4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának szabályozásáról
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 91. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban együtt: szövetkezet) tagsági, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóira (a továbbiakban: dolgozók), valamint a 9. § (1) bekezdése rendelkezéseinek tekintetében a szövetkezeti felvásárló kereskedelem hálózati dolgozóira.
Munkaidő
2. §
(1) A szövetkezet dolgozóinak a belső szabályzatban megállapított munkaideje az alaptevékenységben és az ehhez kapcsolódó tevékenységben [7/1977. (III. 12.) MT rendelet 63. § (1) és (2) bekezdés] túlórával együtt legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenységben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet.
(2) A termelőszövetkezeti dolgozók részesművelést az (1) bekezdésben előírt éves munkaidőt meghaladóan is végezhetnek.
A szövetkezet kategorizálása
3. §
(1) A szövetkezetet az előző évi tényszámok alapján az 2. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint kategóriába kell sorolni.
(2) A kategóriát a szövetkezet közgyűlése, illetőleg ahol küldöttgyűlés működik a küldöttgyűlés állapítja meg. A kategória megállapításánál az értéksorok közül azt kell figyelembe venni, amely a szövetkezet számára kedvezőbb.
(3) A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetet a reá irányadó kategóriánál eggyel magasabb kategóriába sorolhatja, valamint - a termelőszövetkezetek területi szövetségének kezdeményezése alapján vagy véleményének kikérése után - a szövetkezetet a kiemelkedő eredmények alapján az 1. számú mellékletben foglalt feltételek szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja. A szövetkezetnek az "A" kategóriába sorolásához a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a munkaügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben adott hozzájárulása is szükséges.
A fizikai dolgozók munkadíjazása
4. §
(1) A szövetkezet a fizikai dolgozókat, illetőleg az általuk ellátott munkákat a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíti, és ennek alapján a 3. számú melléklet szerinti munkadíjcsoportba sorolja be.
(2) A szövetkezet a fizikai dolgozók, illetőleg a munkák besorolásánál az ágazati miniszterek által - az alaptevékenységben az állami gazdaságokra - kiadott besorolási útmutatókat (példatárakat) alkalmazza. A besorolási útmutatóban nem szereplő munka besorolását a besorolási útmutatókban ismertetett munkákkal való összehasonlítás alapján kell elvégezni.
(3) A fizikai dolgozók egyes munkadíjcsoportjaihoz tartozó munkadíjtételeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
5. §
(1) A munkák besorolásával egyidejűleg személyre szólóan meg kell állapítani a fizikai dolgozók személyi alapmunkadíját, illetőleg alapbérét (a továbbiakban: munkadíj). A munkadíj megállapításánál annak a munkának a munkadíjtételeit kell alapul venni, amelyre a szövetkezet és a dolgozó munkamegállapodást vagy munkaszerződést kötött. Írásbeli munkamegállapodás hiányában annak a munkakörnek a munkadíjtételei az irányadóak, amelyben a szövetkezeti tagot az év nagyobb részében foglalkoztatják. A munkadíj a csoportos munkadíjazás, a munkadíjpótlékok, az állásidő stb. elszámolásának alapja.
(2) A dolgozók besorolását rendszeresen felül kell vizsgálni, és a ténylegesen végzett munka alapján kell a munkamegállapodás, munkaszerződés szükség szerinti változtatásával a besorolás megfelelő módosításáról gondoskodni.
(3) Teljesítménybérben történő díjazás esetén a szövetkezet a munka szervezettségének és a munkavégzés helyi feltételeinek figyelembevételével teljesítmény-előírásokat köteles megállapítani és alkalmazni. A teljesítmény-előírásokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
(4) Az építőipari munkákra vonatkozó teljesítménykövetelmények megállapításánál a szövetkezetnek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott építőipari folyamat normákat kell alkalmazni.
A nem fizikai dolgozók munkadíjazása
6. §
(1) A szövetkezetben foglalkoztatott nem fizikai dolgozó munkadíját az 5. számú mellékletben előírt besorolási feltételek, valamint a 6. számú mellékletben foglalt munkadíjtételek alapján kell megállapítani.
(2) A nem fizikai dolgozók munkadíját a munkakörnek megfelelő munkadíjtétel határai között a szövetkezet hatáskörrel rendelkező testületi szerve vagy vezetője állapítja meg. A munkadíj mértékére vonatkozó megállapodást minden esetben írásba kell foglalni.
(3) A szövetkezet nem fizikai dolgozói munkadíjának megállapításánál a munkadíjtáblázatban foglalt feltételeken túlmenően figyelembe kell venni a dolgozónak a szövetkezet eredményes működéséhez való hozzájárulását.
(4) A szövetkezet ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak besorolásánál iskolai végzettségként a vonatkozó jogszabályokban vagy a belső szabályzatban a betöltött munkakörre előírt legmagasabb képesítést lehet figyelembe venni.
7. §
(1) A szövetkezet dolgozói a külön jogszabályban előírt feltételek alapján részesíthetők személyi munkadíjban (személyi fizetésben).
(2) Ha a személyi munkadíj megállapítása miniszteri hatáskörbe tartozik, a vonatkozó előterjesztést a megyei tanács elnökének a területi szövetség egyetértésével kialakított javaslatával ellátva kell felterjeszteni.
8. §
(1) A szövetkezet hatáskörrel rendelkező testületi szerve a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók részére a tárgyévre prémium feltételeket határoz meg.
(2) A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók éves munkadíjának legfeljebb 20%-a fizethető ki prémium címén a szövetkezet 1 főre jutó bruttó jövedelemmutatója vagy a nettó jövedelem (mérleg szerinti nyereség) előző 3 évi átlagos szintjének elérése és túlteljesítése esetén.
(3) A prémium mértéke a mutató előző 3 évi átlagos szintjének
a) elérése esetén az éves munkadíj 10%-a,
b) minden 1%-os túlteljesítéséért százalékonként az éves munkadíj 2%-a.
(4) A szövetkezet hatáskörrel rendelkező testületi szerve a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók részére a kiemelt feladatok teljesítéséért legfeljebb az éves munkadíj 20%-ának megfelelő összegű prémiumot tűzhet ki.
(5) Veszteséges gazdálkodás esetén a prémium fizetésére a vonatkozó jogszabályokban foglaltak az irányadók.
(6) A szövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozói a havi munkadíjon, illetőleg a (2)-(4) bekezdésben meghatározott prémiumon felül csak a következő díjazásban részesülhetnek:
a) év végi eredménytől függő részesedés;
b) tagsági pótlék;
c) jogszabályon alapuló természetbeni díjazás;
d) a kormány-, vagy miniszteri kitüntetéssel, illetőleg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott kitüntetéssel járó jutalom;
e) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett feltételek alapján elnyert címmel, kitüntetéssel járó, a miniszter által megállapított jutalom;
f) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a termelőszövetkezetek területi szövetségében és a gazdasági társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után adható évi egyszeri jutalom;
g) újítási vagy találmányi díj;
h) egyéb jogszabályban meghatározott díjazás.
(7) Az egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére a szövetkezet hatáskörrel rendelkező testületi szerve - a munkadíjtömeg, illetve az eredménytől függő részesedés terhére - az éves munkadíj legfeljebb 40%-ának megfelelő mértékben, a betöltött munkakörhöz igazodó olyan prémium feltételeket tűzhet ki, amelyek a szövetkezet működését, gazdálkodásának javítását segítik elő.
(8) A prémium feltételeket az érdekeltekkel minden esetben írásban kell közölni, azokat kellő módon nyilvánosságra kell hozni, és a feltételek meghatározásával egyidejűleg a prémiumot kizáró, illetőleg csökkentő feltételeket is elő kell írni.
Egyéb ágazatban dolgozók munkadíjazása
9. §
(1) A szövetkezeti felvásárlási tevékenységet folytató hálózati dolgozók munkadíját a 7. számú mellékletben foglalt munkadíj táblázat alapján kell megállapítani.
(2) Az üzletszerzők, ügynökök, a kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben foglalkoztatott dolgozók alapbérének, illetve munkadíjának, bérpótlékának, jutalékának megállapításánál az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A gépjárművezetők törvényes munkaideje megegyezhet az alaptevékenységben foglalkoztatott dolgozók részére a szövetkezet belső szabályzatában meghatározott munkaidővel. A gépjárművezetők munkadíját, a részükre folyósítható pótlékokat és az egyéb bérjellegű juttatásokat a vonatkozó jogszabályok alapján kell megállapítani.
(4) Az építőipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végző dolgozók részére munkadíj jellegű juttatások (pótlékok, fagyszüneti díj, szerszámhasználati díj stb.) az ágazati miniszter rendelkezései alapján folyósíthatók.
Nem munkadíj jellegű és szociális juttatások
10. §
A szövetkezet az üzemi étkezést saját kezelésben levő konyhával vagy más vállalat szolgáltatásainak igénybevételével, esetleg hidegélelem beszerzésével szervezheti meg. Az étkezési hozzájárulást a dolgozó részére pénzben kifizetni nem szabad.
11. §
(1) A dolgozókat a lakóhely és a munkahely között távolsági személyszállító eszközzel történő utazás esetén a vonatkozó jogszabályban megállapított kedvezmények, illetőleg térítések illetik még.
(2) A közforgalmú személyszállító eszközzel való munkábajárásnak a dolgozót terhelő költsége, illetőleg a saját gépkocsival történő munkábajárás költsége a dolgozó részére nem téríthető meg.
(3) A szövetkezet a szabályozott költségtérítésnél magasabb arányú térítést a dolgozók részére az eredménytől függő részesedés terhére sem adhat
(4) A szövetkezet tulajdonában levő vagy a szövetkezet által bérelt járművel történő szállítás térítési díját szövetkezeti munkaügyi szabályzatban kell megállapítani.
12. §
(1) A szövetkezet - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a munkaügyi szabályzatban köteles meghatározni különösen:
a) a munkaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, a dolgozókat megillető ruhafajtákat, a juttatási időt és a juttatás egyéb feltételeit;
b) az étkezési hozzájárulás mértékét és egyéb feltételeit;
c) a dolgozók által fizetendő üdültetési térítés mértékét, valamint ennek egyéb feltételeit;
d) a munkásszállás igénybevételéért fizetendő térítés mértékét.
(2) A munkaruha-juttatás, valamint az üdültetés pénzben nem váltható meg. A szociális létesítmények hiánya miatt a dolgozók pénzbeni juttatásban nem részesíthetők.
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1981. január 1. napjától, a rendelet 4., 6. és 7. számú mellékletében foglalt munkadíj táblázatokban szereplő alsó munkadíjhatárokat 1983. március 31. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelet és az azt módosító 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 25. §-a, a 14/1980. (VI. 17.) MÉM-MüM rendelet, valamint a 38/1977. (XI. 5.) MÉM rendelet 5. § (3) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A szövetkezetek kategóriába sorolása
a) Termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek
b) Halászati termelőszövetkezetek
A termelőszövetkezet területeként a közös gazdálkodás körébe tartozó összes területet és a háztáji gazdaságok területét együttesen, üzemi termelési értékként pedig a közös gazdaság mérlegbeszámolóban kimutatott üzemi termelési értékét és a háztáji gazdaságokból származó, valamint a termelőszövetkezet működési területén tevékenykedő kisegítő gazdaságok által a közös gazdaság útján értékesített termékek, termények, állatok átvételi áron számított értékét együttesen kell figyelembe venni. Bruttó jövedelemként az év végi mérleg szerinti eredményt, valamint a munkadíjak és munkabérek együttes összegét, továbbá a közös gazdaságok útján értékesített, háztáji és kisegítő gazdaságokból származó termékek értékének legfeljebb 50%-át lehet számításba venni.
A szakszövetkezeteknél a kategória megállapítása szempontjából irányadó földterülethez a tagok gazdaságához tartozó földterületet is hozzá kell számítani. Üzemi termelési értékként vehető figyelembe a tagok gazdaságában termelt, valamint a szakszövetkezet működési területén tevékenykedő kisegítő gazdaságokban termelt, a közös gazdaság útján értékesített termékek, termények és állatok értéke is.
2. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
Táblázat a szakképesítési és munkakörülményi fokozatok megállapításához
Képzettségi fokozatok
1. Segédmunka
Az e kategóriába való besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozók általában minden képzés nélkül, azonnal munkába állíthatók.
2. Egyszerű betanított munka
Szakképzettség e munkák elvégzéséhez sem szükséges, az átlagos munkást figyelembe véve azonban legfeljebb 6 hónapig tartó betanítást igényelhet a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése.
3. Bonyolult betanított munka vagy egyszerű szakmunka
a) Ide tartoznak mindazok a bonyolult betanított munkák, melyeknek elvégzéséhez az átlagos előképzettségű munkást figyelembe véve hat hónapnál hosszabb betanítási, begyakorlási idő szükséges.
b) Ebbe a kategóriába tartoznak azok az egyszerű szakmunkák, amelyeket általában egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkező szakmunkás önállóan el tud végezni.
E kategóriába tartoznak azok a munkák is, amelyeknek teljesítéséhez az előző kategóriákban említett feltételek mellett hat hónapnál hosszabb ideig tartó betanulási, illetve begyakorlási idő szükséges.
4. Szakmunka
Ismerni kell a szakmával kapcsolatos különböző előírásokat, a szakma technológiáját, önálló ítélőképesség, kombinációképesség és a munka végrehajtásához megfelelő szervezőképesség szükséges.
5. Összetett szakmunka
A besorolás ismérvei általában az előbbivel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy speciális ismeretek (az átlagosnál nagyobb szakmai készség stb.) szükségesek és szakmunkásképesítés, általában 5 évet meghaladó szakmai gyakorlat.
6. Különlegesen bonyolult szakmunka
Nagy gyakorlati tudást, különleges szakképzettséget, nagy felelősséget igénylő speciális szakmunkák. Általában 10 év szakmai gyakorlat, a szakmunkás-képesítésen kívül speciális tanfolyam vagy különleges személyi adottság szükséges.
7. Kiemelt szakmunkás
Ide lehet besorolni a kivételes szaktudással, több szakmával, általában hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat.
Munkakörülményi fokozatok
A munkakörülményi fokozatok meghatározásánál a segédlet szerinti munkát befolyásoló tényezőket kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
1. Erőkifejtés
Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriaszükséglete a napi (8 óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5-10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet idejének 80%-át meghaladja.
Ugyancsak nagy az erőkifejtés a 10-30 kg tehernek 60% feletti és a 30 kg feletti tehernek 40% feletti mozgatása esetén is.
2. Különleges testhelyzet
Különleges testhelyzet alatt azt kell érteni, amikor a dolgozó napi munkavégzés idejének 70%-a felett a normális testhelyzettől eltérő helyzetben kénytelen munkát végezni.
3. Hőhatás
A hőhatás kétféleképpen: vagy a túlzott mértékű hősugárzás, vagy a magas hő miatti erősebb páratartalom révén (relatív nedvesség) nehezíti a munkát. Az előbbi általában nyitott, az utóbbi zárt helyen jelentkezik. Különleges hőhatás, ha a hőmérséklet nyitott, száraz helyen 40 °C felett van, vagy zárt, párás helyen 25 °C felett van, s a relatív páratartalom a 70%-ot eléri és a dolgozó napi munkaidejének legalább 70%-át tölti ilyen kedvezőtlen körülmények között.
Különleges hőhatás jelentkezik akkor is, ha a dolgozó a munkaidejének 70%-ában 100 °C vagy ennél melegebb anyaggal, kézi megmunkáló eszközzel dolgozik.
Azonosan kell elbírálni a huzamosan 10 °C-nál hidegebb munkahelyen dolgozók munkakörülményi fokozatát is.
4. Egészségi ártalom
Egészségre ártalmas az a munka, amelynek folyamatos végzése a dolgozó egészségét fokozott mértékben veszélyezteti. Az egészségi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe.
5. Veszélyes munkakörülmény
Veszélyesnek nevezzük azt a munkakörülményt, amely a dolgozót akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt veszélynek teszi ki és amit védőberendezéssel teljesen elhárítani nem lehet (például: magasban végzett, kellően nem biztosított munkavégzés stb.). A körülmény csak különleges esetekben ismerhető el.
Segédlet a munkakörülményi fokozat meghatározásához
3. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A fizikai dolgozók munkadíj-kategóriáinak meghatározása
4. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A fizikai foglalkozásúak (munkák) munkadíjtáblázata
Ft/óra
5. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A nem fizikai dolgozók besorolási feltételei
Elnök
Ide kell sorolni a szövetkezet elnökét.
Elnökhelyettes, főkönyvelő
Ide kell besorolni a szövetkezet függetlenített elnökhelyetteseit, a termelés első számú irányítóját (főagronómus, főmérnök vagy főállattenyésztő vagy főkertész), a pénzgazdálkodás első számú irányítóját (főkönyvelő).
Kiemelt és "A" kategóriába tartozó termelőszövetkezetekben, ahol a termelési érték túlnyomó részét - megközelítően azonos arányban -két főágazat állítja elő és ezek vezetője egymásnak mellérendelten az elnök irányítása alatt működik, mindkét dolgozó havi munkabére, illetőleg munkadíja e munkaköri bértételek alapján állapítható meg.
Vezetők
Műszaki-gazdasági vezető I.
Ide kell besorolni az elnök, elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló műszaki, áruforgalmi, igazgatási feladatokat ellátó önálló osztályszervezetben (főosztályszervezetben) működő részlegek vezetőit, ezek függetlenített helyetteseit.
Ide kell besorolni a termelőszövetkezetekben a főágazat vezetőket.
Ez a munkadíjtétel a C kategóriájú szövetkezeteknél nem alkalmazható.
Műszaki-gazdasági vezető II.
Ide kell besorolni a C kategóriájú szövetkezeteknél az elnök, elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló műszaki igazgatási feladatokat ellátó önálló osztályszervezetben (főosztályszervezetben) működő részlegek vezetőit, ezek függetlenített helyetteseit.
Ide kell besorolni az elnök vagy elnökhelyettes irányítása alatt működő olyan központi vezetőket, akik feladatkörüket beosztottak nélkül látják el (állatorvos, növényvédelmi vezető, jogtanácsos, munkaügyi vezető, személyzeti vezető, munkavédelmi vezető stb.) és a munkakörnek megfelelő felsőfokú iskolai vagy felsőfokú tanfolyami végzettséggel rendelkeznek, valamint a főkönyvelő irányítása alatt, illetőleg a főosztály szervezetben működő osztályvezetőket, ezek kinevezett helyetteseit, az önálló osztályvezető kinevezett helyetteseit, az osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportok vezetőit.
Ide kell besorolni a főágazaton belül működő ágazat és üzemág vezetőket.
Termelésirányítók
Termelésirányító I.
Ide kell besorolni a kerületi irányítási rendszer esetén azokat a kerületvezetőket, akiknek az irányítása alatt álló kerület a termelőszövetkezet termelési értékének legalább 25%-át állítja elő.
Termelésirányító II.
Ide kell besorolni a termelésirányító I. munkadíjcsoportba nem sorolható kerületvezetőket és helyetteseiket. Ide kell besorolni a műszaki, áruforgalmi, gazdasági vezető I-II. és a termelésirányító I. munkadíjcsoportba sorolt főágazat vezetőkhöz közvetlenül beosztott munkaszervezeti egységvezetőket (üzemegységvezető, telepvezető, részlegvezető stb.) az építésvezetőt.
Termelésirányító III.
Ide kell besorolni a kerületvezetők közvetlen irányítása alatt álló munkaszervezeti egységvezetőket. Továbbá legalább 20 fő munkáját irányító, és a munkakör betöltéséhez szükséges legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaszervezeti egységvezetőket (műhelyvezetők, részlegvezetők, önálló brigádvezetők, pincemester stb.).
Termelésirányító IV.
Ide kell besorolni a legalább 10 fő munkáját irányító és a munkakör betöltéséhez szükséges legalább középfokú végzettséggel rendelkező, illetőleg a termelésirányító III. munkakörbe tartozó, de középfok alatti végzettséggel rendelkező munkaszervezeti egységvezetőket.
Termelésirányító V.
Ide kell besorolni a feltételek hiányában a termelésirányító III-IV. munkaköri munkadíjtételek alapján be nem sorolható összes többi munkaszervezeti egységvezetőt.
Ügyintézők
Ügyintézőknek kell besorolni azokat az érdemi munkát ellátó dolgozókat, akik feladatkörüket a műszaki, termelési, áruforgalmi, gazdaságirányítási és végrehajtási, valamint ellenőrzési területen önállóan, felelősséggel látják el. Ide sorolandók általában a beosztott mérnöki (mezőgazdász, kertész, állattenyésztő, erdész, üzemgazdász) személyzeti, munkaügyi, pénzügyi, terv, beruházási, áruforgalmi, ellenőri, anyagbeszerzői, kalkulátori, könyvelési ellenőr, munkavédelmi, szociálpolitikai, társadalombiztosítási ügyintézői munkakört betöltők, valamint a felsoroltakkal egyenértékű munkakörökben dolgozók.
Ide kell besorolni az elnök vagy elnökhelyettes irányítása alatt működő olyan központi vezetőket, akik feladatkörüket beosztottak nélkül látják el és nem rendelkeznek a munkakörnek megfelelő felsőfokú iskolai vagy tanfolyami végzettséggel.
Az ide sorolt munkakörökben foglalkoztatott, osztályszervezeten belüli csoportvezetőket - ha legalább 3 beosztott munkáját irányítják - 15%-kal felemelt alsó és felső bérhatárok között lehet besorolni.
Az ügyintézők munkadíját a képesítési fokozat és a szakmai gyakorlati idő függvényében előírt munkadíjtételek alapján kell megállapítani.
Képesítési fokozat
Az I. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a II., III., IV. fokozatokra előírt feltételekkel nem rendelkeznek.
A II. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Továbbá ide kell sorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó érettségivel (középiskolai végzettséggel) és a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben előirt középfokú szakvizsgával rendelkeznek.
A III. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik felsőfokú technikumi, vagy nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek, továbbá a technikusi oklevéllel vagy érettségivel és jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy kollektív szerződésben előírt, munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkeznek. Az oklevéllel nem, de nem a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben lefolytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutóriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
A IV. fokozatba kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel, illetőleg a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi és főiskolai oklevéllel és jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkezőket. Az oklevéllel nem, de a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítványnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
Műszaki-gazdasági tanácsadóként csak olyan dolgozók sorolhatók be, akiknek képesítése a III-IV. fokozatban előírtaknak megfelel és legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. További feltétel, hogy tevékenységüket a szövetkezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt végezzék. Meghatározott munkakört betöltő dolgozó besorolására ezt a munkadíjtételt alkalmazni nem lehet
Szakvizsgaként az olyan tanfolyam végbizonyítványát lehet elismerni, amelyet országos hatáskörű szerv állított ki. Ilyen jellegű középfokú tanfolyamok pl. az alapfokú statisztikai, a képesített könyvelői, a középfokú munkaügyi, szociálpolitikai, társadalombiztosítási, a szabványügyintézői, a szabvány-szerkesztői, az élelmiszerhigiénikusi stb. tanfolyam.
Felsőfokú jellegű tanfolyamnak minősülnek a következők: középfokú műszaki ellenőri, középfokú statisztikai, középfokú tervgazdasági és beruházási, felsőfokú államháztartási, felsőfokú tervgazdasági és beruházási, felsőfokú raktározási, felsőfokú statisztikai, okleveles könyvvizsgálói, felsőfokú munkavédelmi, felsőfokú munkaügyi, mérlegképes könyvelői, okleveles árszakértői, és felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyamok.
A szakképesítési fokozat megállapításánál csak azokat a szakvizsgákat lehet figyelembe venni, amelyek esetében azok elvégzését külön jogsza-
bály, munkaügyi szabályzat vagy kollektív szerződés, a munkakör betöltésének feltételeként írja elő.
Szakmai gyakorlati idő
Szakmai gyakorlati időként lehet figyelembe venni az azonos, illetőleg hasonló jellegű munkakörökben eltöltött termelőszövetkezeti tagsági viszony, illetőleg munkaviszony időtartamát.
Ügyviteli dolgozók
Ide kell besorolni a könyvelőket, a gépkönyvelőket, a pénztárosokat, az adminisztrátorokat, nyilvántartókat, irattárosokat, bérelszámolókat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
Az ügyviteli dolgozók besorolásánál gyakorlati időként kell elismerni a tagsági viszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött valamennyi időt.
6. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A nem fizikai foglalkozásúak munkadíj táblázata
A) Vezetők
Ft/hó
B) Műszaki, gazdasági ügyintézők
C) Ügyviteli dolgozók
7. számú melléklet a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelethez
Szövetkezeti felvásárló tevékenységben foglalkoztatott hálózati dolgozók munkadíj táblázata
