1976. évi IV. törvény

az élelmiszerekről

A Magyar Népköztársaságban alapvető követelmény, hogy az élelmiszereket jó minőségben, megfelelő mennyiségben és kellő választékban állítsák elő, s hogy ezt a tevékenységet a társadalom szükségleteivel összhangban, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával végezzék. E cél eléréséhez a szocialista állam biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek az élelmiszer-termelés rendszeres - a többi népgazdasági ágazattal összehangolt - fejlesztése útján elősegítik a lakosság egészséges, korszerű táplálkozását és a kivitel bővítését.

Az Országgyűlés az élelmiszer-termelés és forgalomba hozatal szabályozására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvénynek az a célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállításának, továbbá az előállított élelmiszerek és a természetes állapotukban fogyasztható nyers élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit.

A törvény hatálya

2. §[1] (1) E törvény hatálya alá tartozik:

a) az élelmiszer-nyersanyag, a közfogyasztásra szolgáló élelmiszer, valamint az élelmiszer-adalékanyag előállítása, ideértve az italok, a fogyasztói csomagolásban forgalomba hozott tartósított félkész- és készételek előállítását is,

b) a közfogyasztásra előállított élelmiszernek és az élelmiszer-adalékanyagnak, továbbá a nyers élelmiszernek a kezelése, csomagolása, tárolása, szállítása és forgalmazása,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a vendéglátás, illetőleg a közétkeztetés keretében ételek, italok, továbbá cukrászati készítmények előállítása és csomagolása, valamint a kereskedelemben alkalmazott, forgalmazást elősegítő csomagolás.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az élelmiszerek magánháztartásban saját fogyasztásra történő készítésére.

(3) E törvény rendelkezéseit

a) a nyers élelmiszerekre a forgalomba hozatal,

b) a növényi, az állati és az ásványi eredetű élelmiszer-nyersanyagokra, valamint az adalékanyagokra a feldolgozás céljából történt átvételük vagy a fogyasztói forgalomba hozatal időpontjától kell alkalmazni.

II. FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

Az élelmiszer előállítására jogosultak köre

3. §[2] Közfogyasztásra élelmiszert előállíthat:

a) gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont],

b) jogszabályban meghatározott keretek között a kisiparos, a magánkereskedő, a magánszemélyek társasága, valamint a mezőgazdasági kistermelő, [az a) és b) alattiak a továbbiakban együtt: élelmiszer-előállító].

4. § Jogszabály elrendelheti, hogy egyes élelmiszereket csak az erre kijelölt szocialista gazdálkodó szervezet állíthat elő.

5. §[3]

6. § (1) Élelmiszer előállításánál csak olyan személyt szabad foglalkoztatni, akinek az egészségi állapota megfelel a munkakörére megállapított követelményeknek, és akinek megvannak a szükséges szakmai és élelmezés-egészségügyi ismeretei.

(2)[4]

Az élelmiszer előállításának tárgyi feltételei

7. §[5] (1) Élelmiszert előállító üzemet engedéllyel és csak ott szabad létesíteni és működtetni, ahol a dolgozóknak és a termékeknek, valamint az üzem környezetének egészségügyi védelméről gondoskodni lehet, továbbá ahol a helyiség és az alkalmazott gépek, eszközök, berendezések működésével kapcsolatos műszaki, környezetvédelmi, közegészségügyi, higiéniai feltételeket biztosították.

(2) Az élelmiszert előállító üzem működésére vonatkozó engedélyt jogszabályban meghatározott szerv - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - adja meg, és a szükséges feltételek hiánya esetén a szakhatóságok javaslatára is figyelemmel visszavonhatja.

8. § Élelmiszer előállítására csak olyan berendezést, felszerelést, gépet vagy más eszközt szabad használni, amely tisztítható, fertőtleníthető, és amelynek az élelmiszerrel érintkező felülete nem tartalmaz az egészségre káros mennyiségben kioldódó anyagokat, s nem rontja az élelmiszer minőségét.

9. § Élelmiszert előállító üzem és szállítóeszköz tisztítására, fertőtlenítésére és a dolgozók tisztálkodására csak az előírásoknak megfelelő vizet, tisztító és fertőtlenítő szereket szabad használni.

10. § (1)[6]

(2) Az élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeket úgy kell meghatározni, hogy az üzem jó minőségű és korszerű termékek előállítására alkalmas legyen.

(3)[7]

III. FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBA HOZATALA

Az előállítás általános követelménye

11. §[8] Élelmiszert a lakossági és a külkereskedelmi igényeknek a kielégítésére kell előállítani. A forgalomba hozott élelmiszerek segítsék elő az egészséges táplálkozást.

Nyersanyagok és adalékanyagok felhasználása

12. § Élelmiszer előállításához nyersanyagként csak olyan terményt, továbbá növényi, állati, illetőleg ásványi eredetű terméket szabad felhasználni, amely az emberi egészségre nem káros, és megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak, szabványnak vagy más minőségi előírásnak.

13. §[9] Élelmiszer-előállításhoz csak olyan, szabványban meghatározott vagy hatóság által engedélyezett adalékanyagot szabad felhasználni, amely az alkalmazott mennyiségben az egészségre nem ártalmas.

14. § (1) Élelmiszernek és mesterséges jégnek az előállításához csak ivóvizet szabad felhasználni.

(2) Élelmiszer hűtésére természetes jeget csak külön jogszabályban előírt módon, az egészségügyi követelmények megtartásával szabad felhasználni.

Minőségi követelmények

15. § (1) Élelmiszert csak jó minőségben, megfelelő tápértéket eredményező összetételben és gyártási eljárással, az élelmezés-egészségügyi követelményeknek a teljesítésével szabad előállítani.

(2) Ha a minőséget szabvány vagy más minőségi előírás határozza meg, az élelmiszert ennek megfelelően kell előállítani.

(3) Kivitelre előállított élelmiszereknél a nemzetközi és külkereskedelmi szerződésben előírt minőségi feltételeket kell megtartani.

16. §[10] (1) Az élelmiszer minőségi előírásait szabvány, ennek hiányában az élelmiszer előállító és a megrendelő közötti megállapodás vagy az előállító határozza meg.

(2) Az élelmiszerre vonatkozó meghatározott adatokat élelmiszert előállító üzemenként gyártmánylapon kell nyilvántartani.

17. §[11] (1) Hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2) Hamisított az az élelmiszer, amelynek a szabványban, az élelmiszer előállító és a megrendelő közötti megállapodásban vagy a gyártmánylapon meghatározott minőségét lényeges mértékben kedvezőtlenül módosították, a fogyasztó által ismert jellegét megváltoztatták, illetve hibáját elpalástolták.

(3) Tilos az élelmiszerre vonatkozó olyan megnevezés alkalmazása, adat, tájékoztatás közzététele vagy eltitkolása, amely különösen a felhasznált élelmiszernyersanyag, adalékanyag, anyagösszetétel vagy az alkalmazott technológia, a termék jellege, felhasználhatósága, tárolása és élettani hatása tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

18. §[12] Az élelmiszerek megnevezésének és csoportosításának az összetételtől és jellegtől függő szabályait, az előállítás helyes termelési gyakorlatára vonatkozó ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyvben (Codex Alimentarius Hungaricus) kell összegyűjteni.

Minősítés, gyártási és kezelési engedély[13]

19. §[14] Élelmiszert közfogyasztásra - jogszabályban meghatározott kivétellel - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által, a kereskedelmi miniszter egyetértésével kijelölt szerv előzetes minősítése alapján szabad előállítani és forgalomba hozni.

(2) Gyártási engedély alapján szabad előállítani és forgalomba hozni:

a) az új élelmiszert,

b) az új adalékanyagot,

c) a vitaminnal dúsított élelmiszert,

d) a diétás élelmiszert,

e) a csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszert,

f) a gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszert.

(3) Kezelési engedélyt kell kérni az élelmiszer vagy az adalékanyag ionizáló energiával történő kezeléséhez.

(4) Az új élelmiszer gyártási engedélyét és a kezelési engedélyt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az új adalékanyag és a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszer [(2) bekezdés e)-f) pontjai] gyártási engedélyét pedig a szociális- és egészségügyi miniszter adja ki.

Az élelmiszerek csomagolása és jelölése

20. § (1) A fogyasztói forgalomba kerülő élelmiszert - a vendéglátás keretében szolgáltatott ételek, italok és cukrászati készítmények, valamint jogszabályban meghatározott egyéb élelmiszerek kivételével - csomagolni kell.

(2) A csomagolásnak óvnia kell az élelmiszert a minőségcsökkenéstől, a szennyeződéstől és a fertőződéstől.

(3) Olyan anyagot, amelyet valamely élelmiszer csomagolására eddig nem használtak, csak engedély alapján szabad csomagolásra felhasználni.

21. § (1)[15] Az élelmiszereket lehetőleg már az előállításkor a fogyasztók szükségletének megfelelő egységekbe kell csomagolni.

(2)[16] Az élelmiszer fogyasztói csomagolásán jól láthatóan és közérthetően fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges - jogszabályban meghatározott - adatokat (jelölés).

22. § (1)[17] A gyorsan romló élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni a fogyaszthatóság határidejét.

(2)[18] A huzamosabb időn át eltartható élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni:

a) azt az időpontot, vagy

b) a gyártás napját és azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi.

Az élelmiszerek tárolása, szállítása és forgalomba hozatala

23. § Élelmiszert olyan helyiségben és úgy kell tárolni, hogy az a minőségcsökkenéstől, a szennyeződéstől, a fertőződéstől és a megromlástól egyaránt védett legyen.

24. § Élelmiszert csak olyan járművön és olyan módon szabad szállítani, amely azt a sérüléstől, szennyeződéstől, a fertőződéstől, a romlástól és az időjárás káros hatásaitól óvja.

25. § (1) Az élelmiszer forgalomba hozatala során meg kell tartani az élelmezés-egészségügyi és a minőség megőrzését szolgáló előírásokat.

(2) Élelmiszer forgalomba hozatalára és felszolgálására csak olyan helyiséget, berendezést és eszközt szabad használni, amely megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak.

(3) Az élelmezés-egészségügyi előírásokat a piaci, vásárcsarnoki, vásári és a hatóság által engedélyezett alkalmi elárusítóhelyeken is meg kell tartani.

26. § (1) Élelmiszert az előállítója a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó rendelkezések megtartásával értékesítheti. Az értékesítést jogszabály korlátozhatja.

(2)[19]

(3) Tilos házalás útján élelmiszert forgalomba hozni.

27. §[20] Az élelmiszer előállítónak és az importált élelmiszer forgalmazójának az élelmiszer minőségét tanúsítani kell.

28. § (1) Azt az élelmiszert, amelynek a csomagolásán feltüntetett fogyaszthatósági határideje lejárt, a forgalomból ki kell vonni.

(2)[21] Ha az élelmiszer minőségét meghatározó összetevők a szabványban, a gyártmánylapon vagy a jelölésben meghatározott határértéken kívül vannak, vagy ha a minőség megőrzésére előírt időtartam lejárt, de az élelmiszer emberi fogyasztásra még felhasználható, azt - jogszabályban meghatározott kivétellel - csökkent minőségű élelmiszerként mérsékelt áron szabad forgalomba hozni vagy forgalomban tartani.

(3)[22] Azok az élelmiszerek - ideértve a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszereket [19. § (2) bekezdés c)-f) pontjai] - amelyeknek fogyaszthatósági határideje lejárt, csökkent minőségű élelmiszerként sem tarthatók forgalomban.

Élelmiszerek behozatala

29. § Külföldről csak olyan közfogyasztásra előállított élelmiszert, nyers élelmiszert, élelmiszer nyersanyagot, adalék- és csomagolóanyagot szabad behozni, amely az élelmezés-egészségügyi követelményeknek és a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel.

IV. FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREK MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

Az élelmiszer előállítók és forgalmazók ellenőrzési kötelezettsége[23]

30. §[24] (1) Az élelmiszer előállító az élelmiszer minőségét az előállítás teljes folyamata alatt ellenőrizni köteles.

(2) Az élelmiszer előállító köteles a minőség ellenőrzésére - ha jogszabály kivételt nem tesz - belső szervezetet működtetni vagy erre külső szervnek megbízást adni.

(3) Élelmiszert forgalomba hozatal céljára csak akkor szabad a termelő üzemből teljes értékűként kiszállítani, ha az élelmiszer előállító minőség ellenőrzés útján megállapította, hogy az élelmiszer minősége megfelel a gyártmánylapon feltüntetett előírásoknak.

(4) Az élelmiszer minőségét a fogyasztó részére történő eladásig a kereskedelemnek is folyamatosan ellenőriznie kell.

Hatósági ellenőrzés

31. §[25] (1) Az élelmiszerek ellenőrzésére kijelölt hatóságnak

a) az élelmiszereket, az előállításukhoz szükséges nyers-, adalék-, és csomagolóanyagokat közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai, minőségi és állategészségügyi,

b) az előállítást, a csomagolást, szállítást, tárolást és a kereskedelmi forgalmazást, valamint az e célokat szolgáló gépeket, berendezéseket, eszközöket és helyiségeket közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai és állategészségügyi szempontból rendszeresen ellenőriznie kell.

(2) A hatósági ellenőrzést az élelmiszer előállítónál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt szerv, a kereskedelemben, vendéglátásban és közétkeztetésben pedig a kereskedelmi miniszter által kijelölt szerv végzi. E szervek tevékenysége nem érinti a közegészségügyi és járványügyi felügyelet külön jogszabályban meghatározott feladatát.

(3) Az állati eredetű élelmiszerek higiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai jogszabályok szerint kell gondoskodni.

32. §[26] (1) Az ellenőrző hatóság feladatkörében

a) az élelmiszer előállítóját, forgalmazóját figyelmeztetésben részesítheti;

b) élelmiszert előállító üzem, vendéglátó és közétkeztető hely, élelmiszer - kereskedelmi egység, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, élelmiszer - tároló hely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, az újbóli működést, használatbavételt, használatban tartást feltételhez kötheti;

c) élelmiszer-nyersanyagot, nyers élelmiszert, adalékanyagot, kész élelmiszert közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthatja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, illetőleg megtilthatja, megsemmisítését elrendelheti;

d) javaslatot tehet a gyártási engedély visszavonására;

e) javaslatot tehet az élelmiszer- előállítónak az export termelésből való kizárására;

f) szabálysértési eljárást kezdeményezhet és külön jogszabályokban meghatározott esetekben helyszíni bírságot szabhat ki;

g) gazdasági bírság kiszabását kezdeményezheti;

h) büntető eljárást kezdeményezhet.

(2) A hatóság az élelmiszer előállítónál vagy az élelmiszer-kereskedelemben feltárt hiányosságokért való személyi felelősség megállapítása céljából fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja. Az eljárás eredményéről az indítványozó hatóságot tájékoztatni kell.

(3) A hamisított élelmiszer forgalomba hozatalát megtiltó határozat, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazó határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

V. FEJEZET

EGYES ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

33. §[27] A bor, a szesz előállítására és forgalmukra a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

34. §[28]

35. §[29]

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § Az e törvényben, valamint az élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó más jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése esetén az államigazgatási, polgári jogi, pénzügyi jogi, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket kell érvényesíteni.

37. § (1)[30] Ez a törvény 1977. január 1. napján lép hatályba.

(2)[31] Felhatalmazást kap

a) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a szociális- és egészségügyi miniszter, hogy az élelmiszert előállító üzemek létesítésének, működésének, valamint az élelmiszerek előállításának személyi és tárgyi feltételeit, az élelmiszerek előállítás és forgalmazás előtti minősítését, valamint a forgalmazás élelmiszerhigiéniai szabályait, továbbá az élelmiszerek ellenőrzésének rendjét együttes rendeletben,

b) a kereskedelmi miniszter, valamint a szociális- és egészségügyi miniszter, hogy a vendéglátóhely, munkahelyi-, intézményi étkeztetőhely, élelmiszer-kereskedelmi egység létesítésének, működésének feltételeit, az élelmiszer-kereskedelem, a vendéglátás, valamint a munkahelyi-, intézményi étkeztetés keretében szolgáltatott ételek, italok, cukrászati és diétás készítmények előállításának, csomagolásának, forgalmazásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá az ellenőrzés szabályait együttes rendeletben,

c) a szociális- és egészségügyi miniszter, hogy az élelmiszerek, adalékanyagok és csomagolóanyagaik mikrobiológiai, vegyi, radioaktív és egyéb szennyeződésének megengedett mértékét rendeletben határozza meg.

(3)[32] E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló 1958. évi 27. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára