45/1982. (X. 7.) MT rendelet
a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról
1. fejezet
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden lakásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra.
(3) E rendeletnek a lakásokra vonatkozó rendelkezéseit a szükséglakásokra is alkalmazni kell.
2. fejezet
A lakbérfizetési kötelezettség
2. §
(1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott - jogszabályban megállapított - szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg; ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(3) Ahol e rendelet hatálybalépése előtt tanácsi rendelet, illetőleg a lakásbérleti szerződés a lakással kapcsolatos közüzemi és más szolgáltatási díjak megfizetésére a lakbéren felül a bérlőt kötelezi, e díjak a jövőben is a bérlőt terhelik.
(4) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalta, a lakbérbefizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul.
3. §
A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére - a 6. fejezetben foglaltak kivételével -, továbbá az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
3. fejezet
A lakbér mértéke és kiszámítása
4. §
(1) A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:
a) összkomfortos lakás esetében 15,00 Ft/m2
b) komfortos lakás esetében 12,00 Ft/m2
c) félkomfortos lakás esetében 7,50 Ft/m2
d) komfort nélküli lakás esetében 4,50 Ft/m2
(2) A havi lakbér mértéke - a lakások területi fekvésében és műszaki állapotában levő eltérések kiegyenlítésére - jogszabályban megállapított esetekben és mértékben növelhető, illetőleg csökkenthető.
5. §
(1) A lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:
a) egyszobás lakásnál 50 m2
b) kétszobás lakásnál 80 m2
c) háromszobás lakásnál 100 m2
d) négyszobás lakásnál 120 m2
(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.
(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határokat félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.
(4) Ha a lakásra társbérleti jogviszony áll fenn, a társbérleti lakásrészek alapterületét együttesen kell figyelembe venni. Ha az a lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbözettel a társbérlők által közösen használt területet kell csökkenteni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit csak az 1971. január hó 1. napja előtt épült lakásoknál lehet alkalmazni.
(6) Az 1983. január 1. napja után kiutalt nem szociális tanácsi bérlakás lakbérét - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a lakás teljes alapterületének a figyelembevételével kell megállapítani.
6. §
(1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
4. fejezet
Az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások lakbérének megállapítása és megfizetése
7. §
(1) Az állami lakások közül
a) a tanácsi bérlakások.
b) az átmeneti lakások,
c) a vállalati bérlakások, továbbá
d) a szolgálati lakások - a munkakörrel kapcsolatos és a községi, továbbá a fegyveres testület kezelésében levő ingatlanon létesített fegyveres testületi szolgálati lakások kivételével -lakbérét a 4. és 5. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A munkakörrel kapcsolatos és a községi, továbbá a fegyveres testület kezelésében levő ingatlanon létesített fegyveres testületi szolgálati lakások lakbérét a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke azonban a 4. § (1) bekezdése alapján megállapítható havi lakbér mértékét nem haladhatja meg.
(3) Tanácsi házkezelési szerv által kezelt műteremlakás lakbérét a 4. és az 5. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani. Más műteremlakások lakbérének megállapítására a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(4) A nem állami szervek tulajdonában álló lakások lakbérét a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke azonban a 4. és 5. § alapján megállapítható havi lakbér mértékét nem haladhatja meg.
(5) Az 1983. január 1. napja után kiutalt nem szociális tanácsi bérlakások havi lakbérének mértékét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. Ennek során a lakbér mértékét a 4. § (1) bekezdése szerinti mértéknél magasabban kell megállapítani, az azonban e mérték kétszeresét nem haladhatja meg.
8. §
(1) Az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások bérlői. - a nem szociális tanácsi bérlakások bérlői kivételével - az e rendelet szerint megállapított és közölt lakbért (a továbbiakban: új lakbér) 1983. július 1. napjától - a lakbérrel kapcsolatos állami hozzájárulásról és a szociális támogatásról szóló jogszabályokra is figyelemmel - kötelesek megfizetni.
(2) A korábbi jogszabályok alapján megállapított lakbér (a továbbiakban: korábbi lakbér) az átmeneti lakásokra és a szükséglakásokra 1983. július 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszonyok esetében - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.
(3) Az 1983. július 1. napja után bérbeadott szükséglakás havi lakbérének mértéke 2,40 Ft/m2.
(4) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.
5. fejezet
Az állampolgárok tulajdonában és a vegyes tulajdonban álló lakások lakbérének megállapítása és megfizetése
Az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbére
9. §
(1) Az állampolgárok tulajdonában álló kötött bérű lakások új lakbérét a bérbeadó az 1983. július 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg.
(2) Az állampolgárok tulajdonában álló szabadbérű lakásoknál az 1983. július 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében a korábbi lakbér
a) az (1) bekezdés szerint megállapítható új lakbér mértékéig emelhető, ha annak összege annál alacsonyabb;
b) a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig változatlan marad, ha annak összege az (1) bekezdés szerinti lakbérnél magasabb.
(3) Az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbérét az 1983. július 1. napját követően létrejött lakásbérleti jogviszony esetében a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg; a havi lakbér mértéke azonban a 4. § (1) bekezdés alapján megállapítható havi lakbér mértékének a kétszeresét nem haladhatja meg.
(4) Az állampolgárok tulajdonában álló szükséglakások havi lakbérének mértéke - az 1983. július 1. napján fennálló, illetőleg az azt követően létrejött lakásbérleti jogviszony esetében egyaránt - legfeljebb 2,40 Ft/m2 lehet. Ha a korábbi lakbér mértéke ennél magasabb, a lakbér - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.
10. §
Az állampolgárok tulajdonában álló lakásoknál az új lakbér megfizetésének kötelezettsége fokozatosan lép életbe. Ezeknél a lakásoknál a korábbi és az új lakbér közötti különbözet
a) 30%-át 1983. július 1. és 1984. június 30. napja közötti időben,
b) a fennmaradó 70%-át pedig 1984. július 1. napja után - évenként azonos arányban elosztva - úgy kell megfizetni, hogy a bérlők 1988. július 1. napjától az új lakbér teljes összegét fizessék.
A vegyes tulajdonban álló lakások lakbére
11. §
Vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló épület esetében
a) az állami és a nem állami szervek által kezelt lakások lakbérét a tanácsi bérlakásokéval,
b) az állampolgárok által kezelt lakások lakbérét pedig az állampolgárok tulajdonában álló lakásokéval azonos mértékben és módon kell megállapítani és megfizetni.
6. fejezet
Az új lakbérek bevezetése A lakbér közlése
12. §
(1) A bérbeadók az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszonyok esetében kötelesek az új lakbér összegét megállapítani és azt, továbbá az évenként fizetendő lakbér összegét a bérlőkkel folyamatosan - legkésőbb 1983. március 31. napjáig - írásban közölni.
(2) Ha a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a bérlő az új lakbér megállapítását a bérbeadótól 1983. április 30. napjáig kérheti.
(3) Az 1983. január 1. napja után keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében az új lakbér és az évenként fizetendő lakbér összegét a lakásbérleti szerződésben kell megállapítani és a bérlővel közölni.
A lakbérközléssel kapcsolatos vita elbírálása
13. §
A lakbérközléssel kapcsolatban - ideértve az 1983. január 1. és június 30. napja közötti időben keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében a lakásbérleti szerződésben történt lakbérközlést is - a bérlő a bérbeadónál észrevételt tehet. Ennek során - a korábbi lakbér kivételével - a lakbérközlés megváltoztatását kérheti.
14. §
A lakbérközléssel kapcsolatos vita elbírálását a bérlő - a bérbeadó útján -
a) tanácsi bérlakások, tanácsi házkezelési szerv által kezelt vállalati bérlakások, fegyveres testületi szolgálati lakások és műteremlakások, továbbá a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló lakások, valamint a vegyes tulajdonban álló lakások esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervétől, illetőleg a fővárosban a Fővárosi Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságtól,
b) az a) pontban nem említett vállalati bérlakások, szolgálati lakások és műteremlakások esetében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szervétől, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakások esetében az illetékes miniszter által meghatározott szervtől kérheti.
15. §
(1) A bérlő az észrevételeit, illetőleg a kérelmét a lakbérközlés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be a bérbeadóhoz. A bérlő a késedelmét alapos okból 1983. június 30. napjáig kimentheti; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A bérbeadó köteles tizenöt napon belül a bérlő észrevételeit, illetőleg kérelmét elbírálni és az észrevételek elfogadása esetén a módosított lakbérközlési lapot a bérlőnek megküldeni, illetőleg ha az észrevételekkel nem ért egyet, a kérelmet - álláspontjának ismertetése és a lakbérközlési lap csatolása mellett - a 14. §-ban megjelölt szervhez továbbítani.
(3) A 14. §-ban megjelölt szerv köteles - szükség esetén szakértő bevonásával - a kérelmet harminc napon belül elbírálni és a határozatát a bérlőnek és a bérbeadónak megküldeni.
(4) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.
(5) Az eljárás illetékmentes;
(6) A bérbeadó - a lakbérközlés módosítása esetén - új lakbérközlési lapot köteles a bérlőnek kiadni.
A lakbérközlés elmulasztásának jogkövetkezménye
16. §
Ha a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és a bérlő sem kérte az új lakbér megállapítását, a lakbér megállapítására a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új lakbér megfizetésére azonban a 10. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók
Az új lakbér megfizetése szociális támogatás folyósítása esetén
17. §
Szociális támogatásra jogosult bérlő a korábbi és az új lakbér különbözetének 1983. július és augusztus hónapokra esedékes részét legkésőbb 1983. szeptember 25. napjáig köteles megfizetni.
7. fejezet
Az albérleti és az ágybérleti díj
18. §
(1) Az albérleti díjat e rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg.
(2) Albérleti díj címén
a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (a továbbiakban együtt: alapdíj),
b) a bútor és az ágynemű használatáért járó díj, valamint
c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei
számíthatók fel.
(3) Albérleti díjként természetbeni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesen kikötni, ha a szerződést írásban kötötték meg és. abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás pénzbeli ellenértékét. Ennek mértéke nem lehet magasabb, mint a (2) bekezdés szerint megállapítható albérleti díj.
19. §
A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad kétszerese lehet.
20. §
(1) Az ágybérleti díjat e rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg.
(2) Ágybérleti díj címén
a) az ágybérlő által használt bútor és ágynemű használatáért ágybérlőként legfeljebb havi 500 Ft, továbbá
b) az ágybérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei
számíthatók fel.
21. §
Az albérleti és az ágybérleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezések 1983. július 1. napjától - az akkor fennálló albérletek és ágybérletek esetén is - alkalmazhatók. A korábbi díj csak akkor emelhető, ha annak összege a 19., illetőleg 20. § szerint megállapítható díjnál alacsonyabb; ha azonban annál magasabb, a jogviszony fennállásáig változatlan marad.
8. fejezet
A lakás használati díjának megállapítása és megfizetése
22. §
(1) A lakás jogcím nélküli használata esetében - a használat ellenértékeként - az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
(2) Albérleti (ágybérleti) jogviszony megszűnése folytán keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében - a használat ellenértékeként -az e rendelet alapján követelhető albérleti (ágybérleti) díjnak megfelelő használati díjat kell fizetni.
(3) Ha az 1983. július hó 1. napján fennálló jogcím nélküli lakáshasználat esetében a használati díj az e rendelet alapján megállapítható összegnél
a) alacsonyabb, a használati díjat emelni kell;
b) magasabb, a használati díj csak abban az esetben csökkenthető, ha az adóhatóság bírságfizetési kötelezettséget állapított meg.
23. §
(1) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó rosszhiszemű, és a lakás elhagyására megállapított kötelezettségét határidőben nem teljesítette -a használati díjon felül -, bírság fizetésére is kötelezhető.
(2) A bírság a lakás elhagyására megállapított határidő eredménytelen elteltét követő első évben a használati díjnak megfelelő összeg, a második és az azt követő években pedig a használati díj kétszerese.
(3) A bírság a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapját, illetőleg a községi tanács költségvetését illeti meg.
9. fejezet
Vegyes rendelkezések
24. §
A lakásbérleti, az albérleti, illetőleg az ágybérleti szerződésnek az e rendeletben megállapított mértékű lakbért, albérleti, illetőleg ágybérleti díjat meghaladó része semmis.
25. §
A Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által a diplomáciai testület tagjai, az Egészségügyi Minisztérium által a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok, továbbá a Pénzintézeti Központ által a külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező alkalmazottainak elhelyezésére bérbeadott, illetőleg hasznosított lakások lakbérét a felek szabadon állapíthatják meg. Ezekre a lakásokra az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
26. §
A lakásnak vagy egy részének idegenforgalmi szerv útján fizetővendéglátás céljára történő hasznosítása esetén fizetendő díjra a külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
A rendelet hatálybalépése
27. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; a 25. § rendelkezéseit azonban e rendelet kihirdetésének napjától kell alkalmazni.
(2) A 3/1971. (II. 8.) Korm. számú és a 24/1976. (VII. 23.) MT számú rendelet 1983. június 30. napján hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy a rendelet végrehajtásáról - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodjék.
Sarlós István s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese