13/1980. (V. 23.) PM rendelet

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, pénzintézeteknél és a takarékszövetkezeteknél

A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendeletben foglaltakra is - a munkaügyi miniszterrel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetével és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézetre, a Pénzügykutatási Intézetre, a PM Számítóközpontra, a PM Továbbképző Intézetre (a továbbiakban: intézetek), a Számviteli Képesítő Bizottság Titkárságára, a Pénzügyminisztérium gyermekintézményeire és - az étkezde kivételével - jóléti intézményeire (a továbbiakban: intézmények; az intézetek és intézmények együtt: költségvetési szervek);

b) az Állami Biztosítóra, az Állami Fejlesztési Bankra, a Középeurópai Nemzetközi Bankra, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-re, az Országos Takarékpénztárrra és a Pénzintézeti Központra (a továbbiakban: pénzintézetek);

c) a takarékszövetkezetekre.

A költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések

[A 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 9. §-ához]

2. §

A 21/1979. (XII. 28.) Mü M rendelet 9. §-ának alkalmazásában

a) az a) kategóriába tartoznak az intézetek és a Számviteli Képesítő Bizottság Titkársága;

b) a c) kategóriába tartoznak a gyermekintézmények és a jóléti intézmények.

[Az Mt. V. 86. § (2) bekezdéséhez]

3. §

Magasabb vezető állásúnak minősülnek az intézetek vezetői és helyetteseik.

A pénzintézetekre és a takarékszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések

[A 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 23. §-ához]

4. §

(1) Az átlagos heti munkaidő 44 óra. amelyet az általános munkarend szerint két héten belül - 88 órát 11 munkanapra elosztva - kéthetenként egy szabadnap biztosításával kell teljesíteni.

(2) Az általánostól eltérő munkarend megállapításának feltételeit, valamint azokat a feladat-, illetve munkaköröket, amelyekben több műszak vagy egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazható, a munkaügyi szabályzatban kell meghatározni.

5. §

(1) Túlmunkavégzés esetén a dolgozót - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - díjazás vagy szabad idő illeti meg. Azt, hogy a dolgozó az általa végzett túlmunka ellenértékeként milyen esetekben kap díjazást vagy szabad időt, a munkaügyi szabályzat állapítja meg.

(2) A túlmunkáért nem jár ellenérték.

a) a pénzintézeteknél a pénzintézeti dolgozók munkabéréről szóló miniszteri utasítás alapján besorolt vezetőknek,

b) a takarékszövetkezeteknél a vezető munkakörűeknek,

c) azoknak a dolgozóknak, akik munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határozzák meg.

(3) A (2) bekezdés c) pontjába tartozó dolgozók körét a munkaügyi szabályzat állapítja meg.

6. §

(1) A túlmunka idejére - díjazás esetén - túlmunkapótlék jár.

(2) A túlmunkapótlék mértéke az előírt rendszeres napi munkaidőn felüli első 2 órára az alapbér 25%-a, a 3. és 4. órára 50%-a, minden további órára 100%-a.

(3) A munkaügyi szabályzat a túlmunka díjazása fejében a túlmunkapótlékot is magában foglaló túlmunkadíj átalányt, a túlmunka ellenértékeként nyújtott szabad idő helyett pedig évi 3 naptól 6 munkanapig terjedő szabadidőátalányt állapíthat meg.

7. §

Az 5. § (2) bekezdésében felsorolt dolgozóknak a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért nem jár ellenérték.

8. §

(1) A pénzintézeteknél a pénzintézeti dolgozók munkabéréről szóló miniszteri utasítás alapján besorolt vezetőket 12 munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) A takarékszövetkezeteknél a magasabb vezető állású dolgozóknak évenként 12 munkanap pótszabadság jár. A vezető állású dolgozókat évi 6-12 munkanapig terjedő pótszabadság illeti meg, amelynek feltételeit és mértékét a munkaügyi szabályzat állapítja meg.

(3) A pénzintézeti és takarékszövetkezeti ügyintézők közül azokat, akik túlmunka végzéséért ellenértékre nem jogosultak, évi 6 munkanap pótszabadság illeti meg.

9. §

(1) A pénztárosokat és értéktárkezelőket, továbbá pénz- és értékkezelőket értékkezelési pótlék illeti meg.

(2) Az értékkezelési pótlék havi összege

a) a pénzintézeteknél legfeljebb 500, legalább 200 Ft,

b) a takarékszövetkezeteknél legfeljebb 200, legalább 80 Ft.

(3) Az értékkezelési pótlék megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi szabályzatban kell megállapítani.

10. §

(1) Azokat a munkaköröket, amelyekben az idegen nyelv használata esetén nyelvtudási pótlékot kell, illetve lehet fizetni, az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről szóló 110/1964. (9) MüM utasításban - és az azt kiegészítő jogszabályokban, ideértve a 147/1966. (PK 24.) PM utasítást is - foglaltak figyelembevételével a munkaügyi szabályzat állapítja meg.

(2) A munkaügyi szabályzatban meghatározott feltételekkel alapfokú nyelvtudásért is fizethető nyelvtudási pótlék, melynek összege a havi 100 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A nyelvtudási pótlék mértékét az (1) bekezdésben említett utasítás 4. pontjában meghatározott kereteken belül úgy kell megállapítani, hogy az egy dolgozó részére kifizethető pótlék összege a havi 1800 Ft-ot nem haladhatja meg.

11. §

(1) Az éjszakai munka (Mt. V. 42. §) végzéséért a pénzintézeteknél éjszakai pótlék jár. Az éjszakai pótlék mértéke az alapbér 10%-a. A munkaügyi szabályzat - különösen huzamosabb ideig végzett éjszakai munka esetén - ennél magasabb éjszakai pótlékot is megállapíthat, ez azonban az alapbér 20%-át nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra, akik rendszeresen (állandóan vagy hetente váltakozva) éjszakai műszakban dolgoznak és munkakörükre, illetve munkaidőbeosztásukra tekintettel - a munkaügyi szabályzat előírásai alapján - műszak- (illetve munkaidőbeosztási) pótlékra jogosultak.

(3) A műszakpótlék mértékéig terjedő munkaidőbeosztási pótlékban lehet részesíteni azokat a pénzintézeti dolgozókat, akik kedvezőtlen munkaidőbeosztásban vagy munkarendben végzik munkájukat és műszakpótlékra nem jogosultak. Azokat a munkaidőbeosztásokat és munkarendeket, amelyekben munkaidőbeosztási pótlékot kell megállapítani, a munkaügyi szabályzat tartalmazza.

12. §

(1) A pénzintézeteknél a béren kívüli juttatások képzésére és felhasználására a Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek jövedelemszabályozásának rendszeréről szóló pénzügyminiszteri utasításban foglaltak az irányadók. Az előlegkeret mértéke az éves tervezett átlaglétszám alapulvételével dolgozónként és havonként 10,- Ft.

(2) A takarékszövetkezetek jóléti és kulturális alapjukat a 29/1979. (XI. 1.) PM-MüM együttes rendelet 3. §-a, jutalmazási alapjukat pedig 5. §-a szerint képezhetik és használhatják fel.

[Az Mt. V. 86. § (2) bekezdéséhez]

13. §

(1) A pénzintézeteknél magasabb vezetőállásúak a főosztályvezetők, a megyei (területi) igazgatók és az ezeknél magasabb beosztású vezetők.

(2) A takarékszövetkezeteknél magasabb vezetőállásúak a 32/1978. (XI. 29.) PM rendelet 16. § (1) bekezdésében meghatározott személyek.

Záró rendelkezések

14. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 101/1968. (PK. 1.) PM számú és az azt módosító 4/1974. (PK 17.) PM utasítás, valamint a 7/1974. (PK 18.) PM utasítás hatályát veszti.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter