1981. évi 2. törvényerejű rendelet

a Belgrádban, 1963. február 20-án aláírt magyar-jugoszláv Konzuli Egyezmény kiegészítéséről Budapesten, 1980. június 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése Belgrádban, 1980. november 28-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Belgrádban, 1963. február 20-án aláírt és az 1964. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-jugoszláv konzuli egyezmény kiegészítéséről Budapesten, 1980. június 5-én aláírt egyezményt ezzel a törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A kiegészítő egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"Egyezmény

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Belgrádban 1963. február 20-án aláírt magyar-jugoszláv Konzuli Egyezmény kiegészítéséről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya

attól az óhajtól áthatva, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatok alapján konzuli kapcsolataikat tovább erősítsék

elhatározták, hogy módosítják és kibővítik a Belgrádban 1963. február 20-án aláírt magyar-jugoszláv Konzuli Egyezményt,

s ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Roska István

külügyminiszterhelyettest,

a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya

Milan Véres

rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet

a Magyar Népköztársaságban,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélését követően a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Belgrádban 1963. február 20-án aláirt magyar-jugoszláv Konzuli Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) szövegébe a 18. cikk után felveendő a következő 18. a) cikk:

"18. a) cikk

(1) A konzul az e fejezetben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületében gyakorolhatja. E feladatai mellett más konzuli feladatokat is elláthat, ha erre a küldő állam jogszabályai felhatalmazzák és nem állanak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(2) A konzul feladatai ellátása során szóban és írásban fordulhat a konzuli kerület illetékes helyi hatóságaihoz. Amennyiben a fogadó állam jogszabályai és gyakorlata ezt megengedik, a konzul a fogadó állam központi hatóságaihoz is fordulhat.

(3) A konzul jogosult a konzuli cselekményekért a küldő állam jogszabályainak megfelelően díjakat és illetékeket szedni."

2. cikk

Az Egyezmény szövegének új 18. a) cikke után felveendő a következő 18. b) cikk:

"18. b) cikk A konzul a konzuli kerületében

a) védelmezi a küldő állam állampolgárainak és jogi személyeinek jogait és érdekeit;

b) elősegíti a küldő állam és a fogadó állam között a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos, idegenforgalmi és sportkapcsolatok fejlesztését, valamint más módon is hozzájárul a küldő és a fogadó állam közötti baráti kapcsolatok előmozdításához."

3. cikk

Az Egyezmény szövegének 25. cikke után felveendő a következő 25. a) cikk:

"25. a) cikk

(1) Ha a küldő állam állampolgárát előzetes letartóztatásba helyezték vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztották, a fogadó állam illetékes hatóságai erről haladéktalanul, de legkésőbb a személyes szabadságban bármely módon történt korlátozástól számított három napon belül értesítik a küldő állam konzulját.

(2) A konzul jogosult a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett vagy személyes szabadságában bármely más módon korlátozott állampolgárától leveleket vagy egyéb közléseket kapni, illetve neki ilyeneket küldeni, és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy állampolgárának jogi segítséget és védelmet biztosítson.

(3) A konzul jogosult arra is, hogy a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott állampolgárát meglátogassa és vele a küldő állam nyelvén beszéljen. A látogatást haladéktalanul, de legkésőbb az előzetes letartóztatásba helyezésről vagy a személyes szabadságban bármely más módon történt korlátozásról szóló értesítéstől számított öt napon belül engedélyezik.

(4) Minden olyan esetben, ha a küldő állam állampolgárát előzetes lettartóztatásba helyezték, személyes szabadságában bármely más módon korlátozták vagy jogerősen elítélték és a fogadó államban szabadságvesztés büntetését tölti, a konzul jogosult őt meglátogatni és vele a küldő állam nyelvén beszélni. A látogatásokat annak az intézetnek a szabályzatában előírt időközönként - de legalább havonként egyszer - engedélyezik, amelyben a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett, vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott, illetőleg elítélt állampolgára tartózkodik.

(5) A konzul jogosult az e cikkben említett állampolgárának élelmiszert, ruhaneműt, gyógyszert, könyveket, valamint írószereket tartalmazó csomagokat eljuttatni olyan mennyiségben és időközönként, ahogy ezt annak az intézetnek a szabályzata megengedi, amelyben e személy tartózkodik.

(6) Az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban gyakorolhatók és nem sérthetik a fogadó állam eljárási szokásait. A fogadó állam említett előírásait mindazonáltal úgy kell alkalmazni, hogy azok a célok, amelyeknek az érdekében a szóbanforgó jogokat biztosítják, maradéktalanul megvalósulhassanak.

(7) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a küldő állam állampolgárát azokról a jogokról, amelyek őt e cikk értelmében megilletik."

4. cikk

Az Egyezmény szövegének új 25 a) cikke után felveendő a következő 25. b) cikk:

"25. b) cikk

Ha a fogadó állam illetékes hatóságai tudomást szereznek arról, hogy a küldő állam állampolgára a fogadó állam területén meghalt, erről haladéktalanul értesítik a küldő állam konzulját és megküldik, neki a halotti anyakönyvi kivonatot vagy a halálesetet tanúsító egyéb okiratot."

5. cikk

Az Egyezmény 26. cikkének szövege a következőképpen módosul:

"26. cikk

(1) A konzul jogosult arra, hogy a küldő állam hajóinak a fogadó állam parti tengerén, belső vizein és kikötőiben minden segítséget megadjon.

(2) A konzul a küldő állam hajójának fedélzetére mehet, amint annak a parttal való érintkezését engedélyezték. A konzult a hajóra elkísérheti a konzulátus személyzetének tagja vagy a hajóra küldheti a konzulátus személyzetének valamelyik tagját. A hajó parancsnoka, a legénység tagjai és az utasok - ha a küldő állam állampolgárai - találkozhatnak és érintkezésbe léphetnek a konzullal és bármikor felkereshetik a konzulátust azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a kikötői és határátlépési előírásokat.

(3) A konzul a fogadó állam hatóságainak együttműködését és segítségét kérheti a küldő állam hajójával, a hajó parancsnokával, legénységével, utasaival és rakományával kapcsolatos bármely feladatának teljesítése során."

6. cikk

Az Egyezmény 27. cikkének szövege a következőképpen módosul:

"27. cikk

A konzul anélkül, hogy a fogadó állam illetékes hatóságainak jogait ezzel megsértené, és olyan mértékben, amennyiben a fogadó államnak az alább felsorolt intézkedésekre vonatkozó szabályai ezt megengedik, jogosult

a) a küldő állam hajójával történt bármilyen eseményt kivizsgálni, a hajó parancsnokát és a legénység bármely tagját meghallgatni, a hajóokmányokat ellenőrizni, tájékoztatást kapni a hajó útirányáról és rendeltetési helyéről, segítséget nyújtani a küldő állam hajójának belépéséhez, tartózkodásához és távozásához;

b) a hajó parancsnoka és a legénység tagjai közötti vita megoldásában közreműködni, ideértve a munkabérrel és munkaszerződéssel kapcsolatos vitákat is, annyiban, amennyiben ezt a küldő állam jogszabályai megengedik;

c) intézkedéseket tenni a hajó parancsnoka vagy a legénység tagjainak kórházi kezelése és hazatérése érdekében;

d) a küldő állam jogszabályaival összhangban átvenni, kiállítani vagy hitelesíteni a küldő állam hajójával vagy rakományával kapcsolatos bármely nyilatkozatot vagy más okiratot."

7. cikk

Az Egyezmény 28. cikkének szövege a következőképpen módosul:

"28. cikk

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő államnak a fogadó állam belvizein vagy parti tengerén tartózkodó hajóján kényszerintézkedést szándékozik foganatosítani vagy vizsgálatot szándékozik indítani, ezek a hatóságok erről az illetékes konzult értesítik. Ennek az értesítésnek lehetőleg az említett intézkedések megkezdése előtt kell megtörténnie, hogy a konzul vagy annak képviselője az intézkedés foganatosításánál jelen lehessen. Ha a konzul vagy képviselője nem volt jelen az intézkedés megtételénél, a konzul kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a foganatosított intézkedésről teljes tájékoztatást adnak.

(2) Anélkül, hogy ez a 25. a) cikk rendelkezéseit érintené, a konzult haladéktalanul értesítik azokról az esetekről, amikor az illetékes kikötői hatóságok a hajó parancsnokát vagy a legénység tagjait a parton kívánják meghallgatni olyan esetben, amely az e cikk (1) bekezdésében nincs megemlítve.

(3) E cikk rendelkezéseit nem alkalmazzák a szokásos vám-, útlevél és egészségügyi ellenőrzésre, illetőleg a vízszennyeződés megakadályozására tett intézkedésekre."

8. cikk

Az Egyezmény módosított 28. cikkének szövege után felveendő a következő 28. a) cikk:

"28. a) cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes konzult, ha a küldő állam hajója a fogadó állam belvizein vagy parti tengerén kárt szenved vagy bajba kerül, vagy bármely tárgyat, amely a küldő állam állampolgárának tulajdonát képezi a fogadó állam partjain vagy annak közelében találnak, beleértve azt az esetet is, ha ez a tárgy harmadik állam hajótörést szenvedett hajója rakományának része volt. A konzult tájékoztatják azokról az intézkedésekről is, amelyeket az utasok, a hajó, a legénység tagjai, a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzul az említett hajónak, a legénység tagjainak és az utasoknak minden szükséges segítséget megadhat és segítségért fordulhat az illetékes hatóságokhoz is a szóban forgó intézkedések megtétele vagy folytatása érdekében.

(3) Ha a küldő állam hajótörést szenvedett hajóját vagy a hajóhoz tartozó bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy annak közelében megtalálnak, vagy ilyen hajóhoz tartozó tárgyak a fogadó állam kikötőjébe kerülnek, és sem a hajó parancsnoka, sem tulajdonosa vagy megbízottja, sem a biztosító társaság nincs abban a helyzetben, hogy a hajó vagy a tárgy védelmében intézkedjen vagy azzal rendelkezzen, a konzul a hajó tulajdonosa nevében intézkedhet, ha ezt a küldő állam rendelkezései megengedik.

(4) Az előző bekezdés rendelkezései vonatkoznak a fogadó állam partján, annak közelében vagy kikötőjében talált minden olyan tárgyra is, amely a küldő állam állampolgárának tulajdona, a küldő állam hajója rakományának része, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa a küldő vagy harmadik állam

(5) Amíg azokkal meghatalmazott személy nem rendelkezik, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett vagyontárgyak védelmére."

9. cikk

(1) Ez a kiegészítő Egyezmény a Belgrádban 1963. február 20-án aláírt magyar-jugoszláv Konzuli Egyezmény szerves része, s külön fel nem mondható. A kiegészítő Egyezmény az 1963. évi magyar-jugoszláv Konzuli Egyezmény hatályának megszűntével veszti hatályát.

(2) Ez az Egyezmény a Szerződő Felek alkotmányos előírásainak megfelelően megerősítésre szorul és a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

Készült Budapesten, az 1980. évi június hó 5. napján, két eredeti példányban, mindkét példány magyar és szerb-horvát nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Roska István s. k.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya nevében:

Milán Veres s. k."

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1980. december 26. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára