Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

1967. évi III. törvény

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. FEJEZET

A törvény célja és hatálya

1. §[1]

2. §[2] E törvény hatálya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, a halászati termelőszövetkezetekre és a mezőgazdasági szakszövetkezetkezetekre (továbbiakban együtt: termelőszövetkezet) terjed ki.

II. FEJEZET

Általános rendelkezések

3. § (1)[3]

(2)[4] A mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: szakszövetkezet) a mezőgazdaság egy vagy több ágában folytat közös nagyüzemi tevékenységet és támogatja tagjainak a szakszövetkezet céljával összhangban álló gazdálkodását. A szakszövetkezet a közös gazdaságnak és a tagok gazdaságának arányát, valamint ezek szerves együttműködését az egyéni és társadalmi érdekeknek, illetőleg a helyi adottságoknak megfelelően állapítja meg.

4. § (1)[5]

(2) Az állam a termelőszövetkezet céljának a társadalom érdekeivel összhangban történő megvalósítása érdekében az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolja a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységét és látja el a hatósági igazgatási feladatokat.

(3)[6] A termelőszövetkezet szervezetére és szerveinek termelőszövetkezeten belüli működésére vonatkozó rendelkezéseket csak törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet állapíthat meg.

(4)[7] A szövetkezetek működésére és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet, továbbá államtitkári rendelkezés is megállapíthatja.

5. § A termelőszövetkezet megalakulásához és működéséhez megfelelő taglétszám, földterület és a nagyüzemi gazdálkodás egyéb feltételei szükségesek.

6. § (1)[8] A termelőszövetkezet alapszabály alapján működik.

(2)[9] Az alapszabályt - mint a termelőszövetkezet működésének és gazdálkodásának alapokmányát - a jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet közgyűlése állapítja meg és törvényességi szempontból a járási végrehajtó bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá.

(3) Az alapszabályban meg kell határozni:

a) a termelőszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a szervezetére és annak működési rendjére vonatkozó főbb rendelkezéseket, vezető szerveinek hatáskörét és a választott szervek tagjainak számát,

b) a tagok fontosabb jogait és kötelezettségeit,

c) a háztáji gazdálkodásra vonatkozó irányelveket,

d) a közös vagyon kialakításának és növelésének módját, a munkadíjazás, valamint a jövedelemfelhasználás főbb elveit,

e) mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét jogszabály kötelezően elrendeli.

(4)[10] A szakszövetkezet alapszabályában a (3) bekezdésben foglaltakon felül meg kell határozni

- a közös érdekeltségű földekből a közös használatba adás főbb szabályait, továbbá

- a közös gazdaság és a tagok gazdasága együttműködésének terjedelmét, feltételeit és módját is.

(5)[11] A termelőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti.

(6)[12] Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a kötelező önkormányzati szabályzatokra utalt kérdések szabályozását egy szabályzat tartalmazza.

7. § (1) A termelőszövetkezet jogi személy.

(2)[13] a szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetében az elnökhelyettes képviseli.

(3)[14] Más tag vagy alkalmazott - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök (elnökhelyettes) adhat.

(4)[15] Írásbeli kötelezettséget az elnök vagy két képviseletre jogosult személy együttesen vállalhat

(5)[16] a szövetkezet bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges.

III. FEJEZET

A TAGOK

A tagsági viszony keletkezése

8. § (1)[17] Termelőszövetkezeti tag lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, ha az általános iskolát eredményesen elvégezte, vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették. Tizenhat éven aluli kiskorút csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagként felvenni.

(2)[18] A tagfelvétel kérdésében a termelőszövetkezet vezetősége dönt, s határozatáról az érdekeltet értesíti, a legközelebbi közgyűlést pedig tájékoztatja. A tájékoztatás a létrejött tagsági viszonyt nem érinti.

(3)[19] Ha a vezetőség elutasító határozatot hoz, a belépni kívánó személy a közgyűléshez fordulhat; kérelméről a legközelebbi közgyűlés köteles dönteni, s döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Tagsági jogok és kötelezettségek

9. § (1) A termelőszövetkezet tagjának jogait és kötelezettségeit a törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az alapszabály és a belső szabályzatok állapítják meg.

(2) A tagok tagsági viszonyon alapuló jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) A termelőszövetkezet köteles biztosítani, hogy tagjai a tagsági viszonyból eredő jogaikat gyakorolhassák és kötelességeiket teljesíthessék.

Átlépés

10. §[20] A termelőszövetkezet tagja a kilépés szabályai szerint más termelőszövetkezetbe átléphet.

A tagsági viszony megszűnése

11. § (1) A termelőszövetkezeti tagsági viszony megszűnik:

a)[21] a kilépés,

b)[22]

c)[23] a tag halála

esetében.

(2) Megszűnik a tagsági viszony abban az esetben is, ha a termelőszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

11/A. §[24]

12. §[25] (1) A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul, és azt - a jogszabályok keretei között az alapszabályban megállapított idővel - a kilépés előtt a vezetőséghez kell írásban bejelenteni. A meghatározott idő elteltét követő nappal a tagsági viszony megszűnik.

(2) A tag az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtt csak a vezetőség hozzájárulásával léphet ki a termelőszövetkezetből. A tagsági viszony ilyen esetben a vezetőség hozzájárulásában meghatározott napon szűnik meg.

(3) A meghatározott idő eltelte előtt a vezetőség hozzájárulása nélkül történő kilépés a kizárás jogkövetkezményeit vonja maga után.

(4)[26]

13. §[27]

A közös munkában résztvevő családtagok

14. § A családtagok - a tagokkal egyenlő feltételekkel - részt vehetnek a termelőszövetkezet közös munkájában. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a családtagot munka végzésére.

IV. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEZETE

A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI

15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), a vezetőség és az ellenőrző bizottság.

(2) A vezetői feladatokat a termelőszövetkezetben a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el.

(3) A termelőszövetkezet üzemi és igazgatási szervezetét, annak működési rendjét és a vezetői munkaköröket - a jogszabály keretei között - a termelőszövetkezet határozza meg.

(4)[28]

A közgyűlés

16. §[29] (1) A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2)[30] A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)[31] az alapszabály megállapítása és - ha e törvény másként nem rendelkezik - módosítása;

b)[32] az elnöknek, az elnökhelyettesnek, a vezetőség tagjainak, az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak, a szövetkezeti döntőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

c)[33] a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámoltatása éves munkájukról;

d)[34] a középtávú tervek meghatározása;

e)[35] a területi (szakmai) szövetségbe a belépés, az onnan való kilépés elhatározása;

f)[36] a termelőszövetkezet egyesülésének (beolvadásának), szétválásának, átalakulásának, megszűnésének elhatározása;

g)[37]

h)[38] kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre, területi szövetség küldöttközgyűlésébe küldött választása;

i)[39] döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)[40]

17. §[41]

18. § (1)[42] A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

(2)[43] A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha

a) az ok és a cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban együtt: felügyelő bizottság) vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza;

b) a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti.

19. § A termelőszövetkezet tagjának alapvető kötelessége, hogy rendszeresen részt vegyen a közgyűléseken és a termelőszövetkezet minden olyan más szervének a munkájában, amelynek tagja vagy amelynek munkájában való részvételt egyébként elvállalta.

20. § A termelőszövetkezet tagjának alapvető jogai közé tartozik, hogy

a) a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen, javaslatokat terjeszthessen elő és a vezetőségtől, más szervektől és az üzemi vezetőktől felvilágosítást kérhessen;

b) a termelőszövetkezet szerveinek és üzemi vezetőinek megválasztásában részt vegyen, illetőleg őt - ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn - bármelyik tisztségre megválasszák.

21. §[44] (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van.

(2) A közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatát általában a megjelent szavazásra jogosult tagok több, mint a felének szavazatával hozza (egyszerű szótöbbség).

(3)[45] Minősített - a megjelent szavazásra jogosult tagok kétharmadát kitevő - szótöbbség szükséges az alapszabály megállapításához és módosításához.

(4)[46]

(5)[47]

Részközgyűlés

22. § (1) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlést azonos napirenddel - a tagságnak egy-egy jelentős csoportját, illetőleg valamely nagyobb termelési (munkaszervezeti) egységét (a továbbiakban: szervezeti egység) magában foglaló - részletekben is meg lehet tartani (részközgyűlés).

(2) A részközgyűlés határozatképes, ha azon a részközgyűlést tartó csoporthoz, illetőleg szervezeti egységhez tartozó tagoknak legalább kétharmada jelen van.

(3) A közgyűlési határozatot az egyes részközgyűléseken a határozati javaslat mellett és ellene leadott szavazatok egybevetése alapján kell megállapítani.

Küldöttgyűlés

23. §[48] (1)[49] A termelőszövetkezet alapszabályában elhatározhatja küldöttgyűlés létrehozását.

(2)[50] A küldöttgyűlés a termelőszövetkezet képviseleti alapon működő vezető testületi szerve, amely a tagok által választott küldöttekből és a termelőszövetkezet jogszabályban meghatározott tisztségviselőiből áll.

(3)[51] A küldötteket a munkahelyi közösségek tanácskozásain résztvevő tagok maguk közül választják legfeljebb öt évi időtartamra. A küldöttek a munkahelyi közösség állásfoglalásainak, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően végzik tevékenységüket, és arról beszámolnak a közösség tagjainak.

(4)[52] Ha az alapszabály nem utalja a közgyűlés hatáskörébe, a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása;

b) a gazdálkodásra vonatkozó tervek, a mérleg és a zárszámadás megállapítása;

c) a tisztségviselők és a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felelősségre vonása;

d) a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók, valamint a függetlenített tisztségviselők díjazásának és prémiumfeltételeinek megállapítása és e feltételek teljesítésének értékelése;

e) szakszövetkezet esetében a tagok vagyoni hozzájárulása módjának és mértékének megállapítása, a teljesítés időpontjának meghatározása.

(5)[53] A küldöttgyűlés működésére a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a választott küldöttek kétharmada jelen van.

(6)[54] Abban a termelőszövetkezetben, amelyben küldöttgyűlés nem működik, a (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a közgyűlés dönt.

(7)[55]

Munkahelyi közösségek[56]

23/A. §[57] (1) A munkahelyi közösségek a szövetkezeti demokrácia közvetlen gyakorlásának olyan fórumai, amelyek tanácskozásain a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, rendszeresen dolgozó családtagjai vesznek részt, és a munkával összefüggő kérdésekben azonos jogokkal rendelkeznek.

(2)[58] A munkahelyi közösségeket - a munkaszervezeti egységek figyelembevételével - az alapszabály szerint kell kialakítani; hatáskörüket az alapszabály, működésük részletes rendjét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Tanácskozásaikat szükség szerint kell összehívni.

(3) A munkahelyi közösség tanácskozásain

a) megválasztja, felmenti, illetve visszahívja a küldöttgyűlés küldötteit,

b)[59] megválasztja legfeljebb ötévi időtartamra a tanácskozás vezetőjét, dönt felmentéséről.

c) kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt, az újítómozgalmat;

d) kezdeményezheti a közösséghez tartozó dolgozók kitüntetését;

e) dönt egyéb, a munkavégzéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal összefüggő olyan kérdésekben, melyeket jogszabály vagy az alapszabály keretei között a belső szabályzatok a közösség hatáskörébe utalnak.

(4)[60]

A vezetőség

24. § (1)[61] A termelőszövetkezet általános hatáskörű testületi szerve a vezetőség. A vezetőséget a közgyűlés a termelőszövetkezet tagjai sorából legfeljebb öt évre választja.

(2) A vezetőség - a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően - teljes felelősséggel, önállóan szervezi és irányítja a termelőszövetkezet működését és gazdálkodását. Dönt és intézkedik a termelőszövetkezet szervezeti életével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály kifejezetten nem utal a közgyűlésnek, a termelőszövetkezet más szervének, tisztségviselőjének vagy üzemi vezetőjének a hatáskörébe. A közgyűlésnek fenntartott ügyekben javaslatát a közgyűlés elé terjeszti.

(3) A vezetőség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Köteles beszámolni a közgyűlésnek a termelőszövetkezet gazdálkodásáról és ügyeinek állásáról.

(4)[62]

Az ellenőrző bizottság

25. § A termelőszövetkezet működését és gazdálkodását - a termelőszövetkezet önállóságán alapuló demokratikus belső igazgatás keretében - maga a tagság ellenőrzi; a termelőszövetkezeten kívül álló szervek ellenőrzést csak a jogszabályban megállapított hatáskörükben végezhetnek.

26. § (1) A termelőszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos belső ellenőrzést a tagság a közgyűlés által a tagok sorából választott ellenőrző bizottság útján végzi.

(2) Az ellenőrző bizottság a termelőszövetkezet vezetőségétől, elnökétől és minden más vezetőjétől független, kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve és tartozik felelősséggel.

27. § Az ellenőrző bizottság feladata a közös vagyon kezelésének, a gazdálkodásnak, a tagokkal való elszámolásnak, a közgyűlés határozatai végrehajtásának, a vitás ügyek intézésének, valamint a jogszabályok és az alapszabály megtartásának ellenőrzése. Az ellenőrző bizottság jogosult a termelőszövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.

TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK

28. § (1)[63] A termelőszövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes(ek), a vezetőség tagjai, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai, továbbá a területi (szakmai) szövetség küldöttközgyűlésére választott küldöttek, az országos tanácsba megválasztott tag.

(2)[64] Az alapszabály tisztségviselővé minősíthet más tagokat is.

(3)[65] Nem lehet tisztségviselő az, aki

a) nem tagja a szövetkezetnek:

b) korlátozottan cselekvőképes;

c)[66] kizárást vagy elmozdítást kimondó jogerős fegyelmi határozat, illetve közügyektől eltiltást, szabadságvesztést jogerősen kimondó bírói ítélet hatálya alatt áll;

d)[67] akinél a tisztség betöltése az összeférhetetlenség (Tv. 31. §) szabályaiba ütközik.

(4)[68] A termelőszövetkezet vezetői: a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók és az üzemi vezetők. A magasabb vezetői munkakört betöltőket - a tisztségviselők kivételével - a küldöttgyűlés, az üzemi vezetőket a vezetőség bízza meg.

(5)[69]

29. § (1) A termelőszövetkezet vezetője és törvényes képviselője az elnök, aki a termelőszövetkezet gazdálkodását és ügyvitelét a jogszabályoknak és az alapszabálynak, valamint a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően, személyes felelősséggel irányítja.

(2)[70] Az elnököt a közgyűlés választja legfeljebb öt évi időtartamra. Az elnök egyben a vezetőségnek is elnöke.

(3) Az elnök köteles tevékenységéről a vezetőségnek a vezetőség tevékenységéről pedig a közgyűlésnek beszámolni.

30. §[71] Az elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) a közgyűlés választja meg a vezetőség tagjai közül.

Több elnökhelyettes megválasztása esetén feladatkörüket az alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

Vezetőkre irányadó közös rendelkezések

31. §[72] (1) Házastársak, élettársak, továbbá egyeneságon és testvérként rokonok nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői.

(2) Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn továbbá:

a)[73] egyfelől az üzemi vezetők és a magasabb vezetői munkakört betöltők, másfelől a közvetlen irányításuk alá tartozó munkaszervezeti egységek vezetői között, továbbá

b) egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között.

(3) Jogszabály és ennek keretei között az alapszabály további összeférhetetlenségi eseteket állapíthat meg.

(4)[74] A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól kivételesen indokolt esetben a küldöttgyűlés felmentést adhat.

32. §[75] A tag vagy az alkalmazott nem láthatja el a termelőszövetkezet képviseletét abban az ügyben, amelyben kettős tagsága, munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya vagy közös foglalkoztatása, illetőleg a 31. §-ban említett hozzátartozója révén személyesen érdekelt.

33. § Vezetői munkakört - a választott tisztségek kivételével - a termelőszövetkezet tagja és alkalmazottja egyaránt elláthat. A vezetői munkaköröket elsősorban a termelőszövetkezet tagjaival kell betölteni.

Fontos és bizalmas munkakörök

34. § A fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló jogszabályok rendelkezéseit a termelőszövetkezetnek ilyen munkakört betöltő tagjaira és alkalmazottaira egyaránt alkalmazni kell.

BIZOTTSÁGOK

35. § (1)[76] A termelőszövetkezetben ellenőrző bizottságot és döntőbizottságot kell alakítani.

(2)[77] A bizottságok általános feladata a vezető testületek munkájának elősegítése, a szövetkezeti demokrácia erősítése, a tagság érdekei védelmének megvalósítása, önkormányzati, ellenőrzési jogaik érvényesítésének előmozdítása, mozgósításuk a közös ügyek intézésében való részvételre.

(3)[78] A közgyűlés és a vezetőség a hatáskörébe tartozó egyes ügyek előkészítésére, végrehajtásuk megszervezésére, vagy lebonyolítására állandó vagy ideiglenes jelleggel működő (háztáji, szociális, oktatási és kulturális stb.) bizottságokat létesíthet.

(4)[79] Az állandó jellegű bizottság a vezetőség hatáskörét meg nem haladó ügyekben a közgyűlés, illetőleg a vezetőság által meghatározott irányelvek szerint határozatot is hozhat.

V. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZET VAGYONA

A vagyon köre[80]

36. §[81]

Földbevitel

37. §[82]

Földjáradék

38. §[83] A termelőszövetkezet a használatában levő föld után az alapszabályban meghatározott, de legalább a jogszabályban előírt mértékű földjáradékot köteles fizetni. Nem kell földjáradékot fizetni a termelőszövetkezeti és az állami tulajdonban álló, valamint a haszonbérelt föld után.

Vagyontárgyak bevitele

39. § (1)[84]

(2)[85]

39/A. §[86] (1)[87]

(2)[88]

(3)[89]

(4)[90]

(5) A szövetkezeti vagyonrész a szövetkezet tagjára átruházható, névre szóló, örökölhető értékpapír. Az örökös, illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövetkezeti vagyonrészét csak a szövetkezet tagjára, vagy a szövetkezetre ruházhatja át. Ha az örökös nem természetes személy, a vagyonrészt köteles felajánlani a szövetkezetnek.

(6) A szövetkezeti vagyonrész, után a termelőszövetkezet eredményétől függően a közgyűlés által meghatározott osztalékot fizet. A szövetkezeti vagyonrész kiadására csak a termelőszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén kerülhet sor.

(7) A tag - ha nincs a termelőszövetkezet közös használatába adott földje - a termelőszövetkezet alapszabályában meghatározott összegű részjegy befizetésére kötelezhető.

Közös vagyon kezelése és védelme

40. §[91]

41. § (1)[92] A termelőszövetkezet tartozásaiért a tulajdonában lévő összes vagyonával felel.

(2)[93] A termelőszövetkezet tartozásaiért, a tagok - a részjegy kivételével - saját vagyonukkal és munkadíjukkal nem felelnek.

42. § A termelőszövetkezet közös használatában levő vagyontárgyra a tulajdonos tartozása fejében végrehajtásnak nincs helye.

VI. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA

[94]

[95]

43. §[96] A termelőszövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe.

[97]

44. §[98]

[99]

45. §[100]

46. §[101]

[102]

[103]

47. §[104]

48. §[105]

[106]

[107]

49. §[108] A termelőszövetkezetek egymás kölcsönös anyagi támogatása és segítése céljából - a jogszabályok keretei között, az érdekképviseleti szervek irányelvei figyelembevételével - önkéntes elhatározás alapján külön-külön hozott közgyűlési, illetve küldöttgyűlési határozattal kölcsönös támogatás célját szolgáló alapokat létesíthetnek.

[109]

50. §[110]

50/A. §[111]

51. §[112]

[113]

52. §[114]

VII. FEJEZET

SZÖVETKEZETI TÁRSULÁSOK

A társulások keretei és formái

53. §[115]

Egyszerűbb gazdasági együttműködés

54. § Termelőszövetkezetek megállapodhatnak (Polgári Törvénykönyv XLVI. fejezete) abban, hogy gazdasági tevékenységük közös folytatása érdekében együttműködnek, erre a célra anyagi eszközöket bocsátanak közös rendelkezésre és az eredményben a hozzájárulások arányában részesednek.

Közös vállalkozás

55. § (1) Termelőszövetkezetek megállapodhatnak közvetlen közreműködésükön alapuló, de különálló szervezettel és jogi személyiséggel rendelkező közös vállalkozás létrehozására.

(2) A közös vállalkozás a szövetkezeti nyilvántartásbavétel napjával jön létre.

Szövetkezeti közös vállalat

56. § (1) Termelőszövetkezetek szerződéssel szövetkezeti közös vállalatot alapíthatnak, illetőleg ilyen vállalat alapítására vagy fenntartására más termelőszövetkezetekhez csatlakozhatnak.

(2) A vállalat a szövetkezeti nyilvántartásbavétel napján jön létre.

VIII. FEJEZET

A MUNKA MEGSZERVEZÉSE ÉS DÍJAZÁSA

A KÖZÖS MUNKASZERVEZET

57. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munka szervezeti rendszerét a termelőszövetkezet állapítja meg.

(2) Szervezeti egység üzemen belüli önálló elszámolás alapján is működhet.

A közös munka teljesítése

58. §[116]

59. §[117]

60. §[118] (1) A közös munka végzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag írásbeli megállapodásba (munkamegállapodás) foglalja.

(2)[119] A termelőszövetkezet vezetősége és a tag vagy a tagok egy csoportja a közös munkavégzés körében írásban megállapodást köthet arra, hogy szövetkezetnek a megállapodásban megjelölt eszközeivel a szövetkezet keretein belül meghatározott önállósággal gazdálkodnak és a gazdálkodásuk eredménye szerint részesednek (belső vállalkozási egységek).

(3)[120] A belső vállalkozási egység tevékenysége során keletkezett tartozásokat a belső vállalkozási egységben résztvevő tagoknak a belső vállalkozásból származó részesedésük terhére, arányosan kell kiegyenlíteni.

Munkaidő

61. § A termelőszövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt.

Fizetett szabadság

62. § (1)[121] A termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság - ideértve a betegszabadságot is - illeti meg. A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés, a betegszabadság idejére annak legalább 75%-a jár.

(2) A termelőszövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabadságot.

Pihenőnap, munkaszüneti nap

63. § Az állandó beosztásban dolgozó termelőszövetkezeti tag részére hetenként egy pihenőnapot kell biztosítani.

A tagokról való gondoskodás

64. § (1) A termelőszövetkezet köteles az egészséges és biztonságos munkakörülményeket és a tagok szociális segélyezését megvalósítani.

(2) A munkavégzési kötelezettségüket teljesítő tagokról betegség vagy szülés esetén gondoskodni kell. A termelőszövetkezet az idős és más rászoruló tagokat szociális segélyben is részesítheti.

(3) A termelőszövetkezet tagjai és családtagjaik a jogszabályokban megállapított módon és feltételekkel részesülnek nyugdíjban és a társadalombiztosítás egyéb szolgáltatásaiban, valamint más szociális juttatásokban.

Munkavállalás engedélyezése

65. §[122]

Alkalmazottak foglalkoztatása

66. §[123]

A KÖZÖS MUNKA DÍJAZÁSÁNAK RENDSZERE

67. § (1) A tagot a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján részesedés illeti meg.

(2)[124] A közös munkát a munka szerinti elosztás elvének alkalmazásával, a teljesítmény szerint, ahol az nem lehetséges, a munkában töltött idő alapján kell mérni, értékelni és díjazni. A mérés, az értékelés és díjazás rendszerét (munkadíjazási rendszer) a jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet állapítja meg.

68. §[125] (1) A tagok részesedése munkadíjból, eredménytől függő részesedésből, prémiumból, jutalomból vagy a termés (hozam, érték) meghatározott részéből áll.

(2) A pénzbeni munkadíjat rendszeresen, általában havonta kell kifizetni.

(3) A gazdálkodás eredményétől függő részesedés kifizetése a zárszámadás megállapítása után esedékes.

(4)[126]

(5)[127]

IX. FEJEZET

HÁZTÁJI GAZDASÁG

A háztáji gazdaság célja

69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult.

(2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható.

(3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység.

A háztáji gazdaság keretei

70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja:

a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket;

b) a háztáji állatállományt;

c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket;

d) a háztáji földet.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak.

71. § (1) A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését.

(2)[128]

A háztáji föld

72. §[129] (1) A termelőszövetkezet - ha jogszabály kivételt nem tesz. - háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet, vagy terményt köteles biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagokat a föld, vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül megilleti.

(2) A közös földekből kijelölt háztáji föld mértékét az alapszabályban kell megállapítani.

(3) A tag tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő egyéb föld, illetőleg a terményjuttatásba történő beszámításról a termelőszövetkezet alapszabálya rendelkezik.

X. FEJEZET

FELELŐSSÉG FEGYELMI FELELŐSSÉG

73. § Fegyelmi vétséget követ el a termelőszövetkezeti tag, ha tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi, vagy egyébként termelőszövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít.

74. §[130] (1) A fegyelmi jogkört - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a termelőszövetkezet vezetősége gyakorolja.

(2)[131] A tisztségviselők, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felett a fegyelmi jogkört a küldöttgyűlés gyakorolja azzal, hogy a közgyűlés által választott tisztségviselővel szemben tisztségből történő elmozdítás, kizárás fegyelmi büntetést nem alkalmazhat.

(3)[132] A vezetőség fegyelmi jogkörét - az üzemi vezetők felelősségre vonását és a tag kizárását kivéve - a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókra, az üzemi vezetőkre, valamint a munkáltatói jogokkal felruházott munkaszervezeti egységvezetőkre a szervezeti és működési szabályzatban átruházhatja.

75. § (1)[133] A fegyelmi büntetések a következők:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) egyes kedvezmények, juttatások megvonása, illetve csökkentése,

d) a munkadíj jogszabályban meghatározott mértékű csökkentése,

e) alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezés, tisztségből történő elmozdítás,

f)[134]

(2)[135]

76. § Fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás alapján lehet alkalmazni.

77. §[136] A 75. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában említett fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti, ha ettől a tag jövőbeni magatartására kedvező hatás várható.

78. §[137] (1) Mentesül a tag a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számítva kizárás esetén három év, alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való áthelyezés, tisztségből történő elmozdítás esetén két év, egyéb fegyelmi büntetés kiszabása esetén pedig egy év eltelt, feltéve, hogy ez idő alatt újabb jogerős fegyelmi büntetésben nem részesült.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója - kizárás esetét kivéve - mentesítheti a tagot a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a tag erre a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése óta végzett jó munkájával, magatartásával érdemesnek bizonyult.

ANYAGI FELELŐSSÉG

A termelőszövetkezeti tag kártérítési felelőssége

79. § (1) A tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettség megszegésével vétkesen okozott kárért a termelőszövetkezet tagja kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Nem róható a tag terhére a kárnak az a része, amely a termelőszövetkezet kármegelőzési, illetőleg kárenyhítési kötelezettségének teljesítésével elhárítható lett volna.

80. §[138] (1) Kártérítés címén a tényleges kárt kell megtéríteni.

(2) Gondatlan károkozás esetén a tag - a törvényben megállapított kivételektől eltekintve -egy havi átlagrészesedése összegének ötven százalékáig felel.

(3) A kártérítés a tag egyhavi átlagrészesedéséig terjedhet, ha a kárt a foglalkozására vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok súlyos megsértésével okozta.

(4) A magasabb vezetői munkakört betöltő, valamint a munkaügyi szabályzatban meghatározott felelős beosztású tag kéthavi átlagrészesedése erejéig felel, ha a kárt a termelési, gazdálkodási, ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta.

(5) A tag a kirívóan súlyos gondatlanságból okozott vagy a különösen nagy kárért, illetve a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért hat havi átlagrészesedése erejéig felel.

(6) A havi átlagrészesedés összegét a károkozást közvetlenül megelőző 12 hónapban elért, munka szerinti részesedés alapulvételével kell megállapítani.

(7) A teljes kárért felel a tag, ha azt szándékosan okozta.

A kártérítés mértékének megállapítása

81. § A kártérítés mértékét (összegét) - a törvényben meghatározott felső határt figyelembe véve - az eset összes körülményeinek mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a szövetkezeti tulajdon védelmét, a kárt okozó tag és a szövetkezeti tagság nevelését, valamint a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérülését.

Kármegosztás

82. § Ha a kár bekövetkezésében a termelőszövetkezet is közrehatott, kármegosztást kell alkalmazni.

Együttes károkozás

83. § (1)[139] Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozásban résztvevők vétkességük arányában felelnek.

(2)[140] Egyetemleges a felelősség, ha a kárt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták.

A kártérítés módja

84. § (1) A kártérítést elsősorban pénzben kell megállapítani.

(2) Ha a tag a kár teljes összegéig felelőssé tehető, pénzbeni kártérítés helyett, indokolt esetben a természetbeni kártérítés, illetőleg az eredeti állapot helyreállítása is elrendelhető.

A vezetők kártérítési felelőssége

85. §[141]

Vagyonkezelők felelőssége

86. § (1) Az a termelőszövetkezeti tag, aki jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át vagyontárgyakat, azokat állandóan őrizetében tartja és kizárólagosan használja vagy kezeli, továbbá a pénz, értékpapír és egyéb értéktárgyak kezelői e dolgokban bekövetkezett hiány esetén vétkességükre tekintet nélkül a teljes kár erejéig felelnek. Nem kell megtéríteni a hiánynak azt a részét, amely a termelőszövetkezet magatartására vezethető vissza.

(2) Mentesül a felelősség alól a vagyonkezelő, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

87. § (1) A több tag által megőrzésre együttesen átvett dolgokban bekövetkezett hiányért az átvevők az előző évi átlagos, munka szerinti részesedésük arányában felelnek.

(2)[142] Egyetemleges marasztalásnak van helye, ha a hiány megtérülése egyébként veszélybe kerülne, vagy aránytalan késedelemmel járna.

88. §[143] A kereskedelmi egységben és a raktárban foglalkoztatott szövetkezeti tagoknak a leltárhiányért fennálló felelősségére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozók ilyen felelősségét szabályozzák.

A termelőszövetkezet felelőssége a tagnak okozott kárért

89. § (1) A termelőszövetkezet a tagsági viszonnyal kapcsolatban a tagjának jogellenesen okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy vétkesség nem terheli.

(2) A termelőszövetkezet a háztáji gazdasággal kapcsolatos kötelezettségei megszegésével a tag nak okozott kárt elsősorban természetben köteles megtéríteni.

(3) A termelőszövetkezet a tagnak okozott kár megtérítéséből eredő visszkereseti igényét a károkozásért felelős tagjával vagy dolgozójával szemben a kártérítés megfelelő szabályai szerint érvényesítheti.

(4) A kártérítés más kérdéseire a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

90. § (1)[144] A termelőszövetkezet - vétkességére való tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjának, a tag halála esetén hozzátartozójának azt a kárt, amely a tagot a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben érte.

(2) Nem felel a termelőszövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár ama része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett el.

(3) E szabályok szerint felel a termelőszövetkezet a közös munkában részt vevő családtag életének, egészségének vagy testi épségének a közös munka végzésével kapcsolatban történt megsértésével bekövetkezett kárért is.

(4)[145] A termelőszövetkezet köteles megtéríteni a tag nem vagyoni kárát, ha a károkozás a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti.

Kártérítési eljárás

91. §[146] (1) A termelőszövetkezetnek kárt okozó tagokat - a törvényben meghatározott kivétellel - a vezetőség kötelezi a kár megtérítésére.

(2) A tisztségviselőt, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozót a küldöttgyűlés kötelezi kártérítésre.

(3) A vezetőség kártérítési jogkörét - az üzemi vezetők anyagi felelősségre vonását kivéve - a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókra, az üzemi vezetőkre, a munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott munkaszervezeti egységvezetőkre a szervezeti és műküdési szabályzatban átruházhatja.

(4) A termelőszövetkezet által tagjának okozott kár megtérítése felől, megegyezés hiányában, a tag, illetve hozzátartozója bejelentésére a szövetkezeti döntőbizottság határoz.

92. § A kártérítési eljárás alapjául szolgáló tényállás felderítése során az eljárás alá vont tagot meg kell hallgatni és a szükséges bizonyítékokat be kell szerezni.

XI. FEJEZET

VITÁS ÜGYEK INTÉZÉSE

TAGSÁGI VITÁK

93. § (1)[147] A tag jogaival és kötelességeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése, továbbá a szövetkezet által tagjának okozott kár megtérítésére kötelezés a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(2)[148] A tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti döntőbizottság elnökét és tagjait a közgyűlés - a szövetkezet tagjai közül - legfeljebb ötévi időtartamra titkos szavazással választja.

(3)[149] A szövetkezet és a felügyelő bizottság elnökét, a vezetőség és a felügyelő bizottság tagját, valamint a szövetkezet jogtanácsosát (jogi előadóját) nem lehet a szövetkezeti döntőbizottság elnökévé vagy tagjává megválasztani.

(4)[150] A tagsági vita elintézésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vita a termelőszövetkezet és a közös munkában résztvevő családtag között a munkavégzéssel kapcsolatban merül fel.

(5)[151] E fejezet szabályai szerint kell elintézni a tagsági vitát abban az esetben is, ha a vita a tagsági viszony megszűnése után merül fel.

94. § (1)[152] Fegyelmi ügyben hozott, továbbá a tag által a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére kötelező határozat ellen - a közléstől számított tizenöt napon belül - fellebbezni lehet a szövetkezeti döntőbizottsághoz, kivéve ha a határozatot a közgyűlés hozta.

(2)[153] A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen - a Minisztertanács által meghatározott ügyek kivételével -a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni.

KÜLSŐ JOGVITÁK

95. §[154]

ELÉVÜLÉS

96. §[155] A tagsági viszonyból származó igény -ha jogszabály másként nem rendelkezik - három év alatt elévül; a bűntettel okozott kár megtérítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűntett.

VÉGREHAJTÁS

Termelőszövetkezeti végrehajtás

97. § (1) A termelőszövetkezeti szervek jogerős határozatának végrehajtásáról a vezetőség bizottsága, illetőleg az általa megbízott személy köteles gondoskodni.

(2)[156]

Bírósági végrehajtás

98. §[157]

Államigazgatási végrehajtás

99. §[158]

Jogorvoslat a végrehajtás során

100. §[159]

XII. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÁRSADALMI SZERVEZETEI

TERÜLETI SZÖVETSÉG

101. §[160]

A területi és szakmai szövetségek[161]

102. §[162]

103. §[163]

104. §[164]

105. §[165]

106. §[166]

107. §[167]

108. §[168]

109. §[169]

110. §[170]

111. §[171]

112. §[172]

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA

113. §[173]

114. §[174]

115. §[175]

116. §[176]

117. §[177]

118. §[178]

119. §[179]

120. §[180]

121. §[181]

TERMELŐSZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSA

122. §[182]

XIII. FEJEZET

Állami felügyelet

123. §[183] A termelőszövetkezetek állami törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el.

124. §[184]

125. §[185]

XIV. FEJEZET

EGYESÜLÉS, MEGSZŰNÉS

A termelőszövetkezetek egyesülése

126. §[186]

127. §[187]

128. §[188]

128/A. §[189]

Szétválás

129. §[190]

129/A. §[191]

A termelőszövetkezetek megszűnése

130. §[192]

130/A. §[193]

Felszámolási eljárás

131. §[194] (1) Ha a termelőszövetkezet megszűnik, fel kell számolni.

(2)[195]

(3)[196]

(4)[197]

(5)[198]

(6)[199]

(7) Ha a felszámolás befejeződött, a termelőszövetkezetet a nyilvántartásból törölni kell. A szövetkezet akkor szűnik meg, amikor a nyilvántartásból törlik.

Egyszerűbb gazdasági együttműködés

132. §[200] Termelőszövetkezetek megállapodhatnak (Polgári Törvénykönyv XLVI. fejezete) abban, hogy gazdasági tevékenységük közös folytatása érdekében együttműködnek, erre a célra anyagi eszközöket bocsátanak közös rendelkezésre és az eredményben a hozzájárulások arányában részesednek.

Közös vállalkozás

133. §[201] (1) Termelőszövetkezetek megállapodhatnak közvetlen közreműködésükön alapuló, de különálló szervezettel és jogi személyiséggel rendelkező közös vállalkozás létrehozására.

(2) A közös vállalkozás a szövetkezeti nyilvántartásbavétel napjával jön létre.

Szövetkezeti közös vállalat

134. §[202] (1) Termelőszövetkezetek szerződéssel szövetkezeti közös vállalatot alapíthatnak, illetőleg ilyen vállalat alapítására vagy fenntartására más termelőszövetkezetekhez csatlakozhatnak.

(2) A vállalat a szövetkezeti nyilvántartásbavétel napján jön létre.

135. §[203]

136. §[204]

XV. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

137. § A termelőszövetkezetek kötelesek alapszabályukat a törvény és az azon alapuló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni vagy új alapszabályt készíteni.

138. §[205]

139. §[206]

140. §[207]

141. §[208]

Hatálybalépés

Hatályukat vesztő jogszabályok

142. § (1) E törvény 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) E törvény hatálybalépésével - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hatályát veszti az 1959. évi 7. tvr., az 1959. évi 22. tvr., az 1960. évi 8. tvr., az 1960. évi 18. tvr. és az 1966. évi 1. törvényerejű rendelet.

(3)[209]

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[2] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[4] Beiktatta az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 2. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[6] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 1. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[7] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[8] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[9] Módosította az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 24. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[10] Beiktatta az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[11] Megállapította az 1988. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[12] Beiktatta az 1988. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[13] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[14] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[15] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[16] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[17] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 4. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[18] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 4. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[19] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[20] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 5. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[21] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 6. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[23] A c) pontot hatályon kívül helyezte, egyúttal a korábbi d) pontot c) pontként újra beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[25] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[29] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[30] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[31] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[32] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[33] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[34] Beiktatta az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1982.01.01.

[35] Jelölését módosította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1982.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[37] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[38] Jelölését módosította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1982.01.01.

[39] Jelölését módosította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1982.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[42] Módosította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[43] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[44] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[45] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[47] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[48] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[49] Megállapította az 1988. évi III. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[50] Megállapította az 1988. évi III. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[51] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[52] Megállapította az 1988. évi III. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.07.01.

[53] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[54] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[55] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[56] Beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[57] Beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[58] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[59] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[61] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés c) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[63] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[64] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[65] Beiktatta az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[66] Megállapította az 1988. évi III. törvény 5. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[67] Beiktatta az 1988. évi III. törvény 5. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[68] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[69] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[70] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[71] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[72] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[73] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[74] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 3. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[75] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[76] Megállapította az 1988. évi III. törvény 6. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[77] Beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[78] Számozását módosította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[79] Számozását módosította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[80] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[81] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[82] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[83] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 6. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[84] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[85] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[86] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 7. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[87] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[88] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[89] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[90] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[91] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[92] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 8. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[93] Megállapította az 1988. évi III. törvény 8. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[94] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 9. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[95] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 9. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[96] Megállapította az 1988. évi III. törvény 9. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[97] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[98] Módosította az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatályos 1992.01.20.

[99] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[100] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[101] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[102] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[103] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[104] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[105] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[106] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[107] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[108] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[109] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[110] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[111] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[112] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[113] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[114] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1988.07.01.

[115] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.01.

[116] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[117] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[118] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[119] Beiktatta az 1988. évi III. törvény 13. §-a. Hatályos 1988.07.01.

[120] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 9. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[121] Megállapította az 1991. évi XCII. törvény 2. § -a. Hatályos 1992.01.01.

[122] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[123] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[124] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 23. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[125] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[126] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[127] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[128] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[129] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 10. § -a. Hatályos 1989.07.01.

[130] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 15. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[131] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[132] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[133] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 27. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[134] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XL. törvény 3. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1991.10.05.

[135] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[136] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[137] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 29. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[138] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 15. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[139] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[140] Beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 31. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[141] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[142] Beiktatta az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 17. §-a. Hatályos 1983.01.01.

[143] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[144] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[145] Megállapította az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 18. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.01.01.

[146] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 32. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[147] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[148] Módosította az 1988. évi III. törvény 18. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 1988.07.01.

[149] Beiktatta az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[150] Számozását módosította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[151] Számozását módosította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[152] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[153] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 17. § -a. Hatályos 1972.01.01.

[154] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[155] Megállapította az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[156] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[157] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[158] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[159] Hatályon kívül helyezte az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1983.01.01.

[160] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[161] Beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 34. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[162] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[163] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[164] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[165] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[166] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[167] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[168] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[169] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[170] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[171] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[172] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[173] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[174] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[175] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[176] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[177] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[178] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[179] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[180] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[181] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[182] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[183] Megállapította az 1989. évi XX. törvény 11. § -a. Hatályos 1990.01.01.

[184] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[185] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[186] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[187] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[188] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[189] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[190] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[191] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[192] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi II. törvény 62. § (1) bekezdése 3. pontja. Hatálytalan 1992.01.20.

[193] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.01.01.

[194] Megállapította az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 44. §-a. Hatályos 1977.05.01.

[195] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1986.09.01.

[196] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1986.09.01.

[197] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1986.09.01.

[198] Hatályon kívül helyezte az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1986.09.01.

[199] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 47. §-a. Hatálytalan 1990.03.15.

[200] A 132. §-t hatályon kívül helyezte, egyúttal a korábbi 54. §-t a 132. §-ba újra beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[201] A 133. §-t hatályon kívül helyezte, egyúttal a korábbi 55. §-t a 133. §-ba újra beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[202] A 134. §-t hatályon kívül helyezte, egyúttal a korábbi 56. §-t a 134. §-ba újra beiktatta az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatályos 1977.05.01.

[203] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[204] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[205] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[206] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[207] Hatályon kívül helyezte az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet 64. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1977.05.01.

[208] Hatályon kívül helyezte az 1975. évi II. törvény 125. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1975.07.01.

[209] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

Tartalomjegyzék