1980. évi IV. törvény

a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981-85. évi pénzügyi tervéről

ELSŐ RÉSZ

Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetése

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetését

477 900 000 000 (négyszázhetvenhétmilliárdkilencszázmillió) forint bevétellel,

482 400 000 000 (négyszáznyolcvankétmilliárdnégyszázmillió) forint kiadással,

4 500 000 000 (négymilliárd-ötszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.

A bevételek részletezése

2. § A vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek az összege - a társadalombiztosítási befizetések nélkül - 329 019 millió forint, az összes bevétel 68,9%-a.

3. § A vállalati gazdálkodó szervezetek, a költségvetési szervek és a lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek az összege 62 730 millió forint, az összes bevétel 13,1%-a.

4. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 10 664 millió forint az összes bevétel 2,2%-a.

5. § A költségvetési szervek bevételeiből az állami költségvetést megillető befizetések összege 26 371 millió forint, az összes bevétel 5,5%-a.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből és az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 49 116 millió forint, az összes bevétel 10,3%-a.

A kiadások részletezése

7. § Állami beruházásra, a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási tevékenységének a segítésére, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek a növelésére, a magánlakás-építéshez adott állami támogatásra, állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére és központi készletezésre fordítható 66 854 millió forint, az összes kiadás 13,9%-a.

8. § A vállalati gazdálkodó szervezetek termelését és áruforgalmát segítő adó-visszatérítésekre és támogatásokra felhasználható 143 750 millió forint az összes kiadás 29,8%-a.

9. § (1) A költségvetési szervek feladatainak az ellátására szolgál 143 518 millió forint, az összes kiadás 29,7%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegből felhasználható:

egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 23 351 millió forint, az összes kiadás 4,8%-a;

kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép-és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 42 766 millió forint, az összes kiadás 8,9%-a;

védelemre 19 010 millió forint, az összes kiadás 3,9%-a;

jog- és rendbiztonságra 11 775 millió forint, az összes kiadás 2,4%-a;

központi és helyi igazgatásra 7084 millió forint, az összes kiadás 1,5%-a;

a költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 28 625 millió forint, az összes kiadás 5,9%-a;

a költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatok ellátására 10 907 millió forint, az összes kiadás 2,3%-a.

10. § Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásokra, nyugdíjra és egyéb ellátásra fordítható 90 947 millió forint, az összes kiadás 18,9%-a.

11. § Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, kamatfizetésre és egyéb költségvetési feladatok ellátására szolgál 37 331 millió forint, az összes kiadás 7,7%-a.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

12. § Az Országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési, szerveknek az állam költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1479 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 93 423 millió forintban állapítja meg az 1. számú melléklet szerint.

A tanácsok működési költségvetése és fejlesztés alapja

13. § A tanácsok működési költségvetéséhez 16. § c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 29 486 millió forint és fejlesztési alapjához a 17. § c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 17 015 millió forint esedékes.

14. § A tanácsok működési költségvetését és fejlesztési alapját megillető, 1981. évi állami hozzájárulást fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok szerint e törvény 2. számú melléklete részletezi.

15. § A fővárosi, megyei és a megyei városi tanácsok részére megállapított állami hozzájárulás összegét növelni, illetőleg csökkenteni kell, ha megosztott forrásokból származó bevételekben a éves előirányzathoz képest 3%-ot meghalad hiány, illetőleg 4%-ot meghaladó többlet keletkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1981-1985. évi pénzügyi terve

16. § Az Országgyűlés a tanácsok működési költségvetésének az 1981-1985. évi bevételi forrása a következők szerint állapítja meg:

a) Saját források:

a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetés szervek működési bevételei,

a tanácsok által előírt lakossági adók és az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak.

b) Megosztott források:

a tanácsok igazgatási területén működő állami vállalatok (gyáregységek, telephelyek), ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok városi és községi, hozzájárulásának a 70%-a,

a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok nyereségadójának az 50%-a,

a mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok földadója, jövedelemadója, továbbá városi is községi hozzájárulásának az 50%-a.

c) Állami hozzájárulás: 157 450 millió forint.

17. § Az Országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjának bevételi forrásait a következők szerint állapítja meg:

a) Saját források:

a lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

a telekadó és az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

a földhasználati díj,

a lakásépítéssel és -juttatással kapcsolatos bevétel,

a külön jogszabályokban meghatározott egyéb levételek.

b) Megosztott források:

a tanácsok igazgatási területén működő állami vállalatok (gyáregységek, telephelyek), ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulásának a 30%-a, továbbá az ezek által fizetett telekhasználati és telekigénybevételi díj,

a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok központosított amortizációja,

a mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok városi és községi hozzájárulásának az 50 %-a.

c) Állami hozzájárulás: 91 621 millió forint.

18. § A tanácsok működési költségvetéséhez és fejlesztési alapjához az 1981-1985. évre megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok szerint e törvény 2. számú melléklete részletezi.

HARMADIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

19. § A 2., a 3., a 8. és a 10. §-ban meghatározott előirányzatok módosítása tekintetében az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárni.

20. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok részére a középtávú tervidőszakra megállapított városi és községi hozzájárulásnak, valamint a vállalati nyereségadónak a tervszámát és ezzel összhangban az állami hozzájárulásnak az összegét - az 1980. évi vállalati eredmények ismeretében - az 1981. évben felülvizsgálja, és a népgazdasági terv nyereségadatainak megfelelően módosítsa

(2) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy a tanácsi költségvetési szervektől a célcsoportos beruházások befejezésének elhúzódása vagy elmaradása miatt feleslegessé váló fenntartási költségek fedezetére jutó állami hozzájárulást elvonja.

(3) A Minisztertanács az (1)-(2) bekezdésben foglalt jogkörét átruházhatja a pénzügyminiszterre.

21. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1981. évi január hó 1. napjától, az 1-15. és a 19. §-a tekintetében az 1981. évi december hó 31. napjáig, a 16-18. és a 20. §-a tekintetében pedig az 1985. évi december hó 31. napjáig kell alkalmazni. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET ALKOTÓ KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL

(Ezer forintban)

1. számú melléklet a törvény 12. §-ához

1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A FŐVÁROSI, A MEGYEI ÉS A MEGYEI VÁROSI TANÁCSOK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

2. számú melléklet a törvény 14. és 18. §-ához

1) Ezen felül az 1981. évre az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100 000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához, valamint a kolónialakások felszámolásához, a pincekárok; elhárításához és az ingatlankezelő szervek műszaki-technikai bázisának fejlesztéséhez nyújtandó 939 000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.

2) Ezen felül az 1981-1985. évre az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 600.000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához, valamint a kolónialakások felszámolásához, a pincekárok, elhárításához és az ingatlankezelő szervek műszaki-technikai bázisának fejlesztéséhez nyújtandó 9.766.000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.