1/1980. (I. 7.) KPM rendelet
a kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatbavételéről, üzembentartásáról és megszüntetéséről
A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kikötők építésére, bővítésére, korszerűsítésére (a továbbiakban: létesítés), valamint használatbavételére, üzembentartására és megszüntetésére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szolgálati rendeltetésű kikötőire,
b) a komp-, illetőleg a révhajó kikötőkre,
c) a szükségkikötőkre és a kikötői létesítménnyel nem rendelkező hajórakodókra.
2. §
(1) Kikötő létesítéséhez, használatbavételéhez, üzembentartásához és megszüntetéséhez a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályának (a továbbiakban: hajózási hatóság) engedélye szükséges.
(2) A hajózási hatóság engedélye nem mentesít a kikötő létesítésével kapcsolatos egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól.
3. §
(1) A létesítés engedélyezése iránti kérelmet írásban kell a hajózási hatósághoz benyújtani. A kérelemhez - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csatolni kell
a) az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban meghatározott tartalmú engedélyezési tervet, az ott megjelölt mellékletekkel együtt, három példányban,
b) a jogerős területfelhasználási engedélyt,
c) az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratot,
d) a szakhatósági hozzájárulásokat és közműnyilatkozatokat,
e) tervezői nyilatkozatot arról, hogy a terv megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak, valamint az egyéb hatósági előírásoknak.
(2) A hajózási hatóság a kérelmezőt az (1) bekezdésben nem említett adat, okirat, nyilatkozat, illetőleg egyéb dokumentáció szolgáltatására is felhívhatja.
(3) A létesítési engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni. Több évig tartó, illetőleg több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni; a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat azonban ilyen esetben is szolgáltatni kell.
(4) Kikötői létesítménnyel rendelkező hajórakodó valamint sport- és kedvtelési célú csónakkikötő létesítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell
a) az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott tartalmú engedélyezési tervet,
b) a jogerős területfelhasználási engedélyt,
c) a szakhatósági hozzájárulásokat és közműnyilatkozatokat.
4. §
A hajózási hatóság helyszíni szemlét tart, ha
- a kikötő építése nem kizárólag közterületen, vagy nem kizárólag az építtető tulajdonában (kezelésében, használatában) álló területen történik, illetőleg
- az egyéb okból szükséges.
5. §
(1) Az engedélyezési eljárásban - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - a 3. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok működnek közre.
(2) Ha az általános érvényű hatósági előírásoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.
(3) A szakhatoságnak a (2) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását, valamint az érdekelt víz- és csatornázási műveknek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szerveknek, villamosmű üzembentartójának és postának (a továbbiakban: közmű) a hálózatát és más üzemi létesítményeit érintő bekötések (csatlakozások), illetőleg építési munkák szakszerű megoldására vonatkozó nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
6. §
(1) A szakhatóságok hozzájárulását általában megkeresés útján, vagy ha az szükséges az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során kell beszerezni.
(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. a helyszínrajzot és az építési munka műszaki terveit).
(3) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.
(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle esetében a szemlén, vagy legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.
7. §
A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóságnak meg kell győződni arról, hogy
a) az érintett víz- és partterület alkalmas-e a a tervben meghatározott kikötő létesítésére,
b) a kikötő tervezett vízmélysége megfelel-e a kikötőhöz kapcsolódó hajóúton közlekedő hajók legmélyebb merülésének.
c) a kikötő létesítményei alkalmasak-e a kikötő rendeltetésszerű használata során fellépő követelmények kielégítésére,
d) biztosítható-e a tervezett kapcsolat a kikötő és a közúti, vasúti közlekedés között,
e) a kikötő alkalmas-e a helyi város-, illetőleg községrendezési tervek és szabályok által támasztott követelmények kielégítésére,
f) a kikötőpartok kialakítása - a várható vízszint-ingadozások figyelembevételével - biztosítja-e a hajók és a rakodóberendezések biztonságát, valamint a rakodási műveletek folyamatosságát,
g) a hajózási létesítmények megfelelnek-e a tervezési irányelveknek, valamint a munka-, a tűz-, a környezetvédelmi és az egyéb előírásoknak.
h) a tervben meghatározott kikötő kielégíti-e az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat általános előírásait.
8. §
(1) A hajózási hatóság a létesítési engedély iránti kérelem tárgyában határozattal dönt. A határozatot írásban közli
a) az építtetővel,
b) a tervezővel,
c) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
d) a közegészségügyi és a tűzvédelmi hatóságokkal, akkor is, ha azok szakhatóságként az engedélyezési eljárásban nem vettek részt.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) az építtető címét (nevét, lakcímét és telephelyét),
b) a kikötő helyének meghatározását (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám),
c) a kikötő kiépítésének, rendeltetésének, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának rövid leírását,
d) minden olyan hatósági előírást - a szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyeket a kikötő létesítése során az általános érvényű hatósági előírásokon túlmenően alkalmazni kell.
9. §
(1) A használatbavételi engedélyt a hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell
a) a 2. § (2) bekezdésében említett hatósági engedélyeket, vagy azok másolatait,
b) a kikötő tényleges állapotát feltüntető terveket, valamint a létesítési tervektől való esetleges eltérés indokolását,
c) a kikötő üzemeltetőjének címét (nevét, lakcímét, telephelyét),
d) a használatbavételi vizsgálati díj befizetéséről szóló csekkszelvényt.
(2) A kikötő használatbavételre alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzéséről és esetleges szakvélemények beszerzéséről az építtető köteles gondoskodni.
(3) A használatbavétel akkor engedélyezhető, ha a kikötő a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégíti, továbbá, ha az engedély kiadásával az illetékes közlekedésrendészeti hatóság egyetért.
(4) A hajózási hatóság - szállítási érdekből -az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenes engedélyt adhat a kikötőnek vagy a kikötő egy részének használatbavételére, amennyiben az a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégíti.
10. §
(1) A hajózási hatóság a használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása tárgyában határozatta] dönt; a határozatot az érdekeltekkel [8. § (1) bekezdés] írásban közli és Hajósoknak szóló hirdetményben is közzéteszi.
(2) A használatbavétel engedélyezéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
a) a kikötő tulajdonosának (kezelőjének, üzemben tartójának) címét (nevét, lakcímét, telephelyét),
b) a kikötő helyét (helység, folyamkilométer, helyrajzi szám), a kikötő víz- és partterülete határának pontos leírását (meghatározását),
c) a kikötő rendeltetését, a közúti és a vasúti közlekedéssel való kapcsolatának leírását,
d) a kikötő vízmélységét,
e) a rakodóberendezések teljesítőképességére (emelő, szállító képesség) vonatkozó adatokat,
f) medencés kikötő esetében
- a bejárati csatorna főméreteire (hossza, szélessége, a csatornában a vízmélység) vonatkozó adatokat,
- a kikötőben egyidejűleg elhelyezhető hajók számát, a hajóútra jellemző hajók főméreteinek figyelembevételével.
(3) A használatbavétel engedélyezhető egyes hibák, hiányosságok fennállása esetén is, ha azok a forgalombiztonsági és egyéb biztonsági követelményeket kielégítik. Ilyen esetben a hajózási hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyt ad ki, és az erről szóló határozatban a hibák és a hiányosságok megszüntetésére határidőt ír elő. Ha az építtető a határozatban előírtakat határidőre nem teljesíti, a hajózási hatóság az ideiglenes engedélyt visszavonhatja vagy a hibák kijavítására, illetőleg a hiányosságok megszüntetésére újabb határidőt tűz ki.
11. §
(1) A hajózási hatóság a kikötők üzemeltetését időszakonként ellenőrzi (időszakos vizsgálat):
a) a kikötőpontonnal (állóhajóval), kikötőhíddal létesített körforgalmú személyhajókikötőket (hajóállomásokat) évenként, a hajóforgalom megindulásakor,
b) az a) pontban nem említett közforgalmú kikötőket ötévenként,
c) az egyéb kikötőket 10 évenként.
(2) A hajózási hatóság - a kikötő műszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitől függően - az időszakos vizsgálatra rövidebb határidőt állapíthat meg.
(3) Az időszakos vizsgálatot a kikötő üzembentartójának kell kérnie; a kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetéséről szóló csekkszelvényt.
(4) Az időszakos vizsgálatról a hajózási hatóság határozatot ad ki. A határozatnak tartalmaznia kell
a) a kikötő tulajdonosának (kezelőjének, üzemben tartójának) nevét és lakcímét (telephelyét),
b) a kikötő üzemképességére vonatkozó megállapításokat,
c) a kikötő üzemképességének elismerése esetében a határozat érvényességének időtartamát,
d) a biztonságot nem veszélyeztető hiányosságok kiküszöbölésének határidejét.
(5) Ha az időszakos vizsgálatról szóló határozat érvényessége lejárt, illetőleg az időszakos vizsgálat során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a kikötő üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hajózási hatóság - újabb időszakos vizsgálat eredményeként - a kikötő használatát engedélyezi.
(6) Függőleges kikötőpartfal vízfelszín alatti részeit a kikötő üzemben tartója köteles 10 évenként megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről a hajózási hatóságot tájékoztatni.
12. §
(1) A kikötő megszüntetésének engedélyezését írásban kell kérni a hajózási hatóságtól. A kérelemben részletesen ki kell térni a kikötő megszüntetésének indokaira.
(2) A kikötő megszüntetésének kérdésében a hajózási hatóság az érdekelt szakhatóságok meghallgatásával dönt.
(3) az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a közforgalmú kikötő létesítményeinek megszüntetése, illetőleg a kikötő területének csökkentése esetében is.
13. §
A kikötő létesítésével kapcsolatos épületek építésének és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásokban a hajózási hatóság szakhatóságként működik közre.
14. §
Az engedélyezési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
15. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendeletnek a létesítés és a használatbavétel engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseit a már megvalósítás alatt álló, de még használatba nem vett kikötők tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (6) bekezdésében az időszakos vizsgálatok megtartására megállapított határidők a rendelet hatálybalépése napjával kezdődnek.
Pullai Árpád s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter
1. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez
Az engedélyezési terv tartalmi előírásai
1. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell
a) a kikötő létesítésének célját és a létesítéssel kapcsolatos gazdaságossági számításokat,
b) a kikötő vízterületére irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet (LKHV és LNHV) és a mértékadó árvízszintet, a jeges időszak tartósságára vonatkozó adatokat, továbbá tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,
c) a kikötő vízterületének, valamint a hozzákapcsolódó víziút 5-5 km hosszú szakaszának hossz-és keresztszelvényét,
d) a kikötőt használó hajók főbb típusainak fő-méreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés, tetőpont magasság),
e) a kikötő várható forgalmára, gyűjtőterületére, a víziútra terelhető szállításokra vonatkozó vizsgálat eredményét,
f) a kikötő kapcsolatát, a közúti, vasúti forgalommal,
g) a kikötő hajózási és egyéb létesítményeinek [4. számú melléklet b) és c) pont] műszaki terveit és leírását,
h) a vízügyről szóló törvény hatálya alá tartozó vizilétesítményekre [4. számú melléklet a) pont] vonatkozó átnézetes helyszínrajzot a szükséges hossz- és keresztmetszetekkel,
i) a közművek (ivóvíz-, ipari vízellátás, csatornázás, elektromos hálózat) leírását.
2. Az engedélyezési tervhez mellékelni kell
a) általános helyszínrajzot,
b) átnézeti térképet,
c) talajmechanikai szakvéleményt,
d) a létesítéshez szükséges idegen ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),
e) a vízjogi engedélyt és az illetékes vízügyi szerv nyilatkozatát a kikötőhöz vezető hajóútnak kijelöléséről.
3. A kikötői létesítményei rendelkező hajórako-ló, valamint a sport- és kedvtelési célú csónakkikötő létesítésére vonatkozó engedélyezési terviek tartalmaznia kell
a) a létesítés célját,
b) az érintett vízterületre irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet,
c) a rakodót, illetőleg a kikötőt használó hajók főbb típusainak fő méreteit,
d) a tervezett létesítmény kapcsolatát a közúti és a vasúti forgalommal,
e) a hajózási létesítmények műszaki terveit, f) a létesítmény átnézetes helyszínrajzát.
2. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez
Tervezési irányelvek
1. A kikötőt úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen a területrendezési és fejlesztési, az építési és biztonsági, a honvédelmi, a vízügyi, a közegészségügyi és a járványügyi, valamint a táj- és környezetvédelmi hatósági előírásoknak.
2. Téli kikötő és menedékhely céljára csak olyan medencét, holtágat szabad kijelölni, amelyben a hajó a zajló jégtől védve van, illetve védelme megfelelő művekkel biztosítható.
3. A téli kikötő mélységét a nemzetközi előírások vagy a vízügyi és hajózási hatóságok előírásai alapján egyedileg kell megállapítani.
4. Téli kikötő helyét és befogadó képességét a hajóforgalom biztonsága és a hajózási idény teljesebb kihasználhatósága figyelembevételével kell tervezni.
5. A kikötőket és a rakodókat úgy kell kialakítani, hogy azok szerves kapcsolatban legyenek a szárazföldi közlekedés létesítményeivel.
6. Kompkikötő létesítése során figyelembe kell venni a mederszabályozási követelményeket.
7. A medencés és a folyóparti kikötő helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a víziúthoz állandó közúti csatlakozás biztosítható. A tavi kikötő bejárata közvetlenül hajóúthoz, vagy hajózásra alkalmas mederrészhez csatlakozzon.
8. A kikötő létesítéséhez a mértékadó vízszinteket (legkisebb, legnagyobb hajózási vízszint, árvízszint stb.) a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kell beszerezni; a mértékadó hajózási vízszintet a hajózási hatóság és az Országos Vízügyi Hivatal Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya együttesen állapítják meg. A kikötő szelvényére jellemző vízállásokat, valamint a jégviszonyokra vonatkozó adatokat a Vízrajzi Évkönyvekből kell megállapítani.
9. A tervezésnél figyelembe kell venni a kikötőhöz tartozó víziút hordalékviszonyait, tanulmányozni kell a kikötőbejárat, valamint a kikötő fel-iszaposodásának várható mértékét.
10. A medencés kikötő helyét az uralkodó széljárás figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy a zajló jég ne hatolhasson be árvízlevonuláskor, a kikötő a hajónak teljes védettséget nyújtson, a szél- és hullámhatások mértéke a legkisebb legyen.
11. A kikötőmedencében, a bejárati csatornában lerakódott iszap eltávolításáról a fenntartás során gondoskodni kell.
12. A talajkutató fúrásokat lehetőleg 100-150 m-ként, a mederfenék alá 4-5 m-re kell mélyíteni.
13. A kikötő elhelyezése szempontjából számításba vehető területről 1:25 000 vagy 1:50 000 méretarányú rétegvonalas térképet kell készíteni; a térképen, vázlatrajzon fel kell tüntetni a tervezett kikötői épületek (igazgatás, forgalmi, gazdasági épületek, raktárak, tárházak stb.), valamint a meglevő és lebontásra tervezett épületek helyét.
14. A folyami medencés kikötő hajózható csatornájának tengelye és a folyó sodorvonala által bezárt szög legfeljebb 30°, nagyobb vízsebesség esetében 15° legyen.
15. Medencés kikötő bejárati csatornájánál és a folyóparti kikötőnél a hajó mozgása és várakozása akadálytalan legyen.
16. Medencés kikötő bejárati csatornájának torkolatában a folyón a torkolat felett 300 m és a torkolat alatt 500 m körzetben mederkábelt, medercsövet vagy hasonló műtárgyat csak alagútban, vagy olyan mélységben szabad elhelyezni, hogy az a hajók horgonyainak használatát ne akadályozza; a fektetési mélységet az ott közlekedő hajótípusoktól, valamint a meder talajától függően a hajózási hatóság állapítja meg.
17. A medencés kikötő bejárati csatornája és a közvetlenül csatlakozó kikötőrész mélységének meghatározásakor figyelembe kell venni a mértékadó legkisebb hajózási vízszintet (LKHV).
18. A bejárati csatorna fenékmélysége - figyelembe véve az iszapteret - a kikötőmedence fenékmélységénél legalább 0,5 m-rel mélyebb legyen.
19. A bejárati csatorna szélességét - a legkisebb hajózási vízszint (LKHV) alatt a legnagyobb hajómerülés 1,3-szorosának megfelelő mélységben - legalább 40 m-ben kell megállapítani.
20. Medencés kikötőben mederbe fektetett műtárgyat elhelyezni nem szabad; hidat és légvezetéket is csak indokolt esetben szabad létesíteni. A híd és a légvezeték alatt a kikötőhöz kapcsolódó hajóútra megállapított űrszelvényt kell biztosítani.
21. A kikötő méreteit úgy kell megállapítani, hogy a rakódópart mellé egyidejűleg annyi hajó állhasson, amennyi a csúcsforgalom lebonyolításához szükséges, és hogy a kikötőben a hajóközlekedés zavartalan legyen. A rakodópart hossza a rakodóhoz egyszerre álló uszályok teljes hosszának legalább 1,2-szerese kell legyen.
22. A kikötő fenékmélységét úgy kell meghatározni, hogy a folyószakaszra, illetve tóra mértékadó, teljesen megterhelt, legnagyobb merülésű hajó feneke és a kikötő mederfenékszintje között az LKHV idején is legalább 0,6 m vizréteg maradjon.
23. Tavi kikötő kikötésre szolgáló partszéleit partfalszerűen kell kiképezni, a móló hullámverésnek kitett részeit rézsűburkolattal kell ellátni.
24. A kikötői partfal kialakításának tervezésénél célszerű figyelembe venni a MÉLYÉPTERV "Gazdaságos kialakítású partjai" c. tanulmánytervét. (III. Iroda 41-1400-26/I-1965.)
25. A rakpart szintmagasságát a mértékadó árvízszint, a ki- és berakodásra kerülő áruk figyelembevételével kell kialakítani.
26. A móló, illetve rakpart felső szintjének megállapításakor a hajózási idényben előforduló legnagyobb vízszinten kívül a legnagyobb hullámmagasságot is figyelembe kell venni. Balatoni kikötőben a rakpart felső szintje legalább 1,8 m-rel a siófoki vízmérce "0" pontja felett legyen.
27. Közforgalmú kikötőnél az átcsapó hullámok elsodródó hatása ellen hullámtörő falat kell létesíteni.
28. Csatornakikötők, valamint duzzasztott szakaszokon létesített kikötők partmagasságát a legmagasabb duzzasztási vízszint felett legalább 0,8-1,0 m-re kell kiépíteni.
29. Függőleges kikötőfal felső éléből párkány, konzol vagy egyéb létesítmény -, amely a hajókat veszélyeztetheti - nem állhat ki; rakodóberendezés pályája vagy más eleme és a part között legalább 1,0 m távolságot, az ott elhelyezett kikötőbak vagy tartóoszlop és a part éle között legalább 0,8 m távolságot kell biztosítani.
30. A hajók kikötésére szolgáló partfalakra és fogadó pillérekre kikötőbakokat, kikötőkarikákat kell elhelyezni olyan számban, hogy a hajók kikötése minden vízállásnál biztonságosan legyen elvégezhető. A bakok egymástól való távolsága a nagyhajózás által használt kikötőkben 25-30 m; egyéb kikötőkben a kikötőt használó hajók kötélbak elosztása szerint kell a baktávolságot megválasztani. Függőleges kikötőpartfalakon a parti bakok irányában függőlegesen 1,6-2,0 méretenként kikötőhorgokat, bakokat kell elhelyezni.
31. A hajószemélyzet, valamint a rakodást végző személyek részére a függőleges partfalakba lépcsőt kell beépíteni; hágcsó csak szükségmegoldásként, a hajózási hatóság előzetes hozzájárulásával létesíthető.
32. A kikötőbakokat öntöttvasból vagy acélköpennyel ellátott vasbetonból kell készíteni és a talajtól függően legalább 2 m3-es alaptömbbe kell elhelyezni. Feltöltött talaj esetében a kikötőbakokat ki kell horgonyozni. A bakok tengelye függőleges partfal esetében 60-80 cm, rézsüs partnál 80-100 cm távolságra legyen a partéltől.
33. Nemzetközi forgalomra szolgáló kikötőt úgy kell tervezni, hogy a közúti, vasúti be- és kilépő helyek száma a lehető legkevesebb legyen.
34. A kikötőben és a kikötő bejáratában a Hajózási Szabályzat előírásai szerinti jelzőeszközöket el kell helyezni.
35. A kikötőben a hajók kikötési helyeit, a közlekedési utakat és a munkahelyeket (munkaterületeket) az egyéb jogszabályokban és szabályzatokban előírt erősségű fénnyel kell megvilágítani.
36. Személyhajó-kikötöben (hajóállomáson) az utasok részére legalább az eső és a szél ellen védő váróhelyiséget és WC-t kell építeni, hulladékgyűjtő ládákat kell elhelyezni és ivóvízellátást kell biztosítani.
37. Olyan személyhajó-kikötőben (hajóállomáson), ahol a hajó kikötőponton (állóhajó) mellé köt ki, a bejáróhíd parti végén záróláncot és "A hajó kikötése előtt a hídra lépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni.
38. A kikötőben a hajók részére ivóvízvételező helyet és a hajószemélyzet részére WC-t kell biztosítani.
39. A kikötőkben a hajókon összegyűlt hulladék tárolására és a használt olaj, olajjal szennyezett víz, fekália stb. elhelyezésére tárolóhelyet (tartályt) kell biztosítani.
40. Gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötőben
a) a parti vezetéknek a tartályhajóhoz való biztonságos csatlakoztatása érdekében függőleges partfalat, pilléres megoldást vagy kikötőpontont kell alkalmazni,
b) a csőcsatlakozást - vízszennyezés megakadályozása céljából - a hajón vagy a parton kell elhelyezni,
c) a parti rakodóhely és a rakodó irányító központja között hírközlő kapcsolatot kell kiépíteni,
d) a part és a hajók közötti közlekedés céljára szolgáló járókat éghetetlen anyaggal kell bevonni.
(A gyúlékony folyadék rakodására szolgáló kikötő tervezésénél az egyéb jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat meg kell tartani.)
41. A hajórakodó feletti és alatti csatlakozó folyószakaszon megfelelő hajólekötő helyet kell létesíteni.
42. Keskeny folyón vagy folyószakaszon a hajórakodó közelében fordulóhelyről, esetleg várakozó- és kitérőhelyről is gondoskodni kell.
43. A személyforgalmú kikötőül is szolgáló ha-jórakodónál a személyforgalom lebonyolításához szükséges berendezéseket is biztosítani kell. A hajórakodón alkalmazott rakodási technológiáról a rakodó üzemeltetője a rakodó használóit (hajóengedélyes, fuvarozó) tájékoztatni köteles.
3. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez
Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
I. Minden esetben közreműködnek:
1. a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnöksége (nagyberuházásoknál, és célcsoportos beruházásoknál); a Vízirendészeti Kapitányság (a Duna, a Tisza és a Balaton kikötőinél); a járási rendőrkapitányság (egyéb víziterületek kikötőinél)
a vízi közlekedésrendészet
2. a Belügyminisztérium szervei első fokon: a fővárosi kerületi, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság
másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság
a tűzvédelem
3. az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szervei
első fokon: a városi, megyei városi, fővárosi kerületi szolgálat, a járási vagy a hajózási kirendeltség,
másodfokon: a megyei, fővárosi KÖJÁL keretében működő állami közegészségügyi járványügyi felügyelőség
a közegészségügy és a járványügy
4. a Honvédelmi Minisztérium
a honvédelem
5. a Honvédelmi Minisztérium szervei
első fokon: a megyei (budapesti) polgári védelmi törzsparancsnokság,
másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága
a polgári védelem
6. az Országos Vízügyi Hivatal (nagyberuházások és célcsoportos beruházások esetében); a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság (egyéb kikötőknél)
a vízügy
7. a területfelhasználás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságok
a területrendezés és fejlesztés
követelményeinek érvényrejuttatása céljából.
II. Esetenként működnek közre:
1. az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal, természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben történő, területfelhasználás esetében
a természet- és tájvédelem
2. a Belügyminisztérium területén
a BM Határőrség Országos Parancsnoksága a határőrség működési területén, illetve az államhatártól számított 1 km-en belüli területen
a határőrizet
3. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén
első fokon: az Országos Műemléki Felügyelőség, a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség,
másodfokon: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség, műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezetet érintő kikötő létesítése esetében
a műemlékvédelem
4. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén
első fokon: a járási (fővárosi kerületi) földhivatal,
másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló földet, vagy alaphálózati pontot érintő területfelhasználás esetében
a mező- és erdőgazdaság
5. az illetékes útügyi hatóság a közút területét érintő, valamint a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50, illetőleg 100 m távolságon belül történő minden útépítés esetében
az útügy
6. a Magyar Államvasutak illetékes Igazgatósága,
a vasúti közlekedés
7. az illetékes szakhatóságok, meglevő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében
a biztonság
követelményeinek érvényrejuttatása céljából.
4. számú melléklet az 1/1980. (I. 7.) KPM rendelethez
A kikötők létesítésével és használatával kapcsolatos fogalommeghatározások
1. A rendelet alkalmazásában
a kikötő a hajóút mentén a hajók kikötésére kijelölt, a rendeltetésnek megfelelő hajózási, és műszaki létesítményekkel (berendezésekkel) ellátott víz- és partterület;
a kikötő
a) kiépítése szerint:
- medencés kikötő,
- nyiltvízi kikötő,
- nyiltvízi (folyami, tavi, csatorna) hajókikötő,
- nyiltvízi komp-, révkikötő,
- nyiltvízi hajórakodó (célfuvarozásra szolgáló, időszakosan üzemeltetett hajókikötő),
- szükségkikötő (jégveszély ellen medencéket nyújtó természetes öblözet);
b) rendeltetése szerint:
- közforgalmú kikötő,
- korlátozottan közforgalmú kikötő,
- üzemi kikötő;
mindhárom típusú kikötő lehet:
- kereskedelmi kikötő,
- komp-, révkikötő,
- téli kikötő (a hajók részére jégveszély, jégnyomás ellen védelmet nyújtó medencés kikötő),
- sporthajókikötő;
2. a kikötő létesítményei és berendezései (a továbbiakban együtt: létesítmények) lehetnek:
a) vízilétesítmények:
- partburkolat, partvédőmű,
- árvízvédelmi mű,
- hullámtörő, hullámvédő (móló, gát),
- kikötőpartfal, kikötőmóló, lejárórámpa,
- kikötőmedence és annak bejárati csatornája;
b) hajózási létesítmények:
- hajózást szolgáló műtárgy (kikötőbak, kikötőhorog, kikötőkarika, hídfészek, támasz fenyőfészek, lépcső, hágcsó, terelőkorlát, sorompó),
- kikötőponton, állóhajó, kikötőtutaj, rendezőhajó,
- utasok és a hajószemélyzet közlekedésére szolgáló híd, járó,
- vízi mentőeszköz és berendezés,
- a parton és a vizén elhelyezett hajózási jelzőeszköz és berendezés,
- hajózási hírközlő létesítmény,
- medencés kikötő belső hajóútja, hajófordítóhelye,
c) a kikötő partterületén való közlekedés céljára szolgáló létesítmények:
- út, járda, térburkolat és ezek műtárgyai,
- vasúti létesítmény,
- csővezeték, kötélpálya,
d) emelő és rakodólétesítmények:
- rakodódaru, szállítószalag, görgősor,
- elevátor, felvonó,
- kocsibuktató,
- rakodó- és szállítótargonca,
e) kikötői közművek:
- villamos elosztó, erőátviteli és világítási létesítmény,
- vízellátási, vízelvezetési rendszer,
- hírközlő és tűzvédelmi berendezés.