1982. évi 30. törvényerejű rendelet

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról

1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt) 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a küldöttgyűlés által történt alapszabály-módosítás jóváhagyását az elintézési határidőn belül nem tagadja meg, a szövetkezet módosított alapszabályának megfelelően járhat el."

2. § (1) Az Szvt. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik):

"a) az alapszabály megállapítása és - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a módosítása;".

(2) Az Szvt 20. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjai hatályukat vesztik; egyidejűleg a jelenlegi c), e) és f) pontok számozása b)-d) pontokra változik.

(3) Az Szvt 20. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a 20. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá - kivéve, ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a küldöttgyűlés hatáskörét állapítják meg -:

a) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselők (30. §) megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

b) a vezetőség, az igazgatóság (a továbbiakban: vezetőség) és a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban: felügyelő bizottság) beszámoltatása az éves munkáról;

c) a szövetkezet távlati és középtávú tervének megállapítása;

d) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről.

(4) Az alapszabály a 30. § (1) bekezdésében nem említett tisztségviselők, továbbá a nőbizottság tagjainak megválasztását, felmentését és visszahívását a munkahelyi tanácskozás hatáskörébe utalhatja, kivéve ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok más testületi szervek hatáskörét állapítják meg".

3. § (1) Az Szvt 24. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A küldötteket a tagok sorából a munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet, a továbbiakban: munkahelyi tanácskozás) választja legfeljebb öt évre."

(2) Az Szvt 24. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályát veszti; e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi b)-g) pontok számozása a)-f) pontokra változik:

(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:)

"e) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;"

(3) Az Szvt 24. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként - de legalább évi egy alkalommal - kell összehívni."

(4) Az Szvt 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyet - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a küldöttgyűlés helyett a soron következő közgyűlés elé lehet terjeszteni."

4. § Az Szvt 24/A. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkahelyi tanácskozás vezetőjének önálló hatáskörét. Az alapszabály keretei között a tanácskozás dönt abban a kérdésben, hogy a vezető egyben küldött-e."

5. § Az Szvt 29. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nőbizottság elnökét és tagjait a tagok sorából legfeljebb öt évi időtartamra kell megválasztani."

6. § Az Szvt 30. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai, a nőbizottság elnöke, a munkahelyi tanácskozások vezetői, továbbá a területi (szakmai) szövetség küldöttközgyűlésének küldöttei és az országos tanács tagja."

7. § (1) Az Szvt 32. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elnököt és elnökhelyettest a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tagok sorából titkos szavazással öt évi időtartamra választja: az elnök egyúttal a vezetőségnek is az elnöke."

(2) Az Szvt 32. § (3) bekezdése hatályát veszti; egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.

8. § Az Szvt 33. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint a munkahelyi tanácskozás vezetőjének személyére vonatkozó összeférhetetlenség alól az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője kivételesen indokolt esetben felmentést adhat."

9. § Az Szvt 40. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tag saját vagyonával - a részjegy és a célrészjegy összegét kivéve - és munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért"

10. § Az Szvt 51. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a szövetkezet a feloszlatást kimondó államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri, a bíróság jogerős határozatáig az államigazgatási határozatot nem lehet végrehajtani."

11. § Az Szvt 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a munkavégzésre vonatkozó tagsági megállapodásban (munkamegállapodásban) meghatározott foglalkoztatási, illetőleg munkavégzési kötelezettség szüneteltethető, vagy megszüntethető."

12. § Az Szvt a következő 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A. § A tag a közgyűlés (küldöttgyűlés) által meghatározott célra önkéntesen célrészjegyet jegyezhet. A célrészjegy legalacsonyabb és legmagasabb összegét, befizetésének, felhasználásának, felmondásának, visszafizetésének, továbbá a célrészjegy utáni részesedésnek a módját és feltételeit - jogszabály keretei között -a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg."

13. § Az Szvt 91. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek; egyidejűleg a jelenlegi e)-h) pontok számozása f)-i) pontokra változik:

(A területi szövetség feladatai különösen:)

"c) elősegíti új szövetkezetek, valamint szövetkezeti kisüzemi és más vállalkozási formák alakulását;

d) a területén működő szövetkezetek és társulásaik tevékenységét elősegítő szolgáltatásokat nyújt;

e) véleményt nyilvánít a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására és a kiválásra irányuló javaslatokról, és elősegíti e szervezeti változások zavartalan végrehajtását;"

14. § Az Szvt 96. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szövetség küldöttközgyűlése kizárhatja a szövetségből azt a tagját, aki a szövetség alapszabályában foglalt kötelezettségeinek felhívás ellenére nem tesz eleget."

15. § Az Szvt 102. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A szövetkezeti kongresszusok közötti időszakban az országos tanács dönt az alapszabályának időközben szükségessé váló módosításáról."

16. § Az Szvt. 103. §-a (1) bekezdésének c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos tanács feladatai különösen:)

"c) a szövetkezetek egymás közötti, továbbá a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti gazdasági együttműködésnek, valamint a szövetkezeti kisüzemi és más vállalkozási formák alkalmazásának előmozdítása és általános tapasztalatainak figyelemmel kísérése;"

"f) a szövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelem ellátása, a tagok egyéni és fontosabb réteg-érdekei védelmének szervezése és segítése, a tagok és alkalmazottak érdekvédelmének összehangolása, közreműködés a tagok szocialista nevelésében, oktatásában és más társadalmi feladatok ellátása;"

17. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1983. január 1-én lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Szvt 18. §-ából a munkavédelmi szabályzatra való utalás; 47. §-ának (2) bekezdéséből a titkos szavazásra való utalás és (3) bekezdéséből a "ha a kiválás népgazdasági érdeket sért, illetőleg" szövegrész, az 51. § (3) bekezdése, továbbá az 1981. évi 14. törvényerejű rendelet 1. §-a hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy e törvényerejű rendeletet a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvénnyel és a végrehajtási rendeletével egységes szerkezetbe foglalva közzétegye, s egyben az érdemet nem érintő szövegmódosításokat átvezesse.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára