Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

31/1980. (VII. 31.) MT rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól

A Minisztertanács a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 49. §ának végrehajtásaként a következőket rendeli:

1. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakszövetkezetek, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) egymás kölcsönös anyagi támogatása és segítése céljából a területi szövetség mellett Területi Kölcsönös Támogatási Alapot (a továbbiakban: Területi Alap), a Területi Kölcsönös Támogatási Alapok pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mellett Országos Kölcsönös Támogatási Alapot (a továbbiakban: Országos Alap) létesíthetnek.

2. §

(1) A termelőszövetkezetek önkéntes elhatározásuk alapján, külön-külön hozott közgyűlési (küldöttgyűlési) határozattal hozzák létre a Területi Alapot, illetőleg döntenek a belépésről.

(2) A közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg a Területi Alaphoz való évi rendszeres hozzájárulás mértékét, és választja meg azt a küldöttet, aki a termelőszövetkezetet a Területi Alap küldöttértekezletén képviseli.

(3) A Területi Alap legfőbb szerve a területi küldöttértekezlet, amely a Területi Alapban résztvevő termelőszövetkezetek egy-egy küldöttjéből áll. A területi küldöttértekezeleten a termelőszövetkezeti területi szövetség képviselője tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A Területi Alap megalakulását a területi küldöttértekezlet mondja ki.

3. §

(1) A területi küldöttértekezlet a küldöttek közül Intéző Bizottságot választ, amely a Területi Alap ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, továbbá mindazokat az ügyeket ellátja, amelyekkel a területi küldöttértekezlet megbízza.

(2) A területi küldöttértekezletet az Intéző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles összehívni

(3) A Területi Alap szerveinek költségeit a Területi Alapból kell fedezni.

4. §

(1) A termelőszövetkezetek a Területi Aiaphoz az évenként képzett tartalékalapjuk legfeljebb 25%-ának megfelelő összeggel járulhatnak hozzá.

(2) A Területi Alap forrása lehet még a termelőszövetkezeteknek a biztonsági alap terhére történő hozzájárulása, valamint a közös szövetkezeti alapokból adott hozzájárulás.

5. §

(1) A területi küldöttértekezletek külön-külön határozattal hozzák létre az Országos Alapot, és döntenek a belépésről.

(2) A területi küldöttértekezlet határozatában meg kell jelölni azt a két választott küldöttet, aki a Területi Alapot az Országos Alap legfőbb szerveként működő országos küldöttértekezleten képviseli, továbbá dönteni kell az Országos Alaphoz való belépési és évenkénti hozzájárulás mértékéről.

(3) Az Országos Alap megalakulását a Területi Alapok küldötteiből álló országos küldöttértekezlet mondja ki. Az országos küldöttértekezlet a tagjai közül Intéző Bizottságot és Ellenőrző Bizottságot választ.

(4) Az országos küldöttértekezletet évente legalább egyszer össze kell hívni. A küldöttértekezlet ülésein a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Az Országos Alap szerveinek költségeit az -Országos Alapból kell fedezni.

6. §

(1) A Területi Alap és az Országos Alap (a továbbiakban együtt: Támogatási Alapok) szervezetére és működésére, a Támogatási Alapokhoz való hozzájárulás mértékére, valamint a belső ellenőrzésre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa - a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével - irányelvet ad ki.

(2) A Támogatási Alapok működési szabályzatait a küldöttértekezletek állapítják meg.

(3) A működési szabályzatban rendelkezni kell az új tagok belépésével, a Támogatási Alapok pénzeszközeinek felhasználásával és a bankszámla feletti rendelkezéssel, továbbá a Támogatási Alapokból való kilépéssel és a Támogatási Alapok megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről.

(4) A Támogatási Alapok eszközei a résztvevő termelőszövetkezetek közös tulajdonában vannak, azokkal a Támogatási Alapok szervei az e rendeletben és a működési szabályzatban meghatározott módon rendelkeznek.

7. §

(1) A Területi Alap pénzeszköze kölcsön - kivételesen végleges juttatás - formájában elsősorban a termelőszövetkezetek átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására, valamint pénzügyi hiányainak (mérleg szerinti veszteségének és alaphiányának) rendezésére használható fel.

(2) A Területi Alap pénzeszköze az (1) bekezdésben meghatározott célokon túlmenően a résztvevő szövetkezetek forgóvagyona növelésének elősegítésére, a szövetkezetek érdekeinek megfelelő közös fejlesztésekre, valamint egyéb beruházási célra használható fel. Fejlesztésre évenként a kölcsönök olyan hányada adható, amennyi az 1979. év végén a fejlesztési célú kölcsönállomány aránya volt, legfeljebb azonban az évi kölcsön 50%-a.

(3) Az Országos Alap pénzeszköze csak a Területi Alap részére történő kölcsön folyósítására használható fel.

8. §

(1) A Támogatási Alapok pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: Bank) vezetett bankszámlán kell tartani, pénzforgalmukat és a kölcsönök folyósítását a Bank útján kell lebonyolítani. Átmeneti pénzzavarok elhárítására közvetlenül is nyújtható kölcsön.

(2) A kölcsönök után legfeljebb a törvényes kamatot lehet kikötni. A felszámított kamatnak a bankjutalékkal csökkentett összegét a Támogatási Alapok növelésére vagy a támogatási Alapok tagjaihoz való visszajuttatásra lehet fordítani.

(3) A Támogatási Alapokból adható kölcsön céljának összhangban kell lenni a népgazdasági terv és a hitelpolitikai irányelvek előírásaival.

(4) A termelőszövetkezet a kölcsönt általában a bevételéből, a fejlesztési kölcsönt a fejlesztési alapja terhére fizeti vissza. A végleges juttatásból a szövetkezet a fejlesztési célú juttatást a fejlesztési alapba, az egyéb célokat szolgáló juttatást pedig a tartalékalapba helyezi.

9. §

(1) A termelőszövetkezet a Területi Alapból közgyűlési (küldöttgyűlési) határozattal, a Területi Alap az Országos Alapból küldöttértekezleti határozattal kiléphet. A visszatérítés összegét a kilépő termelőszövetkezetnek, illetve Területi Alapnak a kilépés időpontjáig teljesített hozzájárulása arányában (a részére adott kölcsön, juttatás figyelembevételével), legfeljebb az általa befizetett hozzájárulás összege erejéig lehet megállapítani. A visszatérítés ideje nem haladhatja meg az öt évet.

(2) A Támogatási Alapokat az érdekeltek közös megegyezéssel megszüntethetik. Megszűnésük esetén a Támogatási Alapok eszközeit az érdekeltek között - a fennállás tartama alatt teljesített hozzájárulásuk arányában - kell felosztani.

10. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 40/1972. (XI. 28.) MT rendelet hatályát veszti.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese