Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1982. évi 25. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között Budapesten, az 1981. évi május hó 22-én aláirt, a polgári, családjogi és büntető ügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről

(A szerződés megerősítő okiratait Helsinkiben, 1982. év július hó 2. napján cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között Budapesten, az 1981. évi május hó 22. napján aláírt, a polgári, családjogi és büntető ügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a polgári, családjogi és büntető ügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Finn Köztársaság Elnöke,

megerősítve arra irányuló törekvésüket, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt Záróokmányával összhangban tovább fejlesszék és előmozdítsák a kölcsönös jogi együttműködést a polgári, családjogi és büntető ügyekben,

elhatározták e Szerződés megkötését, és kijelölték meghatalmazott képviselőiket:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Dr. Markója Imre urat,

a Magyar Népköztársaság igazságügyminiszterét,

a Finn Köztársaság Elnöke

Christoffer Taxell urat,

a Finn Köztársaság igazságügyminiszterét,

akik kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után

megállapodtak a következőkben:

I. FEJEZET[1]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárait a másik Szerződő Fél területén a bíróságok és a polgári, családjogi és büntető ügyekben eljáró más hatóságok előtt személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan jogvédelem illeti meg, mint a másik Szerződő Fél állampolgárait.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai szabadon és akadálytalanul fordulhatnak a másik Szerződő Félnek az (1) bekezdésben említett hatóságaihoz, ott ugyanolyan feltételek mellett jelenhetnek meg, terjeszthetnek elő indítványokat és indíthatnak eljárásokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) A Szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a jogi személyekre is, amelyek a Szerződő Felek területén azok jogszabályainak megfelelően jöttek létre, valamint más, olyan szervezetekre is, amelyek a bírósági eljárásban félként szerepelhetnek.

2. Cikk

Jogsegély

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai (bíróságok és ügyészségek) megkeresésre jogsegélyt nyújtanak egymásnak a polgári, családjogi és büntető ügyekben.

(2) A polgári, családjogi és büntető ügyekben eljáró más hatóságok a jogsegély iránti megkereséseiket a megkereső Fél igazságügyi hatóságai útján terjesztik elő.

3. Cikk

A jogsegély terjedelme

(1) A Szerződő Felek megkeresésre jogsegélyt nyújtanak egymásnak, a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően, különösen iratok kézbesítésével, tanúk, szakértők és érdekelt személyek meghallgatásával, bizonyítékként szereplő tárgyak megküldésével, szakértői vizsgálat és helyszíni szemle lefolytatásával.

(2) A Szerződésben meghatározott intézkedéseket a megkeresett Fél haladéktalanul és a jogszabályai szerinti legcélszerűbb módon teszi meg. A megkeresett Fél megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jogsegélyre vonatkozó megkeresés megfelelő teljesítéséhez szükségesek.

4. Cikk

Az érintkezés módja

(1) A jogsegélyforgalomban a Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a központi hatóságaik útján érintkeznek egymással.

(2) E Szerződés alkalmazása szempontjából Központi Hatóságok: a Magyar Népköztársaság részéről az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, és a Finn Köztársaság részéről az Igazságügyi Minisztérium.

5. Cikk

A jogsegély iránti megkeresés alaki és tartalmi kellékei

(1) A jogsegély iránti megkeresést írásban kell előterjeszteni és annak tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóságot, és ha a megkereső hatóság előtt ismert, a megkeresett hatóságot;

b) a megkeresés tárgyát és tartalmát;

c) az érintett személyek nevét, állampolgárságát, foglalkozását és állandó vagy ideiglenes lakóhelyét;

d) a c) pontban említett személyek képviselőinek nevét és lakcímét;

e) irat kézbesítésére irányuló megkeresés esetében a kézbesítendő irat megjelölését;

f) amennyiben szükséges, azokat a tényeket amelyekre vonatkozóan a bizonyítékokat be kel szerezni, valamint a kért okiratok és más bizonyítékok jegyzékét;

g) büntető ügyekben ezeken felül a bűncselekményt megalapozó tényeket és a bűncselekmény jogi minősítését.

(2) A jogsegély iránti megkeresést az illetékes személy aláírásával és hivatalos pecséttel kell ellátni.

6. Cikk

A jogsegély iránti megkeresés teljesítésének módja

(1) A megkeresést teljesítő hatóság a saját jogszabályait alkalmazza a módozatok és a követendő eljárások tekintetében. E hatóság azonban kérelemre más módozatokat és eljárásokat alkalmaz, ha ezek nem ellentétesek a megkeresett Fél jogával.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a megkeresés teljesítésére, átteszi azt az illetékes hatósághoz, és erről megfelelően tájékoztatja a megkereső hatóságot.

(3) A megkereső hatóságot kérelmére megfelelő időben értesíteni kell a megkeresés teljesítésének helyéről és időpontjáról. Ezt az értesítést meg kell küldeni a feleknek is, hogy a megkeresett Fél jogszabályainak megfelelő módon jelen lehessenek.

(4) A megkeresés teljesítéséről a megkereső hatóságot írásban értesíteni kell. Ha a megkeresés nem teljesíthető, a megkeresett Fél hatósága erről írásban értesíti a megkereső hatóságot, közli az okokat, amelyek miatt a megkeresés nem volt teljesíthető, és visszaküldi a megküldött iratokat.

7. Cikk

Iratok kézbesítése

(1) A Szerződő Fél akkor teljesíti az iratok kézbesítését, ha a kézbesítendő irat ennek a Szerződő Félnek a hivatalos nyelvén vagy az egyik hivatalos nyelvén készült, vagy ilyen nyelven hiteles fordítást csatoltak hozzá. Az e cikkben említett nyelvektől eltérő más nyelven készített iratot is kézbesíteni kell annak a címzettnek, akt azt önként átveszi.

(2) A megkereső Fél hatósága előtti megjelenésre vonatkozó idézést tartalmazó iratot a megkeresett Fél hatóságához a határnap előtt negyvenöt nappal el kell juttatni.

(3) A megkereséshez csatolni kell a kézbesítendő iratot vagy annak másolatát Az iratokat két példányban kell csatolni.

(4) A megkereső Fél hatósága előtti megjelenésre való idézés nem tartalmazhat olyan megegyezést, amely meg nem jelenés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására utal.

8. Cikk

A kézbesítés igazolása

Az irat kézbesítésének megtörténtéről szóló gazolást a megkeresett Fél területén irányadó szabályok szerint kell kiállítani. Az igazolásnak tanúsítania kell a kézbesítés idejét, helyét és módját, valamint annak a személynek a nevét, akinek az iratot átadták.

9. Cikk

Tanúvallomás és szakértői vélemény megtagadása

(1) A jogsegély iránti megkeresésre valamelyik Szerződő Fél hatósága előtt megjelent tanú, illetőleg szakértő megtagadhatja a tanúvallomását, illetőleg a szakértői vélemény megadását, ha a megkereső Fél vagy a megkeresett Fél jogszabályai szerint a tanúvallomás, illetőleg a szakértői vélemény megtagadására jogosult vagy köteles.

(2) A megkereső hatóság a tanúkihallgatás vagy szakértői vélemény beszerzése iránti megkeresésében tájékoztatja a megkeresett hatóságot a megkereső Félnek az (1) bekezdésben említett jogokra és kötelezettségekre vonatkozó jogszabályairól.

10. Cikk

A tanú, a szakértő, a fél és a terhelt mentessége

(1) Azt a személyt, aki a saját szabad akaratából tanúként, szakértőként vagy peres félként idézésre megjelenik a megkereső Fél hatósága előtt, ennek a Félnek a területén az állampolgárságára való tekintet nélkül nem lehet büntető eljárás alá vonni, őrizetbe venni, vagy személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozni az említett Fél területére való megérkezését megelőzően elkövetett bármilyen cselekmény vagy meghozott ítélet alapján.

(2) Azt a személyt, aki a saját szabad akaratából azért jelenik meg idézésre a megkereső Fél hatósága előtt, hogy az ellene indított eljárásban nyilatkozatot tegyen, ennek a Félnek a területén az állampolgárságára való tekintet nélkül nem lehet büntető eljárás alá vonni, őrizetbe venni, vagy személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozni az említett Fél területére való megérkezését megelőzően elkövetett olyan bűncselekmény vagy meghozott ítélet alapján, amely az idézésben nem szerepelt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben biztosított mentesség hatályát veszti, ha az érintett személynek, attól a naptól számítva, amelyen az igazságügyi hatóságok tájékoztatták őt arról, hogy a jelenlétére már nincs szükség, nyolc egymást követő napból álló idő állt rendelkezésére a távozásra és ennek ellenére a megkereső Fél területén maradt, vagy elhagyta azt ugyan, de oda önként visszatért. Ebbe az időtartamba nem számít bele az az idő, amely alatt az érintett személy az említett területet tőle független okokból nem hagyhatta el.

(4) Ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben említett személy nem tesz eleget a megkeresésben kért idézésnek, ennek elmulasztása miatt nem lehet vele szemben semmiféle büntetést vagy kényszerítő eszközt alkalmazni.

(5) A tanú vagy szakértő részére szóló idézés kézbesítésére irányuló megkeresésben meg kell jelölni a megtérítendő utazási és napidíj-költségek mértékét, a számára kifizetendő keresetmegtérítést, továbbá a szakértőnek a munkájáért járó díjazást. Az érintett személy kérésére a megkereső Fél a kiadásokra előleget helyez letétbe.

11. Cikk

Az iratok hitelesítése

Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai által kiállított vagy hitelesített iratokat a Szerződés alkalmazása során a másik Szerződő Fél minden további hitelesítés vagy más hasonló alakiság nélkül elfogadja.

12. Cikk

Anyakönyvi kivonatok és más okiratok

A Szerződés alkalmazása során a Szerződő Felek jogszabályaiknak megfelelően kérelemre kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira és annak területén élő állandó lakosaira vonatkozó anyakönyvi kivonatokat, képesítésre vonatkozó okiratokat, munkaviszonyban eltöltött időt tanúsító igazolásokat, valamint személyes jogokat érintő más okiratokat. A kiállított anyakönyvi kivonatokat és okiratokat fordítás nélkül és díjmentesen kell átadni.

13. Cikk

A jogsegély megtagadása

(1) A jogsegély megtagadható, ha a teljesítése sérthetné a megkeresett Fél szuverenitását vagy biztonságát, vagy összeférhetetlen volna a jogrendszerének alapvető elveivel.

(2) Büntető ügyekben a jogsegély megtagadható akkor is, ha:

a) olyan bűncselekményre vonatkozik, amely a megkeresett Fél jogszabályai szerint nem büntetendő, ideértve különösen a pénzügyi bűncselekményeket;

b) olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt az ellen a személy ellen, akit a megkereső Fél területén büntető eljárás alá vontak, a megkeresett Fél területén bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg ott jogerősen elítélték vagy felmentették;

c) olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyben a megkeresett Fél területén nyomozás folyik;

d) a megkeresett Fél illetékes hatóságai a kérdéses cselekményre vonatkozóan a nyomozást megtagadó, illetőleg a nyomozást vagy az eljárást megszüntető határozatot hoztak; vagy

e) a határozat végrehajthatósága a megkeresett Fél joga szerint elévült

14. Cikk

Nyelvhasználat a jogsegély forgalomban

(1) A jogsegély iránti megkereséshez, valamint a hozzá csatolt valamennyi irathoz - a Szerződés 7. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (3) bekezdésében foglaltakat nem érintve - mellékelni kell a megkeresett Fél hivatalos nyelvére, vagy egyik hivatalos nyelvére, német vagy angol nyelvre készült hiteles fordítást, ha a szóbanforgó iratokat nem az említett nyelvek valamelyikén szövegezték meg.

(2) A megkeresett Fél a jogsegély iránti megkeresésre a választ és minden más értesítést saját hivatalos nyelvén, a megkereső Fél hivatalos nyelvén, német nyelven vagy angol nyelven adhatja meg.

(3) Ha a Szerződés szerint az iratokhoz a megkeresett Fél hivatalos nyelvére, egyik hivatalos nyelvére, német nyelvre vagy angol nyelvre készült hiteles fordítást kell csatolni, a hiteles fordítást hiteles fordító, közjegyző, a Szerződő Felek központi hatósága, diplomáciai vagy konzuli képviselete készítheti el vagy hitelesítheti.

(4) A Magyar Népköztársaság hivatalos nyelve a magyar, a Finn Köztársaság hivatalos nyelve a finn és a svéd.

15. Cikk

Tájékoztatás

A Szerződő Felek központi hatóságai a Szerződés alkalmazása során felmerülő kérdésekben tájékoztatást adnak egymásnak az államukban hatályos, illetőleg hatályban volt jogszabályokról, valamint bírói gyakorlatról.

16. Cikk

A jogsegély költségei

(1) A Szerződő Felek a jogsegély teljesítése során felmerült költségeket nem számítják fel egymásnak.

(2) A megkeresett Fél kérelemre, tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekről.

17. Cikk

Perköltségbiztosíték alóli mentesség

Az egyik Szerződő Fél állampolgárát, aki a a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép, semmiféle biztosíték vagy letét adására nem lehet kötelezni abból az okból, mert külföldi vagy mert belföldön nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye.

18. Cikk

Költségmentesség és jogi tanácsadás

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelembe részesülnek költségmentességben és jogi tanácsadásban, mint annak a saját állampolgárai.

19. Cikk

A költségmentességhez, illetőleg a jogi tanácsadáshoz szükséges igazolások

(1) A költségmentesség, illetőleg a jogi tanácsadás megadásához esetleg szükséges - a keretmező személyi és családi viszonyairól, valamint anyagi helyzetéről szóló - igazolásokat annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmező állandó vagy ideiglenes lakóhelye van.

(2) Ha a Szerződő Fél költségmentességet, illetőleg jogi tanácsadást kérő állampolgárának egyik Szerződő Fél területén sincs sem állandó, sem ideiglenes lakóhelye, az igazolást annak a Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviselete állítja ki, amelynek az állampolgára.

(3) A költségmentesség, illetőleg a jogi tanácsadás megadására illetékes hatóság kiegészítő tájékoztatásokat kérhet az igazolást kiállító hatóságtól.

20. Cikk

Költségmentesség, illetőleg jogi tanácsadás megadására irányuló kérelem

Az egyik Szerződő Félnek az az állampolgára, aki a Szerződés 18. cikkében említett költségmentességben vagy jogi tanácsadásban kíván részesülni a másik Szerződő Fél valamelyik hatóságánál, a kérelmét annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságánál is előterjesztheti, amelynek területén állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Ez utóbbi hatóság a kérelmet a Szerződés 19. cikke szerinti igazolásokkal együtt megküldi a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

II. FEJEZET

POLGÁRI ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

21. Cikk

Házasság Jelbontására vonatkozó határozatok

Az egyik Szerződő Fél területén meghozott, a Szerződő Felek állampolgárainak házasságát felbontó, jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén is el kell ismerni, ha:

a) mindkét házastárs annak a Szerződő Félnek az állampolgára volt, amelynek hatósága a határozatot hozta; vagy

b) mindkét házastárs állandó lakóhelye annak a Szerződő Félnek a területén volt, amelynek hatósága a határozatot hozta.

22. Cikk

Eltűntnek vagy holtnak nyilvánítás és a halál tényének megállapítása

Az egyik Szerződő Fél bírósága által eltűntnek vagy holtnak nyilvánításra vagy a halál tényének megállapítására vonatkozó, jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén is el kell ismerni, ha az érintett személy abban a legkésőbbi időpontban, amikor még életben levőnek kellett tekinteni, annak a Szerződő Félnek az állampolgára volt, amelynek bírósága a határozatot hozta.

23. Cikk

Az elismerés megtagadása és az elismerési eljárás

(1) A Szerződés 21. és 22. cikkében említett határozat elismerése megtagadható, ha

a) a határozatot a Szerződés hatálybalépése előtt hozták;

b) ugyanazon felek között és ugyanabban a tárgyban korábban már megindult eljárás van folyamatban annak a Félnek hatósága előtt, ahol az elismerést kérik;

c) a határozat ellentétes annak a Félnek a területén meghozott határozattal, amelyet ennek a Félnek el kell ismernie, ha az eljárás ugyanazokra a felekre és ugyanarra a tárgyra vonatkozik, mint az a korábban indított eljárás, amelyben az elsőként említett határozatot hozták;

d) a határozatot olyan távollevő fél terhére hozták, aki az eljárás megindításáról nem kapott értesítést megfelelő időben ahhoz, hogy lehetősége lett volna az eljárás során a védekezésre; vagy

e) az elismerés összeegyeztethetetlen annak a Félnek a jogszabályaiban meghatározott alapelvekkel, ahol az elismerést kérik.

(2) A határozatok elismeréséhez esetleg szükséges eljárásra annak a Félnek a belső joga irányadó, ahol az elismerést kérik.

24. Cikk

Egyenlő elbánás öröklési ügyekben

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javak és jogok öröklés jogcímén történő megszerzése, valamint e javakra és jogokra vonatkozó végintézkedés megtétele és visszavonása tekintetében e másik Szerződő Fél állampolgáraival azonos jogokat élveznek. A javakat és jogokat törvényes és végrendeleti öröklés jogcímén ugyanolyan feltételek mellett szerezhetik meg, mint e másik Szerződő Félnek a saját területén állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai.

25. Cikk

A végrendelet alakiságai

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végintézkedés alakilag érvényes, ha megfelel:

a) azon állam jogának, amelynek területén készítették; vagy

b) azon Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végintézkedés vagy a halál időpontjában állampolgára volt; vagy

c) azon állam jogának, amelyben az örökhagyónak a b) pontban említett időpontok valamelyikében a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye volt; vagy

d) amennyiben ingatlanról van szó, azon állam jogának, ahol az ingatlan fekszik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a végintézkedés visszavonására is.

III. FEJEZET

BÜNTETŐ ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

26. Cikk

Megkeresés büntető eljárás lefolytatása iránt

(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél megkeresésére a saját jogszabályai szerint eljárást indít, ha a gyanúsított személy a megkeresett Fél állampolgára, vagy a megkereső Félnek a megkeresett Fél területén lakóhellyel rendelkező állampolgára és a megkereső Fél területén elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítják.

(2) A megkeresést írásban kell elkészíteni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóságot;

b) annak a bűncselekménynek a leírását, amely a büntető eljárás lefolytatása iránti megkeresésre okot adott, és a bűncselekmény elkövetésének időpontjára és helyére vonatkozó lehető legrészletesebb leírást;

c) a megkereső Félnek azokat a jogszabályait, amelyek szerint a szóban forgó cselekmény büntethető;

d) a gyanúsított személyazonosságának, állampolgárságának, állandó vagy ideiglenes lakóhelyének részletes leírását, és amennyiben szükséges, az érintett személy azonosításához szükséges adatokat.

(3) Az eljárás lefolytatása iránti megkereséshez csatolni kell a megkereső Fél rendelkezésére álló nyomozati iratok hitelesített másolatait, valamint a tárgyi bizonyítási eszközöket. A megkereséshez csatolt iratok fordítására vonatkozó, a Szerződés 14. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra. A megkeresést aláírással és pecséttel kell ellátni.

(4) A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet a megkeresés teljesítésére vonatkozó határozatról, az eljárás lefolytatása esetén pedig annak eredményéről, és megküldi a határozat egy példányát.

27. Cikk[2]

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Cikk

Más nemzetközi megállapodások

A Szerződés rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek e Szerződés hatálybalépése előtt megkötött más nemzetközi szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit.

29. Cikk

Hatálybalépés

A Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok Helsinkiben sorra kerülő kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

30. Cikk

A Szerződés időbeli hatálya

(1) A Szerződés a hatálybalépéstől számított öt évig marad hatályban. Ha nem kerül sor a felmondásra, a Szerződés hatálya hallgatólagosan további öt évre meghosszabbodik.

(2) A felmondást diplomáciai jegyzékben kell közölni az ötéves időszak lejártát megelőzően legalább hat hónappal.

Ennek hiteléül az alulírott meghatalmazottak e Szerződést aláírták és hivatalos pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, az 1981. évi május hó 22. napján, két eredeti példányban, magyar, finn és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa nevében:

Dr. Markója Imre s. k.

A FINN KÖZTÁRSASÁG elnöke nevében:

Christoffer Taxell s. k.

3. §[3] E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1982. év augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1994. évi XIX. törvény 4. § (2) bekezdése. A módosítás előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.10.11.

[3] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 163. § (3) bekezdése l) pontja. Hatályos 2007.01.01.