47/1979. (XI. 30.) MT rendelet

a munkavédelemről

A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 54. és 71. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 74. §-ának figyelembevételével - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói viszony, valamint a kisipari-, a magánkereskedői jogosítvány, továbbá a szervezett társadalmi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett valamennyi munkával összefüggő tevékenységre.

(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és az állami tűzoltóság tényleges állományú tagjai által a szolgálati viszonyuk keretében kifejtett tevékenységre az illetékes miniszter által az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kiadott külön jogszabály az irányadó.

(3) Az e rendeletben foglaltakat a bányászat területén a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény, a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény hatálya alá tartozó területeken az e törvény rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírásokra külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

Az állami irányító szervek munkavédelmi feladatai

2. §

A munkavédelemmel kapcsolatos állami tevékenység irányítását a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetője látja el.

3. §

A miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) ágazati irányítási jogkörében gondoskodik különösen

a) a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok és állami szabványok kiadásáról, a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve munkavédelemmel kapcsolatos feladatainak meghatározásáról ;

b) az ágazatához tartozó gazdasági tevékenység fejlesztésével összhangban a rendelkezésére álló eszközökkel a munkakörülmények tervszerű fejlesztéséről ;

c) az érdekelt felügyeleti szervvel együttműködve az ágazat tevékenységi körébe tartozó védőeszközök előállításáról, illetőleg forgalmazásáról;

d) az ágazati célok megvalósításához szükséges kutató-fejlesztő munka keretében - az érdekelt felügyeleti szervekkel együttműködve - az ágazat tevékenységéhez tartozó munkavédelmi kutatásról és fejlesztésről;

e) a gazdálkodó szervezet munkavédelmi vezetőjének szakképzettségére vonatkozó követelmények meghatározásáról.

4. §

(1) Felügyeleti jogköre alapján a miniszter, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetője (a továbbiakban együtt: felügyeleti szerv vezetője)

a) meghatározza a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi feladatait, irányítja és ellenőrzi a végrehajtást;

b) évente beszámoltatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét a munkavédelmi helyzet alakulásáról, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti, rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a munkakörülmények fejlesztésére tett intézkedéseket és ezt is figyelembe veszi a hatáskörébe tartozó vezetők munkája megítélésében;

c) megállapítja a gazdálkodó szervezetek munkavédelmi szervezetére vonatkozó követelményeket.

(2) A miniszter saját munkavédelmi feladatainak ellátásáról megfelelő jogkörrel rendelkező munkavédelmi szervezet, illetőleg munkavédelmi vezető útján gondoskodik.

(3) A munkavédelmi vezetőnek, illetőleg a tanácsi szakigazgatási szerv munkavédelmi feladattal megbízott dolgozójának legalább középfokú munkavédelmi végzettséggel kell rendelkeznie.

5. §

(1) A szövetkezeteknél az állami törvényességi felügyelet keretében az azt ellátó tanácsi szakigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a munkavédelemre vonatkozó szövetkezeti belső szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve látja el a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek és a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatba sorolt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezetek) munkavédelmi tevékenységének ellenőrzését és felügyeletét a műszaki munkavédelmi felügyelője útján.

6. §

Az állami biztonságtechnikai, illetőleg közegészségügyi felügyeletek külön jogszabályban meghatározott keretek között a szakszervezetekkel együttműködve végzik a munkavédelemmel kapcsolatos hatósági feladataikat.

A szakszervezetek munkavédelemmel kapcsolatos tevékenysége

7. §

A Szakszervezetek Országos Tanácsa - a Munka Törvénykönyve 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján - jogosult a népgazdaság egész területére kiterjedően irányítani, összehangolni és ellenőrizni a munkavédelmi tevékenységet. Ennek keretében különösen:

a) a minisztertől, a fővárosi, megyei tanács tisztségviselőjétől, illetőleg a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetőjétől beszámolót kérhet az irányítása alá tartozó terület munkavédelmi helyzetéről, a tett intézkedésekről és kezdeményezheti a szükséges intézkedéseket;

b) előterjesztést tehet a Minisztertanács részére a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedésekre;

c) a Munka Törvénykönyvében meghatározott rendben gyakorolja a munkavédelmet érintő jogszabályok kiadásával kapcsolatos jogait;

d) irányelveket ad ki a népgazdaság egészét érintő munkavédelmi fejlesztési kérdésekben;

e) működteti a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletet;

f) összehangolja a munkavédelmi kutatást és a munkavédelmi információs rendszert;

g) irányítja a munkavédelmi szakemberképzést;

h) irányítja és összehangolja a munkavédelmi agitációs és propaganda tevékenységet;

i) összehangolja az Országos Munkavédelmi Bizottság közreműködésével az érintett szervek munkavédelmi tevékenységét;

j) szervezi az Országos Egyéni Védőeszköz, Védő- és Munkaruha Bizottság közreműködésével az egyéni védőeszköz- és munkaruhaellátást.

8. §

(1) Az ágazati-iparági szakszervezetek, valamint a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsai -a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghatározott jogkörüknek megfelelően - jogosultak a 7. § a), c), e) és h) pontjában foglaltak gyakorlására. E jogaikat a szakszervezeti testületek, illetőleg - a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően -a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet útján gyakorolják.

(2) A gazdálkodó szervezetek szakszervezeti szervei - a Munka Törvénykönyve 14. §-ában foglaltak szerint - jogosultak a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzésére. Ezt a jogukat a szakszervezeti testületek és a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, illetőleg a társadalmi munkavédelmi felügyelő útján gyakorolják.

9. §

(1) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet tagja: a munkavédelmi főfelügyelő, felügyelő és a társadalmi munkavédelmi felügyelő (a továbbiakban: szakszervezeti munkavédelmi felügyelő).

(2) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő hatásköre - a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a 10. § (2) bekezdésében felsorolt gazdálkodó szervezetek kivételével - kiterjed valamennyi gazdálkodó szervezetre.

(3) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő illetékessége arra a gazdálkodó szervezetre, illetőleg dolgozóra terjed ki, amely a munkavédelmi felügyelőt irányító területi vagy ágazati-iparági szakszervezeti szerv működési körébe tartozik.

Az érdekképviseleti szervek munkavédelemmel kapcsolatos tevékenysége

10. §

(1) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: OKISZ) és a szövetkezetek területi (szakmai) érdekképviseleti szervei, továbbá a Kisiparosok Országos Szervezete és a Kiskereskedők Országos Szervezete a munkavédelemmel kapcsolatos feladataikat az alapszabályukban (szervezeti és működési szabályzatukban), illetőleg külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint látják el.

(2) Az OKISZ ellátja az ipari szövetkezetek, ezek gazdasági társulásai, valamint a saját intézményei, vállalatai munkavédelmi felügyeletét. Ezt a feladatot az OKISZ választott testületei és ügyintéző szervei, valamint a területi (szakmai) szövetségeknél foglalkoztatott OKISZ munkavédelmi felügyelők útján látja el.

A munkavédelmi felügyelő jogköre

11. §

(1) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének műszaki-munkavédelmi felügyelője, az OKISZ munkavédelmi felügyelője (a továbbiakban együtt: munkavédelmi felügyelő) jogosult

a) az illetékessége alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél bármely időben - minden külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani, üzemi baleset, valamint foglalkozási megbetegedés kivizsgálásában részt venni;

b) a gazdálkodó szervezet vezetőjét az észlelt hiányosságok meghatározott határidőn belüli megszüntetésére kötelezni;

c) a munkavédelmi előírások megszegésével foglalkoztatott dolgozók további foglalkoztatását megtiltani;

d) a dolgozót közvetlenül fenyegető veszély esetén annak elhárításáig a veszélyes tevékenység, illetőleg a gazdálkodó egység, üzem, üzemrész, berendezés, gép működésének felfüggesztését elrendelni;

e) kezdeményezni fegyelmi, szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás lefolytatását: ebben az esetben a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni és annak eredményéről a munkavédelmi felügyelőt tájékoztatni.

(2) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő jogosult a munkavédelmi szabályok megszegéséért felelős személlyel szemben szabálysértési eljárást lefolytatni.

(3) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő által kiszabott pénzbírságból befolyt összeg munkavédelmi célra történő megfelelő felhasználásáról a Szakszervezetek Országos Tanácsa intézkedik.

12. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a munkavédelmi felügyelőnek az ellenőrzés érdekében szükséges felvilágosítást megadni, iratot vagy egyéb anyagot rendelkezésre bocsátani.

(2) A gazdálkodó szervezet vezetője a 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján hozott határozat végrehajtásáról a megjelölt határidőt követő 8 napon belül a munkavédelmi felügyelőt írásban értesíteni köteles.

(3) A munkavédelmi felügyelő eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4) A munkavédelmi felügyelőnek a 11. § (1) bekezdése b)-d) pontjában foglaltak alapján hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(5) A munkavédelmi felügyelőnek a 11. § (1) bekezdése d) pontja alapján hozott felfüggesztést elrendelő határozatát a veszély teljes megszüntetése előtt

a) a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében a miniszter;

b) a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezet, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a fővárosi, megyei tanácsnak a tevékenységi felügyeletét ellátó tisztségviselője;

c) ipari szövetkezet esetében az OKISZ elnöke

oldhatja fel.

A feloldásról - azzal egyidejűleg - a munkavédelmi felügyelőt irányító szervet írásban kell értesíteni. Az értesítésben közölni kell a feloldás indokát és a tett intézkedéseket.

A gazdálkodó szervezetek munkavédelemmel kapcsolatos feladatai

13. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodnia kell különösen

a) a gazdálkodó szervezeten belül a munkavédelmi feladatok meghatározásáról, valamint a végrehajtás irányításáról és ellenőrzéséről;

b) a létesítmény és termelőeszköz használatbavételét, illetőleg üzembehelyezését, újraindítását, új technológiai eljárás bevezetését megelőző munkavédelmi felülvizsgálatról és a használatbavételt, üzembehelyezést munkavédelmi szempontból engedélyezi;

c) a létesítmény és egyéb munkahely, valamint a termelőeszközök rendszeres ellenőrzéséről, azok biztonságos állapotának biztosításáról, a veszélyek és ártalmak megszüntetéséről, a munkafeltételek tervszerű fejlesztéséről;

d) az üzemegészségügyi szolgálat hiánytalan működéséhez szükséges, az egészségügyi miniszter által jogszabályban előírt feltételek biztosításáról;

e) az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról, a balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges - műszaki, egészségügyi, szervezési, jogi és egyéb - intézkedések megtételéről;

f) a munkavédelemmel kapcsolatos anyagi-erkölcsi ösztönzésről, illetőleg felelősségrevonásról;

g) a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálásáról és a munkavédelmi aktivisták működéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodnia kell a gazdálkodó szervezet által gyártott termelőeszköz megfelelő munkavédelmi minőségéről és annak tanúsításáról.

14. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetője munkavédelmi szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozza meg a munkahelyre, továbbá a tevékenységre vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket, végrehajtásuk módját, a vezetők és a beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, valamint a munkavédelmi eljárási szabályokat.

(2) Ahol jogszabály alapján munkaköri leírást kell készíteni, abban meg kell határozni a dolgozó munkavédelmi feladatait és ellenőrzési kötelezettségeit is.

(3) Technológiai, műveleti, kezelési utasításokban kell meghatározni - a vonatkozó állami szabvány figyelembevételével - a munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit.

15. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetője a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket a szervezeti és működési szabályzatban köteles meghatározni.

(2) A gazdálkodó szervezetnél a helyi adottságok, így különösen a veszélyesség, a létszám, a területi tagoltság figyelembevételével, a munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő jogkörrel felruházott munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, illetőleg munkavédelmi vezetőt kell megbízni.

(3) A munkavédelmi szervezet, illetőleg a munkavédelmi vezető irányítását a gazdálkodó szervezet vezetője vagy műszaki helyettese közvetlenül látja el. A felügyeleti szerv vezetője - figyelemmel a gazdálkodó szervezet tevékenységének jellegére - ettől eltérően rendelkezhet.

A dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelességei

16. §

(1) A dolgozó jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni.

(2) A dolgozó jogosult megkövetelni azt, hogy a munka végzéséhez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, az előírt védőételt- és italt, valamint tisztálkodó szereket rendelkezésére bocsássák.

(3) A dolgozó köteles tevékenyen részt venni és közreműködni az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében, ezen belül különösen

a) a munkaköréhez szükséges, illetőleg azzal kapcsolatos szakmai, és ennek keretében a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni;

b) a munkakörének betöltéséhez szükséges előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokon részt venni;

c) munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így munkát végezni;

d) a rendelkezésére bocsátott gépet, berendezést, egyéb eszközt és anyagot munkakezdés előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azt rendeltetés, valamint utasítás szerint használni és a részére meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

e) az előirt és rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni;

f) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani;

g) a munkavégzés közben észlelt, veszélyt jelentő rendellenességet megszüntetni vagy felettesétől erre intézkedést kérni a tőle elvárható módon;

h) a balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart felettesének azonnal jelenteni.

A létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírások

17. §

Új üzem, munkahely létesítésénél, meglevő felújításánál, bővítésénél, átalakításánál a munkavédelemmel összefüggő jogszabályok, szabványok és más kötelező műszaki előírások megtartása a létesítésben közreműködők feladata.

18. §

(1) A beruházó köteles a beruházás előkészítésére, illetőleg a kiviteli terv készítésére adott megbízással egyidőben a tervezővel írásban közölni mindazokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek a munkavédelmi követelmények kielégítéséhez szükségesek. Amennyiben nem rendelkezik a megfelelő adatokkal, a tervezői megbízásnak ki kell terjednie az erre vonatkozó adatgyűjtésre is.

(2) A beruházó - amennyiben nem azonos a tervezett létesítmény üzemeltetőjével, az utóbbit bevonva - köteles a munkavédelmi követelmények kielégítését a tervezés során figyelemmel kísérni és azok érvényesítésében közreműködni.

(3) A beruházónak a szervezési (organizációs) terv [19. § (3) bekezdés] végrehajtását folyamatosan ellenőriznie kell.

(4) A beruházó köteles a kivitelezés megkezdése előtt legalább 30 nappal tájékoztatni

a) a gazdálkodó szervezet szakszervezeti bizottságát a működési területét érintő minden beruházásról;

b) a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőt minden olyan beruházásról, amely új munkahely létesítésével, meglevő munkahelyek felújításával jár, vagy ezen túlmenően is, ha az a munkakörülmények lényeges megváltoztatását eredményezi;

c) az ágazati-iparági szakszervezet munkavédelmi felügyelőjét a működési körébe tartozó állami beruházásokról.

(5) A tájékoztatás tartalmazza a tervek munkavédelmi fejezetében [19. § (1) bekezdés] foglaltakat, valamint a beruházás használatbavételének tervezett időpontját.

(6) A beruházó köteles új létesítmény, berendezés, gép használatbavétele előtt az üzembehelyezés időpontjáról, azt megelőzően 15 nappal az illetékes munkavédelmi felügyelőt [(4) bekezdés] értesíteni.

19. §

(1) A tervező köteles a tervekhez munkavédelmi fejezetet készíteni. Ez tételesen tartalmazza az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokban foglalt követelmények kielégítését, így különösen a tervezett technológia, gyártási eljárás műszaki-biztonsági paramétereit, a megfelelő légcserére, a klimatizálásra, a zajforrások elhatárolására, a munkahelyek megvilágítására, a szociális létesítményekre vonatkozó tervezett megoldásokat.

(2) A tervezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a terv a hatályos munkavédelmi előírásoknak és a szabványoknak megfelel.

(3) A tervező köteles - a beruházóval és kivitelezővel egyetértésben - a kivitelezési munkákat munkavédelmi szempontból is összehangoló szervezési (organizációs) tervet és leírást készíteni.

20. §

(1) A kivitelező köteles közreműködni a munkavédelmi követelményeknek a tervekben való érvényesítésében, e követelményeket a kivitelezés során megtartani, illetőleg szükség esetén a munkavédelmi hiányosságok megszüntetését kezdeményezni.

(2) A kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények kielégítését a kivitelezés befejezésekor írásos nyilatkozatban, illetőleg a jogszabályokban meghatározott okmányokkal kell igazolnia.

21. §

(1) Az üzemeltetőnek a munkavédelmi követelmények kielégítése érdekében közre kell működnie új létesítmény beruházási javaslatainak összeállításában, terveinek bírálatában és kivitelezésének ellenőrzésében.

(2) Az üzemeltető gazdálkodó szervezet vezetője köteles új létesítmény, berendezés, gép használatbavétele, üzembehelyezése során a munkavédelmi alkalmasságot felülvizsgálni, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megléte esetén a használatbavételt, üzembehelyezést munkavédelmi szempontból írásban engedélyezni. Az engedélyt az érdekelt hatóságok, illetőleg a munkavédelmi felügyelő rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az üzemeltetőnek lehetőleg már a használatbavételt, üzembehelyezést megelőzően gondoskodni kell az új üzem, berendezés, gép, technológia működtetésére beosztott dolgozók képzéséről és begyakoroltatásáról, továbbá a megfelelő gyakorlat elsajátításáig a fokozott irányításról és ellenőrzésről.

A munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés

22. §

(1) Munkavédelmi minőségtanúsítás nélkül termelőeszközt gyártani, forgalmazni, felhasználni, valamint használatba venni nem szabad.

(2) A termelőeszközöknek, technológiai folyamatoknak, eljárásoknak az ágazati miniszter által meghatározott körét az erre kijelölt szervezettel munkavédelmi szempontból minősíttetni kell.

(3) A munkavédelmi minősítés tartalmi és alaki követelményeit külön jogszabály és állami szabvány tartalmazza.

A munkavédelem fejlesztésének tervezése

23. §

(1) A gazdálkodó szervezet köteles műszaki-gazdasági feladataival összhangban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek fejlesztéséről gondoskodni. Ennek során intézkednie kell a munkavédelmi követelményeknek nem megfelelő létesítmények és egyéb termelőeszközök átalakításáról is. Erre tervet kell készítenie.

(2) A munkavédelmi tervek tartalmára és tervezési rendjére, valamint a tervek megvalósításának értékelésére vonatkozó követelményeket a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - határozza meg.

A munkahelyre vonatkozó követelmények

24. §

(1) Az egészséges és biztonságos munkahelyi feltételeket elsősorban korszerű technika és technológia alkalmazásával kell biztosítani, illetőleg az ergonómiai követelmények figyelembevételével kell kialakítani.

(2) A munkahelyen olyan légállapotot kell biztosítani, amely nem vezet az emberi szervezet károsodásához és nem okoz túlzott igénybevételt.

(3) A munkahely sugárterhelése nem haladhatja meg azt a mértéket, amelyet az emberi szervezet károsodás nélkül elvisel, illetőleg amelyet az előírások meghatároznak.

(4) A munkahelyen a zajhatások és más ártalmas rezgések nem károsíthatják, illetőleg nem veszélyeztethetik - a vonatkozó előírásokban megengedett mértéket meghaladóan - az ott dolgozók egészségét.

(5) A munkahelyek természetes és mesterséges világítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra, káprázatmentességre, egyenletességre, ámyékosságra, színhatásra vonatkozó követelményeket.

(6) A fertőzés veszélyével járó munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodók egészségét károsodás ne érje.

25. §

(1) Minden dolgozó részére biztosítani kell az ivóvizet, valamint a munkahely jellegének megfelelően, az ésszerű takarékosság követelményeit figyelembe véve a tisztálkodási, öltöző, egészségügyi, étkező, pihenő és melegedő helyiségeket, illetőleg lehetőségeket.

(2) Gondoskodni kell a munkahely rendjéről, tisztaságáról, a munkahelyen keletkező szennyező anyagok (hulladék, szemét, szennyvíz stb.) kezeléséről, illetőleg eltávolításáról, valamint szükség szerinti ártalmatlanná tételéről oly módon, hogy egészségügyi ártalmakat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.

(3) A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő mentőfelszerelést, jelző, riasztó berendezést és minden műszakban a szükséges létszámú kiképzett elsősegélynyújtót biztosítani kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben és a 24. §-ban foglalt egészségügyi előírások részletes követelményeit az egészségügyi miniszter által kiadott jogszabályban, valamint állami szabványban kell szabályozni.

26. §

(1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, illetőleg a dolgozót leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a dolgozó védelméről gondoskodni.

(2) A munkahelyen a közlekedési utak feleljenek meg a várható legnagyobb igénybevételnek és a higiéniai követelményeknek. Felületük kellő súrlódású, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen, szélességük és szabad magasságuk tegye lehetővé a gyalogosok, illetőleg a járművek biztonságos közlekedését.

(3) A munkahelyen a közlekedési utakat a gyalogos és járműforgalomnak megfelelően meg kell jelölni, valamint a veszélyekre, a megengedett sebességre, a tilalmakra és a helyes magatartás szabályaira a szabvány, illetőleg a közúti közlekedés szabályainak megfelelően táblákkal és jelölésekkel kell a figyelmet felhívni.

(4) A munkahelyek, munkaállások (állványok, járdák, pódiumok stb.) az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzéshez akkora helyet biztosítsanak, hogy az alkalmazott technológiából, üzemeltetésből adódó munkaműveletek biztonságosan elvégezhetők legyenek.

(5) A tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből adódó behatásoknak, illetőleg az anyag környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás és szállítás módjának figyelembevételével kell kijelölni, kialakítani és ezeket meg kell jelölni.

27. §

(1) A munkahely határoló szerkezeteit a várható igénybevételnek ellenálló kivitelben, a színdinamikai és a tisztíthatósági követelményeket is figyelembe véve kell kialakítani.

(2) A nyílászáró szerkezetek elhelyezése, mennyisége, méretei és kialakítása rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő legyen. A vészkijáratok számát, méretét és elhelyezését úgy kell megállapítani, hogy azok biztosítsák a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.

(3) Az energia-, cső- és közműhálózatot úgy kell kialakítani, elhelyezni, hogy azok biztonságosan üzemeltethetők, kezelhetők és azonosíthatók legyenek. A hálózatokról nyomvonalrajzot kell készíteni, azt meg kell őrizni és azon a változásokat folyamatosan fel kell tüntetni.

(4) A villamos berendezések, szerelvények, vezetékek feleljenek meg a biztonsági követelményeknek.

A termelőeszközökre vonatkozó követelmények

28. §

(1) A termelőeszközök kialakításánál biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a rendeltetésszerű használat, üzemeltetés esetén, karbantartáskor, fel- és leszereléskor, javításnál, szállításnál, továbbá egyedi eszközként vagy technológiai rendszerben részegységként való felhasználás esetén. A termelőeszközökön végrehajtott bármilyen változtatás a biztonságot nem csökkentheti.

(2) Emelő berendezést, valamint hatósági felügyelet alá vont berendezést csak az a gazdálkodó szervezet tervezhet és gyárthat, amelyet erre a felügyeleti szerve, szövetkezet esetén az ágazati miniszter kijelölt.

(3) Azokat az alap- és segédanyagokat, illetőleg félkész- és késztermékeket, amelyek az emberi Szervezetre, illetőleg a környezetre veszélyt vagy ártalmat jelentenek, el kell látni olyan jelöléssel és utasítással, amely azok biztonságos kezelését, felhasználását, szállítását, tárolását lehetővé teszi.

A karbantartásra vonatkozó követelmények

29. §

(1) A gazdálkodó szervezet köteles termelőeszközeinek karbantartásáról gondoskodni, valamint ennek érdekében karbantartási tervet készíteni.

(2) A karbantartás során elvégzendő munkaműveleteket, valamint az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a karbantartási utasításban kell meghatározni. Egyedi műveletek irányítására vezetőt kell kijelölni.

(3) Közvetlen baleseti veszéllyel fenyegető hiányosságokat azonnal, közvetlen baleseti veszélyt nem okozó rendellenességeket pedig legkésőbb a karbantartási terv soron következő ütemében kell elhárítani.

(4) A karbantartó köteles írásban tanúsítani az elvégzett munka megfelelő minőségét.

A munkafolyamatra vonatkozó követelmények

30. §

(1) A munkahelyen, ahol a dolgozó egészségét károsító anyagokkal - szabályos üzemmenet vagy üzemzavar esetén - érintkezésbe kerülhet, tevékenység csak olyan munkakörülmények között és időtartamban folytatható, amely a dolgozó egészségét nem veszélyezteti.

(2) Minden munkához - a hatékonysági követelményeket is figyelembe véve - annyi és olyan képzettségű dolgozót kell biztosítani, amely a munka egészséges és biztonságos elvégzéséhez szükséges.

(3) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik dolgozót meg kell bízni a munka irányításával és ezt a többiek tudomására kell hozni.

(4) A termelőeszközt és ezen belül a védőeszközt olyan mennyiségben és minőségben kell biztosítani, hogy a dolgozó munkáját biztonságosan és egészségi ártalom nélkül végezhesse, illetőleg másokat ne veszélyeztessen.

(5) Olyan munkahelyen, ahol egyidejűleg több gazdálkodó szervezet dolgozóit foglalkoztatják, a munkavégzést munkavédelmi szempontból össze kell hangolni és a felek ezirányú kötelezettségeit szerződésben kell rögzíteni.

(6) Amennyiben valamely üzemrészben más gazdálkodó szervezet vagy más üzemrész dolgozóinak kell munkát végezni, az üzemeltető a biztonsági követelményeknek megfelelően köteles a munkaterületet átadni.

31. §

(1) Rendkívüli körülmények között történő munkavégzés esetén, ha a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók meg, illetőleg ha a biztonsági állapot csak így ellenőrizhető, elsősorban a következőket kell biztosítani:

a) a munka megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére, továbbá a biztonsági intézkedések végrehajtására egyszemélyi felelőst kell kijelölni;

b) a veszélyes teret meg kell jelölni, illetőleg az illetéktelen személy bejutását meg kell akadályozni;

c) a veszélyes térben csak a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges számú, azzal megbízott és kioktatott, kiképzett személy tartózkodhat;

d) ha szükséges, külön menekülési utakat kell kijelölni, illetőleg megjelölni;

e) amennyiben a dolgozók veszélyeztetettsége, illetőleg a munka jellege szükségessé teszi, a munka elvégzésének módját írásban kell rögzíteni.

(2) A termelőeszközt próbaüzemnek csak akkor szabad alávetni, ha a munkahely kielégíti a munkavédelmi követelményeket és a szükséges biztonsági berendezések, mérő- és jelzőberendezések üzem- és működőképesek, illetőleg a műszaki mentés eszközei rendelkezésre állnak.

32. §

(1) Anyagokat mozgatni csak az anyag tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, illetőleg anyagot tárolni csak a 26. §. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kijelölt helyen szabad úgy, hogy az senkit ne veszélyeztessen.

(2) Az anyagmozgatási útvonalat a szállítóeszközök és a rakomány fajtájának, méretének, súlyának, a megrakott jármű összsúlyának, a kerékterhelésnek, a mozgatás módjának, a terep- és útviszonyoknak, az útvonalon közlekedőknek, a környezetnek és a mozgatás sebességének figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Kézben, vállon vagy háton anyagot szállítani csak az anyagmozgatási normák megtartásával szabad úgy, hogy az senkit ne veszélyeztessen.

(4) Munkahelyen belüli közlekedésnél a közúti közlekedés szabályai megfelelően az irányadók. A munkahelyen belüli vasúti szállításra, továbbá az olyan kötöttpályás járművekre, amelyek a közúti forgalomban nem vesznek részt - külön rendelkezés hiányában - a vasúti közlekedésre vonatkozó előírások az irányadók.

Védőeszköz, védőétel, védőital, tisztálkodási szerek juttatása

33. §

(1) Ha a munkavégzés műszaki megoldással teljes mértékben ki nem küszöbölhető veszélyekkel, ártalmakkal járhat, kiegészítő védelemként egyéni védőeszközt, védőételt, védőitalt kell biztosítani, amelyet pénzben vagy más módon megváltani nem szabad.

(2) Az egyéni védőeszköz, védőétel, védőital juttatásának szabályait az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) Ha az egyes munkahelyeken alkalmazandó, illetőleg az egyes munkafolyamatokhoz előírt védőeszközök nem állnak rendelkezésre, vagy a szükséges védelem biztosítására nem alkalmasak, a munkavégzést meg kell tiltani. Ebben az esetben a dolgozónak átlagkeresete jár.

(4) A gazdálkodó szervezet, ha a munkakörülmények indokolják, köteles a dolgozó részére tisztálkodási eszközökről és szerekről gondoskodni. Ennek feltételeit a MvSz-ben kell meghatározni.

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás

34. §

(1) Annak érdekében, hogy a dolgozók a munkavédelmi ismereteket már a munkába lépés előtt elsajátítsák, ezeket a képzés során - az oktatási intézmény jellegének és szintjének megfelelően - oktatni kell.

(2) A munkavédelmi ismeretek oktatási intézményekben történő oktatásának módját, tartalmát; az ehhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket az intézmény szerint illetékes miniszter állapítja meg.

35. §

(1) A felügyeleti szerv vezetője a vezetőtovábbképzés keretében is, gondoskodik a munkavédelmi továbbképzés biztosításáról.

(2) A felügyeleti szerv vezetője szervezi meg a felügyeleti szerv érintett dolgozóinak, továbbá a gazdálkodó szervezetek magasabb vezető állású dolgozóinak és munkavédelmi szervezetük tagjainak munkavédelmi vizsgáztatását.

(3) A gazdálkodó szervezeteknél folyó munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjét, nyilvántartását, a vizsgabizottság összetételét, valamint a munkavédelmi vizsgára kötelezett vezető állásúak körét a felügyeleti szerv vezetője állapítja meg.

(4) A munkavédelmi vizsgát az arra kötelezetteknek a munkakör betöltésétől számított három hónapon belül kell letenni. A vizsgát - a tudományos-technikai haladást követve - legalább ötévenként meg kell újítani.

(5) A képesítést nyújtó tanfolyamok (emelőgépkezelő, targonca-vezető stb.) munkavédelmi oktatási- és vizsgakövetelményeit az ágazati miniszter állapítja meg.

36. §

(1) A gazdálkodó szervezetnek biztosítania kell, hogy a dolgozó a munkakörének, beosztásának megfelelő elméleti és gyakorlati munkavédelmi; és szakmai ismereteket elsajátítsa. Gondoskodni kell az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, az oktatást végzők rendszeres továbbképzéséről, az oktatás nyilvántartásáról.

(2) Az újonnan belépő dolgozókat a munka megkezdése előtt előzetes, a továbbiakban pedig a munka jellegének megfelelő gyakorisággal ismétlődő elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

(3) Azt a dolgozót, aki a gazdálkodó szervezeten belül munkakört vagy munkahelyet változtat, vagy hat hónapot meghaladó, illetőleg az MvSz-ben annál rövidebb időben megállapított távollét után áll ismét munkába, továbbá ha munkahelyén munkavédelmi szempontból jelentős technológiai változás történik, a munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

(4) Meg kell győződni arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és a gyakorlatban alkalmazni tudja. Amíg ez kellő eredménnyel nem történik meg, a dolgozó csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

(5) A gazdálkodó szervezet területén munkát végző, de nem annak állományába tartozó dolgozó munkavédelmi oktatásáról az érdekelt gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben kell rendelkezni.

37. §

(1) Az a dolgozó, akinek munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása vagy ellenőrzése, köteles a munkavédelmi ismeretekből vizsgát tenni.

(2) Aki a saját vagy mások egészségét, és testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgozik, felügyelet nélkül csak akkor foglalkoztatható, ha az előírt munkavédelmi ismeretekből vizsgát tett.

(3) A munkavédelmi vizsga csak a meghatározott munkakör betöltésére jogosít.

(4) A munkavédelmi vizsga anyagába tartozik a dolgozó munkaköréhez, beosztásához szükséges forgalombiztonsági, egészségvédelmi és más, ahhoz kapcsolódó munkavédelmi ismeret is.

38. §

(1) A munkavédelmi oktatást, vizsgáztatást, továbbképzést munkaidőben kell megtartani. Az oktatási idő tartamára, illetőleg az emiatt kiesett munkaidőre átlagkereset jár.

(2) A munkavédelmi vizsga alól mentesül, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjének, a vizsgára kötelezettek körének, a vizsga anyagának a felügyeleti szerv vezetője által nem szabályozott részletes követelményeit az MvSz-ben kell meghatározni.

Az alkalmazás egészségügyi és pályaalkalmassági feltételei

39. §

(1) Azokat az eseteket, amikor a dolgozó foglalkoztatása tilos, továbbá amikor előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálat szükséges, valamint a vizsgálatok rendjét az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(2) Azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez előzetes vagy időszakos pályaalkalmassági (pszichológiai) vizsgálat szükséges, valamint a vizsgálatok rendjét az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A vizsgálatokon részt vett dolgozó további foglalkoztatásáról a vizsgálat eredményétől függően kell intézkedni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt vizsgálatok díjtalanok. Az időszakos vizsgálatokon való részvétel miatt kiesett munkaidőre átlagkereset jár, a felmerült költségeket a dolgozó részére meg kell téríteni.

(4) Az egészségügyi miniszter által meghatározott gazdálkodó szervezeteknél a dolgozók üzemi gyógyító-megelőző ellátására, valamint az üzemekben a munkafolyamatokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésének előmozdítására üzemegészségügyi szolgálat működik, melynek szervezéséről és felügyeletéről az egészségügyi miniszter gondoskodik.

A munkavédelmi ellenőrzés

40. §

(1) A felügyeleti szerv köteles a gazdálkodó szervezeteknél szükség szerint, de legalább ötévenként helyszíni munkavédelmi ellenőrzést végezni. Ha az ellenőrzés hiányosságokat állapított meg, akkor egy éven belül utóellenőrzést kell tartani.

(2) A felügyeleti munkavédelmi ellenőrzést a 39/1978. (VII. 18.) MT számú rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell megtartani.

41. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről, az annak javítására tett intézkedések hatékonyságáról, valamint a munkavédelmi előírások és a vezetők hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról meghatározott időközönként megtartott szemle keretében személyesen is köteles meggyőződni.

(2) A szemle megtartásának rendjét a felügyeleti szerv vezetője által megállapított keretek között az MvSz-ben kell meghatározni.

42. §

(1) Azokat a termelőeszközöket, illetőleg termelési folyamatokat, amelyek üzemi jellemzőik miatt veszélyt jelenthetnek (például: anyagkifáradásnak és korrózió veszélynek vannak kitéve, tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolnak, szállítanak vagy dolgoznak fel stb.) időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni.

(2) A felülvizsgálat módját, gyakoriságát a vonatkozó műszaki előírások, szabványok, szabályzatok, a gépkönyv, valamint az üzemmód figyelembevételével, ezek hiányában pedig a műszaki és üzemeltetési tapasztalatok alapján az MvSz-ben kell meghatározni.

(3) A vizsgálatok, valamint az ehhez szükséges mérések eredményét írásban rögzíteni kell.

43. §

(1) A gazdálkodó szervezet vezető beosztású dolgozói - hatáskörüknek megfelelően - kötelesek rendszeresen gondoskodni és ellenőrizni, hogy

a) a munkahelyek és termelőeszközök a munkavédelmi követelményeknek megfeleljenek;

b) a dolgozók a munkájukkal összefüggő ismereteket elsajátítsák, az előírásokat megtartsák és a szükséges védőeszközöket használják;

c) az irányításuk alá tartozó munkahelyeken rend, fegyelem legyen.

(2) A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal - új munkahelyen a munka megkezdése előtt is - köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e. A rendszeres ellenőrzés gyakoriságát és módját az MvSz-ben, illetőleg a munkaköri leírásban kell meghatározni.

(3) A vezető köteles a tudomására jutott rendellenességet azonnal megvizsgálni és megszüntetéséről intézkedni, közvetlen veszély esetén pedig a munkát azonnal leállítani.

(4) Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, továbbá aki saját hibájából, figyelmeztetés ellenére nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, munkavédelmi vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, az előírt orvosi, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, továbbá, ha a védőberendezés szándékos kiiktatásával dolgozik, a termelőeszközöket nem rendeltetésének megfelelően használja, vagy a részére biztosított egyéni védőeszközt nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani. A munkavégzés nélkül eltöltött időre munkabér nem jár.

Az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

44. §

(1) Az üzemi balesetet és a külön jogszabályban meghatározott foglalkozási megbetegedéseket be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, nyilván kell tartani és az azokat előidéző okokat fel kell tárni. A vizsgálat alapján meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek, illetőleg megbetegedések megelőzésére.

(2) A bejelentés és nyilvántartás rendjét az üzemi balesetek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatban pedig az egészségügyi miniszter állapítja meg. A gazdálkodó szervezetek ez irányú részletes feladatait az MvSz-ben kell meghatározni.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

45. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) dolgozó: aki az 1. § (1) bekezdésében foglalt jogviszony keretében munkát végez;

b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai, szövetkezeti vállalat, a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek a vállalata, továbbá a költségvetési üzem és intézmény;

c) munkahely: minden olyan szabad és zárt tér, ideértve a föld alatti létesítményt is, ahol az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében munkát végeznek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyiség, létesítmény, szabad tér;

d) termelőeszköz: minden olyan gép, berendezés, jármű, szerszám, munkaeszköz, védőeszköz, alkatrész, anyag, energia, amely a munkavégzés során vagy ezzel összefüggésben felhasználásra kerül, ideértve az oktatási, gyógyászati stb. eszközöket is;

e) karbantartás: minden olyan tevékenység, amely a termelőeszközök és munkahelyek biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához, illetőleg fenntartásához szükséges;

f) szervezett társadalmi munka: a gazdálkodó szervezet által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott, illetőleg előzetes bejelentés alapján tudomásul vett munkavégzés;

g) szövetkezetek vonatkozásában a gazdálkodó szervezet vezetője: a szövetkezet illetékes vezető testülete, illetőleg az elnöke;

h) ipari szövetkezetek vonatkozásában a felügyeleti szerv vezetője: az OKISZ elnöke;

i) a mezőgazdasági szövetkezetek vonatkozásában átlagkereset: az átlagrészesedés.

(2) A társadalmi szervezetek, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei és az egyesületek által alapított, illetőleg létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében a felügyeleti szerv jogai és kötelességei az alapítókat, illetőleg a létrehozókat illeti meg.

(3) A szervezett társadalmi munka során az e rendeletben előírt feltételek biztosítása azt terheli, akinek a területén a munkavégzés folyik.

46. §

(1) Ha az ágazati óvórendszabály rendelkezése csak eltéréssel alkalmazható, erről a gazdálkodó szervezet vezetőjének

a) a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezet esetében - szakszervezeti szerve egyetértésével - a területileg illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt, az óvórendszabályt kiadó minisztert és az illetékes ágazati-iparági szakszervezet központját;

b) az OKISZ munkavédelmi felügyelő hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezet esetében - a szövetkezeti bizottság egyetértésével - a területileg (szakmailag) illetékes munkavédelmi felügyelőt, az óvórendszabályt kiadó minisztert és az OKISZ elnökét;

c) mezőgazdasági szövetkezet esetében a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőt és az óvórendszabályt kiadó minisztert

egészségügyi rendelkezés esetén az állami közegészségügyi és járványügyi felügyelőt is értesítenie kell. Az értesítésben fel kell tüntetni, hogy milyen más, egyenértékű intézkedésekkel biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét.

(2) Az óvórendszabály rendelkezésétől eltérni csak akkor szabad, ha az (1) bekezdésben megjelölt szervek, az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül észrevételt nem tesznek.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv az eltérés végrehajtását felfüggesztheti, ha az alkalmazott megoldást nem tartja kielégítőnek.

47. §

(1) Ez a rendelet 1980. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a balesetelhárítási szabályok végrehajtásának a termelőszövetkezetekben történő ellenőrzéséről szóló 1020/1969. (V. 16.) Korm. számú határozat, a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 2018/1973. (VI. 21.) Mt. h. számú határozat, az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály kiadásáról szóló 6/1965. (XII. 7.) SZOT számú szabályzat (ÁBEO) és a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos kérdésekről szóló 6/1967. (X. 8.) SZOT számú szabályzat hatályát veszti.

(2) Ahol más jogszabály az ÁBEO-t említi, ott e rendeletet, a végrehajtására kiadott jogszabályokat és állami szabványokat kell érteni.

(3) Az e rendelet 4. § (3) bekezdésében foglalt képesítésre vonatkozó követelmények alól a felügyeleti szerv vezetője az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben felmentést adhat.

(4) A szakszervezetek munkavédelmi felügyelői - az e rendelet hatályba lépése előtti jogkörükben eljárva - a mezőgazdasági szövetkezetekkel kapcsolatos folyamatban levő ügyeiket legkésőbb 1981. december 31-ig fejezzék be.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke