19/1980. (VI. 6.) MT rendelet

a növényfajták állami minősítéséről[1]

1. § (1)[2] A mezőgazdasági termelés mennyiségének növelése és minőségének javítása érdekében a köztermesztésben, olyan hazai vagy külföldi növényfajtát szabad felhasználni és terjeszteni, amely állami minősítésben részesült.

(2)[3] Köztermesztésben felhasználhatók azok a növényfajtajelöltek (külföldi fajták) is, amelyek ideiglenes szaporítását a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte.

2. § (1)[4] A növényfajtajelöltet, beleértve a külföldi fajtát is, állami minősítés céljából az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (a továbbiakban: Intézet) kell bejelenteni. Az állami minősítéshez szükséges kísérleti vizsgálatokról - díj fizetése ellenében - az Intézet gondoskodik.

(2)[5] Az állami minősítésről, illetve a köztermesztés igényeinek már meg nem felelő fajta állami minősítésének visszavonásáról az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács javaslata alapján a Földművelésügyi Minisztérium dönt.

3. § (1)[6] Az állami minősítésben részesített hazai növényfajták, valamint a hazai képviselő útján bejelentett és minősített külföldi növényfajták eredeti tulajdonságainak megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni.

(2)[7] A fajta előállítójának joga, hogy ideiglenes szaporítási engedély alapján vagy a fajta állami minősítésétől annak visszavonásáig a fajta fenntartásáról gondoskodjék és a fajta elterjesztéséhez szükséges alapanyagot fogalomba hozza.

(3) A fajta előállítójának - az ellenkező bizonyításáig - azt a hazai vagy külföldi jogi személyt, illetve magánszemélyt kell tekinteni, aki a fajtajelöltet vagy fajtát állami minősítés céljából bejelentette.

4. § A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a fajta nemesítőjeként nyilvánosan elismerjék.

5. § (1)[8] Az állami minősítésben részesített, illetve ideiglenes szaporításra engedélyezett növényfajta bejelentőjét fajtahasználati díj illeti meg. Az állami minősítésben részesített növényfajta nemesítője, fajtafenntartó nemesítője fajtajutalékra jogosult. A fajtahasználati díjat és a fajtajutalékot addig kell fizetni, amíg a növényfajta köztermesztésben van.

(2)[9] Szabadalmazott növényfajta esetén a bejelentő, illetőleg a nemesítő - az adott szerződés megkötése során a bejelentő választásától függően - e rendelet, vagy a találmányi jogszabályok szerinti díjazást érvényesítheti.

6. §[10] A Földművelődésügyi Minisztérium - népgazdasági érdekből - elrendelheti a növényfajta kényszerhasznosítását, és kijelölheti a fajtafenntartót.

7. § (1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 21/1968. (VI. 21.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 45/1974. (XI. 29.) MT rendelet hatályát veszti.

(2)[11] A rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Lábjegyzetek:

[1] A címből az "és állat" szövegrészt a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.

[2] Az 1. § (1) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

[3] Az 1. § (2) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[4] Az 2. § (1) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[5] Az 2. § (2) bekezdése a 2/1983. (I. 19.) MT rendelet 2. §-a és a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

[6] Az 3. § (1) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

[7] Az 3. § (2) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

[8] Az 5. § (1) bekezdése a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[9] Az 5. § (2) bekezdése a 24/1984. (VII. 1.) MT rendelet 2. §-a és a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

[10] A 6. § a 2/1983. (I. 19.) MT rendelet 2. §-a és a 99/1994. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

[11] Végrehajtására lásd a 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendeletet.