1982. évi 13. törvényerejű rendelet

a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálata általános feltételei kiegészítéseinek és módosításainak közzétételéről

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálata általános feltételei (a továbbiakban: "KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei") kiegészítéseinek és módosításainak hivatalos magyar nyelvű szövegét e törvényerejű rendelet mellékleteként közzéteszi.

2. § A "KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei" rendelkezéseit az 1. §-ban hivatkozott kiegészítéseivel és módosításaival (a továbbiakban: "KGST 1973. évi MSzÁF 1982. évi szövegezésben") az 1982. július hó 1. napjától kötött külkereskedelmi szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan országban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre ugyancsak a "KGST 1973. évi MSzÁF 1982. évi szövegezésben" rendelkezéseit alkalmazza.

3. § Amennyiben a szerződő felek a "KGST 1973. évi MSzÁF 1982. évi szövegezésben" alkalmazását kikötik az 1982. július hó 1. napja előtt megkötött olyan külkereskedelmi szerződésekre, amelyek 1982. július hó 1. napja után is hatályosak, és ezt a kikötést a magyar féllel szerződő külföldi fél országának joga is lehetővé teszi, a "KGST 1973. évi MSzÁF 1982. évi szövegezésben" rendelkezéseit e szerződésekre is alkalmazni kell.

4. § A külkereskedelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a "KGST 1973. évi MSzÁF 1982. évi szövegezésben" végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.

5. § Ez a törvényerejű rendelet 1982. július hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

MELLÉKLET az 1982. évi 13. számú törvényerejű rendelethez

A "KGST 1973. évi MSzÁF" szövegének kiegészítései és módosításai

A "KGST 1973. évi MSzÁF"-ban át kell vezetni az alábbi módosításokat és kiegészítéseket:

1. A II. fejezet új címét a következőképpen kell megfogalmazni:

"II. A szerződés megkötése, módosítása és megszűnése".

2. Az 5. § 2. pontját a következőképpen kell megfogalmazni:

"2. A szerződés megkötésére, módosítására és megszűnésére, elkészítésére, mellékleteire, a megkötése előtti levelezésre, stb. a "KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 1. és 2. §-át, 2-A §-ának (1) bekezdését, továbbá 3. és 4. §-át kell alkalmazni."

3. A 8. § 4. pontját az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

"4. A vevőt haladéktalanul tájékoztatni kell a cikkek minden olyan műszaki változtatásáról és a műszaki dokumentáció minden olyan megváltoztatásáról, amelyek a leszállított vagy a leszállításra kerülő cikkek műszaki szolgálatára kihatnak, valamint a változtatások figyelembevételével a megfelelő műszaki dokumentációt a felek által egyeztetett feltételek mellett és időben a vevőnek megküldeni."

4. A 8. § 6. pontjában az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 25. §-ában előírt" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 25. §-ában előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

5. A 8. § 11. pontjához fűzött megjegyzést a következőképpen kell megfogalmazni:

"Ezeket a tanulmányi szemléltetőeszközöket a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság vevőinek lehetőség szerint ingyen kell átadni."

6. A 17. §-ban az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 59-66. paragrafusaiban előírt" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 59-66. paragrafusaiban előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

7. A 20. § 3. pontjában az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 32. §-ában meghatározott" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 32. §-ában meghatározott" szavakkal kell helyettesíteni.

8. A 24. §-ban az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 34. §-ban előírt szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 34. §-ában előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

9. A 25. § első bekezdését a következőképpen kell megfogalmazni:

"Az eladó és a vevő között a nyújtott jótállás feltételeire vonatkozó kapcsolatokat a "KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" megfelelő rendelkezései a KGST Általános Szállítási Feltételeinek kiegészítéséről szóló kétoldalú egyezmények rendelkezései és a szállítási szerződések rendelkezései szabályozzák, amennyiben más nincs előírva:"

10. A 26. § 1. pontjában az "A KGST 1968. évi ÁSzF" X. fejezetében előírt" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" X. fejezetében előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

11. A 26. § 2. pontjában az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 87. §-ában előírt" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 87. §-ában előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

12. Az "A felek felelőssége" című IX. fejezetet az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

"27. §

1. A felek szerződéses kötelezettségeik nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt anyagi felelősséget viselnek.

2. Kötelezettségeit mindegyik félnek megfelelően kell teljesítenie, a másik féllel minden lehető módon közreműködve abban, hogy az kötelezettségeit teljesítse.

3. A szerződés szerinti kötelezettségeit megsértő félnek ezeket a szerződésszegéseket haladéktalanul meg kell szüntetnie.

27 - A §

1. Az anyagi felelősség formái:

a) kötbérfizetés a kötelezettségét nem teljesítő vagy nem megfelelően teljesítő fél (kötelezett) által a másik fél (jogosult) részére;

b) kártérítés a kötelezett által a jogosult részére.

2. Eltérő szerződéses kikötés hiányában az a fél, aki saját szerződéses kötelezettségének teljesítéséhez harmadik személyt vett igénybe, a másik szerződő féllel szemben a kötelezettségnek a harmadik személy részéről történő nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén ugyanúgy felel, mint a saját eljárásáért.

27 - B §

1. Abban az esetben, ha az egyik fél szerződéses kötelezettségeit megszegi, a másik félnek joga van a szerződésben előírt jogcímeken és a szerződésben egyeztetett mértékben kötbér fizetését követelni.

2. A felek többek között a szerződésben kötbért köthetnek ki a kötelezettségek megszegése miatt, például a következő jogcímeken:

- az eladó késedelmesen adja át a vevő részére a műszaki szolgálat teljesítéséhez szükséges műszaki dokumentációt;

- a vevő a műszaki szolgálatot ellátó telepek és műhelyek részére nem megfelelő időben adja át az eladótól megkapott műszaki dokumentációt;

- a garanciális tartalékalkatrész-készlet feladására és pótlására kikötött határidők megszegéséért, valamint amiatt, mert az eladó a vevő részére nem téríti meg a hibás alkatrészek kicserélésére elhasznált tartalékalkatrészeket;

- az eladó nem teljesíti a vevő szakembereinek oktatására vonatkozó kötelezettségeit;

- a vevő megszegi a szakembereknek oktatás céljából az eladó országába való kiküldésére kikötött határidőt;

- az eladó megszegi a szakemberek javítási munkák elvégzésére a vevő országába való kiküldésének határidejét;

- a műszaki szolgálat ellátására vonatkozó egyéb konkrét kötelezettségek nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt.

3. A kötbérfizetés jogcímének és mértékének meghatározása során a feleknek figyelembe kell venniök többek között a cikkek sajátosságait, valamint műszaki szolgálatuk különleges jellegét.

27 - C §

1. A jogosultnak a kötbérfizetés követelésére vonatkozó joga annak a ténynek az alapján keletkezik, hogy a kötelezett a kötelezettséget nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette.

2. Ha a kötelezettség teljes vagy részleges nemteljesítése, illetve nem megfelelő teljesítése annak a következménye volt, hogy a jogosult a kötelezettség teljesítéséhez nem adta meg a kötelezettnek a kellő támogatást, vagy a kötelezettség teljesítése során maga a kötelezett tanúsított más jogellenes magatartást, a választottbíróságnak jogában áll a jogosult kötbérkövetelését egészben vagy részben elutasítani attól függően, hogy a jogosult jogellenes magatartása milyen mértékben hatott ki a kötelezett kötelezettségének teljesítésére.

27 - D §

Az olyan jogcímeken, amelyekre a szerződésben a kötelezettségek nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetére kötbér nincs kikötve, a kötelezett a jogosultnak okozott kárt köteles megtéríteni.

27 - E §

1. Azokban az esetekben, amikor kártérítés követelhető, az egyik félnek az a kötelezettsége, hogy megtérítse a másik félnek a kötelezettségek nemteljesítésével vagy nem megfelelő teljesítésével okozott kárt, az alábbi körülmények együttes megléte esetén következik be:

a) ha fennáll a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése;

b) ha annak eredményeként, hogy az egyik fél a szerződéses kötelezettséget nem teljesíti vagy nem megfelelően teljesíti, a másik félnek anyagi kára keletkezett;

c) ha a szerződő fél kötelezettségének nemteljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése és a másik félnek okozott kár között közvetlen okozati összefüggés áll fenn;

d) ha a kötelezett vétkes a kötelezettség nemteljesítésében vagy nem megfelelő teljesítésében.

2. A vétkesség megállapítása során az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosságot kell ismérvként figyelembe venni.

3. A jelen § 1. pontjának "a", "b" és "c" alpontjaiban előírt körülmények meglétével, valamint a kár mértékével kapcsolatos bizonyítási teher a jogosultra hárul.

A kötelezett vétkességét vélelmezni kell.

27 - F §

1. Kárnak minősülnek a jogosult költségei, a vagyonában keletkezett veszteség vagy károsodás, valamint az elmaradt haszon.

2. A jelen Általános Feltételek értelmében kárként a jogosult költségeit, a vagyonában keletkezett veszteséget vagy károsodást kell megtéríteni. Az elmaradt hasznot csak abban az esetben kell megtéríteni, ha azt a szerződés előírja.

3. A kötelezett nem köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a jogosult az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosság tanúsítása mellett elkerülhetett volna.

4. A szerződő felek nem jogosultak az okozott kár megtérítéseként azokat a kötbérösszegeket egymástól követelni, amelyeket a nemzeti jogszabályok vagy a gazdasági szerződések alapján fizettek ki saját országukban, szerződő partnereik részére.

5. A közvetett károkat nem kell megtéríteni:

27 - G §

1. A szerződéstől való egyoldalú elállás vagy a szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása nem lehetséges.

2. Olyan kivételes esetekre, amikor a szerződéses kötelezettségek megszegése lehetetlenné teszi a műszaki szolgálat rendes ellátását, a felek a szerződésben előírhatják a szerződés felbontásának jogát és azokat a feltételeket, amelyek mellett a szerződés felbontása megengedett.

27 - H §

1. A felek mentesülnek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos, felelősség alól, ha a nemteljesítés ellenállhatatlan erő következménye.

2. Ellenállhatatlan erőn olyan körülményeket kell érteni, amelyek a szerződés megkötése után rendkívüli jellegű, előre nem látott és a felek által elháríthatatlan események következtében álltak be.

3. A felek abban az esetben is mentesülnek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha az a szerződésből következik.

4. A kötelezettre hárul azoknak a körülményeknek a meglétével kapcsolatos bizonyítási teher, amelyek a kötelezettet mentesítik a felelősség alól.

27 - I §

1. Az a fél, akinek részére szerződéses kötelezettségeinek teljesítése a 27 - H §-ban meghatározott körülmények következtében lehetetlenné vált, köteles e körülmények bekövetkeztéről a másik felet írásban haladéktalanul, de a szerződéses kötelezettségek teljesítési határidején belül értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a körülmények bekövetkezésére és jellegére, valamint lehetséges következményeikre vonatkozó adatokat. Ugyancsak haladéktalanul, írásban köteles a fél a másik felet e körülmények megszűnéséről is értesíteni.

2. A feleket a szerződés teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól mentesítő körülményeket a megfelelő ország kereskedelmi kamarájának vagy más illetékes központi szervének igazolni kell.

3. Az a fél, akinek a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése lehetetlenné vált, ha a másik felet nem értesíti, vagy nem a kellő időben értesíti azoknak a körülményeknek a bekövetkezéséről, amelyek őt a felelősség alól mentesíthetik, az értesítés elmulasztásával vagy a nem kellő időben küldött értesítéssel okozott kár megtérítésére köteles.

27 - J §

A 27 - H §-ban meghatározott esetekben a szerződéses kötelezettségek teljesítésére a felek részére megszabott határidő arányosan annyi idővel eltolódik, mint amennyi időn keresztül az ilyen körülmények és következményeik hatnak.

27 - K §

Azokban az esetekben, amikor a vevő országában a műszaki szolgálatot az eladó látja el, a felek kapcsolataira a jelen fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazzák."

13. Az "Igények" című X. fejezetet az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

"28. §

1. Azokat az igényeket, amelyek a szerződésből eredhetnek, haladéktalanul, de legkésőbb az igénybejelentés jogcímének felmerülésétől számított három hónapon belül be kell jelenteni.

2. Ha az igényeket a jelen paragrafus 1. pontjában meghatározott határidővel szemben késedelemmel jelentették be, úgy abban az esetben, ha a másik fél a kárigényre vonatkozó választ a 29. §-ban meghatározott határidőre megadja, a választottbírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül az igénybejelentés határidejét megsértő fél viseli. Ha azonban a választottbíróság arra a következtetésre jut, hogy az igény bejelentésében a késedelmet rendkívüli, körülmények okozták, amelyekért az igényt bejelentő fél nem felelős, úgy a választottbíróság kivételesen a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően dönthet.

3. Az igényeket írásbeli formában kell bejelenteni. Ha a szerződésben nincs más kikötve, az igénybejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a szerződés keltét és számát;

b) azoknak a kötelezettségeknek a tartalmát, amelyek nem teljesítésével vagy nem megfelelő teljesítésével kapcsolatban az igényt bejelentik;

c) az igény lényegét;

d) a követelés ismertetését.

Az igénybejelentéshez csatolni kell az igényt igazoló okmányokat.

4. Ha az igénybejelentésből a jelen paragrafus 3. pontjának a)-d) alpontjaiban meghatározott adatok valamelyike hiányzik, az igénybejelentést kézhez vevő fél köteles az igényt bejelentő féllel haladéktalanul közölni, hogy milyen adatokkal kell az igénybejelentést kiegészítenie. Ha az igénybejelentést kézhez vevő fél ennek a kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, később nem hivatkozhat arra, hogy az igénybejelentés hiányos volt.

5. Az igényeket távirat vagy géptávíró útján is be lehet jelenteni. Ilyen esetben az igényeket legkésőbb a távirat vagy a géptávíró útján történt bejelentés keltétől számított hét munkanapon, de a jelen paragrafus 1. pontjában meghatározott határidőn belül levélben meg kell erősíteni. Ha a megerősítést késve küldik meg, ezt a levelet tekintik az igény első ízbeni bejelentésének.

6. Az igény bejelentésének napjaként a bejelentő országa postahivatalának a levél vagy a távirat felvételét igazoló bélyegzője keltét, illetőleg a géptávírón továbbított közlés keltét vagy a címzett félnek történt kézbesítés napját kell tekinteni.

29. §

1. Az igénybejelentést kézhez vevő fél köteles az igényt megvizsgálni és az igénybejelentő fél részére haladéktalanul, de a szerződésben kikötött határidőnél nem később, érdemi választ adni (kijelenteni, hogy hajlandó azt teljesen vagy részben teljesíteni, vagy közölni, hogy az igény teljesítését teljesen, illetve részben megtagadja). Amennyiben a szerződésben ilyen határidő nincs kikötve az igényt kézhezvevő fél köteles az igénybejelentésre az érdemi választ haladéktalanul, de legkésőbb az igénybejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül megadni.

2. Ha az igénybejelentést kézhez vevő fél az igényre érdemi válaszát a jelen paragrafus 1. pontjában meghatározott határidőn belül nem adja meg, az igényt bejelentő fél pedig a válasz kézhezvétele előtt választottbírósághoz fordul, úgy a választottbírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül az a fél viseli, aki nem adta meg időben az igényre a választ. A jelen pont rendelkezései a jelen paragrafus 3. pontjában meghatározott esetekre nem alkalmazandók.

3. Ha az igénybejelentést kézhez vevő fél az igényre érdemi választ a jelen paragrafus 1. pontjában meghatározott határidőben műszakilag indokolt okokból nem tud adni, ezekre az okokra hivatkozva javasolhatja az igényt bejelentő félnek e határidő meghatározott időpontig való meghosszabbítását.

4. Ha az igényt bejelentő fél az igényre adandó érdemi válasz határidejének az igénybejelentést kézhez vevő fél által javasolt meghosszabbítását nem fogadja el és a választottbírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően a választottbíróság dönt.

5. Ha az igényt bejelentő fél az igényre adandó érdemi válasz határidejének az igénybejelentést kézhez vevő fél által javasolt meghosszabbítását elfogadja, de az igény bejelentését kézhez vevő fél e megegyezés szerinti határidőben sem adja meg érdemi válaszát, és az igényt bejelentő fél igényeivel a választottbírósághoz fordul, úgy a választottbíróság az ügyet érdemben elbírálva a választottbírósági eljárás illetékeiben az ügy kimenetelétől függetlenül az érdemi válaszadást elmulasztó felet marasztalja el.

30. §

A kötbér megfizetésére vonatkozó igények bejelentésére és megvizsgálására a 31. § rendelkezéseit alkalmazzák. Ezekre az igényekre a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeinek 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezéseket nem alkalmazzák.

31. §

1. A kötbér iránti igényeket legkésőbb három hónapon belül kell bejelenteni.

Ennek során:

a) a naponként számított kötbéreknél e határidő folyása kezdetét veszi a kötelezettség teljesítésének napján, illetőleg azon a napon, amelyen a kötbér elérte az illető jogcímen felszámítható legmagasabb összeget, ha a kötelezett eddig a napig nem teljesített;

b) a csak egy összegben felszámítható kötbéreknél e határidő folyása a követelésre való jog keletkezésének napján veszi kezdetét.

2. A kötbér iránti igény bejelentésének tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek az igényt kézhez vevő fél számára lehetővé teszik, hogy az igényt megvizsgálja és érdemi válaszát a jelen paragrafus 5. pontjában meghatározott határidőben megadja. Amennyiben a szerződésben nincs más kikötve, az igénybejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a szerződés keltét és számát;

b) az igény bejelentésének jogcímét;

c) hivatkozást a szerződés azon feltételeire, amelyek alapján az igényt bejelentik;

d) az igénybejelentést kiváltó szerződésszegést;

e) a követelés összegét;

f) a kötbér kiszámítását.

3. Ha az igénybejelentésből a jelen paragrafus 2. pontjának a)-f) alpontjaiban meghatározott adatok valamelyike hiányzik, az igénybejelentést kézhez vevő fél köteles az igényt bejelentő féllel haladéktalanul közölni, hogy milyen adatokkal kell az igénybejelentést kiegészítenie. Ha az igénybejelentést kézhez vevő fél ennek a kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, később nem hivatkozhat arra, hogy az igénybejelentés hiányos volt.

4. A kötbérigény bejelentésére a jelen paragrafus 1. pontjában megállapított határidő elmulasztása az igényt bejelentő felet megfosztja attól a jogától, hogy választottbírósághoz forduljon.

5. A kötbér iránti igény bejelentését kézhez vevő fél köteles az igényt megvizsgálni és érdemi válaszát az igénybejelentés kézhezvételének napjától számított 30 napon belül megadni.

6. A kötbérfizetés iránti igény bejelentésének napjaként a bejelentő országa postahivatalának a levél felvételét igazoló bélyegzője keltét vagy a címzett félnek történt kézbesítés napját kell tekinteni.

32. §

1. A felek kölcsönösen nem jelentenek be olyan igényeket, amelyeknél a követelés összege egyenként nem haladja meg a 10 rubelt.

2. A jelen paragrafus 1. pontjának a rendelkezései nem terjednek ki a felfedett számítási hibákkal összefüggő elszámolási követelésekre és azokra az igényekre, amelyek kielégítése nélkül a műszaki szolgálatot nem lehet megfelelően elvégezni és/vagy a cikket a vevő nem tudja használni."

14. A 33. §-ban az "A KGST 1968. évi ÁSzF" XV. fejezetében előírt" szavakat az "A KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" XV. fejezetében előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

15. A 34. § 3. pontjában az "A KGST 1968. évi ÁSzF" 95-102. és 107. §-aiban előírt" szavakat a "KGST 1968/1975. évi ÁSzF 1979. évi szövegezésben" 95-102. és 107. §-aiban előírt" szavakkal kell helyettesíteni.

16. A 35. §-t a következőképpen kell megfogalmazni:

"A jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeiben említett szállítási szerződésekre a KGST Általános Szállítási Feltételeit kell alkalmazni."