Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1964. évi 3. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között Belgrádban, 1963. február 20-án aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, 1963. december 4-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között, Belgrádban, 1963. február 20-án aláírt Konzuli Egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"KONZULI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya

attól az óhajtól áthatva, hogy a két állam között a konzuli kapcsolatokat a kölcsönös barátság és együttműködés szellemében rendezzék és fejlesszék,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és ebből a célból a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Mindkét Szerződő Fél konzulátusokat létesíthet a másik Szerződő Fél területén.

(2) A konzulátusok létesítéséről, székhelyük és konzuli kerületük meghatározásáról a Szerződő Felek esetenként állapodnak meg.

2. cikk

Ebben az Egyezményben

a) "konzulátus" megjelölésen főkonzulátust, konzulátust vagy alkonzulátust kell érteni;

b) "konzul" elnevezései a konzulátusnak főkonzuli, konzuli vagy alkonzuli rangú vezetőjét kell érteni;

c) "konzuli tisztviselő" elnevezésen a konzulátusnak olyan konzuli rangú dolgozóját kell érteni, aki nem vezetője a konzulátusnak;

d) "a konzulátus munkatársa" elnevezésen - a b) és a c) pontban említettek kivételével - a konzulátuson dolgozó minden személyt érteni kell;

e) "a konzulátus személyzete" megjelölésen a konzult, a konzuli tisztviselőket és a konzulátus munkatársait kell érteni;

f) "a konzulátus irattára" megjelölésen a konzulátus hivatalos levelezését és iratait kell érteni:

g) "állampolgár" megjelölésen a jogi személyt is érteni kell.

3. cikk

(1) A konzul akkor kezdheti meg működését, amikor a fogadó államtól kinevezési okmányának bemutatása után működési engedélyt kapott.

(2) A kinevezési okmányban fel kell tüntetni a konzul nevét, konzuli rangját, székhelyét és konzuli kerületét.

(3) A fogadó állam a konzulnak a működési engedély megadásáig hivatali teendőinek ellátása végett ideiglenes engedélyt adhat.

4. cikk

(1) A konzul működése halálával, visszahívásával vagy működési engedélyének megvonásával ér véget.

(2) Az (1) bekezdésben írt esetekben, valamint a konzul betegsége vagy távolléte esetén a küldő állam - a fogadó állam külügyminisztériumának előzetes értesítését követően - a konzulátus ideiglenes vezetésével megbízhatja e konzulátus vagy a fogadó állam területén levő más konzulátusa személyzetének tagját, úgyszintén diplomáciai képviselete dolgozóját. A megbízott csak a küldő állam polgára lehet, és általában konzuli vagy diplomáciai rangú személynek kell lennie.

(3) A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott személyt megilletik az Egyezményben a konzul számára biztosított jogok, kiváltságok és mentességek.

5. cikk

(1) A konzulátuson a küldő és a fogadó állam polgárai a szükséges számban alkalmazhatók.

(2) Konzul és konzuli tisztviselő csak a küldő állam polgára lehet

II. Fejezet

Kiváltságok és mentességek

6. cikk

(1) A fogadó állam szervei minden szükséges intézkedést megtesznek avégből, hogy a konzul hivatali tevékenységét folytathassa és az Egyezményben számára biztosított jogokat gyakorolhassa, illetőleg élvezhesse a kiváltságokat és mentességeket.

(2) A fogadó állam a konzulnak megfelelő védelmet biztosít és megadja a szükséges segítséget.

7. cikk

(1) A konzulátus személyzetének tagja - ha a küldő állam polgára - hivatali tevékenysége tekintetében nincs alávetve a fogadó állam joghatóságának.

(2) A konzul vagy a konzuli tisztviselő más cselekménye miatt csak a bíróság által jogerősen kiszabott legalább két évi szabadságvesztés végrehajtása céljából fosztható meg szabadságától, vagy ha különösen súlyos bűntett miatt indítanak ellene eljárást, - mint amilyenek az emberiességet, a nemzetközi jog által védett egyéb érdekeket vagy az állam biztonságát sértő, úgyszintén az élet, a személyes szabadság és a vagyon ellen elkövetett súlyosabb bűncselekmények.

(3) A konzul vagy a konzuli tisztviselő ellen indított büntető eljárásról, valamint a szabadságától való megfosztásról - tettenérés esetét kivéve - előzetesen értesíteni kell a küldő állam diplomáciai képviseletét, illetőleg a konzult.

(4) A konzulátus munkatársa ellen indított büntető eljárásról, valamint a szabadságától való megfosztásról - ha a küldő állam polgára - a fogadó állam illetékes szervei a konzult haladéktalanul értesítik.

8. cikk

(1) A konzulátus épületén, valamint az épületet körülvevő kerítésen el lehet helyezni az állam címerét és - a küldő állam hivatalos nyelvén - a konzulátust megjelölő feliratot.

(2) A konzulátus épületére kitűzhető a küldő állam lobogója.

(3) A konzul hivatali működése során a küldő állam lobogója az általa használt gépkocsin, hajón és repülőgépen is kitűzhető.

9. cikk

(1) A konzulátus személyzetének tagja, házastársa és gyermekei - ha a küldő állam polgárai - mentesek a fogadó állam polgárait terhelő adók, valamint minden más pénzbeli és egyéb szolgáltatás alól, feltéve, hogy ezek alól a fogadó államban levő diplomáciai képviseletek azonos vagy hasonló kategóriába tartozó dolgozói is mentesek.

(2) Az (1) bekezdésben írt mentesség nem terjed ki a nem hivatali ténykedésből eredő jövedelemre, valamint az intézmények, vállalatok vagy más szervek által nyújtott szolgáltatások díjára.

10. cikk

(1) A konzulátus személyzetének tagjára, házastársára és kiskorú gyermekeire - ha a küldő állam polgárai - nem terjednek ki a fogadó államnak a külföldiek nyilvántartására és tartózkodási engedélyére vonatkozó rendelkezései.

(2) Az (1) bekezdésben említettek érkezését, személyi adatait, beosztásukat a konzulátuson, valamint eltávozásukat a fogadó állam külügyminisztériumával írásban közölni kell.

11. cikk

(1) A küldő állam tulajdonában levő azok az ingatlanok, amelyek a konzulátus elhelyezésére vagy a konzulátus személyzetének lakásául szolgálnak, mentesek minden adó és más közteher alól.

(2) A küldő állam tulajdonában levő gépkocsik, hajók és más közlekedési eszközök, rádió- és televíziókészülékek, valamint egyéb ingóságok - ha a konzulátus céljaira szolgálnak - ugyancsak mentesek minden adó és más közteher alól.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett mentességek nem vonatkoznak az intézmények, vállalatok vagy más szervek által nyújtott szolgáltatások díjára.

12. cikk

A konzulátus hivatali céljaira szolgáló tárgyak mentesek minden vám- és más közteher alól. Ez a mentesség nem zárja ki a vámvizsgálatot.

13. cikk

A konzulátus személyzetének tagját, házastársát és kiskorú gyermekeit - ha a küldő állam polgárai - ugyanazok a vámkedvezmények illetik meg, mint a diplomáciai képviseletek azonos vagy hasonló kategóriába tartozó dolgozóit.

14. cikk

(1) A konzulátus személyzetének tagja idézésre köteles a fogadó állam bírósága előtt tanúként megjelenni. Vele szemben - ha a küldő állam polgára - evégből semmi kényszert nem lehet alkalmazni.

(2) A konzulátus személyzetének tagja a hivatali működést érintő körülményekre nézve megtagadhatja a tanúvallomást.

(3) Abban az esetben, ha a konzulátus személyzetének tagja - aki a küldő állam polgára - hivatali vagy más okból nem képes a bíróság előtt tanúként megjelenni, köteles erről értesíteni a bíróságot és annak kívánságára tanúvallomást írásban megtenni.

(4) A konzul igényt tarthat arra, hogy a konzulátus helyiségeiben vagy lakásán tehessen tanúvallomást.

(5) E cikk rendelkezéseit az államigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.

15. cikk

(1) A konzulátusnak a küldő állam hatóságaival való érintkezése során joga van rejtjel használatára és igénybe veheti a diplomáciai futárszolgálatot.

(2) A rendes postai és távközlési eszközök igénybevétele esetén a konzulátust ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint a diplomáciai képviseleteket.

16. cikk

(1) A konzulátus hivatali helyiségei sérthetetlenek. A fogadó állam szervei a konzulátus helyiségeiben a konzul beleegyezése nélkül semmiféle eljárási cselekményt nem végezhetnek.

(2) A konzul lakása sérthetetlen. A konzul lakásán beleegyezése nélkül - a 7. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével - semmiféle eljárási cselekmény nem végezhető.

17. cikk

(1) A konzulátus irattára sérthetetlen.

(2) A konzulátus hivatalos levelezése - ideértve a távközlési úton továbbított közleményeket is -sérthetetlen és nem ellenőrizhető.

III. Fejezet

A konzul jogköre és feladatai

18. cikk

(1) A konzul tevékenységével hozzájárul a Szerződő Felek barátságának megerősítéséhez, valamint gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztéséhez.

(2) A konzul konzuli kerületében védelemben részesíti a küldő államnak és polgárainak jogait és érdekeit. E célból közvetlenül fordulhat a fogadó állam bíróságaihoz és más szerveihez,

18. a) cikk[1]

(1) A konzul az e fejezetben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületében gyakorolhatja. E feladatai mellett más konzuli feladatokat is elláthat, ha erre a küldő állam jogszabályai felhatalmazzák és nem állanak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(2) A konzul feladatai ellátása során szóban és írásban fordulhat a konzuli kerület illetékes helyi hatóságaihoz. Amennyiben a fogadó állam jogszabályai és gyakorlata ezt megengedik, a konzul a fogadó állam központi hatóságaihoz is fordulhat.

(3) A konzul jogosult a konzuli cselekményekért a küldő állam jogszabályainak megfelelően díjakat és illetékeket szedni.

18. b) cikk[2]

A konzul a konzuli kerületében

a) védelmezi a küldő állam állampolgárainak és jogi személyeinek jogait és érdekeit;

b) elősegíti a küldő állam és a fogadó állam között a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos, idegenforgalmi és sportkapcsolatok fejlesztését, valamint más módon is hozzájárul a küldő és a fogadó állam közötti baráti kapcsolatok előmozdításához.

19. cikk

(1) A konzul konzuli kerületében külön meghatalmazás nélkül képviselheti a küldő állam polgárait a bíróságok és más szervek előtt, ha ezek távollét folytán vagy más okból nem képesek kellő időben megvédeni jogaikat és érdekeiket, és nem jelöltek ki meghatalmazottat. Ez a képviselet addig tart, amíg a képviselt meghatalmazottat nem jelöl ki, vagy személyesen át nem veszi jogai és érdekei védelmét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a fogadó államnak a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezéseit.

20. cikk

(1) A konzul jogosult a küldő állam polgárairól nyilvántartást vezetni, részükre útlevelet és - szükség esetén - útlevelet helyettesítő egyéb igazolványt kiállítani vagy meghosszabbítani. Ugyancsak jogosult a konzul a küldő állam polgárainak nyilvántartásával kapcsolatos egyéb teendők ellátására is.

(2) A konzul jogosult vízumot adni és azt meghosszabbítani.

21. cikk

(1) A konzul - ha erre a küldő állam felhatalmazza - a küldő állam polgárainak születését és halálát anyakönyvezheti.

(2) A konzul - ha mindkét házasuló a küldő állam polgára és erre a küldő állam felhatalmazza - eljárhat a házasságkötésnél és a házasságot anyakönyvezheti. A megkötött házasságról értesíteni kell a fogadó állam illetékes szerveit, ha ennek joga ezt előírja.

(3) A konzul a küldő állam joga szerint érvényes jogerős ítélet alapján az előtte kötött házasság felbontását is bejegyezheti a házassági anyakönyvbe.

(4) A fenti rendelkezések az érdekelt személyedet nem mentesítik a fogadó állam törvényeinek megfelelő bejelentési kötelezettség alól.

22. cikk

(1) A konzul érintkezésbe léphet a küldő állam polgáraival, és a konzulátuson, a lakásán, valamint a küldő állam polgárainak lakásán, úgyszintén a küldő államban bejegyzett hajón vagy repülőgépen a következő cselekményeket végezheti - feltéve hogy e cselekményeket a fogadó állam jogszabályai nem tiltják -:

a) átveszi, írásba foglalja, vagy hitelesíti a küldő állam polgárainak nyilatkozatait;

b) írásba foglalja, hitelesíti és megőrzésre átveszi a küldő állam polgárainak végrendeleteit;

c) írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai között létrejött szerződéseket és azok egyoldalú jognyilatkozatait, ha ezek nem sértik a fogadó állam jogszabályait. A konzul nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan szerződést, illetőleg nyilatkozatot, amely a fogadó államban fekvő ingatlanra vonatkozó dologi jog alapítására vagy átruházására irányul;

d) írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam és a fogadó állam polgárai között létrejött szerződéseket, ha ezeknek joghatása kizárólag a küldő állam területén jelentkezik vagy ott teljesítendők, feltéve, hogy az ilyen szerződés a fogadó állam jogszabályait nem sérti,

e) hitelesíti a küldő vagy a fogadó állam szerveitől származó iratokat, azok másolatát, kivonatát vagy fordítását;

f) hitelesíti a küldő állam polgárainak aláírását bármely iraton, amelynek tartalma nem sérti a fogadó állam jogszabályait;

g) a küldő állam polgáraitól vagy azok részére pénzt, egyéb vagyontárgyakat és iratokat megőrzésre átvesz, ha e letét nem sérti a fogadó állam jogszabályait;

h) végzi a küldő állam által rábízott - a konzuli jogkörbe tartozó - egyéb cselekményeket.

(2) A konzul által átvett pénz és egyéb vagyontárgy a fogadó államból csak ennek jogszabályai szerint vihető ki.

23. cikk

A konzul által kiállított vagy általa hitelesített okiratokra, valamint az általa kiállított közokiratok bizonyító erejére a Szerződő Felek között fennálló jogsegélyszerződés rendelkezései irányadók.

24. cikk

A konzulnak a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos jogaira és feladataira a Szerződő Felek között fennálló jogsegélyszerződés rendelkezései irányadók.

25. cikk

(1) A konzul a küldő állam polgárai számára gyámot, illetőleg gondnokot rendelhet.

(2) A konzul jogosult a küldő állam polgárai részére rendelt gyám, illetőleg gondnok működésének felügyeletére.

(3) A konzul - ha tudomására jut, hogy a küldő állam polgárának vagyona felügyelet nélkül maradt - vagyonkezelőt nevezhet ki, feltéve, hogy ezt a küldő állam joga megengedi.

25. a) cikk[3]

(1) Ha a küldő állam állampolgárát előzetes letartóztatásba helyezték vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztották, a fogadó állam illetékes hatóságai erről haladéktalanul, de legkésőbb a személyes szabadságban bármely módon történt korlátozástól számított három napon belül értesítik a küldő állam konzulját.

(2) A konzul jogosult a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett vagy személyes szabadságában bármely más módon korlátozott állampolgárától leveleket vagy egyéb közléseket kapni, illetve neki ilyeneket küldeni, és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy állampolgárának jogi segítséget és védelmet biztosítson.

(3) A konzul jogosult arra is, hogy a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott állampolgárát meglátogassa és vele a küldő állam nyelvén beszéljen. A látogatást haladéktalanul, de legkésőbb az előzetes letartóztatásba helyezésről vagy a személyes szabadságban bármely más módon történt korlátozásról szóló értesítéstől számított öt napon belül engedélyezik.

(4) Minden olyan esetben, ha a küldő állam állampolgárát előzetes lettartóztatásba helyezték, személyes szabadságában bármely más módon korlátozták vagy jogerősen elítélték és a fogadó államban szabadságvesztés büntetését tölti, a konzul jogosult őt meglátogatni és vele a küldő állam nyelvén beszélni. A látogatásokat annak az intézetnek a szabályzatában előírt időközönként - de legalább havonként egyszer - engedélyezik, amelyben a küldő állam előzetes letartóztatásba helyezett, vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott, illetőleg elítélt állampolgára tartózkodik.

(5) A konzul jogosult az e cikkben említett állampolgárának élelmiszert, ruhaneműt, gyógyszert, könyveket, valamint írószereket tartalmazó csomagokat eljuttatni olyan mennyiségben és időközönként, ahogy ezt annak az intézetnek a szabályzata megengedi, amelyben e személy tartózkodik.

(6) Az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban gyakorolhatók és nem sérthetik a fogadó állam eljárási szokásait. A fogadó állam említett előírásait mindazonáltal úgy kell alkalmazni, hogy azok a célok, amelyeknek az érdekében a szóbanforgó jogokat biztosítják, maradéktalanul megvalósulhassanak.

(7) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a küldő állam állampolgárát azokról a jogokról, amelyek őt e cikk értelmében megilletik.

25. b) cikk[4]

Ha a fogadó állam illetékes hatóságai tudomást szereznek arról, hogy a küldő állam állampolgára a fogadó állam területén meghalt, erről haladéktalanul értesítik a küldő állam konzulját és megküldik, neki a halotti anyakönyvi kivonatot vagy a halálesetet tanúsító egyéb okiratot.

26. cikk[5]

(1) A konzul jogosult arra, hogy a küldő állam hajóinak a fogadó állam parti tengerén, belső vizein és kikötőiben minden segítséget megadjon.

(2) A konzul a küldő állam hajójának fedélzetére mehet, amint annak a parttal való érintkezését engedélyezték. A konzult a hajóra elkísérheti a konzulátus személyzetének tagja vagy a hajóra küldheti a konzulátus személyzetének valamelyik tagját. A hajó parancsnoka, a legénység tagjai és az utasok - ha a küldő állam állampolgárai - találkozhatnak és érintkezésbe léphetnek a konzullal és bármikor felkereshetik a konzulátust azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a kikötői és határátlépési előírásokat.

(3) A konzul a fogadó állam hatóságainak együttműködését és segítségét kérheti a küldő állam hajójával, a hajó parancsnokával, legénységével, utasaival és rakományával kapcsolatos bármely feladatának teljesítése során.

27. cikk[6]

A konzul anélkül, hogy a fogadó állam illetékes hatóságainak jogait ezzel megsértené, és olyan mértékben, amennyiben a fogadó államnak az alább felsorolt intézkedésekre vonatkozó szabályai ezt megengedik, jogosult

a) a küldő állam hajójával történt bármilyen eseményt kivizsgálni, a hajó parancsnokát és a legénység bármely tagját meghallgatni, a hajóokmányokat ellenőrizni, tájékoztatást kapni a hajó útirányáról és rendeltetési helyéről, segítséget nyújtani a küldő állam hajójának belépéséhez, tartózkodásához és távozásához;

b) a hajó parancsnoka és a legénység tagjai közötti vita megoldásában közreműködni, ideértve a munkabérrel és munkaszerződéssel kapcsolatos vitákat is, annyiban, amennyiben ezt a küldő állam jogszabályai megengedik;

c) intézkedéseket tenni a hajó parancsnoka vagy a legénység tagjainak kórházi kezelése és hazatérése érdekében;

d) a küldő állam jogszabályaival összhangban átvenni, kiállítani vagy hitelesíteni a küldő állam hajójával vagy rakományával kapcsolatos bármely nyilatkozatot vagy más okiratot.

28. cikk[7]

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő államnak a fogadó állam belvizein vagy parti tengerén tartózkodó hajóján kényszerintézkedést szándékozik foganatosítani vagy vizsgálatot szándékozik indítani, ezek a hatóságok erről az illetékes konzult értesítik. Ennek az értesítésnek lehetőleg az említett intézkedések megkezdése előtt kell megtörténnie, hogy a konzul vagy annak képviselője az intézkedés foganatosításánál jelen lehessen. Ha a konzul vagy képviselője nem volt jelen az intézkedés megtételénél, a konzul kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a foganatosított intézkedésről teljes tájékoztatást adnak.

(2) Anélkül, hogy ez a 25. a) cikk rendelkezéseit érintené, a konzult haladéktalanul értesítik azokról az esetekről, amikor az illetékes kikötői hatóságok a hajó parancsnokát vagy a legénység tagjait a parton kívánják meghallgatni olyan esetben, amely az e cikk (1) bekezdésében nincs megemlítve.

(3) E cikk rendelkezéseit nem alkalmazzák a szokásos vám-, útlevél és egészségügyi ellenőrzésre, illetőleg a vízszennyeződés megakadályozására tett intézkedésekre.

28. a) cikk[8]

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes konzult, ha a küldő állam hajója a fogadó állam belvizein vagy parti tengerén kárt szenved vagy bajba kerül, vagy bármely tárgyat, amely a küldő állam állampolgárának tulajdonát képezi a fogadó állam partjain vagy annak közelében találnak, beleértve azt az esetet is, ha ez a tárgy harmadik állam hajótörést szenvedett hajója rakományának része volt. A konzult tájékoztatják azokról az intézkedésekről is, amelyeket az utasok, a hajó, a legénység tagjai, a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzul az említett hajónak, a legénység tagjainak és az utasoknak minden szükséges segítséget megadhat és segítségért fordulhat az illetékes hatóságokhoz is a szóban forgó intézkedések megtétele vagy folytatása érdekében.

(3) Ha a küldő állam hajótörést szenvedett hajóját vagy a hajóhoz tartozó bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy annak közelében megtalálnak, vagy ilyen hajóhoz tartozó tárgyak a fogadó állam kikötőjébe kerülnek, és sem a hajó parancsnoka, sem tulajdonosa vagy megbízottja, sem a biztosító társaság nincs abban a helyzetben, hogy a hajó vagy a tárgy védelmében intézkedjen vagy azzal rendelkezzen, a konzul a hajó tulajdonosa nevében intézkedhet, ha ezt a küldő állam rendelkezései megengedik.

(4) Az előző bekezdés rendelkezései vonatkoznak a fogadó állam partján, annak közelében vagy kikötőjében talált minden olyan tárgyra is, amely a küldő állam állampolgárának tulajdona, a küldő állam hajója rakományának része, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa a küldő vagy harmadik állam

(5) Amíg azokkal meghatalmazott személy nem rendelkezik, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett vagyontárgyak védelmére.

29. cikk

E fejezetnek a hajózásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a légi közlekedésre is, feltéve, ha nincsenek ellentétben a Szerződő Felekre kötelező nemzetközi szerződésekkel.

30. cikk

A konzul az e fejezetben foglalt jogainak gyakorlásával és feladatainak ellátásával konzuli tisztviselőt is megbízhat.

IV. Fejezet

Zárórendelkezések

31. cikk

Ennek az Egyezménynek a konzulok jogkörére és feladataira vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a diplomáciai képviseletnek a konzuli teendők gyakorlásával megbízott tagjaira is. E megbízásról értesíteni kell a fogadó állam külügyminisztériumát. A megbízás nem érinti e személyek diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

32. cikk

(1) Ennek az Egyezménynek a megerősítő okiratait Budapesten cserélik ki.

(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

(3) Az Egyezmény határozatlan ideig marad érvényben és hatályát veszti attól a naptól számított egy év elteltével, amikor azt a Szerződő Felek egyike felmondja.

Ez az Egyezmény Belgrádban, az 1963. évi február hó 20. napján készült, két eredeti példányban, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

dr. Ustor Endre s. k.

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya nevében:

Milan Matijasevics s. k."

3. §[9] A jelen törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1964. január 3. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[2] Beiktatta az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[3] Beiktatta az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[4] Beiktatta az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[5] Megállapította az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[6] Megállapította az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[7] Megállapította az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[8] Beiktatta az 1981. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1980.12.26.

[9] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 159. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2007.01.01.