1/1980. (I. 7.) KPM rendelet

a kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatbavételéről, üzembentartásáról és megszüntetéséről

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kikötők építésére, bővítésére, korszerűsítésére (a továbbiakban: létesítés), valamint használatbavételére, üzembentartására és megszüntetésére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szolgálati rendeltetésű kikötőire,

b) a komp-, illetőleg a révhajó kikötőkre,

c) a szükségkikötőkre és a kikötői létesítménnyel nem rendelkező hajórakodókra.

2. §

(1) Kikötő létesítéséhez, használatbavételéhez, üzembentartásához és megszüntetéséhez a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályának (a továbbiakban: hajózási hatóság) engedélye szükséges.

(2) A hajózási hatóság engedélye nem mentesít a kikötő létesítésével kapcsolatos egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól.

3. §

(1) A létesítés engedélyezése iránti kérelmet írásban kell a hajózási hatósághoz benyújtani. A kérelemhez - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csatolni kell

a) az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban meghatározott tartalmú engedélyezési tervet, az ott megjelölt mellékletekkel együtt, három példányban,

b) a jogerős területfelhasználási engedélyt,

c) az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratot,[1]

d) a szakhatósági hozzájárulásokat és közműnyilatkozatokat,

e) tervezői nyilatkozatot arról, hogy a terv megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak, valamint az egyéb hatósági előírásoknak.

(2) A hajózási hatóság a kérelmezőt az (1) bekezdésben nem említett adat, okirat, nyilatkozat, illetőleg egyéb dokumentáció szolgáltatására is felhívhatja.

(3) A létesítési engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni. Több évig tartó, illetőleg több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni; a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat azonban ilyen esetben is szolgáltatni kell.

(4) Kikötői létesítménnyel rendelkező hajórakodó valamint sport- és kedvtelési célú csónakkikötő létesítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell

a) az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott tartalmú engedélyezési tervet,

b) a jogerős területfelhasználási engedélyt,

c) a szakhatósági hozzájárulásokat és közműnyilatkozatokat.

4. §

A hajózási hatóság helyszíni szemlét tart, ha

- a kikötő építése nem kizárólag közterületen, vagy nem kizárólag az építtető tulajdonában (kezelésében, használatában) álló területen történik, illetőleg

- az egyéb okból szükséges.

5. §

(1) Az engedélyezési eljárásban - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - a 3. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok működnek közre.

(2) Ha az általános érvényű hatósági előírásoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

(3) A szakhatoságnak a (2) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását, valamint az érdekelt víz- és csatornázási műveknek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szerveknek, villamosmű üzembentartójának és postának (a továbbiakban: közmű) a hálózatát és más üzemi létesítményeit érintő bekötések (csatlakozások), illetőleg építési munkák szakszerű megoldására vonatkozó nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.

6. §

(1) A szakhatóságok hozzájárulását általában megkeresés útján, vagy ha az szükséges az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során kell beszerezni.

(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. a helyszínrajzot és az építési munka műszaki terveit).

(3) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.

(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle esetében a szemlén, vagy legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

7. §

A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóságnak meg kell győződni arról, hogy

a) az érintett víz- és partterület alkalmas-e a a tervben meghatározott kikötő létesítésére,

b) a kikötő tervezett vízmélysége megfelel-e a kikötőhöz kapcsolódó hajóúton közlekedő hajók legmélyebb merülésének.

c) a kikötő létesítményei alkalmasak-e a kikötő rendeltetésszerű használata során fellépő követelmények kielégítésére,

d) biztosítható-e a tervezett kapcsolat a kikötő és a közúti, vasúti közlekedés között,

e) a kikötő alkalmas-e a helyi város-, illetőleg községrendezési tervek és szabályok által támasztott követelmények kielégítésére,

f) a kikötőpartok kialakítása - a várható vízszint-ingadozások figyelembevételével - biztosítja-e a hajók és a rakodóberendezések biztonságát, valamint a rakodási műveletek folyamatosságát,

g) a hajózási létesítmények megfelelnek-e a tervezési irányelveknek, valamint a munka-, a tűz-, a környezetvédelmi és az egyéb előírásoknak.

h) a tervben meghatározott kikötő kielégíti-e az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat általános előírásait.

8. §

(1) A hajózási hatóság a létesítési engedély iránti kérelem tárgyában határozattal dönt. A határozatot írásban közli

a) az építtetővel,

b) a tervezővel,

c) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

d) a közegészségügyi és a tűzvédelmi hatóságokkal, akkor is, ha azok szakhatóságként az engedélyezési eljárásban nem vettek részt.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető címét (nevét, lakcímét és telephelyét),

b) a kikötő helyének meghatározását (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám),

c) a kikötő kiépítésének, rendeltetésének, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának rövid leírását,

d) minden olyan hatósági előírást - a szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyeket a kikötő létesítése során az általános érvényű hatósági előírásokon túlmenően alkalmazni kell.

9. §

(1) A használatbavételi engedélyt a hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell

a) a 2. § (2) bekezdésében említett hatósági engedélyeket, vagy azok másolatait,

b) a kikötő tényleges állapotát feltüntető terveket, valamint a létesítési tervektől való esetleges eltérés indokolását,

c) a kikötő üzemeltetőjének címét (nevét, lakcímét, telephelyét),

d) a használatbavételi vizsgálati díj befizetéséről szóló csekkszelvényt.

(2) A kikötő használatbavételre alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzéséről és esetleges szakvélemények beszerzéséről az építtető köteles gondoskodni.

(3) A használatbavétel akkor engedélyezhető, ha a kikötő a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégíti, továbbá, ha az engedély kiadásával az illetékes közlekedésrendészeti hatóság egyetért.

(4) A hajózási hatóság - szállítási érdekből -az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenes engedélyt adhat a kikötőnek vagy a kikötő egy részének használatbavételére, amennyiben az a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégíti.

10. §

(1) A hajózási hatóság a használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása tárgyában határozatta] dönt; a határozatot az érdekeltekkel [8. § (1) bekezdés] írásban közli és Hajósoknak szóló hirdetményben is közzéteszi.

(2) A használatbavétel engedélyezéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) a kikötő tulajdonosának (kezelőjének, üzemben tartójának) címét (nevét, lakcímét, telephelyét),

b) a kikötő helyét (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám), a kikötő víz- és partterülete határának pontos leírását (meghatározását),

c) a kikötő rendeltetését, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának leírását,

d) a kikötő vízmélységét,

e) a rakodóberendezések teljesítőképességére (emelő, szállító képesség) vonatkozó adatokat,

f) medencés kikötő esetében

- a bejárati csatorna főméreteire (hossza, szélessége, a csatornában a vízmélység) vonatkozó adatokat,

- a kikötőben egyidejűleg elhelyezhető hajók számát, a hajóútra jellemző hajók főméreteinek figyelembevételével.

(3) A használatbavétel engedélyezhető egyes hibák, hiányosságok fennállása esetén is, ha azok a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégítik. Ilyen esetben a hajózási hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyt ad ki, és az erről szóló határozatban a hibák és a hiányosságok megszüntetésére határidőt ír elő. Ha az építtető a határozatban előírtakat határidőre nem teljesíti, a hajózási hatóság az ideiglenes engedélyt visszavonhatja vagy a hibák kijavítására, illetőleg a hiányosságok megszüntetésére újabb határidőt tűz ki.

11. §

(1) A hajózási hatóság a kikötők üzemeltetését időszakonként ellenőrzi (időszakos vizsgálat):

a) a kikötőpontonnal (állóhajóval), kikötőhíddal létesített körforgalmú személyhajókikötőket (hajóállomásokat) évenként, a hajóforgalom megindulásakor,

b) az a) pontban nem említett közforgalmú kikötőket ötévenként,

c) az egyéb kikötőket 10 évenként.

(2) A hajózási hatóság - a kikötő műszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitől függően - az időszakos vizsgálatra rövidebb határidőt állapíthat meg.

(3) Az időszakos vizsgálatot a kikötő üzembentartójának kell kérnie; a kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetéséről szóló csekkszelvényt.

(4) Az időszakos vizsgálatról a hajózási hatóság határozatot ad ki. A határozatnak tartalmaznia kell

a) a kikötő tulajdonosának (kezelőjének, üzemben tartójának) nevét és lakcímét (telephelyét),

b) a kikötő üzemképességére vonatkozó megállapításokat,

c) a kikötő üzemképességének elismerése esetében a határozat érvényességének időtartamát,

d) a biztonságot nem veszélyeztető hiányosságok kiküszöbölésének határidejét.

(5) Ha az időszakos vizsgálatról szóló határozat érvényessége lejárt, illetőleg az időszakos vizsgálat során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a kikötő üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hajózási hatóság - újabb időszakos vizsgálat eredményeként - a kikötő használatát engedélyezi.

(6) Függőleges kikötőpartfal vízfelszín alatti részeit a kikötő üzemben tartója köteles 10 évenként megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről a hajózási hatóságot tájékoztatni.

12. §

(1) A kikötő megszüntetésének engedélyezését írásban kell kérni a hajózási hatóságtól. A kérelemben részletesen ki kell térni a kikötő megszüntetésének indokaira.

(2) A kikötő megszüntetésének kérdésében a hajózási hatóság az érdekelt szakhatóságok meghallgatásával dönt.

(3) az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a közforgalmú kikötő létesítményeinek megszüntetése, illetőleg a kikötő területének csökkentése esetében is.

13. §

A kikötő létesítésével kapcsolatos épületek építésének és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásokban a hajózási hatóság szakhatóságként működik közre.

14. §

Az engedélyezési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendeletnek a létesítés és a használatbavétel engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseit a már megvalósítás alatt álló, de még használatba nem vett kikötők tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatok megtartására megállapított határidők a rendelet hatálybalépése napjával kezdődnek.

Pullai Árpád s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez

Az engedélyezési terv tartalmi előírásai

1. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell

a) a kikötő létesítésének célját és a létesítéssel kapcsolatos gazdaságossági számításokat,

b) a kikötő vízterületére irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet (LKHV és LNHV) és a mértékadó árvízszintet, a jeges időszak tartósságára vonatkozó adatokat, továbbá tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,

c) a kikötő vízterületének, valamint a hozzákapcsolódó víziút 5-5 km hosszú szakaszának hossz-és keresztszelvényét,

d) a kikötőt használó hajók főbb típusainak fő-méreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés, tetőpont magasság),

e) a kikötő várható forgalmára, gyűjtőterületére, a víziútra terelhető szállításokra vonatkozó vizsgálat eredményét,

f) a kikötő kapcsolatát, a közúti, vasúti forgalommal,

g) a kikötő hajózási és egyéb létesítményeinek [4. számú melléklet b) és c) pont] műszaki terveit és leírását,

h) a vízügyről szóló törvény hatálya alá tartozó vizilétesítményekre [4. számú melléklet a) pont] vonatkozó átnézetes helyszínrajzot a szükséges hossz- és keresztmetszetekkel,

i) a közművek (ivóvíz-, ipari vízellátás, csatornázás, elektromos hálózat) leírását.

2. Az engedélyezési tervhez mellékelni kell

a) általános helyszínrajzot,

b) átnézeti térképet,

c) talajmechanikai szakvéleményt,

d) a létesítéshez szükséges idegen ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),

e) a vízjogi engedélyt és az illetékes vízügyi szerv nyilatkozatát a kikötőhöz vezető hajóútnak kijelöléséről.

3. A kikötői létesítményei rendelkező hajórako-ló, valamint a sport- és kedvtelési célú csónakkikötő létesítésére vonatkozó engedélyezési terviek tartalmaznia kell

a) a létesítés célját,

b) az érintett vízterületre irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet,

c) a rakodót, illetőleg a kikötőt használó hajók főbb típusainak fő méreteit,

d) a tervezett létesítmény kapcsolatát a közúti és a vasúti forgalommal,

e) a hajózási létesítmények műszaki terveit, f) a létesítmény átnézetes helyszínrajzát.

2. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez

Tervezési irányelvek

1. A kikötőt úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen a területrendezési és fejlesztési, az építési és biztonsági, a honvédelmi, a vízügyi, a közegészségügyi és a járványügyi, valamint a táj- és környezetvédelmi hatósági előírásoknak.

2. Téli kikötő és menedékhely céljára csak olyan medencét, holtágat szabad kijelölni, amelyben a hajó a zajló jégtől védve van, illetve védelme megfelelő művekkel biztosítható.

3. A téli kikötő mélységét a nemzetközi előírások vagy a vízügyi és hajózási hatóságok előírásai alapján egyedileg kell megállapítani.

4. Téli kikötő helyét és befogadó képességét a hajóforgalom biztonsága és a hajózási idény teljesebb kihasználhatósága figyelembevételével kell tervezni.

5. A kikötőket és a rakodókat úgy kell kialakítani, hogy azok szerves kapcsolatban legyenek a szárazföldi közlekedés létesítményeivel.

6. Kompkikötő létesítése során figyelembe kell venni a mederszabályozási követelményeket.

7. A medencés és a folyóparti kikötő helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a víziúthoz állandó közúti csatlakozás biztosítható. A tavi kikötő bejárata közvetlenül hajóúthoz, vagy hajózásra alkalmas mederrészhez csatlakozzon.

8. A kikötő létesítéséhez a mértékadó vízszinteket (legkisebb, legnagyobb hajózási vízszint, árvízszint stb.) a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kell beszerezni; a mértékadó hajózási vízszintet a hajózási hatóság és az Országos Vízügyi Hivatal Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya együttesen állapítják meg. A kikötő szelvényére jellemző vízállásokat, valamint a jégviszonyokra vonatkozó adatokat a Vízrajzi Évkönyvekből kell megállapítani.

9. A tervezésnél figyelembe kell venni a kikötőhöz tartozó víziút hordalékviszonyait, tanulmányozni kell a kikötőbejárat, valamint a kikötő fel-iszaposodásának várható mértékét.

10. A medencés kikötő helyét az uralkodó széljárás figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy a zajló jég ne hatolhasson be árvízlevonuláskor, a kikötő a hajónak teljes védettséget nyújtson, a szél- és hullámhatások mértéke a legkisebb legyen.

11. A kikötőmedencében, a bejárati csatornában lerakódott iszap eltávolításáról a fenntartás során gondoskodni kell.

12. A talajkutató fúrásokat lehetőleg 100-150 m-ként, a mederfenék alá 4-5 m-re kell mélyíteni.

13. A kikötő elhelyezése szempontjából számításba vehető területről 1:25 000 vagy 1:50 000 méretarányú rétegvonalas térképet kell készíteni; a térképen, vázlatrajzon fel kell tüntetni a tervezett kikötői épületek (igazgatás, forgalmi, gazdasági épületek, raktárak, tárházak stb.), valamint a meglevő és lebontásra tervezett épületek helyét.

14. A folyami medencés kikötő hajózható csatornájának tengelye és a folyó sodorvonala által bezárt szög legfeljebb 30°, nagyobb vízsebesség esetében 15° legyen.

15. Medencés kikötő bejárati csatornájánál és a folyóparti kikötőnél a hajó mozgása és várakozása akadálytalan legyen.

16. Medencés kikötő bejárati csatornájának torkolatában a folyón a torkolat felett 300 m és a torkolat alatt 500 m körzetben mederkábelt, medercsövet vagy hasonló műtárgyat csak alagútban, vagy olyan mélységben szabad elhelyezni, hogy az a hajók horgonyainak használatát ne akadályozza; a fektetési mélységet az ott közlekedő hajótípusoktól, valamint a meder talajától függően a hajózási hatóság állapítja meg.

17. A medencés kikötő bejárati csatornája és a közvetlenül csatlakozó kikötőrész mélységének meghatározásakor figyelembe kell venni a mértékadó legkisebb hajózási vízszintet (LKHV).

18. A bejárati csatorna fenékmélysége - figyelembe véve az iszapteret - a kikötőmedence fenékmélységénél legalább 0,5 m-rel mélyebb legyen.

19. A bejárati csatorna szélességét - a legkisebb hajózási vízszint (LKHV) alatt a legnagyobb hajómerülés 1,3-szorosának megfelelő mélységben - legalább 40 m-ben kell megállapítani.

20. Medencés kikötőben mederbe fektetett műtárgyat elhelyezni nem szabad; hidat és légvezetéket is csak indokolt esetben szabad létesíteni. A híd és a légvezeték alatt a kikötőhöz kapcsolódó hajóútra megállapított űrszelvényt kell biztosítani.

21. A kikötő méreteit úgy kell megállapítani, hogy a rakódópart mellé egyidejűleg annyi hajó állhasson, amennyi a csúcsforgalom lebonyolításához szükséges, és hogy a kikötőben a hajóközlekedés zavartalan legyen. A rakodópart hossza a rakodóhoz egyszerre álló uszályok teljes hosszának legalább 1,2-szerese kell legyen.

22. A kikötő fenékmélységét úgy kell meghatározni, hogy a folyószakaszra, illetve tóra mértékadó, teljesen megterhelt, legnagyobb merülésű hajó feneke és a kikötő mederfenékszintje között az LKHV idején is legalább 0,6 m vizréteg maradjon.

23. Tavi kikötő kikötésre szolgáló partszéleit partfalszerűen kell kiképezni, a móló hullámverésnek kitett részeit rézsűburkolattal kell ellátni.

24. A kikötői partfal kialakításának tervezésénél célszerű figyelembe venni a MÉLYÉPTERV "Gazdaságos kialakítású partjai" c. tanulmánytervét. (III. Iroda 41-1400-26/I-1965.)

25. A rakpart szintmagasságát a mértékadó árvízszint, a ki- és berakodásra kerülő áruk figyelembevételével kell kialakítani.

26. A móló, illetve rakpart felső szintjének megállapításakor a hajózási idényben előforduló legnagyobb vízszinten kívül a legnagyobb hullámmagasságot is figyelembe kell venni. Balatoni kikötőben a rakpart felső szintje legalább 1,8 m-rel a siófoki vízmérce "0" pontja felett legyen.

27. Közforgalmú kikötőnél az átcsapó hullámok elsodródó hatása ellen hullámtörő falat kell létesíteni.

28. Csatornakikötők, valamint duzzasztott szakaszokon létesített kikötők partmagasságát a legmagasabb duzzasztási vízszint felett legalább 0,8-1,0 m-re kell kiépíteni.

29. Függőleges kikötőfal felső éléből párkány, konzol vagy egyéb létesítmény -, amely a hajókat veszélyeztetheti - nem állhat ki; rakodóberendezés pályája vagy más eleme és a part között legalább 1,0 m távolságot, az ott elhelyezett kikötőbak vagy tartóoszlop és a part éle között legalább 0,8 m távolságot kell biztosítani.

30. A hajók kikötésére szolgáló partfalakra és fogadó pillérekre kikötőbakokat, kikötőkarikákat kell elhelyezni olyan számban, hogy a hajók kikötése minden vízállásnál biztonságosan legyen elvégezhető. A bakok egymástól való távolsága a nagyhajózás által használt kikötőkben 25-30 m; egyéb kikötőkben a kikötőt használó hajók kötélbak elosztása szerint kell a baktávolságot megválasztani. Függőleges kikötőpartfalakon a parti bakok irányában függőlegesen 1,6-2,0 méretenként kikötőhorgokat, bakokat kell elhelyezni.

31. A hajószemélyzet, valamint a rakodást végző személyek részére a függőleges partfalakba lépcsőt kell beépíteni; hágcsó csak szükségmegoldásként, a hajózási hatóság előzetes hozzájárulásával létesíthető.

32. A kikötőbakokat öntöttvasból vagy acélköpennyel ellátott vasbetonból kell készíteni és a talajtól függően legalább 2 m3-es alaptömbbe kell elhelyezni. Feltöltött talaj esetében a kikötőbakokat ki kell horgonyozni. A bakok tengelye függőleges partfal esetében 60-80 cm, rézsüs partnál 80-100 cm távolságra legyen a partéltől.

33. Nemzetközi forgalomra szolgáló kikötőt úgy kell tervezni, hogy a közúti, vasúti be- és kilépő helyek száma a lehető legkevesebb legyen.

34. A kikötőben és a kikötő bejáratában a Hajózási Szabályzat előírásai szerinti jelzőeszközöket el kell helyezni.

35. A kikötőben a hajók kikötési helyeit, a közlekedési utakat és a munkahelyeket (munkaterületeket) az egyéb jogszabályokban és szabályzatokban előírt erősségű fénnyel kell megvilágítani.

36. Személyhajó-kikötöben (hajóállomáson) az utasok részére legalább az eső és a szél ellen védő váróhelyiséget és WC-t kell építeni, hulladékgyűjtő ládákat kell elhelyezni és ivóvízellátást kell biztosítani.

37. Olyan személyhajó-kikötőben (hajóállomáson), ahol a hajó kikötőponton (állóhajó) mellé köt ki, a bejáróhíd parti végén záróláncot és "A hajó kikötése előtt a hídra lépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni.

38. A kikötőben a hajók részére ivóvízvételező helyet és a hajószemélyzet részére WC-t kell biztosítani.

39. A kikötőkben a hajókon összegyűlt hulladék tárolására és a használt olaj, olajjal szennyezett víz, fekália stb. elhelyezésére tárolóhelyet (tartályt) kell biztosítani.

40. Gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötőben

a) a parti vezetéknek a tartályhajóhoz való biztonságos csatlakoztatása érdekében függőleges partfalat, pilléres megoldást vagy kikötőpontont kell alkalmazni,

b) a csőcsatlakozást - vízszennyezés megakadályozása céljából - a hajón vagy a parton kell elhelyezni,

c) a parti rakodóhely és a rakodó irányító központja között hírközlő kapcsolatot kell kiépíteni,

d) a part és a hajók közötti közlekedés céljára szolgáló járókat éghetetlen anyaggal kell bevonni.

(A gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötő tervezésénél az egyéb jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat meg kell tartani.)

41. A hajórakodó feletti és alatti csatlakozó folyószakaszon megfelelő hajólekötő helyet kell létesíteni.

42. Keskeny folyón vagy folyószakaszon a hajórakodó közelében fordulóhelyről, esetleg várakozó- és kitérőhelyről is gondoskodni kell.

43. A személyforgalmú kikötőül is szolgáló ha-jórakodónál a személyforgalom lebonyolításához szükséges berendezéseket is biztosítani kell. A hajórakodón alkalmazott rakodási technológiáról a rakodó üzemeltetője a rakodó használóit (hajóengedélyes, fuvarozó) tájékoztatni köteles.

3. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez

Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

I. Minden esetben közreműködnek:

1. a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnöksége (nagyberuházásoknál, és célcsoportos beruházásoknál); a Vízirendészeti Kapitányság (a Duna, a Tisza és a Balaton kikötőinél); a járási rendőrkapitányság (egyéb víziterületek kikötőinél)

a vízi közlekedésrendészet

2. a Belügyminisztérium szervei első fokon: a fővárosi kerületi, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság

másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság

a tűzvédelem

3. az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szervei

első fokon: a városi, megyei városi, fővárosi kerületi szolgálat, a járási vagy a hajózási kirendeltség,

másodfokon: a megyei, fővárosi KÖJÁL keretében működő állami közegészségügyi járványügyi felügyelőség

a közegészségügy és a járványügy

4. a Honvédelmi Minisztérium

a honvédelem

5. a Honvédelmi Minisztérium szervei

első fokon: a megyei (budapesti) polgári védelmi törzsparancsnokság,

másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

a polgári védelem

6. az Országos Vízügyi Hivatal (nagyberuházások és célcsoportos beruházások esetében); a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság (egyéb kikötőknél)

a vízügy

7. a területfelhasználás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságok

a területrendezés és fejlesztés

követelményeinek érvényrejuttatása céljából.

II. Esetenként működnek közre:

1. az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal, természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben történő, területfelhasználás esetében

a természet- és tájvédelem

2. a Belügyminisztérium területén

a BM Határőrség Országos Parancsnoksága a határőrség működési területén, illetve az államhatártól számított 1 km-en belüli területen

a határőrizet

3. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén

első fokon: az Országos Műemléki Felügyelőség, a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség,

másodfokon: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség, műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezetet érintő kikötő létesítése esetében

a műemlékvédelem

4. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén

első fokon: a járási (fővárosi kerületi) földhivatal,

másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló földet, vagy alaphálózati pontot érintő területfelhasználás esetében

a mező- és erdőgazdaság

5. az illetékes útügyi hatóság a közút területét érintő, valamint a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50, illetőleg 100 m távolságon belül történő minden útépítés esetében

az útügy

6. a Magyar Államvasutak illetékes Igazgatósága,

a vasúti közlekedés

7. az illetékes szakhatóságok, meglevő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében

a biztonság

követelményeinek érvényrejuttatása céljából.

4. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez

A kikötők létesítésével és használatával kapcsolatos fogalommeghatározások

1. A rendelet alkalmazásában

a kikötő a hajóút mentén a hajók kikötésére kijelölt, a rendeltetésnek megfelelő hajózási, és műszaki létesítményekkel (berendezésekkel) ellátott víz- és partterület;

a kikötő

a) kiépítése szerint:

- medencés kikötő,

- nyiltvízi kikötő,

- nyiltvízi (folyami, tavi, csatorna) hajókikötő,

- nyiltvízi komp-, révkikötő,

- nyiltvízi hajórakodó (célfuvarozásra szolgáló, időszakosan üzemeltetett hajókikötő),

- szükségkikötő (jégveszély ellen medencéket nyújtó természetes öblözet);

b) rendeltetése szerint:

- közforgalmú kikötő,

- korlátozottan közforgalmú kikötő,

- üzemi kikötő;

mindhárom típusú kikötő lehet:

- kereskedelmi kikötő,

- komp-, révkikötő,

- téli kikötő (a hajók részére jégveszély, jégnyomás ellen védelmet nyújtó medencés kikötő),

- sporthajókikötő;

2. a kikötő létesítményei és berendezései (a továbbiakban együtt: létesítmények) lehetnek:

a) vízilétesítmények:

- partburkolat, partvédőmű,

- árvízvédelmi mű,

- hullámtörő, hullámvédő (móló, gát),

- kikötőpartfal, kikötőmóló, lejárórámpa,

- kikötőmedence és annak bejárati csatornája;

b) hajózási létesítmények:

- hajózást szolgáló műtárgy (kikötőbak, kikötőhorog, kikötőkarika, hídfészek, támasz fenyőfészek, lépcső, hágcsó, terelőkorlát, sorompó),

- kikötőponton, állóhajó, kikötőtutaj, rendezőhajó,

- utasok és a hajószemélyzet közlekedésére szolgáló híd, járó,

- vízi mentőeszköz és berendezés,

- a parton és a vizén elhelyezett hajózási jelzőeszköz és berendezés,

- hajózási hírközlő létesítmény,

- medencés kikötő belső hajóútja, hajófordítóhelye,

c) a kikötő partterületén való közlekedés céljára szolgáló létesítmények:

- út, járda, térburkolat és ezek műtárgyai,

- vasúti létesítmény,

- csővezeték, kötélpálya,

d) emelő és rakodólétesítmények:

- rakodódaru, szállítószalag, görgősor,

- elevátor, felvonó,

- kocsibuktató,

- rakodó- és szállítótargonca,

e) kikötői közművek:

- villamos elosztó, erőátviteli és világítási létesítmény,

- vízellátási, vízelvezetési rendszer,

- hírközlő és tűzvédelmi berendezés.