9/1981. (IX. 29.) MüM rendelet

egyes gazdálkodó szervezetekre és kollektív szerződést nem kötő munkáltatókra vonatkozó munkajogi rendelkezésekről

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel és egyéb érdekelt miniszterekkel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok

1. §

A magyarországi székhelyű nemzetközi gazdálkodó szervezet, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás [28/1972. (X. 3.) PM rendelet 1. §-a] kollektív szerződést köt.

2. §

Az 1. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezetekre és azok dolgozóira - ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéseket.

II. Kollektív szerződést (munkaügyi szabályzatot) nem kötő egyes munkáltatókra vonatkozó szabályok

3. §

A 3-5. §-ok hatálya - ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - kiterjed azokra a gazdálkodó szervezetekre (ideértve a külföldi munkáltatókat is), ahol kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) nem köthető, továbbá a magánmunkáltatókra, ideértve a gazdasági munkaközösségeket is.

4. §

(1) A 3. §-ban megjelölt munkáltató és a dolgozó munkaviszonyára - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Túlmunka szóban vagy írásban rendelhető el. A dolgozó havonta legfeljebb nyolc túlórát teljesíthet, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A dolgozót a túlmunka ellenértékeként díjazás illeti meg, ehelyett csak a dolgozó kérésére lehet szabadidőt adni. Nem jár a végzett túlmunkáért ellenérték - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg.

(3) Lakáson töltött készenlét esetén a díjazás az alapbér húsz, munkahelyen töltött készenlét esetén pedig annak ötven százaléka.

(4) Az özvegyi vagy gyámi jogon folytatott ipar körében alkalmazott felelős vezetőt az Mt. V. 79. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában felelős beosztású dolgozónak kell tekinteni.

5. §

(1) A 3. §-ban megjelölt munkáltató - ha jogszabály nem zárja ki - a munkajogi szabályok szerint a kollektív szerződésre tartozó kérdésekben a dolgozóval a munkaszerződésben állapodik meg és ennek során a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott munkajogi szabályoktól a dolgozó javára eltérhet.

(2) A munkáltató - nagyobb számú dolgozó foglalkoztatása esetén - az (1) bekezdésben említett szabályokat általános feltételekbe is foglalhatja és a munkaszerződést azokra való utalással kötheti meg.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet nem érinti az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára, valamint az ipari, illetve mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó szabályokat.

(3) Egyidejűleg hatályát veszti az egyes gazdálkodó szervezetekre és kollektív szerződést nem kötő munkáltatókra vonatkozó munkajogi rendelkezésekről szóló 31/1974. (XII. 30.) MüM, és a kisipari dolgozók munkaviszonyára vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/1968. (I. 16.) KipM, valamint az azt módosító 2/1977. (IV. 2.) KipM rendelet.

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter