületparancsnokságai állítják ki. Ezt olyan személyek számára állítják ki, akiket a munkálatokba csak alkalomszerűen vonnak be.

(2) A Névjegyzékben szereplő személyeknek a határ átlépéséhez rendelkezniük kell a személyazonosságuk megállapítására alkalmas hivatalos fényképes igazolvánnyal.

(3) A Névjegyzék kiállítása díj- és illetékmentes.

(4) A Névjegyzék egy példányát az első határátlépéskor át kell adni a másik Szerződő Fél határőrizeti szervének. A másik Szerződő Fél által kiállított Névjegyzékben feltüntetett személyek beléptetését indokolás nélkül meg lehet tagadni.

(5) A Névjegyzékben feltüntetett személyeknek a határátlépés és a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodás tekintetében ugyanazok a jogai és a kötelezettségei, mint az Igazolvány tulajdonosának.

7. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei és hatóságai az e Szerződésből adódó feladataik ellátása céljából közvetlenül érintkezhetnek egymással.

(2) Az e Szerződés 3. Cikkének (3) bekezdése szerinti értesítést adó vízügyi szervek elnevezésének kölcsönös közlése a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról kötött Szerződés 12. Cikke alapján létrehozott magyar-osztrák Vízügyi Vegyesbizottság útján történik.

8. Cikk

(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok kicserélésére Bécsben kerül sor.

(2) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(3) E Szerződést diplomáciai úton írásban bármikor fel lehet mondani és a felmondást követő hat hónap elteltével hatályát veszti. Felmondás nélkül is hatályát veszti, ha a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról szóló 1956. évi április hó 9. napján aláirt egyezmény hatályát veszti.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, az 1979. évi február hó 6. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Kukk István s. k.,

Az Osztrák Köztársaság nevében:

Dr. Johann Josef Dengler s. k.,

A melléklet

Anlage A

B melléklet

Anglage B

C melléklet

Anlage C

D melléklet

Anlage D

3. §[1] Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1930. évi szeptember hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Uszta Gyula s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett