15/1980. (XII. 29.) EüM rendelet
a védőital juttatásáról
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendeletnek (a továbbiakban: R.) a 64/1980 (XII. 29.) MT rendelettel módosított 33. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:
1. §
(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed:
a)[2] minden munkáltatóra - ideértve a dolgozót tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezetet (kisszövetkezetet), ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot, továbbá a közös tevékenysége vonatkozásában a mezőgazdasági szakcsoportot is -, a gazdasági társulásra, a gazdasági munkaközösségre, egyéb polgári jogi társaságra, valamint a egyéni vállalkozóra (a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) a munkáltatónál munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, egyéb tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, szervezett társadalmi munka, javító-nevelő munka, tanulói viszony keretében, továbbá gyermek-, ifjúságvédelmi és gyógypedagógiai intézmény növendékeként, valamint segítő családtagként foglalkoztatott személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (állami tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség) teljes személyi állománya védőitaljuttatására az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó
2. §
(1) A munkáltató - egészségük védelme érdekében - az 1. számú mellékletben meghatározott térítés nélküli védőital-juttatásban köteles részesíteni azokat a dolgozókat, akik az ott megjelölt munkakörülmények között dolgoznak.
(2) A dolgozó azon a napon jogosult védőital- ra, amelyen legalább három órát vagy megszakítás nélkül két órát tölt az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörülmények között.
3. §
(1)[3] A munkáltató - a gazdasági munkaközösség, a polgári jogi társaság, az egyéni vállalkozó kivételével - a rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján a munkavédelmi szabályzatban, ennek hiányában a működési vagy más belső szabályzatban köteles meghatározni:[4]
a) azokat a munkahelyeket és munkaköröket, ahol védőital juttatása szükséges,
b) az e munkahelyeken, illetőleg munkakörökben biztosítandó védőital fajtáját és mennyiségét,
c) a védőital készítésével, tárolásával és kiszolgáltatásával kapcsolatos szabályokat.
(2)[5] Az (1) bekezdésben említett szabályozás kidolgozásába be kell vonni az foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát (a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinél a függetlenített vagy megbízott higiénikus orvost), aki szükség esetén szakvéleményt kér a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi szolgálat (kirendeltség) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségtől (a továbbiakban: felügyelőség). Ha a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi orvos nem működik, a munkáltatónak a területileg illetékes felügyelőség szakvéleményét kell megkérnie.
4. §
Ez a rendelet 1981. január 1-én lép hatályba: ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egészségre ártalmas munkát végző dolgozóknak védőétellel, valamint hideg évszakokban a szabadban dolgozóknak melegítő itallal való ellátása tárgyában kiadott 8200-11/1954. (Eü. K. 23.) EüM utasítás, továbbá az azt módosító és kiegészítő 113/1955. (Eü. K. 4.) EüM számú, 119/1955. (Eü. K. 7.) EüM, 155/1956. (Eü. K. 15.) EüM, 126/1959. (Mü. K. 20-21.) MüM és a 6/1969. (Eü. K. 4.) EüM utasítás.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter
1. számú melléklet a 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelethez
Védőitalok és a védőital-juttatásra jogosító munkakörök
1. Tea
Melegítő italként személyenként és naponként 0,5 liter, kellő forróságú, lehetőleg csipkebogyóból készített, 3 dkg cukrot tartalmazó teát kell kiszolgáltatni
a) a szabadban dolgozóknak azokon a napokon, amikor a Meteorológiai Intézet jelentése szerint a várható napi középhőmérséklet a +4 °C-ot nem haladja meg;
b) az olyan zárt munkahelyen dolgozóknak, ahol a munkahelyi hőmérséklet - a munka természete miatt - tartósan a 233 °K-t (+10 °C-ot) nem haladja meg.
Cukorbetegek részére cukrozatlan teát és megfelelő édesítőszert kell biztosítani.
2. 0,1% konyhasót tartalmazó szénsavas víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani az olyan munkahelyeken dolgozók számára, ahol a klíma-körülményeket jellemző effektív (EH), illetőleg korrigált effektív (KEH) hőmérséklet eléri vagy meghaladja az alábbi értékeket:
könnyű fizikai munkánál 26 °C EH (KEH)
közepesen nehéz fizikai
munkánál 24 °C EH (KEH)
nehéz fizikai munkánál 22 °C EH (KEH)
(az MSZ 21875-79. számú szabvány előírásainak figyelembevételével).
2. számú melléklet a 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelethez
A védőital készítésének, tárolásának és kiszolgáltatásának alapvető közegészségügyi szabályai
1. A védőital készítéséhez ivóvíz minőségű vizet (MSZ 450/1-78.) kell használni. A sózott szénsavas vizet a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélyével ivóvíz helyett ásványvízből is lehet készíteni.
2. A védőital elkészítéséhez csak olyan anyagból készült gépet, csapot, töltésre szánt palackot, ballont, szifonfejet és edényzetet (a továbbiakban együtt: edényzet) szabad használni, amelyből mérgező, vagy egyébként káros szennyeződés nem oldódhat ki.
3. A védőital készítésére, tárolására és kiszolgáltatására használt edényzetet tisztán kell tartani és rendszeresen fertőtleníteni szükséges. Töltés előtt az edényzetet ivóvíz minőségű folyóvízzel át kell öblíteni.
4. Az edényzetet más célra igénybe venni nem szabad.
5. Ha a védőital tárolása csak a munkahelyen, üzemi helyiségben oldható meg, arra a környezeti szennyeződéstől és felmelegedéstől vagy lehűléstől védett részt kell kijelölni. Ennek tisztántartásáról is gondoskodni kell.
6. A védőitalt fogyasztásig az alábbiakban megjelölt hőfokon kell tartani:
- melegítő ital (tea): 323 °K (50 °C)
- 0,1% NaCl tartalmú szénsavas víz: 288-293 °K (15-20 °C).
7. Ha a védőital elfogyasztásához szükséges ivóedények folyamatos összegyűjtését és háromfázisú mosogatását a munkáltató a helyi körülmények miatt nem képes megoldani, minden dolgozó számára külön (jelzett) ivóedényt kell biztosítania. Ennek tisztántartása a dolgozó feladata.
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.03.16.
[2] Módosította az 1990. évi V. törvény 16. § (4) bekezdése. Hatályos 1990.04.01.
[3] Megállapította a 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.03.16.
[4] A nyitó szövegrészt módosította az 1990. évi V. törvény 16. § (4) bekezdése. Hatályos 1990.04.01.
[5] Módosította az 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.