1/1982. (I. 1.) MÉM rendelet

az Állati Eredetű Fehérjetakarmányokat Előállító Üzemek Higiéniai Szabályzatáról

Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. számú törvényerejű rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a népjóléti miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) Az Állati Eredetű Fehérjetakarmányokat Előállító Üzemek Higiéniai Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom.

(2) A Szabályzatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

2. § (1) Az állati hulladékok és élelmiszeripari melléktermékek, valamint az állathullák feldolgozására szolgáló üzemeknek (a továbbiakban: üzem) meg kell felelniük a Szabályzatban foglalt közegészségügyi, állatorvosi és környezetvédelmi előírásoknak, továbbá a a szabvány minőségű takarmány előállításához szükséges feltételeknek.

(2) A Szabályzat hatálybalépése után épülő, felújításra, bővítésre vagy korszerűsítésre kerülő, különálló vagy élelmiszeripari, vegyipari stb. létesítmény keretéban működő, állati eredetű fehérjetakarmányokat értékesítés céljára előállító üzemet a Szabályzatban foglaltak megtartásával kell tervezni, építeni és üzemeltetni.

(3) A terveket a megyei, fővárosi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomáshoz (a továbbiakban: Állomás) kell benyújtani. A terveket az Állomás az illetékes szakhatóságok figyelembevételével hagyja jóvá.

3. § (1)

(2) Ha az üzem a Szabályzat feltételeinek nem felel meg, a Szabályzat hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül köteles higiéniai fejlesztési ütemtervet készíteni.

(3) Az élelmiszeripari üzemhez csatlakozó melléktermékfeldolgozó higiéniai fejlesztési ütemtervét az Állomáshoz jóváhagyás céljából be kell mutatni.

(4)

4. § (1)

(2) Az üzemekben a Szabályzat megtartásával kapcsolatos ellenőrzést az Állomás, illetőleg az általa megbízott hatósági állatorvos végzi.

5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 3/1974. (I. 9.) MÉM rendelet hatályát veszti.

Melléklet az 1/1982. (I. 1.) MÉM rendelethez.

ÁLLATI EREDETŰ FEHÉRJETAKARMÁNYOKAT ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMEK HIGIÉNIAI SZABÁLYZATA

A beruházás higiéniai feltételei

Az üzem helyének kijelölése

1. § (1) Állatifehérje üzemeken (a továbbiakban: üzem) olyan létesítményeket kell érteni, a melyek az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyersanyagból iparszerűen állatifehérje tartalmú takarmányokat, továbbá egyéb ipari félkész termékeket állítanak elő. Ide tartoznak az ATEV, az élelmiszeripari, a vegyipari vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek ilyen tavékenységet folytató üzemei.

(2) Nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá azok az üzemek, amelyek

a) csak élelmiszer-termelésre alkalmas nyersanyagokból (pl. tejből, tojásporból) állítanak elő takarmányokat;

b) a takarmánykiegészítő anyagokat (kocentrátum, premix stb.) gyártó és takarmánykeverő üzemek, amelyek az (1) bekezdésben leírt üzemek termékeit feldolgozzák, vagy takarmányokhoz keverik.

c) az Állategészségügyi Szabályzat 41. §-a (6) bekezdésében foglaltak szerintt az állattartó telepen vagy telep mellett létesültek;

d) gyógyszeripari felhasználásra alkalmas állati eredetű szervek ipari felhasználásával foglalkoznak.

2. § (1) Az üzemeket csak olyan helyre szabad telepíteni,

a) amely az Országos Építésügyi Szabályzatban az állatifehérje gyártására, illetőleg a vegyipari csontlisztüzemekre közölt előállításoknak és a távlati településrendezési terveknek megfelel;

b) ahol, vasúti iparvágányos kapcsolat szükségessége esetén a Közlekedési,Hírközlési és Vízügyi Minisztérium véleménye szerint ilyen kapcsolat létesíthető;

c) amelyen a technológiához, tisztogatáshoz, fertőtlenítéshez és a dolgozók tisztálkodásához elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz rendelkezésre áll;

d) ahol a szennyvizek vízügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, és környzetvédelmi szempontból megfelelően elvezethetők és elhelyezhetők;

e) ahol annak működése a levegőtisztaság-védelmi követelményeknek megfelel.

Az építmények elrendezése

3. § (1) Az üzemhez tartozó területet emberek és kóbor állatok behatolását gátló 180 cm magas keríttéssel be kell keríteni.

(2) Az önállóan telepített üzemek kerítésvonalán kívül 40 m szélességben védőerdősávot kell telepíteni.

(3) Az üzemhez tartozó terület be nem épített részeit gyepesíteni és fásítani kell.

4. § (1) Az üzem területén belül tiszta és szennyezett övezetet kell létesíteni, s azokat egymástól úgy elkülöníteni, hogy közöttük a személy-, anyag- és járműforgalom csak fertőtlenítés útján váljék lehetővé.

(2) Az üzem szennyezett üvezete: a nyersanyagok fogadására, a sterilizátor betöltésére, a nyersanyagszállító járművek tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló, az üzem többi részétől tartós kerítéssel elzárt terület (a nyersanyagszállító járművek várakozó udvara, nyersanyagtároló, nyersanyagfogadó, boncolóhelyiség, bőrtároló, komposztáló telep, szennyvízkezelő telep, gépkocsimosó, az övezet TMK műhelye stb.).

(3) Az üzem tiszta övezete: az üzem többi része, ide nyíljon a bőrtároló kiadó ajtaja és a komposztáló telep kiadó kapuja. Az övezetben a daráló vagy malomrészt is el kell különíteni.

(4) A tiszta vagy a fertőzött övezet elkülönített útvonala: a fertőtlenített bőrt, és a komposztot kiszállító járműveknek az övezet kapuján át való kihajtására szolgáló útvonal.

(5) A tiszta és a szennyezett övezet részére külön-külön jól zárható személy- és kocsibejárókat kell létesíteni, amelyeket közös kapusfülkéhez is lehet csatlakoztatni.

(6) A személy- és kocsibejárókban ki nem kerülhető lábbeli- és járműfertőtlenítőt kell üzemképes állapotban tartani.

(7) A személy- és teherfogalom céljára megfelelő teherbíróképességű, pormentes, tisztán tartható és fertőtleníthető, szilárd burdolatú utakat kell létesíteni.

(8) Az udvaron levő járművárakozó helyeket hézagmentes, csúszásgátló, tisztán tartható és fertőtleníthető burkolattal kell ellátni úgy, hogy a csapadékvíz, valamint a tisztogatáskor és a fertőtlenítéskor keletkezett szennyvíz maradéktalanul az összefolyókba, majd az övezet szennyvízcsatornájába juthasson.

5. § (1) A nyersanyag-lerakó és a késztermék-felrakó helyeket fedetten és zárhatóan kell kialakítani.

(2) Nyersanyagok:

a) az élelmiszeripari (hús-, tej-, baromfi-, hűtő-, növényolaj-ipar stb.) üzemek emberi fogyasztásra eleve alkalmatlan vagy később alkalmatlanná vált melléktermékei (csont, zsigerek, préstepertő stb.), félkész termékei és egyéb (pl. bőripari) üzemek hulladékai;

b) a hús- és egyéb élelmiszervizsgálat során élelmiszerhigiéniai (közegészségügyi vagy állategészségügyi) okokból a fogyasztástól való elvonásra és ipari feldolgozásra utalt állati eredetű termékek;

c) elhullott, halva született vagy hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemei, vetélt magzatok vagy ezek részei, magzatburkok, keltetőállomási hulladékok;

d) állati ürülék, vagy ezt tartalmazó anyagok (baromfitrágya, hígtrágya szilárd része, alomliszt stb.);

e) egyéb állati vagy növényi eredetű termékek, termények;

f) segéd- és adalékanyagok.

(3) Termék: késztermék, félkész termék és melléktermék.

a) Késztermék: a nyersanyag feldolgozásának végén keletkező termék (vérliszt, húsliszt, vegyes húsliszt, toll-liszt, szaruliszt, csontliszt, tartósított húspép stb.).

b) Félkész termék: a nyersanyag kezelésének közbülső szakaszában keletkező termék (pl. sterilizált, de nem tartósított húsgép).

c) Melléktermék: bőr, ipari zsír, növényi hulladék komposzt stb.).

6. § (1) A tiszta és a szennyezett övezetben az udvari hulladék stb. gyűjtésére külön szeméttárolókat kell létesíteni. Ezek megfelelő méretű, csepegésmentes tartályok, vagy zárt, könnyen kiüríthető, tisztán tartható, bűzteleníthető és fertőtleníthető tárolórekeszek lehetnek.

(2) A szeméttárolók körül könnyen tisztán tartható és fertőtleníthető szilárd burkolatú teret kell létesíteni; gondoskodni kell a tisztogatás során keletkezett szennyvíznek az övezet szennyvízcsatornájába való vezetéséről.

(3) A szemét (udvari hulladék stb.) ártalmatlanná tételére az üzem hulladéktemetőjét, kis mennyiség esetén az üzem területén elföldelésre használható helyet vagy égetőberendezést kell kijelölni.

(4) Ahol növényi eredetű alapanyagokat, bendő-, gyomor- vagy béltartalmat is felhasználnak, valamint hasonló hulladék füllesztését (komposztálását) is végzik, a szennyezett övezetben legalább két medencéből álló - és medencénként fél év alatt felgyülemlő anyag befogadására méretezett - tárolót kell létesíteni.

7. § A keletkező bűzös gázokat és gőzöket hatásosan szagtalanítani kell.

8. § A szennyezett járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez a tiszta- és a szennyezett övezet határán, fagypont alatti hőmérsékleten is működtethető, fedett kocsimosó helyet kell létesíteni, amelyet el kell látni szilárd, jól tisztítható, fertőtleníthető hézagmentes burkolatal, hideg-meleg vízzel, nagynyomású fertőtlenítő berendezéssel. A kocsimosó szennyvizet a szennyezett övezet szennyvízcsatornájába kell vezetni. Vasúti rakodás esetén a beruházónak az alapberuházás terhére vagonmosót kell a fentiek szerint létesítenie, s a vasúti kocsit az Állategészségügyi Szabályzatban előírt módon kell tisztítani és fertőtlenítenie.

9. § A használaton kívüli gépek, építő-, és egyéb anyagok, szén, salak, fűtőolaj stb. tárolóhelyét a tisztta övezetben, és úgy kell kialakítani, hogy ezek az üzem rendjét és tisztaságát ne veszélyeztessék.

Vízellátás

10. § (1) Az üzemi vízmű építésekor az üzemeltetésekor, a védőterület és a védősáv kialakításakor a hatályos előírásokon felül figyelembe kell venni a következő szempontokat:

a) a vízvételi helyeket az 1/19644. (Ép. Ért.) ÉM-OVF utasítás 5. §-ának megfelelően kell kialakítani;

b) az üzem területének portalanításához, locsolásához, a tároló- és rakodóterületek tisztogatásához elegendő számú vízvételi helyet (csapot) kell létesíteni.

c) ha vannak az üzem területén nem ivóvizet szolgáltató (pl. tűzoltó) csapok, kutak, ezeket "Nem ivóvíz" felirattal kell ellátni, és a vezetékeiket maradandó színnel meg kell jelölni;

d) a nem ivóvizet szolgáltató vezetékhálózatot úgy kell elkülöníteni az ivóvizet szolgáltató vezetéktől, hogy a kétféle víz ne keveredhessen;

e) a dolgozók szociális szükségleteire, a tisztogatáshoz, valamint a fertőtlenítéshez csak ivóvíz minőségű vizet szabad használni;

f) a fűtőkazánok üzemeltetésére nem ivóvíz minőségű vizet is fel szabad használni.

(2) A vizsgálatot külön el kell végezni:

a) a vízszolgáltató berendezés használatának megkezdése előtt;

b) a kút, a vezetékek, a szivattyúk stb. javítása után;

c) ha a víz szennyeződésének vagy fertőzésének gyanúja felmerül.

(3) A víz egészségügyi szempontból történő vizsgálatát a megyei, fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás végzi.

A szennyvíz elvezetése

11. § (1) A szennyvízet az üzemen belül csak zárt csatornában szabad elvezetni. A szennyvíz elvezetéséhez elegendő számú és nagyságú, ráccsal és bűzelzáróval felszerelt csatornaszemet kell beépíteni.

(2) A szennyvízcsatorna-hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az ne szivárogjon, és tartozékai (tisztítóaknák stb.) a környezetet és ezen keresztül a takarmánygyártás tisztaságát ne veszélyeztessék.

(3) Az udvar területéről a csapadékvizet mindkét övezetben külön csatornába kell vezetni. A szennyezett övezetben keletkezett csapadékvíz csak a zárt szennyvízcsatornában hagyhatja el az üzem területét.

(4) A szennyezett övezet szennyvízgyűjtő csatornáját a tiszta övezet bekötő csatornája után kell a szennyvízelvezető hálózatba kapcsolni.

Szociális és egészségügyi létesítmények

12. § (1) Az üzemekben a dolgozók részére, az érvényes egészségügyi előírásoknak, az Országos Építésügyi Szabályzatnak és a szabványoknak megfelelő nagyságú, beosztású és felszerelésű, hideg- meleg folyóvízzel ellátott, fűthető, az egészségügyi követelményeket kiegészítő mosdókkal, zuhanyozókkal, WC-vel, ruhaakasztó fogasokkal vagy szekrényekkel ellátott, fekete-fehér rendszerű öltözőket kell létesíteni.

(2) A tisztta és a szennyezett övezetben külön-külön kell az (1) bekezdésben előírt fekete-fehér rendszerű öltözőt kialakítani. Azokban az üzemekben, amelyek csupán élelmiszeripari mellékterméket dolgoznak fel, csak a tiszta övezetben kell e létesítményeket megépíteni; a sterilizálás előtti munkafolyamatokban foglalkoztatott dolgozók az élelmiszeripari üzem szennyezett részének öltözőjét használhatják.

(3) Az egyes övezetekhez tartozó WC-k előtt előteret kell létesíteni, azt kézmosó és fertőtlenítő berendezéssel, ruhaakasztó fogassal és lengőajtóval kell ellátni.

13. § (1) Az üzemekben főző- vagy melegítőkonyhát csak az illetékes közegészségügyi és járványügyi felügyelet előzetes engedélye alapján szabad létesíteni és működtetni.

(2) Az üzemekb en övezetenként az egészségügyi követelményeknek megfelelően felszerelt étkezőhelyiségről, evőeszközökről, edényekről, továbbá az ezek tisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezésről gondoskodni kell. Az ilyen helyiségekben is kell hideg- meleg vizes kézmosót és kézfertőtlenítőt létesíteni.

(3) A telep ellenőrzésével megbízott hatósági állatorvos részére vizsgáló- és irodahelyiséget kell az üzemnek az ott végzett tevékenység jellegének megfelelően berendeznie, és a működés feltételeiről gondoskodnia.

Üzemi épületek, helyiségek

14. § (1) Az üzemi épületeket úgy kell tájolni, és olyan nyílászáró szerkezeteket kell beépíteni, hogy a helyiségben a természetes megvilágítás mértéke megfeleljen az élelmiszeripari előírásoknak.

(2) Az üzemi helyiségek belső felületei tisztán tarthatók és fertőtleníthetők legyenek.

15. § (1) A szennyezett övezetben olyan méretű nyersanyagfogadót (tartályt, vályút, rekeszt) kell létesíteni, hogy a szabad területen nyersanyagot átmenetileg se kelljen tárolni.

(2) Abban az üzemben, ahova állathulla is érkezik, állatorvosi vizsgálatra alkalmas boncolóhelyet (helyiséget) kell kialakítani.

16. § (1) Az üzemi helyiségek szennyeződésnek, nedvességnek kitett belső falfelületeit a termelés sajátosságaitól függően világos színű, mosható, fertőtleníthető, sima burkolattal hézagmentesen kell ellátni.

(2) Az olyan falrészek és a mennyezet, amelyeket nem kell mosható felületekkel kialakítani, világos színűek legyenek.

17. § Az üzemi helyiségek és az ezeket kösszekötő folyosók padlóját - különösen a szennyezett övezetben - könnyen tisztán tartható, fertőtleníthető, hézagmentes, szilárd, csúszásgátló anyagból úgy kell kialakítani, hogy az a csatornaszemek felé lejtsen. A falak és a padozat találkozási helyeit lekerekítetten kell kiképezni.

18. § (1) Az üzemi helyiségek mesterséges megvilágításához olyan fényforrásról kell gondoskodni, amelynek fénye a nyersanyagban és a termékben előforduló elváltozások észlelését lehetővé teszi.

(2) A nyílászáró szerkezeteket és a kilincseket fertőtleníthető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy azokon semmit se lehessen tárolni.

20. § (1) Az üzemi helyiségekben a munkahelyek közelében a termelés sajátosságainak és az egy műszakban dolgozók létszámának megfelelő számú, hideg-meleg folyóvizes, keverőcsapos, nem kézzel működtethető (esetleg lengőkaros) kézmosókat kell felszerelni, és ezeket el kell látni a tisztálkodáshoz szükséges eszközökkel (körömkefe, kézmozószer, kézfertőtlenítő, kéztörlő papír vagy meleglevegős kézszárító).

(2) Az üzemi helyiségekben az ivóvízigény kielégítésére a szükséges számú, egészségügyileg megfelelő vízcsapot kell létesíteni.

Gépek és berendezések

21. § (1) Új szerkezetű, átalakított vagy importból származó gépekkel, berendezési vagy felszerelési tárgyakkal az állatifehérje-feldolgozást csak akkor szabad megkezdeni, ha ezek a munkavédelmi követelményeken felül, a továbbiakban felsorolt állategészségügyi előírásoknak megfelelnek, és ezt a körülményt az Állomás igazolja. A beruházó olyan műszaki leírást köteles beterjeszteni, amelyből megállapítható, hogy a berendezés megfelelően tisztítható és fertőtleníthető, továbbá, amelynek anyagából, bevonatából vagy a gyártás során felhasznált anyagokból (zíroldószer stb.) mérgező anyag nem juthat a termékbe.

(2) Az importból származó gépek beszerzése előtt a beruházónak az (1) bekezdés szerinti műszaki leírást és az Országos Állategészségügyi Intézettől - élelmiszeripari üzemek mellé telepített melléktermékfeldolgozók esetében az Állategészségügyiél Élelmiszerellenőrző Központtól (a továbbiakban: Központ) - beszerzett szakvéleményt mellékelve meg kell kérnie a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) előzetes véleményét is.

22. § Az állatorvosi boncolóhelyen (helyiségben) magasított boncolópadot, boncolóasztalt kell kialakítani. A boncolóhelyet fel kell szerelni a szükséges boncoló (daraboló) eszközökkel, nem kézi indítású kézmosóval, tisztító, fertőtlenítő szerekkel és fertőtlenítő géppel.

23. § (1) Állatifehérje-takarmány termeléséhez csak olyan gépeket, berendezéseket, felszerelést, tartályokat és vezetékeket szabad használni, amelyekből ember vagy állat egészségére káros anyag nem juthat a termékbe, de a nyersanyag, a termék, a mosó- és öblítővíz maradéktalanul kiüríthető, továbbá, amelynek külső és belső felülete könnyen tisztítható és fertőtleníthető. A gépek, berendezési tárgyak külső felülete világos színű legyen, hogy rajtuk a szennyezettséget észre lehessen venni.

(2) Az állatifehérje-takarmányokat előállító gépek, berendezések nyersanyaggal vagy termékkel érintkező részeit csak az (1) bekezdésben foglalt előírások figyelembevételével szabad korróziótól mentesíteni vagy korrózió ellen védeni.

(3) A gépek kenésére használt anyagok nem kerülhetnek a nyersanyagba vagy a termékbe.

(4) A gépeket és berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az alattuk és a környékükön levő padlót tisztán tartani és fertőtleníteni lehessen, vagy úgy kell ezeket beépíteni, hogy hulladék vagy szennyvíz ne juthasson alájuk. A gépek és berendezések tisztogatásakor keletkezett szennyvizet közvetlenül a szennyvízcsatorna-hálózatba kell vezetni.

24. § A nyersanyag és a termék üzemen belüli szállítására csak olyan zárt csővezetéket szabad beépíteni, amely használata után teljesen kiüríthető és tisztítható. A szállítócsövek íves csatlakozással kapcsolódjanak egymáshoz. A sterilizált félkész terméket továbbító rendszerr zárt legyen.

25. § A feldolgozás és tárolás során használt ellenőrző műszerek üzemképességéről előzetesen meg kell győződni.

26. § (1) A beruházás keretében az Állategészségügyi Szabályzat 40. §-ában foglaltaknak megfelelően nyersanyagszállító járműveket a hullák és a tartályok fel- és lerakására alkalmas emelőszerkezettel kell ellátni.

(2) A nyersanyagot és a készterméket szállító járművek, tartályok tömör, sima felületekkel, lekerekített sarkokkal és élekkel készüljenek, hogy azokból a szállított anyag maradékait könnyel el lehessen távolítani.

27. § A fertőtlenített meleg vízzel működő, nagynyomású permetezőgépet kell használni.

A termelés higiéniai feltételei

A termelési folyamat ellenőrzése

28. § (1) Az üzem vezetője személyesen vagy erre kijelölt személy útján műszakkezdéskor köteles ellenőrizni az üzemelés feltételeit, és a hiányosságok megszüntetéséről azonnal intézkedni.

(2) A hatósági állatorvos által talált higiéniai hiányosságok megszüntetésére az üzem vezetőjének haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(3) A különösen veszélyes higiéniai hiányosságok esetén (szennycsatornadugulás, géphiba miatt keletkezett nagyfokú üzemi szennyeződés stb.) a termelést a hiányosság megszüntetéséig nem szabad folytatni.

(4) Járványveszélyről - amikor nagy veszélyt jelentő kórokozók behurcolásának lehetősége áll fenn - az üzemeket az Állomás értesíti. Ilyenkor tilos lebőrözni a kórokozó iránt fogékony állatok hulláit.

(5) Különleges járványveszélyről - amikor nagy gazdasági kár okozására képes fertőző betegség jelentkezett - az üzemeket az Állomás értesíti. Ebben az esetben az Állomás intézkedik

- a dolgozók tájékoztatásáról,

- a nyersanyagok begyűjtésének korlátozásáról,

- a szállítási és feldolgozási higiénia megszigorításáról,

- a raktározott bőrök ártalmatlanná tételéről, kiszállításuk tilalmáról, a bőrraktár fertőtlenítéséről,

- a behurcolt fertőző betegség iránt fogékony állatok hullái lebőrözésének megtiltásáról,

- a járműfertőtlenítők működtetéséről,

- a késztermék különleges ellenőrzéséről és forgalmazásának feltételeiről stb.

(6) A (4) és (5) bekezdésben felsorolt veszélyekről a minisztérium az ÁTEV és az érdeklet országos vállalatok igazgatóit közvetlenül értesíti.

Személyi higiénia

29. § (1) A dolgozók munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatára és véleményezésére a hatályos egészségügyi miniszteri rendeletben foglalt előírások az irányadók.

(2) Az üzemben a személyforgalmat a higiéniai követelményekhez mérten szabályozni kell. A szennyezett övezetben csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak, és kizárólag akkor, amikor munkájuk végzése ezt szükségessé teszi.

30. § (1) A termelésben csak egészséges, nyílt sérüléstől mentes és tiszta testfelületű dolgozó vehet részt.

(2) A dolgozók minden olyan esetben kötelesek kezüket megmosni és ferőtleníteni, amikor az beszennyeződött vagy fertőződött.

(3) Étkezés előtt mindenkinek fertőtlenítő hatású kézmosást kell végezni. A szennyezett övezetben dolgozók kötelesek munka után zuhanyozni is.

(4) A szennyezett övezet dolgozói az övezet étkező helyiségében csak megtisztálkodva és étkezőköpeny felvétele után léphetnek be. Ha az üzem az övezetek külső öltözőinek területén létesített étkezőt, oda csak utcai ruhában szabad belépni.

(5) A szennyezett övezetben nem szabad enni és dohányozni, gyűrűt, karórát stb. viselni.

31. § (1) A szennyezett övezetben dolgozókat védőruhával (hajvédő vagy sapka, lábbeli stb.), valamint védőeszközökkel (szemüveg, kesztyű) kell ellátni, s őket ezek helyes használatára, továbbá a munkavédelmi előírások megtartására kioktatni.

(2) Meg kell tartani az egyéni védőfelszerelésekről, a kötelező, időszakos, célzott orvosi szűrővizsgálatokról, az orvosi ellátásról és az üzemi elsősegélynyújtásról szóló egészségügyi miniszteri rendeletekben foglalt előírásokat is.

(3) A védőruhát, egyéni védőeszközt nem szabad a szennyezett övezetből a tiszta övezetbe átvinni. Védőruhát, egyéni védőeszközt nem szabad az üzemből kivinni, vagy ilyenben az üzemből távozni.

(4) A szennyezett övezetben időszakosan tartózkodó személyek (ellenőrök, vezetők, szerelők) kötelesek a szennyezett övezet öltözőjében védőruhát felvenni, távozás előtt ebben az öltözőrendszerben az előírt módon megtisztálkodni és magukat fertőtleníteni.

(5) A védőruhát az üzemen belül kell tisztítani és a Fertőtlenítési Útmutató szerint fertőtleníteni. Ha erre nincs lehetőség, azokat tisztítás és fertőtlenítés céljából - az üzemben történő előzetes fertőtlenítés után - zárt műanyag zsákban, tisztító vállalatnak át lehet adni. A tisztító vállalatot előzetesen értesíteni kell arról, hogy a ruházat fertőzött helyről származik. A védőmunkaruhát csak a hatósági állatorvos írásbeli engedélyével szabad kiszállítani. Az üzem vezetői kötelesek ellenőrizni a megtisztított védőruha alkalmasságát.

(6) A kiselejtezett védőruhákat az üzemen belül meg kell semmisíteni.

(7) A tiszta övezetben dolgozók, a fertőzüdés megelőzése céljából, a vádőruhától feltűnően eltérő színű munkaruhát kötelesek viselni.

(8) A (3), az (5) és a (6) bekezdésben foglalt előírásokat a munkaruha esetében is teljesíteni kell úgy, hogy a munkaruha védőruhával ne érintkezhessék.

Az üzem tisztántartása és fertőtlenítése

32. § (1) Az üzemet állandóan rendben és tisztán kell tartani. Az üzem területén állatot tartani vagy oda behozni tilos.

(2) A levegőtisztaság-védelmi berendezéseket meghibásodásuk esetén nyomban, de évente legalább egy ízben műszakilag át kell vizsgálni, és az észlelt hibákat azonnal ki kell javítani.

(3) Minden üzemben legalább évenként kétszer, az időszakosan működő üzemekben a termelési időszak befejeztével és a termelés megkezdése előtt, az egész üzmre kiterjedő - lehetőleg a karbantartással összehangolt - általános tisztítást és fertőtlenítést kell végezni. Ennek folyamán a nem mosható falakat és mennyezetet ét kell meszelni.

(4) Hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemeinek feldolgozása során, valamint száj- és körömfájásra, sertéspestisre, afrikai sertéspestisre, baromfipestisre, keleti marhavészre, ragadós tüdőlobra, lépfenére, takonykórra utaló elváltozások észlelése vagy veszettségre gyanút keltő előzményi adatok (pl. kóbor ebek) esetén az egész üzemet, a szennyvízkezelő teleppel együtt, fertőtleníteni kell.

(5) Mindkét övezetben csak fertőtlenítés után szabad elvégezni a berendezések karbantartását. A padló, a fal, a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a gépek stb. hibáit termelés közben csak akkor szabad kijavítani, ha a javítás halaszthatatlan, és a termelés tisztaságát nem veszélyezteti.

(6) Az üzem tiszta övezetében használt berendezési tárgyakat, gépeket, csővezetékeket, a belső anyagmozgatásra szolgáló eszközöket, szerszámokat és a padlót a műszak végén - ha szennyeződtek, akkor munka közben is -, meg kell tisztítani. Több műszakos termelés esetén a tisztogatást naponta, az utolsó műszak végén, folyamatos termelés esetén a termelés szünetében (pl. hétvégén) kell elvégezni. Ebből a célból, meghatározott időközönként, a termelést szüneteltetni kell. Ha a termelés legalább 3 napig szünetel, vagy a termék mikrobiológiai minősége romlik, a tiszta övezetet fertőtleníteni is kell.

(7) A szennyezett övezetben a felszerelést, a berendezést, a gépeket szemmellátható elszennyeződésük esetén, de legalább hetente kívül- belül meg kell tisztítani. A nyersanyagfogadó és a boncoló padlóját naponta forró zsíroldószerres vízzel kell felmosni és fertőtleníteni.

(8) A szennyezett övezetből bármilyen anyag, termék, eszköz, gépjármű stb. csak fertőtlenítés után engedhető ki.

33. § (1) A termék továbbítására szolgáló csővezetéket, szivattyúkat stb. tisztító- és fertőtlenítőszeres oldat átáramoltatásával, egyszerre is lehet tisztítani és fertőtleníteni. Fertőtleníteni az üregükbe juttatott gázzal vagy permettel is lehet. Az ilyen berendezéseket a félévenkénti általános karbantartáskor, valamint a termék mikrobiológiai minőségének romlásakor, szétszerelés után kell megtisztítani, majd fertőtleníteni.

(2) Tisztítás és fertőtlenítés után a felhasznált szerek maradványait csak ivóvíz minőségű vízzel szabad eltávolítani.

(3) A szennyezett övezetből távozó járműveket, az újból felhasználásra kerülő tartályokat, az erre a célra rendszeresített, meleg vízzel ellátott mosó- és fertőtlenítő helyiségben (kocsimosóban) kell megtisztítani és fertőtleníteni.

(4) Fertőtleníteni olyan módon kell, hogy a fertőtlenített felületeken kórokozó mikroorganizmus ne maradhasson életben. A fertőtlenítés hatásosságát a hatósági állatorvos időszakonként köteles ellenőrizni.

34. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózatot és tartozékait rendszeresen kell tisztítani, az üzem általános takarítása alkalmával fertőtleníteni és karbantartani. A tisztításhoz használt eszközöket (targoncákat, lapátokat stb.) más célra nem szabad felhasználni.

(2) Az üzemben keletkező szennyvizet az illetékes közegészségügyi- járványügyi felügyelet szakvéleményének figyelembevételével, a területileg illetékes vízügyi hatóság-közcsatorna igénybevétele esetén a csatornamű vállalat és az illetékes tanács végrehajtó bizottságának vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve - által adott engedélyben, illetőleg hozzájárulásban meghatározott módon kell tisztítani, élővízi befogadóba engedni, mezőgazdasági területen stb. elhelyezni.

Az elhelyezés állategészségügyi szempontjai a következők:

a) önálló szennyvízkezelés és elhelyezés esetőn a szennyezett övezet sterilizálatlan szennyvizét önállóan vagy a tiszta övezet szennyvizével együtt nem szabad halastóba vezetni és növényzet felületére (legelő stb.) öntözni;

b) tájékoztató felirattal ellátott és bekerített öntözőtelepen (a termőföld mélybarázdáiba, az erdőterület mélyárkaiba vagy csörgedeztető sávjaiba) kiöntözött sterilizálatlan szennyvizet vagy szennyvíziszapot elszikkadás után be kell szántani; az öntözésre használt berendezéseket és az öntözőjárművek útvonalát a Fertőtlenítési Útmutatóban foglaltak szerint fertőtleníteni kell;

c) a szennyvíztisztító rendszer halastavában tartott halak egészségi állapotát az üzem és az Állomás köteles folyamatosan ellenőrizni; állatra vagy emberre ártalmas kórokozók megállapítása esetén az Állati Eredetű Élelmiszerek Élelmiszerhigiéniai Vizsgálatának és Ellenőrzésének Szabályzata előírásai szerint kell eljárni (hőkezeléses konzervipari, állatifehérje-üzemi feldolgozás stb.).

35. § A szeméttároló edényeket naponta, legalább egy ízben vagy a műszakok végén ki kell üríteni s tartalmukat az övezet területén elégetés, elföldelés, a növényi eredetű hulladékkal együttes füllesztés stb. útján ártalmatlanná kell tenni.

36. § (1) A rágcsálók elleni védekezéshez, lehetőleg a szomszédos területekkel összehagnoltan, folyamatosan, az egészségügyi előírásoknak megfelelően kell az irtószert kihelyezni.

(2) A rovarok által veszélyeztetett helyeken szükség esetén, de legalább félévenként, rovarirtást kell végezni.

(3) A rágcsáló- és rovarirtószerek kihelyezése, szórása vagy permetezése során ügyelni kell arra, hogy mérgező anyag ne juthasson nyersanyagra vagy termékre. Rovarirtás idejére a csomagolatlan takarmányt a helyiségből el kell távolítani, vagy résmentesen le kell fedni.

(4) Az irtószerrel szennyeződött terméket csak az Állomásnak az - Orságos Állategészségügyi Intézet szakvéleménye alapján adott - írásbeli engedélye alapján szabad forgalomba hozni.

37. § (1) A tiszta övezetben levő munkahelyek, a kisebb berendezési tárgyak és az egyéni munkaeszközök tisztításával és fertőtlenítésével, valamint a rágcsálók és rovarok irtásával a termelésben foglalkoztatott dolgozó(ka)t vagy külön dolgozót kell megbízni.

(2) A szennyezett övezetben az (1) bekezdésben felsorolt feladatok teljesítésével külön dolgozót vagy az ott dolgozó(ka)t kell megbízni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység irányításával övezetenként és műszakonként egy-egy dolgozót kell megbízni. Az új gépek, berendezések tisztításának és fertőtlenítésének módját azok kezelési utasításában elő kell írni, és az erre érintett dolgozókat külön ki kell oktatni.

(4) A takarításnak, a tisztításnak, a fertőtlenítésnek, a rágcsáló- és rovarirtásnak a Fertőtlenítési Utasításban foglalt előírásait az üzem vezetője köteles a termelés sajátosságainak megfelelően az üzemre, az üzemi helyiségekre és a termelőeszközökre a technológiai utasításban megállapítani. A technológiai utasításban meg kell határozni az elvégzendő műveletekhez szükség dolgozók számát, a műveletek idejét, a szükséges eszközöket, a használható tisztító- és fertőtlenítőszereket, azok töménységét, az oldatok hőfokát, alkalmazásuk módját, behatásuk idejét és a műveletek elvégzéséhez szükséges személyi védőfelszerelést.

(5) A takarító- és tisztítóeszközöket, a tisztító és fertőtlenítő anyagokat, a rágcsáló- és a rovarirtó szereket övezetenként külön helyiségben vagy zárt szekrényben kell tárolni.

(6) Az üzem köteles az Állategészségügyi Szabályzatban előírt fertőtlenítő anyagokból a technológiai szükségleten felül legalább 5 ballon klórlúgot és 3 ballon formalint állandóan készenlétben tartani. A technológiai szükséglet megállapításához a fertőtlenítés gyakorisága és a fertőtlenítendő felületek nagyságán kívül, a fertőtlenítő oldatoknak a Fertőtlenítési Útmutatóban a különféle felületekre előírt töménységét és mennyiségét kell figyelembe venni.

A nyersanyag beszállítása

38. § (1) Állathullát és állati eredetű hulladékot csak felül is zárt, és más célra kivételesen sem használt járművel szabad szállítani, amelyből szilárd vagy folyékony anyagok csupán a nyersanyagfogadóban vagy a hullatemetőben történő kiürítés alkalmával ürölhetnek ki. Ha a szállítás előtti ellenőrzéskor a hatósági állatélorvos ezeknek az előírásoknak meg nem felelő járművet talál, köteles a szállítást megtiltani; szállítás közben észlelt szabálytalanság esetén a Közlekedési,Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hatályos előírásai szerint eljárást kell kezdeményezni. A hatósági állatorvos köteles negyedévenként felülvizsgálni a forgalomra engedélyezett járműveket, és erről, valamint az üzemben végzett állategészségügyi ellenőrzésekről nyilvántartást vezetni.

(2) A nyersanyag rakodásában közreműködő személyek tisztálkodásáról és fertőtlenítéséről is gondoskodni kell. A szállító gépkocsikat e célra készült eszközökkel (kézmosó és fertőtlenítő eszközökkel, valamint szerekkel) el kell látni.

(3) A szállításban, valamint a fel- és lerakodásban foglalkoztatott dolgozók munka közben, a munkakörre előírt védőköpenyt és munkaruhát kötelesek viselni.

(4) Nyersanyag rakodásakor szükség esetén (pl. folyékony, pépes, romlott nyersanyaghoz) védőfelszerelést (arcvédőmaszkot, védőszemüveget és gumikesztyűt) is kell használni.

(5) A hullaszállító járművek járványveszély esetén az állattartó telepekre nem mehetnek be, hanem vezetőik a telep kerítésvonalához csatlakozó hullakamrából (tartályokból) kötelesek a hullát (hulladékot) elszállítani.

(6) Egyszer használatos számlappal kell ellátni minden egyes, 50 kg-nál nagyobb testtömegű hullát, amelyet azonosítva adnák át, akár kérik a kórboncolását, akár nem. (Az állattartó helyen megállapított fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén állatifehérje-üzem hatósági állatorvosa kórboncolási kérelmet nem teljesíthet. Ilyenkor csak állategészségügyi intézetbe szabad mintát küldenie annak az állatorvosnak, akinek a működési területéről a hulla származik.)

(7) A rakodás befejezése után a védőköpenyt és a védőfelszerelést (gumikesztyű stb.) meg kell tisztítani, majd a szállító gépkocsin az erre kijelölt rekeszben kell elhelyezni. Védőköpenyben nem szabad a gépkocsiba ülni.

(8) Minden rakodás befejezése után lehetőleg folyóvízben, körömkefe igénybevételével, a rakodásban közreműködők kötelesek kezüket megmosni és fertőtleníteni, szükség esetén kézvédő kenőcsöt használni, majd lábbelijüket fertőtleníteni.

(9) A mérlegeléssel megállapított hulladék mennyiségéről, valamint a mérlegeléssel vagy annak hiányában becsléssel megállapított hulla tömegéről a szállító jármű vezetője köteles elismervényt adni. Az átvételi elismervény másodpéldányán fel kell tüntetni a hulla nyúzott vagy lebőrözetlen voltát, és azt a számot, amellyel a járművezető a hullát megjelölte.

(10) A nyersanyagot a begyűjtési (tárolási) helyről, a lakott területeken való várakozás nélkül, a legrövidebb időn belül, a kijelölt feldolgozó üzembe kell szállítani.

(11) Iparvágányos kapcsolat esetén az iparvágányszerződésben ki kell térni a vasúti kocsik átadására és átvételére, valamint a vasutas dolgozók mozgáskörére. A vasúti beszállításra, valamint a csomagolásra vonatkozóan a Magyar Vasúti Árudíjszabás I. része "A" mellékletében foglaltak szerint kell eljárni.

39. § (1) Az állatifehérje-üzemek kötelesek az állathullákat a minisztérium által megjelölt községi, állattelepi, keltetőállomási stb. begyűjtőhelyekről, meghatározott időszakonként elszállítani. Az üzemnek a telephely szerint illetékes helyi tanács közigazgatási területén, a szakigazgatási szerven keresztül vagy közvetlenül bejelentett, legalább 50 kg testtömegű állathullákat, a bejelentést követő 24 órán belül az elhullás helyéről el kell szállítania. Az Állomás által meghatározott elszállítási napokról az állatifehérje-üzemnek értesítenie kell a begyűjtőhelyek működtetőit és a községi, nagyközségi tenács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét, a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó biztottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: szakigazgatási szerv).

(2) Ha az állatifehérje-üzem a hullát az (1) bekezdésben megjelölt időben nem szállítja el, a helyi szakigazgatási szerv részére köteles az Állategészségügyi Szabályzat 36. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerinti ártalmatlannátétel költségét megtéríteni.

(3) A hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemeit és vágóhíd hulladékait a minisztérium által az ÁTEV véleményének figyelembevételével kijelölt üzemben kell feldolgozni. A különleges állategészségügyi feltételekkel importált állatok esetén, a szállítás folyamán elhullott állatok tetemeinek és a vágóhídi hulladéknak az ártalmatlannátételével kapcsolatban felmerült többletköltséget a behozatalra megbízást adó vállalat téríti meg az üzem számára.

(4) A mérgező vagy a radioaktív anyagot tartalmazó állathullákat és állati eredetű hulladékokat az Állategészségügyi Szabályzat 39. §-ában foglaltak szerint kell ártalmatlanná tenni.

(5) A begyűjtési körzetekhez tartozó, állati eredetű nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripari üzemekből az állatifehérje-üzem az Állomás által meghatározott időpontokban köteles a feldolgozás során keletkezett, élelmezési célra alkalmatlan állati eredetű hulladékokat és melléktermékeket elszállítani. A begyűjtési körzethez nem tartozó élelmiszeripari üzemek ilyen hulladékaik és melléktermékeik ártalmatlanná tételéről maguk kötelesek gondoskodni.

40. § (1) Állathullák, állati eredetű hulladékok és melléktermékek szállítása esetén a küldőnek előzetesen értesítenie kell a küldő és a fogadó telephelye szerint illetékes Állomást, és a menetlevelen az ellenőrző hatósági állatorvossal igazoltatnia kell, hogy a szállító jármű a szállításra alkalmas. Az igazolás nélkül a jármű a forgalomban nem vehet részt.

(2) A bármilyen okból fel nem dolgozható hulladékot haladéktalanul az üzemhez tartozó hulladéktemetőbe kell szállítani, s ott az Állategészségügyi Szabályzat előírásai szerint ártalmatlanná tenni.

41. § A begyűjtési körzeteket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő közlemény tartalmazza. Az új üzem begyűjtési körzetét, a begyűjtési körzetek módosítását az üzem telephelye szerint illetékes Állomás állapítja meg. A módosítást az Állomás köteles a minisztériumnak bejelenteni.

42. § (1) Termék előállítására külföldről származó nyersanyagot csak akkor szabad felhasználni, ha azt a hazai állategészségügyi és környezetvédelmi előírások megtartásával hozták fe, és az üzem alkalmas a hazai követelmények szerinti feldolgozására.

(2) Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősító Intézet laboratóriumi vizsgálatain kívül, az import nyers- és adalékanyagból a fertőző állatbetegségek kórokozói és az ételmérgezést okozó mikroorganizmusok vagy toxinjaik kimutatására irányuló különleges vizsgálatokat az Országos Állategészségügyi Intézet végzi.

43. § (1) A nem élelmiszeripari üzemhez csatlakozó állatifehérje-üzembe történő beszállítást úgy kell szervezni, hogy a nyersanyagot a beérkezés után lehetőleg 12 órán belül feldolgozzák.

(2) A nyersanyagot csak a szennyezett övezet kapuján át szabad beszállítani. A kaput csak a járművek behajtása idején szabad kinyitni. A járműfertőtlenítőt a Fertőtlenítési Útmutatóban foglaltak szerintkell működtetni. A be- és kiszállítás időpontját, valamint a járművek rendszámát a kapus köteles feljegyezni.

(3) A nyersanyagot az erre a célra létesített fogadóban, tárolóban, fedetten kell elhelyezni, az üzem kerítésén kívül semmiféle formában nem szabad tárolni.

(4) A nyersanyag szállítására felhasznált járműveket, tartályokat (konténereket), csapjaikat, rekeszeiket kiürítés után az Állategészségügyi Szabályzat előírásai szerint haladéktalanul meg kell tisztítani és fertőtleníteni.

(5) E járműveket csak megtisztított és fertőtlenített állapotban, az e célra elkülönített útvonalon szabad az üzemből kiengedni.

A feldolgozás higiéniai feltételei

44. § (1) A folyékony és a lágy nyersanyagot (vér, zsír, velő, zsigerek) csak nyersanyagfogadóba (vályúba, tartályba) szabad lerakni; a padlóra hullott nyersanyag eltávolítása után a padlót azonnal meg kell tisztítani és fertőtleníteni.

(2) Szilárd állapotú nyersanyagot (szőr, pata, főtt patacsont, vágóhídi préstepertő stb.) tisztítható és fertőtleníthető, fedett tartályokban vagy felül is zárható vasbeton rekeszben legfeljebb 30 napig szabad tárolni. A tartályokat és rekeszeket, a helyiséget minden kiürítés után szagtalanító mosószerrel meg kell tisztítani, majd fertőtleníteni.

(3) Állatifehérje-takarmányok előállítására csak az 5. § (2) bekezdésében megjelölt nyersanyagokat szabad felhasználni.

(4) A nyersanyagokat közvetlenül a foldolgozás megkezdése előtt alkalmasság szempontjából érzékszervileg meg kell vizsgálni. Ezt az anyagok tulajdonsága szerint esetleg ki kell egészíteni egyszerű gyorsvizsgálattal is.

(5) A vizsgálat során kedvezőtlen elváltozást mutató nyersanyagot csak akkor szabad feldolgozni, ha a feldolgozással az elváltozás megszüntethető. Kétes esetben a hatósági állatorvos intézkedését kell kérni.

(6) Húspép gyártására darabos vagy összecsomósodó alapanyag (baromfiláb és fej stb.) csak akkor használható, ha azt a sterilizálásig tökéletesen lehet egyneműsíteni.

(7) A begyűjtött, de takarmányozásra bármely okból alkalmatlan nyersanyagot vagy terméket haladéktalanul el kell távolítani, és az üzemhez tartozó hulladéktemetőben ártalmatlanná tenni.

45. § (1) Az üzembe érkezett hullákat bőrben feldolgozni csak akkor szabad, ha a technológia vagy állategészségügyi rendelkezés ezt írja elő.

(2) A hatósági rendelkezésre leölt állatállományok esetén az állatok tetemeit, s azokat a hullákat, amelyeken keleti marhavészre, ragadós tüdőlobra, lépfenére, takonykórra utaló elváltozások észlelhetők, vagy amelyek esetében veszettségre vagy Aujeszky-betegségre utalnak az előzményi adatok, nyúzás nélkül kell feldolgozni.

(3) Ha az üzem dolgozói az elhullott állatok tetemén bejelentési kötelezettség alá vont betegségre gyan út keltő elváltozásokat vagy egyéb rendellenességet észlelnek, kötelesek azt haladéktalanul a hatósági állatorvosnak bejelenteni, és az állatorvos intézkedéséig az ilyen hullát megőrizni.

(4) Ha egyéb nyersanyaggal kapcsolatban, vagy a feldolgozás közben merült fel bármilyen aggály, a hatósági állatorvos vizsgálatát kell kérni, és a továbbiakban az állatorvos rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) Ha vizsgálat során vagy egyébként az ember egészségére ártalmas kórokozóval való fertőzöttség vagy annak gyanúja merül fel, a nyersanyagot fokozott gondossággal kell feldolgozni, a hatósági állatorvos pedig köteles ellenőrizni a veszélyeztetett dolgozók tisztálkodását és fertőtlenítését.

(6) Az olyan állatok hulláját, amelyek mérgezés miatt hullottak el, csak egyéb nyersanyagokkal - az Állomás engedélyében meghatározott arányban - keverve szabad feldolgozni.

(7) Az üzembe szállított minden boncolatlan hullát, amelynek kórboncolását a mezőgazdasági üzem állatállományát ellátó állatorvos írásban kérte, továbbá, amelyen az üzemben bejelentési kötelezettség alá vont betegségre utaló betegségre utaló elváltozások állapíthatók meg, a boncolóhelyen fel kell boncolni. Szükség esetén a kórisme megállapítása céljából a helyszínen laboratóriumi (pl. mikroszkópos bakteriológiai) vizsgálatot kell végezni, vagy szerveket az Állategészségügyi Szabályzat előírása szerint állategészségügyi intézetbe küldeni. Bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegség esetén az elhullás helye szerint illetékes helyi szakigazgatási szervet, hatósági állatorvost, továbbá Állomást haladéktalanul értesíteni kell.

(8) A hatósági állatorvosnak az üzemben boncolt hullákról a Függelékben közölt minta szerint nyilvántartást kell vezetnie. A kórboncolás eredményéről a mezőgazdasági üzemet ellátó állatorvost írásban értesítenie kell. E nyilvántartásban fel kell tüntetni azt is, hogy a hullát lebőrözték-e.

(9) Hullát csak szárazon (mosás nélkül) szabad megnyúzni (lebőrözni).

(10) A tárolt bőrökről az üzem az Állategészségügyi Szabályzat 27. sz. melléklete szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

(11) A ló-, a szarvasmarha- és juhhullákról lefejtett bőrök 1 %-ából havonta szúrópróbaszerűen köteles a hatósági állatorvos mintát venni az Állategészségügyi Szabályzat előírása szerint, s a mintákon az Ascoli-próbát elvégezni, vagy a mintákat az Állomás laboratóriumába vizsgálatra küldeni. Kétes esetben mintát kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi intézetbe is. Pozitív esetben az Állategészségügyi Szabályzat előírása szerint kell eljárni. A felsorolt esetekben a mintavétel és a vizsgálatok díjtalanok, a vállalat által kereskedelmi értékesítés céljából kért esetekben díjkötelesek. Negatív eredmény esetén a bőrt az Állategészségügyi Szabályzat 26. számú mellékletében előírt bélyegzővel köteles a hatósági állatorvos lebélyegezni.

46. § (1) A nyersanyagok hőkezeléséhez előírt gőznyomás vagy hőmérséklet értékét és a hőhatás idejét (min. 130°C vagy 2,0 bar túlnyomás) 20-30 percig meg kell tartani, és ezeket az üzemi naplóba kell vezetni. A naplót az üzem vezetőjének és a hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell. Az üzemi naplót és az automatikus hőszabályozó berendezéssel mért hőmérséklet és időtartama feltüntetésére szolgáló ellenőrző szalagokat legalább fél éven át meg kell őrizni.

(2) A nem legeltetéses állattartásban keletkezett hulla, hulladék és trágya száraz hőkezelés (80°C-nál magasabb hőmérsékleten történő szárítás) útján is fertőtleníthető (pl. a zárt hatású baromfi- és sertésállományok esetében).

(3) A bőrt a Fertőtlenítési Útmutatóban leírt sózás után legalább 1 hónapig kell, de legfeljebb 4 hónapig lehet tárolni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt módszerek felett a nyersanyag savas kezeléssel is fertőtleníthető (pl. vágóhídi hulladék, csont, bőr). E kezeléshez csak olyan adalékanyagot szabad használni, amely a felsorolt módszerek hatásfokánál nem gyengébb, és a termék rendeltetésszerű felhasználását nem akadályozza.

(5) A növényi eredetű nyersanyagok hulladékait, valamint az élelmiszeripari üzemekből szárrmaző, esetleg önállóan kezelt bendő-, gyomor- és béltartalmat a Fertőtlenítési Útmutatóban leírt füllesztéssel (komposztálással) kell ártalmatlanná tenni.

47. § (1) Ha a félkész termékeket (a dezinfektorból, a szárítóból kikerült anyagot) nem zárt rendszerben továbbítják, meg kell akadályozni ezek utólagos szennyeződését és fertőzését.

(2) A tiszta övezet üzemi helyiségeit, az azokban elhelyezett gépeket, berendezést vagy felszerelést nyersanyag feldolgozására még átmenetileg sem szabad felhasználni.

48. § Élelmiszeripari üzemhez (vágóhíd, baromfifeldolgozó stb.) csatlakozó állatifehérje-üzemben a Szabályzat előírásainak értelemszerű alkalmazásán túlmenően a következőket is meg kell tartani:

a) az állatifehérje-üzemet az élelmiszeripari üzemtől teljesen független személyzettel, öltözővel, berendezési és felszerelési tárgyakkal kell üzemeltetni;

b) az állatifehérje-üzem teljesítőképességét úgy kell meghatározni, hogy az 1 műszakban keletkező összes élelmiszeripari melléktermék hőkezelése a keletkezése időpontjától számított 3 órán belül megkezdődjék;

c) az állatifehérje-üzembe a hozzá csatlakozó élelmiszeripari üzemen kívüli helyről, kivételesen, egyes nyersanyagokat csak a minisztérium engedélyével és oly módon szabad beszállítani, hogy az az élelmiszeripari üzem termelését ne veszélyeztesse.

49. § (1) A csontot, a tollat és a trágyát feldolgozó üzemek működésére a Szabályzat előírásait az Állomás által meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) Az olyan üzemekben (pl. vegyi üzemben), ahol nem takarmányozási célokra szolgáló terméket is előállítanak, az állati eredetű nyersanyag (pl. csont) feldolgozására szolgáló üzemrészben és az üzem szennyvíztelepén az állatifehérje-üzemre vonatkozó higiéniai előításokat az Állomás útmutatása szerint a helyi viszonyok figyelembevételével kell megtartani.

A termékek csomagolása

50. § (1) A terméket csak ép, tiszta, ember vagy állat egészségére káros vegyi anyagot nem tartalmazó, olyan göngyölegbe szabad csomagolni, amely azt megvédi a szennyeződéstől és a fertőződéstől, továbbá megakadályozza, hogy a termék a környezetet szennyezze.

(2) A termék szállítására használatos csomagoló anyagokat csak a tiszta övezetben, tiszta és száraz külön helyiségben vagy más zárt helyen szabad tartani.

(3) Fából, textilből, műanyagból vagy papírból készült csomagoló anyagot nem szabad újból felhasználni.

(4) A csomagoló anyagot nem szabad sem a raktárban, sem a feldolgozó helyen közvetlenül a padlóra és közvetlenül a fal mellé helyezni.

(5) A csomagoló helyiségbe legfeljebb a naponta szükséges göngyölegmennyiséget szabad bevinni.

(6) A szállító cseretartályokat csak akkor szabad újból felhasználni, ha azokat előzetesen megtisztították és fertőtlenítették.

(7) Csomagolás közben is meg kell akadályozni a termék szenynyeződését és fertőződését.

A termékek raktározása

51. § (1) A tárolók időszakonkénti megtisztításuk és fertőtlenítésük céljából terméknemenként legalább 2 helyiségből álljanak.

(2) A raktárhelyiségek megfelelő szellőzéséről és megvilágításáról gondoskodni kell. Azt a raktárt, amelyben előírt hőmérsékletet és páratartalmat kell tartani, ennek szabályozására szolgáló berendezéssel és az ellenőrző méréshez szükséges műszerrel kell ellátni. Ezek működését rendszeresen ellenőrizni kell, és működésükról hitelt érdemlő feljegyzést kell készíteni.

(3) A takarmány tárolására szolgáló raktárhelyiségeket rendszeresen takarítani és fertőtleníteni kell.

(4) A fertőtlenített termékeket óvni kell az utófertőzéstől, a szennyezéstől és a felmelegedéstől, a száraz termékeket pedig a nedvességtől is. Ennek szabályai a következők:

a) a zsákolt termékek máglyáit, amelyek a padozattól vagy faltól szennyeződhetnek, nedvesedhetnek, alátéten kell tartani, és a fal mellett szellőző járdát kell hagyni;

b) ellenőrizni kell az ömlesztett hősliszt bemelegedését, és szükség szerint gonoskodni a termék szellőztetéséről (más tartályba való áttöltéssel, átlapátolással stb.);

c) állatifehérje takarmányt nem takarmányozásra szolgáló anyaggal együtt ugyanabban a helyiségben nem szabad tárolni;

d) az egy mintavételi alapot képező, egy műszak alatt gyártott mennyiségeket egymástól elkülönítetten és megjelölve kell tárolni;

e) a laboratóriumi vizsgálat alapján kifogásolt tételt az újrasterilizálás előtt feltűnő módon meg kell jelölni, vagy erre kijelölt raktárhelyiségben tárolni; az ilyen terméket csak a hatósági állatorvos által megjelölt módon szabad az üzemen belül szállítani;

f) a termékeket fajtánként úgy kell tárolni, hogy ezeket könnyen meg lehessen közelíteni, ellenőrizni és kiszállítani; a közlekedési útvonalakat szabadon és tisztán kell tartani.

(5) A raktározással kapcsolatos higiéniai követelményeket az ózemi technológiában elő kell írni.

A termék ellenőrzése

52. § (1) A termékeket az üzemnek higiéniai szempontból meg kell vizsgáltatnia.

(2) A hatósági állatorvos köteles a műszakonként elkészült termékből mintát venni. A csontlisztből, toll-lisztből stb. szúrópróbaszerűen - lehetőleg hetenként - de legalább havonként kell mintát venni.

(3) A termékek - és szükség esetén a nyersanyagok - mikrobiológiai vizsgálatát az Állomás, kijelölés esetén állategészségügyi intézet végzi. A mikrobiológiai vizsgálat eredménye nem haladhatja meg az érvényes szabványban megállapított határértékeket. A húspép vizsgálata során el kell végezni a kémhatás vizsgálatát és a kataláze-próbát is. A pH legfeljebb 4, a kataláze- próba csak negatív eredményű lehet.

(4) Csak az Állomás engedélyező bizonylata alapján szabad szilárd terméket az üzemből kiszállítani.

(5) Az Állomás vizsgálati leletét az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet időszakonkénti beltartalmi vizsgálati bizonylatához is csatolni kell.

A termékek kiszállítása

53. § (1) A húspép- és a zsírszállító tartályokat, a komposzt- és bőrszállító járműveket, az üzembe való beérkezésekor a kocsimosóban meg kell tisztítani és fertőtleníteni. A fertőtlenítés után a járművek rakodás céljából a tiszta övezetbe hajthatnak be.

(2) Állati eredetű termék szállítására csak kizárólag e célra rendszeresített, tiszta, szennyeződéstől és fertőző anyagtól mentes járművet szabad használni, amely alkalmas arra, hogy a takarmányt a szennyeződéstől, fertőződéstől és az idő viszontagságaitól megóvja, a takarmány kiszóródását vagy kicsöpögését meggátolja. A terméket szükség esetén ponyvával is kell védeni.

(3) Nem szabad a termékkel együtt olyan anyagot szállítani, amely azt fertőzheti, vagy a higiéniai minőségét ronthatja.

(4) A termékszállításra alkalmazott dolgozókat a nyersanyagszállításhoz, s a nyersanyagszállításra beosztott dolgozókat a termékszállításhoz csak indokolt esetben szabad átcsoportosítani. Az átcsoportosítás csak egész nap tartamára szólhat. Az átcsoportosítás előtt a termékszállításra alkalmazott dolgozókat tiszta munkaruhával, a nyersanyagszállításra beosztottakat tiszta védőruhával kell ellátni.

(5) A termékek kiszállítására szolgáló tiszta járművel csak a tiszta övezet kapuján át szabad ki- és behajtani. A terrmék kiszállításához a hatósági állatorvos akkor adhat engedélyt, ha

a) a jármű tiszta, s az (1) bekezdésben felsorolt járműveket előírás szerint fertőtlenítették, s a kihajtó járművek az úttestet nem szenynyezik;

b) a húsliszt mikrobiológiai vizsgálati eredménye a szabványnak megfelel;

c) a húspép kémhatása, a tizedes érték pontosságú indikátorpapírral mérve az előírt 3,5-4 pH, vagy a húspépet máshol tartósítják (savazzák, fermentálják stb.);

d) a növényi eredetű hulladékot, bendő-, gyomor- és béltartalmat legalább 6 hétig füllesztették (komposztálták), és trágyázásra vagy hulladéktemetőbe (dögtérre) szállítják;

e) a szaruképleteket (szarvat, csülköt, tollat stb.) legalább 1 óra hosszat főzték, majd megszárították, a juhhulláról lenyírt gyapjút 1 %-os formalin oldatban 24 óráig áztatták, vagy

f) fertőtlenítés nélkül a szaruképleteket és a juhhulláról lenyírt gyapjút olyan zárt zsákokba töltötték, amelyeket "NEM FERTŐTLENÍTETT" felirattal láttak el, de külső felületükön fertőtlenítették, és az ilyen zsákok tartalmát a feldolgozó üzemben fertőtlenítő hatású eljárással fogják kezelni;

g) a bőröket a Fertőtlenítési Útmutatóban leírt sózással vagy savas kezeléssel fertőtlenítették; a bőrszállítási engedélyen fel kell tüntetni a szállítmány címzettjének nevét és telephelyét.

(6) A tiszta övezet kapuját csak a járművek ki- és behajtásakor szabad kinyitni, s a járműfertőtlenítőt a Fertőtlenítési Útmutatóban foglaltak szerint kell működtetni. A be- és kiszállítás időpontját, valamint a járművek rendszámát a kapus köteles feljegyezni.

(7) Vasúti kiszállítás esetén a 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.