4/1982. (VI. 1.) KPM rendelet

a víziközlekedés rendjéről szóló 8/1979. (V. 15.) KPM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A hajózással kapcsolatos államigazgatási jogkörök meghatározásáról szóló, 1049/1977. (XII. 21.) Mt. h. számú határozattal kiegészített és módosított, 1005/1973. (III. 11.) Mt. h. számú határozat 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A víziközlekedés rendjéről szóló 8/1979. (V. 15.) KPM számú rendelet mellékletét képező Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 9.01 cikkének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) vízijármű az olyan úszó létesítmény, amely vízi közlekedésre, szállításra, illetőleg vontatásra szolgál (tengeri hajó, belvízi nagy- és kishajó, komp, csónak, tutaj, vitorlásdeszka);"

(2) A 9.01 cikk a következő rendelkezéssel egészül ki:

"i) a vitorlásdeszka (windsurf, windglider stb.) olyan sport és kedvtelési célú, vitorlával ellátott vízijármű, mely legalább egy személyt - többszemélyes vitorlásdeszka a rászerelhető vitorlák számával megegyező számú személyt - biztonságosan a vízfelszínen tart, és amelyen az úszótesthez csuklósan hozzáerősített vitorlázatot, álló testhelyzetben, maga a vezető tartja, a menetben levő vitorlásdeszkát a vitorla állításával irányítja."

(3) A 9.01 cikk i)-o) pontjainak jelölése j)-p) pontokra változik.

2. §

A Szabályzat 13. fejezetének címe a következők szerint módosul:

"CSÓNAKOKRA ÉS VITORLÁSDESZKÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK".

3. §

A Szabályzat 13. fejezete a következő 13.05 és 13.06 cikkekkel egészül ki:

"13.05 cikk. A vitorlásdeszkák használatára vonatkozó rendelkezések.

1. A vitorlásdeszkák vezetőire a 13.01 cikk, a vitorlásdeszkák közlekedésére a 13.03 cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Vitorlásdeszka és kishajó vagy csónak találkozása esetében a kishajónak, illetőleg a csónaknak kell kitérnie a vitorlásdeszka útjából.

3. Vitorlásdeszka és vitorláskishajó vagy vitorláscsónak találkozása, továbbá két vitorlásdeszka egymással való találkozása esetében

a) a különböző oldalirányú széllel vitorlázók közül a bal oldali széllel vitorlázónak,

b) az azonos oldalirányú széllel vitorlázók közül a szélirány felőli oldalon (szél felett) vitorlázónak,

c) előzés esetén az előzést végrehajtónak

kell kitérnie. A szél feletti oldal az az oldal, amelyik ellentétes a vitorla állásával.

4. Vitorlásdeszkával - a 5. pontban felsoroltak kivételével - a folyók, tavak, víztározók ilyen célra alkalmas vízterületén szabad vitorlázni.

5. Tilos a deszkavitorlázás

a) a Dunán és a Tiszán, a mellékágak és a víztározók kivételével;

b) medencés és mólós kikötőkben és ilyen kikötők bejárata előtt 200 méteres körzetben;

c) hajózsilipek 200 méteres körzetében;

d) kijelölt hajólekötő- és veszteglőhelyeken;

e) fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve az elindulást és a kikötést);

f) a tiszalöki víztározón a Keleti-főcsatorna, a Kiskörei víztározón pedig a Jászsági-főcsatorna torkolata alatt;

g) a Balatonon, a parttól 1 kilométernél távolabb eső vízterületen;

h) ott, ahol ezt a 7. sz. mellékletben említett A. 13. jelű tiltó tábla jelzi;

i) a határvizeken, a kijelölt pályák kivételével.

6. A vitorlásdeszkán a vezetőn - többszemélyes vitorlásdeszkán a vitorlakezelőkön - kívül más személy nem tartózkodhat.

7. Vitorlásdeszka vezetését csak partközeiben kijelölt vitorlásdeszka pályán szabad oktatni és gyakorolni.

8. A vitorlásdeszkán fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és lakóhelyét.

9. Az árbocot az úszótesthez olyan módon kell csuklósan rögzíteni, hogy az árboc 500 N tengelyirányú terhelésnél az árbocfészekben maradjon.

13.06 cikk - Vitorlásdeszka pályák kijelölése, deszkavitorlázó versenyek.

1. Kérelemre a területileg illetékes rendőrhatósággal egyetértésben

a) a Dunán, a Tiszán és a Balatonon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium,

b) egyéb vizeken a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve vitorlásdeszka pályát jelölhet ki.

2. Határvizeken a pálya kijelöléséhez a határőrség hozzájárulása szükséges.

3. A kijelölt pályát bójákkal kell körülhatárolni. A bóják kihelyezéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.

4. Deszkavitorlázó versenyek rendezésére a Szabályzat 15.07 cikkében valamint a 12. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

4. §

A Szabályzat 15.10 cikke az alábbi 4. ponttal egészül ki:

"4. Tutajt személyszállításra, kedvtelési célú vízieszközként használni tilos."

5. §

A Szabályzat 15. fejezete az alábbi 15.11 cikkel egészül ki:

"15.11 cikk - Szokványostól eltérő úszó létesítmények közlekedése

1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszó létesítmény a víziközlekedésben önállóan csak akkor vehet részt, ha hajózásra alkalmas.

2. A szokványostól eltérő úszó létesítmény hajózásra alkalmasságának feltételeit a Szabályzat alapján esetenként a hajózási hatóság határozza meg.

3. Amennyiben a hajózási hatóság - a szerkezeti kialakítástól és a tervbevett alkalmazástól függően - eltérően nem rendelkezik, a szokványostól eltérő úszó létesítmény hajózásra alkalmas, ha

a) a várható erőhatásoknak (hullámzás, vihar, műveletek stb.) számítással igazoltan megfelelő szilárdságú;

b) a tervezett legnagyobb terhelésnél is számítással igazoltan megfelelő úszóképességgel és stabilitással rendelkezik;

c) a biztonsági távolsága az érintett vízterületre vonatkozó követelményeknek megfelelő (lásd a 9. sz. mellékletet);

d) hajtóeszközével eléri legalább a 8 km/óra holtvizi sebességet és képes a szükséges hajóműveletek (kitérés, fordulás, megállás) elvégzésére. Ezeket gyakorlati próbával kell igazolni;

e) a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak megfelel;

f) a hatóság által megkövetelt nautikai, biztonsági, mentő- és egyéb felszereléssel el van látva;

g) felszerelik a Szabályzatban előírt jelzésekkel;

h) vezetője a hajózási hatóság előírásainak megfelelő képesítéssel rendelkezik.

4. A szokványostól eltérő úszó létesítményt a hajózási hatóságnak a 3. pontban felsoroltak ellenőrzése céljából be kell mutatni. A hajózási hatóság a szokványostól eltérő úszó létesítmény víziközlekedésben való részvételét útvonalengedély, illetőleg - a huzamos használatra vonatkozó követelmények maradéktalan teljesítése esetében - hajóokmány kiadásával engedélyezi.

5. Ha a szokványostól eltérő úszó létesítmény hossza a 7 métert vagy szélessége a 3 métert meghaladja, annak terveit az építés megkezdése előtt legkésőbb 60 nappal a hajózási hatóságnak jóváhagyásra be kell mutatni.

6. Ha a szokványostól eltérő úszó létesítmény hossza a 15 métert vagy szélessége a 3 métert meghaladja, annak tervezésére, építésére, üzembehelyezésére az 5/1977. (XII. 3.) KPM sz. rendelettel közzétett Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni."

6. §

A Szabályzat 17.04 cikkének 1. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A Ráckevei (Soroksári) Dunában a 49 fkm és a Kvassay-zsilip között állandó kikötőhellyel rendelkező, belsőégésű motorral hajtott kisgéphajók - a 2. pontban megszabott időpontok kivételével - kizárólag a Duna főágára való kijárás, illetőleg az onnan való bejárás céljából közlekedhetnek.".

7. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Pullai Árpád s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter