31/1982. (XII. 27.) MÉM rendelet

az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 25/1976. (VII. 11.) MÉM számú rendelet módosításáról

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT) végrehajtására kiadott, a 6/1978. (V. 31.) MÉM számú rendelettel, az 5/1979. (IV. 6.) MÉM számú rendelettel, a 9/1980. (V. 1.) MÉM számú rendelettel és a 16/1981. (IX. 17.) MÉM számú rendelettel módosított 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - a belkereskedelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:

1. §

A Vhr. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) Nem iparszerű az élelmiszer előállítása, ha a mezőgazdasági kistermelő - ideértve a mezőgazdasági szövetkezet tagját, alkalmazottját, az egyéni termelőt (állattartót), az illetményföldön gazdálkodót, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytatót - közfogyasztásra értékesítés céljából, a családtagok közreműködésével a saját termelésű nyersanyagból élelmiszert állít elő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység során mag kell tartani az Élelmiszerek Előállításának Élelmezés-egészségügyi Szabályzatában foglaltakat.* A mezőgazdasági kistermelő közfogyasztásra állati eredetű élelmiszereket az állategészségügyi jogszabályokban előírt feltételekkel hozhat forgalomba."[1]

2. §

A Vhr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A berendezési és felszerelési tárgyak belső és külső felületének jól tisztíthatónak, épnek és sértetlennek kell lennie."

3. §

A Vhr. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) Az újonnan létesített, bővített vagy felújított élelmiszerüzemet működésének megkezdése előtt

a) közegészségügyi szempontból az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség;

b) az élelmezés-egészségügyi és az állategészségügyi feltételek, valamint az előállítani kívánt élelmiszerekre vonatkozó higiéniai és minőségi követelmények megléte szempontjából a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás);

c) munka- és egészségvédelmi szempontból a külön jogszabályban** meghatározott szerv vizsgálja meg és ad igazolást.[2]

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek igazolást akkor adhatnak, ha a kérelmező a létesítményt a jóváhagyott tervnek megfelelően vagy a jóváhagyott változtatással valósította meg."

4. §

A Vhr. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) Az élelmezés-egészségügyi műszaki feltételek, a mikrobiológiai szennyeződések, valamint az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének tekintetében a külön jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.***[3]

(2) A növényvédőszerrel kezelt termények ártalmas növényvédőszer maradékainak, valamint a termények rovar- és rágcsálóirtószer szennyeződéseinek elhárításáról, illetve az állati eredetű termékek növényvédő, valamint rovar- és rágcsálóirtó szerek okozta szennyeződések elhárításáról külön jogszabályok rendelkeznek. ****"[4]

5. §

A Vhr. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Az élelmiszer-előállítás élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeinek megvalósítását - a 9. §-ban megjelölt szervek igazolása alapján - az élelmiszerüzem fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve határozatban állapítja meg. A kiadott határozatokról az 1. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni."

6. §

A Vhr. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § Az élelmiszer-előállító tevékenység megkezdését, megszüntetését, illetve a tevékenységen belüli változtatást a gazdálkodó szervezet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének, a kisiparos pedig az iparhatóságnak köteles bejelenteni."

7. §

A Vhr. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egyes előkészítő munkálatokhoz, valamint a zártrendszerű üzemi hűtőberendezésekhez a közegészségügyi-járványügyi felügyelőség által engedélyezett minőségű vizet szabad felhasználni, ha az nem ivóvíz minőségű."

8. §

A Vhr. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Új élelmiszer az olyan készítmény is, amelynek

a) energiát adó tápanyagtartalmát úgy egészítették ki, hogy az élelmiszerben élettanilag kedvezőbb és jobban hasznosuló tápanyag-összetételt hoztak létre (növelt tápértékű élelmiszer);

b) fehérjetartalmát legalább 30 relatív százalékkal, zsírtartalmát legalább 50 relatív százalékkal csökkentették vagy növelték az élelmiszer-egészségügyi szempontból megfelelő tápanyagarány létrehozása céljából (csökkentett fehérjetartalmú, fehérjével dúsított, csökkentett zsiradéktartalmú élelmiszer);

c) energiatartalmát legalább 30 relatív százalékkal csökkentették cukorpótló szerek és mesterséges édesítőszerek hozzáadása nélkül (csökkentett energiatartalmú élelmiszer)."

9. §

A Vhr. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 20. § (2) bekezdése szerinti új élelmiszer előállításához szükséges gyártási engedély kiadásánál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az előállító telephelye szerint illetékes Állomás javaslata alapján dönt."

10. §

A Vhr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedélyezés iránti kérelmet - az egészségügyi miniszterhez címezve - az OÉTI-nél kell benyújtani."

11. §

A Vhr. 26. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egészségügyi miniszter a gyártási engedély kiadásáról - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - az OÉTI szakvéleménye alapján dönt. A kiadott gyártási engedély alapján az OÉTI a készítményt törzskönyvezi.

(2) A gyártási engedély kiadását az Egészségügyi Közlönyben közzé kell tenni."

12. §

A Vhr. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A diétás élelmiszer az összetétel, illetve előállítási módja miatt gyógykezelés kiegészítésére, illetőleg gyógyélelmezés céljára szolgáló készítmény. A diétás élelmiszerek főbb típusait és ezek jellemzőit e rendelet 1. melléklete tartalmazza."

13. §

A Vhr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A diétás élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelmet - az egészségügyi miniszterhez címezve - az OÉTI-nél kell benyújtani."

14. §

A Vhr. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egészségügyi miniszter a gyártási engedély kiadásáról - az OÉTI szakvéleménye alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben dönt.

(2) A gyártási engedély kiadását az Egészségügyi Közlönyben közzé kell tenni."

15. §

A Vhr. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, a Vhr. jelenlegi 32. §-ának számozása pedig 32/A. §-ra változik:

"32. § Az ÉT. 19. §-ának (1) bekezdésében megjelölt élelmiszerek előállításához a Vhr. 21. §-ának (4) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gyártási engedélyen kívül más engedélyre nincs szükség."

16. §

A Vhr. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § A rendelet alkalmazása szempontjából gyorsan romló élelmiszernek minősül az az élelmiszer, amely a tárolási kísérlet alapján emberi fogyasztásra legfeljebb 14 napig alkalmas, és amelyet annak nyilvánítanak."

17. §

A Vhr. 51. §-ának (1), valamint (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fogyaszthatósági határidő lejárta után az élelmiszert az előállító az illetékes Állomással, a kereskedelmi forgalomban levő élelmiszert pedig a kereskedelmi szervezet (magánkereskedő) a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettel (a továbbiakban: KERMI) megvizsgáltatja, hogy az újrafeldolgozásra, egyéb ipari célra vagy takarmányozásra még alkalmas-e. Ha az élelmiszer egyik célra sem hasznosítható, azt meg kell semmisíteni."

"(4) A minőségmegőrzési időtartam egyharmad részével meghosszabbított határidő eltelte után az élelmiszert az előállító az illetékes Állomással, a kereskedelmi forgalomban levő élelmiszert pedig a kereskedelmi szervezet (magánkereskedő) a KERMI-vel megvizsgáltatja, hogy az meghatározott időpontig, meghatározott feltételek szerinti további forgalmazásra, újrafeldolgozásra, egyéb ipari célra vagy takarmányozásra alkalmas-e. Ha az élelmiszer egyik célra sem alkalmas, azt meg kell semmisíteni."

18. §

A Vhr. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A forgalomba hozataltól eltiltott élelmiszer megsemmisítéséről, átdolgozásáról, a forgalomba hozatal feltételeiről)

"a) az előállítónál - értékhatárra tekintet nélkül - az Állomás;"

(... dönt és erről egyidejűleg azt a szervet is tájékoztatja, amely az élelmiszert a forgalomba hozataltól eltiltotta.)

19. §

(1) A Vhr. 1. számú mellélete hatályát veszti; a 2. számú melléklet helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép és egyidejűleg a Vhr. jelenlegi 2. számú mellékletének számozása 1. számú mellékletre változik.

(2) A Vhr. 4. számú mellékletének I. része helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) A Vhr. 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

20. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 14. §-ának (2) bekezdése, 27. §-ának (2) bekezdése, 51. §-ának (5) bekezdése, valamint 4. számú mellékletének III/5/f., III/6., IV/7/e. és IV/8. pontja hatályát veszti.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet a 31/1982. (XII. 27.) MÉM számú rendelethez

A diétás élelmiszerek főbb típusai és ezek jellemzői

1. Cukorbetegek számára készülő élelmiszer

E körbe az az élelmiszer tartozik, amelynek

a) szénhidráttartalma legalább 50 relatív százalékkal (sütő- és tésztaipari termékeknél 35 relatív százalékkal) kevesebb, mint a vele összehasonlítható normál élelmiszeré, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, kivéve a fruktózt;

b) az a söripari termék, amelynek szénhidráttartalma legfeljebb 0,75 g/100 cm3; illetve

c) a cukorhelyettesítőt (szorbit, xilit, mannit), illetve mesterséges édesítőszereket tartalmazó élelmiszer (a készítmény zsírtartalma nem lehet nagyobb, mint a vele összehasonlítható élelmiszeré).

2. Gluténmentes élelmiszer

Gluténmentes élelmiszernek az a készítmény minősül, amely búzát, rozsot, árpát, zabot vagy ezekből származó alapanyagot nem tartalmaz. A gluténtartalmú cereáliákból származó össznitrogén-tartalom a szárított termékre vonatkoztatva 0,05 g/100 g-ot nem haladja meg.

3. Ásványi anyagokkal dúsított élelmiszer

A készítmény napi átlagos adagja a napi ásványianyag szükséglet egyharmadát fedezi.

4. Nátriumszegény élelmiszer

A készítmény nátriumtartalma legfeljebb 120 mg/100 g.

5. Purinszegény élelmiszer

A készítmény purintartalma legfeljebb 4 mg/100 kJ.

2. számú melléklet a 31/1982. (XII. 27.) MÉM számú rendelethez

[A 25/1976, (VII. 11.) MÉM számú rendelet 4. számú melléklete I. Részének helyébe]

"I.

Az új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a gyártani kívánt termék gyártmánylapját;

b) az új élelmiszer-nyersanyag, illetve készítmény mintáját a tervezett gyártási minőségben és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségben;

c) ha a termék vizsgálatára állami szabvány nincs, a vizsgálati módszerére vonatkozó előírást;

d) a tárolásra vonatkozó feltételek leírását;

e) az ipari csomagoláson - az előírt jelöléseken felül - a fogyasztók tájékoztatására szolgáló szöveg tervezetét."

3. számú melléklet a 31/1982. (XII. 27.) MÉM rendelethez

[A 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelet 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe]

"3. A legrövidebb fogyaszthatósági határidőnél hosszabb időtartamot az élelmiszer-előállító akkor vehet alapul, ha megfelelő gyártási, tárolási és szállítási, a megrendelő pedig megfelelő árusítási feltételekkel rendelkezik, s erről a hatósági igazolást az élelmiszer-előállítás helye szerint illetékes Állomás, valamint az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség együttesen kiadja."