1981. évi 27. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése az 1981. évi május hó 14. napján megtörtént. A szerződés az 1981. évi augusztus hó 14. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján aláírt szerződést - az aláírásakor felvetett jegyzőkönyvvel, valamint az A és B melléklettel együtt - e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű hivatalos fordítása a következő:

"SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

és

A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS

attól a törekvéstől vezérelve, hogy megszilárdítsák és kiterjesszék a kölcsönös kapcsolatokat az ipari tulajdon oltalma terén,

mindkét Szerződő Állam érdekeit szem előtt tartva, hatékonyan oltalmazzák a tisztességtelen

verseny ellen a mezőgazdasági és az ipari termékeket, különösen a meghatározott mezőgazdasági és ipari termékek megjelölésére fenntartott szár-mazási jelzéseket, ideértve az eredetmegjelöléseket és egyéb földrajzi megjelöléseket,

megállapodtak abban, hogy e célból szerződést kötnek és kijelölték meghatalmazottaikat:

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

Dr. Pusztai Gyula urat,

a magyar Országos Találmányi Hivatal elnökét,

A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS

Paul Braendli urat,

a Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatalának igazgatóját.

A meghatalmazottak a jó és megfelelő formában talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A szerződő Államok mindegyike kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére, hogy hatékonyan oltalmazza

(1) a másik Szerződő Állam területéről származó mezőgazdasági és ipari termékeket a tisztességtelen verseny ellen az üzleti forgalomban, továbbá

(2) a 2. és 3. cikkben és 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt elnevezéseket, megjelöléseket és ábrákat, valamint a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben felsorolt megjelöléseket, a jelen Szerződésben és a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben foglaltak szerint.

2. cikk

(1) A "Magyar Népköztársaság", "Magyarország" elnevezéseket, a Magyar Népköztársaság megyéinek és tájainak neveit, valamint jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelöléseket, ameny-nyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik, a Svájci Államszövetség területén kizárólag magyar termékek részére tartják fenn és ott csak a magyar jogszabályok által előírt feltételekkel azonos feltételek mellett alkalmazhatók. Ezen jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók.

(2) Ha a jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét az A) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha

1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést az A) mellékletben felsorolt magyar termékekre jogszerűenhasználják, a versenyben hátrányt okozzon, vagy

2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét, vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Magyar Népköztársaság területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekre használják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain, vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét - amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza.

Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható.

(5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

3. cikk

(1) A "Svájci Államszövetség" elnevezést, a "Svájc" és az "Eidgenossenschaft" megjelöléseket, a svájci kantonok neveit, valamint a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelöléseket, - amennyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik - a Magyar Népköztársaság területén kizárólag svájci termékek részére tartják fenn és ott csak a svájci jogszabályokban előírt feltételek mellett alkalmazhatók. E jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók.

(2) Ha a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét a B) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha

1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést a B) mellékletben felsorolt svájci termékekre jogosan használják, a versenyben hátrányt okozzon vagy

2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Svájci Államszövetség területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekrehasználják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét -amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza. Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható.

(5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

4. cikk

(1) Ha a 2. és 3. cikk alapján oltalmazott neveket és megjelöléseket a jelen rendelkezésekkel ellentétesen alkalmazzák az üzleti forgalomban termékeken, azok külső kialakításán, csomagolásán, számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során, a használatot a jelen Szerződés alapján minden olyan bírósági vagy hatósági intézkedéssel meg kell akadályozni - ide értve az elkobzást is -, amelyet lehetővé tesznek azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol az oltalmat igénylik, a tisztességtelen verseny elleni vagy a meg nem engedhető megjelölések alkalmazásának megakadályozására vonatkozó rendelkezéseikben.

(2) A jelen cikk rendelkezéseit olyan esetben is alkalmazni kell, ha a kérdéses neveket vagy megjelöléseket fordításban, a tényleges származásra való utalással vagy "fajta", "típus", "-szerű", "utánzat" vagy hasonló kiegészítéssel, továbbá, ha módosított formában alkalmazzák, amennyiben az eltérés ellenére a forgalomban az összetéveszthetőség veszélye fennáll.

(3) A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a jelen cikk értelmében ezen neveket és meg-jelöléseket mint fajtamegjelöléseket sem lehet alkalmazni.

(4) A jelen cikk rendelkezéseit az átmenő forgalomban levő termékek vonatkozásában nem kell alkalmazni.

5. cikk

(1) A 4. cikk rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a terméken vagy külső kialakításán, csomagolásán vagy számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során olyan jelzéseket, védjegyeket, neveket, feliratokat vagy ábrákat alkalmaznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve hamis vagy megtévesztő adatokat tartalmaznak a termékek származása, eredete, természete, fajtája vagy lényeges tulajdonságai tekintetében.

(2) Az olyan helységek, épületek, műemlékek, folyók, hegyek, történelmi vagy irodalmi személyiségek, népviseletek, népművészeti (folklór) motívumok, jellegzetes szólás-mondások és hasonlók nevét, vagy ábrázolását, amelyeket azon Szerződő Állam érdekelt forgalmi köreinek jelentős része, ahol az oltalmat igénylik, a másik Szerződő Államra, vagy annak valamely helységére vagy területére utalónak tekint, az (1) bekezdés szerinti hamis vagy megtévesztő származási jelzésnek kell tekinteni, amennyiben azokat olyan termékekkel kapcsolatban alkalmazzák, amelyek nem a kérdéses Szerződő Államból származnak, kivéve, ha a nevet vagy ábrázolást az adott körülmények között értelemszerűen csupán a termék jellegét kifejező, vagy fantázia-jelzésnek lehet felfogni.

6. cikk

A jelen Szerződés rendelkezéseinek megsértése miatt a Szerződő Államok bíróságainál - azokon a természetes és jogi személyeken és társaságokon kívül, akik a Szerződő Államok jogszabályai szerint erre jogosultak, - az olyan szövetségek és egyesülések is felléphetnek, amelyek az érdekelt gyártókat, termelőket, kereskedőket vagy fogyasztókat közvetlenül vagy közvetve képviselik és székhelyük a Szerződő Államok egyikében van, feltéve, hogy ez utóbbi állam jogszabályai alapján polgári jogvitákban fellépni jogosultak. E feltételek fennállása esetén igényeiket vagy jogaikat büntető eljárásban is érvényesíthetik, amennyiben azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol a büntető eljárás folyamatban van, ezeket lehetővé teszik.

7. cikk

(1) Az olyan termékek, csomagolások, számlák, fuvarlevelek, egyéb üzleti papírok és reklámeszközök értékesítése vagy felhasználása, amelyek a jelen Szerződés hatálybalépésének időpontjában valamelyik Szerződő Állam területén találhatók és amelyeket jogszerűen láttak el olyan adatokkal, amelyek a jelen Szerződés értelmében nem alkalmazhatók, a jelen Szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül lehetséges.

(2) Azok a természetes és jogi személyek és társaságok, amelyek valamely, a 2. vagy 3. cikk alapján oltalmazott megjelölést a Szerződés aláírásának időpontjában jogszerűen használták, a kérdéses megjelölést a Szerződés hatálybalépésétől számított hat éven belül használhatják. A tovább-használati jogot csak azzal a vállalattal, vagy a vállalat azon részével együtt lehet örökölni, vagy átruházni, amelyhez a megjelölés tartozik.

(3) Ha a 2. vagy a 3. cikk alapján oltalmazott megjelölés olyan kereskedelmi név része, amelyet a Szerződés aláírásának időpontjában jogosan használtak, a 2. cikk (4) bekezdés 1. mondatát és a 3. cikk (4) bekezdés 1. mondatát az esetben is alkalmazni kell, ha a kereskedelmi név nem természetes személy nevét tartalmazza. A (2) bekezdés 2. mondatát értelemszerűen kell alkalmazni.

(4) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

8. cikk

(1) A jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltakat jegyzékváltás útján lehet módosítani vagy kibővíteni. A Szerződő Állam azonban jogosult a területének termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét a másik Szerződő Állam hozzájárulása nélkül is korlátozni.

(2) Ha az egyik Szerződő Állam termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét módosítják vagy kibővítik, a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni; a Szerződés aláírásának és hatálybalépésének időpontja helyébe a módosításnak vagy bővítésnek a másik Szerződő Állam részéről való közlési időpontja lép.

9. cikk

A jelen Szerződés rendelkezései nem zárják ki az olyan szélesebbkörű oltalmat, amelyet az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Államnak, a 2. 3. cikk és az 5. cikk (2) bekezdése alapján oltalmazott megjelöléseire vagy ábrázolásaira biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak, belföldi jogszabályok vagy más nemzetközi megállapodások alapján.

10. cikk

(1) A Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatala és a magyar Országos Találmányi Hivatal a Szerződés alkalmazásával kapcsolatban véleménycserére jogosultak. Törekednek arra, hogy a tudomásukra jutott, a jelen Szerződést sértő helyzetekre megoldást találjanak.

(2) A jelen Szerződés végrehajtásának megköny-nyítése céljából a Szerződő Államok kormányképviselőiből vegyesbizottságot kell alakítani.

(3) A vegyesbizottság feladata, hogy javaslatokat tegyen a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltak olyan módosítására vagy bővítésére vonatkozóan, amelyekhez a Szerződő Államok hozzájárulása szükséges, továbbá, hogy értelmezze a jelen Szerződés alkalmazásával összefüggő kérdéseket.

(4) A vegyesbizottságot bármelyik Szerződő Állam kívánságára össze kell hívni.

11. cikk

(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni; a megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Budapesten ki kell cserélni.

(2) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított három hónappal lép hatályba és határozatlan ideig hatályban marad.

(3) A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam bármikor egyéves határidővel felmondhatja.

Ennek hiteléül a fent megnevezett meghatalmazottak a Szerződést aláírták.

Készült Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven: a két szöveg egyaránt hiteles.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG részéről

Dr. Pusztai Gyula

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG részéről

Paul Braendli

Jegyzőkönyv

A magas Szerződő Felek, attól az óhajtól vezérelve, hogy a mai naptól kezdve közelebbről szabályozzák a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó Szerződés egyes feltételeit,

a következőkben állapodtak meg, amelyek a Szerződés szerves részét képezik:

1. A jelen Szerződés rendelkezéseit állatfajták megjelöléseire nem lehet alkalmazni. Ez vonatkozik azokra a megjelölésekre is, amelyeket a növényfajták oltalmára 1961. december 2-án kötött nemzetközi Egyezmény értelmében mint fajtamegjelöléseket kell alkalmazni, amennyiben az említett Egyezmény a jelen Szerződés Szerződő Államai közötti viszonylatban hatályba lép.

2. Ez a Szerződés nem érinti az egyes Szerződő Államokban a termékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket.

3. A Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésében em-lített magyar megyék és tájak a következők:

Megyék:

Bács-Kiskun

Baranya

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Budapest

Csongrád

Fejér

Győr-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Komárom

Nógrád

Pest

Somogy

Szabolcs-Szatmár

Szolnok

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Tájak:

Dunántúl (Pannónia)

Duna-Tisza köze

Tiszántúl

4. A Szerződés 3. cikkének (1) bekezdésében említett svájci kantonnevek a következők:

Appenzell

Ausserrhoden

Appenzell

Innerrhoden

Aargau

Basel-Landschaft

Basel-Stadt

Bern

Freiburg

Genf

Glarus

Graubünden

Jura

Luzern

Neuenburg

St. Gallen

Schaffhausen

Schwyz

Solothurn

Tessin

Thurgau

Unterwaiden nid dem Wald

Unterwaiden ob dem Wald

Uri

Waadt

Wallis

Zug

Zürich

5. A megfelelő latin megjelöléseket, továbbá a "westschweizerisch" megjelölést és a "romand" megjelölést is a Szerződés 2. és 3. cikke értelmében oltalmazott megjelölések (a szerződés 4. cikkének 2. bekezdése) fordításának kell tekinteni.

A "Graubünden" kantonnévre vonatkozóan e rendelkezés a "Bündner" rövidített formára is kiterjed.

6. A 2. cikk és a 3. cikk (1) bekezdése értelmében oltalmazott megjelölésekkel azonos oltalmat élveznek a kérdéses megjelölések egyéb nyelvtani változatai is, mint pl. a melléknévi vagy főnévi változatok.

7. A "Helvécia" nevet az azonos nevű magyar községből származó borokra a kereskedelmi forgalomban csak mint a "Helvéciai Állami Gazdaság" cégnév elemét lehet azonos írásmóddal, nagyságban és színnel használni.

Ezen túlmenően hozzá kell fűzni a "Magyarország" kiegészítést.

8. A Szerződés B. mellékletében feltüntetett "Emmentaler Käse" sajtmegjelölés nem zárja ki, hogy a megjelölést a Magyar Népköztársaság területén a 7. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőn belül magyar sajtokra használják, amennyiben ahhoz írásmódját, nagyságát és színét tekintve azonos betűkkel hozzáfűzik a "Magyarország" vagy más, magyar származásra utaló földrajzi megnevezést.

Készült Bernben, 1979. december 14-én, két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG részéről

Dr. Pusztai Gyula

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG részéről

Paul Braendli

A) melléklet

A magyar származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke

1. Borok

Abasár

Akali

Akasztó

Aldebrő

Alföld

Andornaktálya

Apostag

Ábrahámhegy

Ásotthalom

Ászár

Badacsony

Baj

Baja

Balaton

Balatonakali

Balatonboglár

Balatoncsicsó

Balatonfüred

Balatonmáriafürdő

Balatonmellék

Balatonpart

Balatonszepezd

Bácsalmás

Bár

Cegléd

Császár

Császártöltés

Csemő

Csengőd

Cserkeszőlő

Cserkút

Csókakő

Csongrád

Csopak

Dánszentmiklós

Debrecen

Debrő

Demjén

Diás

Dóc

Domoszló

Dömsöd

Dörgicse

Eger

Egerszólát

Érsekhalom

Esztergom

Fácánkert

Bársonyos

Bogács

Bokros

Bugac

Bükkalja

Bükkaranyos

Galambok

Gyenesdiás

Gyöngyös

Gyöngyöstarján

Győr

Hajós

Hegyesd

Hegyszentmárton

Hercegszántó

Heves

Hevesfa

Hosszúhegy

Izsák

Jánoshalma

Jászberény

Kalocsa

Kecel

Kecskemét

Kékkút

Kerecsend

Kemeneskápolna

Kéthely

Kisapáti

Kisbér

Kisharsány

Feldebrő

Fertőboz

Fertőrákos

Forráskút

Fülöpszállás

Gara

Leánycsók

Leányvár

Lovas

Mád

Magyarfalva

Márfa

Markaz

Mátra

Mátraalja

Mecsek

Mesteri

Mohács

Monor

Monoszló

Monostorapáti

Mór

Mórahalom

Mosonszentpéter

Nagyharsány

Nagykőrös

Nagyrada

Nagyréde

Nagyrév

Napkor

Kiskomárom

Kiskőrös

Kiskunhalas

Kissomlyó

Kistelek

Kőröshegy

Kőszeg

Kötcse

Kunbaja

Kunfehértó

Lakitelek

Örkény

Örvényes

Páhi

Pahod

Pákozd

Pannonhalma

Pécs

Pécsvárad

Pincehely

Pirtó

Pusztamérges

Pusztamonostor

Pusztaszer

Pusztavám

Révfülöp

Rezi

Rózsaszentmárton

Sághegy

Sály

Siklós

Nemesnádudvar

Neszmély

Novaj

Nyársapát

Nyíregyháza

Ócsa

Óbudavár

Olaszliszka

Orbánhegy

Ostoros

Öreghegy

Szentgyörgyhegy

Szentjakabfa

Szigetcsép

Szigetvár

Szigliget

Szikra

Szólád

Szombathely

Szőlőskislak

Tabdi

Tajó

Tamási

Tállya

Tápiószele

Tapolca

Tarcal

Tata

Terehegy

Tibolddaróc

Tihany

Sitke

Solt

Soltszentimre

Soltvadkert

Somló

Somlódobsa

Somlójenő

Somlószőlős

Sopron

Sümeg

Szeged

Szekszárd

Szentantalfa

Villány

Villánykövesd

Visonta

Zánka

Hungária

(pezsgő)

Pannónia (pezsgő)

Promontor

(pezsgő)

Tiszaföldvár

Tiszakürt

Tokaj

Tolcsva

Tótierdő

Törtei

Türje

Újhartyán

Várdomb

Várvölgy

Vaskeresztes

Vaskút

Velence

Verpelét

2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek

2.1. Pék- és cukrásztermékek

Budapest (csokoládé)

Győr

(keksz és ostya)

Hortobágy (palacsinta)

Magyar dobostorta Somló (galuska)

2.2 Sörök

Hungária

Kőbánya

Lővér

Nagykanizsa

Sopron

2.3 Hal és halkészítmények

Baja

(halászlé konzerv)

Balaton

(fogas, süllő)

Budapest

(halászlé konzerv)

Kalocsa

(halászlé konzerv)

Szeged

(halsaláta)

2.4 Hús és húskészítmények

Alföld

(pástétom)

Bakony

(sertésborda konzerv)

Budapest

(sonka)

Budapest

(szalámi)

Csaba

(kolbász)

Debrecen

(pároskolbász)

Debrecen

(tokány)

Debrecen

(pároskolbász konzerv)

Gyula

(kolbász)

Győr

(hentesipari termékek)

Kapuvár

(sonka)

Pápa

(hentesipari termékek, sonka)

Pápa

(húskonzerv)

Szeged

(szalámi)

Szeged

(hurka)

Szeged

(gulyáskonzerv)

Szekszárd

(sertésborda konzerv)

Veszprém

(sertésborda konzerv)

2.5 Mezőgazdasági termékek

Hungaropoly

(vöröshere)

Kompolt

(sárgaszárú kender)

2.6 Gyümölcs és zöldség

Abasár

(borszőlő)

Balatonboglár

(borszőlő)

Börzsöny

(málna)

Budavidék

(őszibarack)

Csáford

(borszőlő)

Debrecen

(pöszméte)

Érd

(meggy)

Gyöngyös (szőlő)

Heves

(görögdinnye)

Izsák

(szőlő)

Kecskemét

(szőlő)

Kecskemét

(kajszibarack)

Nagyréde

(borszőlő)

Szabolcs

(alma)

Szatmár

(szilva)

Szatymaz

(őszibarack)

Verpelét

(szőlő)

Villány

(borszőlő)

Zala

(alma)

Bácska

(lecsókonzerv)

Bogyiszló

(étkezési paprika)

Cece

(étkezési paprika)

Győr

(uborka)

Hajdúság

(fejeskáposzta)

Kalocsa

(fűszerpaprika)

Kecskemét

(paradicsom)

Mohács

(kelkáposzta)

Makó

(fokhagyma)

Makó

(hagyma)

Pallag

(étkezési paprika)

Szeged

(fűszerpaprika)

Szeged

(lecsókonzerv)

Szentes

(étkezési paprika)

Vecsés

(savanyú káposzta)

2.7. Tejtermékek és sajtok

Óvár

(sajt)

Pálpuszta

(sajt)

2.8 Vizek és ásványvizek Gyógyvizek

Andornaktállya

Balatonfüred

Budapest

Bük

Bükkszék

Császár-fürdő

(Budapest)

Csokonyavisonta

Csongrád

Csopak

Debrecen

Eger

Gyoma

Győr

Gyula

Hajdúszoboszló

Harkány

Hévíz

Igmánd

Kékkút

Király-fürdő

(Budapest)

Lukács-fürdő

(Budapest)

Margitsziget

Komárom

Mezőkövesd

Mosonmagyaróvár

Nagyigmánd

Örsöd

Őrmező

Parád

Parádsasvár

Pesterzsébet

Rácz-fürdő

(Budapest)

Rudas-fürdő

(Budapest)

Ságvár

Sóshartyán

Szeged

Szentes

Szolnok

Tiszajenő

Városliget

(Budapest)

Zalakaros

Ásványvizek

Budapest

Fonyód

Csopak

Edelény

Győr

Harkány

Kékkút

Kerekdomb

Kisújszállás

Margitsziget

Moha

Mucsony

Parádsasvár

Simontornya

Szeged

Táska

Tiszakécske

2.9 Ásványi sók, gyógyiszapok és tőzegiszapok

Hévíz

(gyógyiszap)

Makó

(gyógyiszap)

Tiszasüly

(gyógyiszap)

2.10. Égetett szeszes italok

Budafok

(brandy)

Eger

(cseresznyepálinka)

Kecskemét

(baracklikőr)

Kecskemét

(barackpálinka)

Magyar Puszta Koktél

Mátra

(brandy)

Szatmár

(szilvapálinka)

3. Iparcikkek

3.1. Üveg- és porcelánkészítmények

Ajka

(üvegáruk)

Aquincum

(porcelán)

Herend

(porcelán)

Hódmezővásárhely

(majolika)

Hollóháza

(porcelán)

Kalocsa

(porcelán)

Karcag

(üvegáruk)

Parád

(üvegáruk)

Salgótarján

(üvegáruk)

Városlőd

(majolika)

3.2 Iparművészeti termékek, hímzések, csipkék

Alföld

(faragás)

Balatonendréd

(csipke)

Baranya

(fafaragás)

Békés

(szűcshímzés)

Bereg (hímzés)

Bihar

(szűrrátétes)

Bősárkány

(gyékényszatyor)

Bugac

(karikásostor)

Buzsák

(hímzés)

Csongrád,

(bútor)

Csorna

(hímzés)

Debrecen

(csikóbőrös kulacs)

Debrecen

(szűrhímzés)

Délalföld

(szűrhímzések)

Dunántúl

(faragás)

Duna-Tisza köze

(faragás)

Eger

(bútor)

Endrőd

(csipke)

Halas

(csipke)

Heves

(hímzés)

Heves

(bútor)

Heves

(faragás)

Hódmezővásárhely

(bútor)

Hódmezővásárhely

(hímzés)

Hortobágy

(karikásostor)

Hortobágy

(faragás)

Hövej

(hímzés)

Kalocsa

(bútor)

Kalocsa

(hímzés)

Kapuvár

(hímzés)

Karád

(hímzés)

Karcag

(csipke)

Karcag

(hímzés)

Kecskemét

(karikásostor)

Kunság

(hímzés)

Makó

(hímzés)

Matyó

(hímzés)

Matyó

(bútor)

Mezőkövesd

(hímzés)

Nemeshany

(csipke)

Nógrád

(hímzés)

Nógrád

(faragás)

Orosháza

(hímzés)

Palóc

(faragás)

Palóc

(hímzés)

Pest

(hímzés)

Rábaköz

(hímzés)

Sárköz

(bútor)

Sárköz

(hímzés)

Sióagárd

(hímzés)

Somogy

(faragás)

Szeged

(papucs)

Szentistván

(hímzés)

Tard

(hímzés)

Tiszántúl

(faragás)

Tolna

(hímzés)

Tószeg-Vezseny

(fotel)

Veszprém

(faragás)

Vezseny

(gyermekszék)

Zala

(faragás)

3.3 Textíliák és vászonkészítmények

Baja

(szőnyeg)

Baranya

(szőttes)

Békés

(szőnyeg)

Békés

(szőttes)

Békéscsaba

(szőnyeg)

Békésszentandrás

(szőnyeg)

Bodrogköz

(szőttes)

Celldömölk

(szőnyeg)

Cigánd

(szőttes)

Csongrád

(szőnyeg)

Hajdú-Bihar

(szőttes)

Hetés

(szőttes)

Heves

(szőnyeg)

Heves

(szőttes)

Jászárokszállás

(szőnyeg)

Kiskunfélegyháza

(szőnyeg)

Lakócsa

(szőttes)

Mezőtúr

(szőnyeg)

Nógrád

(szőttes)

Ormánság

(szőttes)

Palóc

(szőttes)

Paszab

(szőttes)

Sárköz

(szőttes)

Sokác

(szőttes)

Tata

(szőnyeg)

Tolna

(szőttes)

3.4 Gépek, acél- és vaskészítmények és egyéb iparcikkek

Bonyhád

(zománcedény)

Budafok

(zománcedény)

Csepel

(kerékpár)

Szentgotthárd

(kasza, vívópenge)

3.5 Játékok és hangszerek

Alföldi pásztor

(baba)

Baja-vidék

(baba)

Baranya

(baba)

Bugac

(baba)

Csököly

(baba)

Érsekcsanád

(baba)

Hortobágy

(baba)

Kalocsa

(baba)

Kapuvár

(baba)

Matyó

(baba)

Mezőkövesd

(baba)

Palóc

(baba)

Sárköz

(baba)

Sióagárd

(baba)

Szentistván

(baba)

Tard

(baba)

Tolna

(baba)

3.6 Kő-, kerámiakészítmények, kő, építőanyagok, földek, ásványok, hasznos bányatermékek (szén-kőolaj)

Baja

(kerámia)

Balatonfelvidék

(kerámia)

Csákvár

(kerámia)

Debrecen

(kerámia)

Gyöngyöspásztó

(kerámia)

Hódmezővásárhely

(kerámia)

Kapuvár

(kerámia)

Karcag

(kerámia)

Magyarszombatfa

(kerámia)

Mezőcsát

(kerámia)

Mezőtúr

(kerámia)

Mohács

(kerámia)

Mórágy

(kerámia)

Nádudvar

(kerámia)

Sárospatak

(kerámia)

Siklós

(kerámia)

Sümeg

(kerámia)

Szarvas

(kerámia)

Szekszárd

(kerámia)

Szentes

(kerámia)

Tata

(kerámia)

Tiszafüred

(kerámia)

Tótkomlós

(kerámia)

Tüskevár

(kerámia)

B) melléklet

A svájci származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke

"

3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi augusztus hó 14. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára