61/1982. (XI. 30.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat kivételével - az állami vállalatokra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetekre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulásokra - a nem vállalati jövedelemszabályozás rendszerében működő fogyasztói szolgáltató kisvállalat kivételével - a kisvállalatokra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) A tröszt irányítása alatt működő vállalatok a nyereségadózás, az érdekeltségi alapképzés és felhasználás szempontjából egy vállalatnak minősülnek. Ez a rendelkezés a trösztök és a tröszti keretekben működő vállalatok jogkörét, belső érdekeltségi rendszerét nem érinti; e vonatkozásban a trösztök alapító határozatában foglaltak az irányadók. A trösztnek meg kell határoznia az irányítása alatt működő vállalatok érdekeltségének feltételeit, és azokat köteles a vállalatokkal előre közölni.
(3) A rendelet mellékletében felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - állapítja meg.
Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése
2. §
(1) A vállalat az állóeszköz-állománya után elszámolt éves értékcsökkenési leírás negyven százalékát köteles befizetni. A pénzügyminiszter - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - egyes vállalatokra vagy meghatározott célokat szolgáló állóeszközökre más befizetési mértéket is megállapíthat.
(2) A szövetkezeteket és a szövetkezeti vállalatokat az értékcsökkenési leírás befizetésének kötelezettsége nem terheli.
A nyereségadózást megelőző kötelezettségek
3. §
(1) A vállalat a kifizetett munkabérek harminc százalékának megfelelő bérjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) fizet.
(2) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási sajátosságokból és árrendszeri okokból származó jövedelmek után termelési, kereskedelmi, különbözeti termelői forgalmi, importforgalmi, fogyasztói forgalmi adót, valamint az állami telkek után használati és igénybevételi díjat fizet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adókat a pénzügyminiszter - az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével, a szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének egyetértésével - külön jogszabályban állapítja meg, vagy egyes esetekben közvetlenül is kivetheti.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek elrendelésénél a pénzügyminiszter állapítja meg, hogy a kötelezettség (ha az normatív) a mérleg szerinti eredményt, vagy (ha az nem normatív) az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményt terheli-e.
A vállalati árkülönbözeti tartalékalapok
4. §
A vállalat a nem rubel elszámolású viszonylatból származó importanyagok beszerzési árainak, valamint az e viszonylatba irányuló export, reexport termékek eladási árainak ingadozása miatti ár- és jövedelemhatások mérséklése céljából - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - vállalati árkülönbözeti tartalékalapot képezhet.
A támogatás
5. §
(1) A pénzügyminiszter a vállalatnak - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, import árkiegészítés, termeléskorszerűsítési támogatás vagy egyéb költségvetési támogatás formájában eredményt érintő támogatást nyújthat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti.
(2) A pénzügyminiszter állapítja meg - a felügyeletet ellátó szerv és az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményének figyelembevételével, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének egyetértésével - a támogatás feltételeit.
(3) A pénzügyminiszter állapítja meg azt, hogy a támogatást (ha az nem normatív) a mérleg szerinti eredménybe, vagy (ha az nem normatív) az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménybe kell-e beszámítani.
(4) A pénzügyminiszter - külön jogszabály alapján - a vállalati érdekeltségi alapokat közvetlenül érintő támogatásokat nyújthat.
Adóvisszatérítés
6. §
A különbözeti termelői forgalmi adót a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában érdekelt vállalatok részére a pénzügyminiszter, külön jogszabályban meghatározott módon visszatéríti.
A jóléti és kulturális alap
7. §
(1) A jóléti és kulturális alapot a vállalati dolgozók jóléti (szociális, kulturális és sport) céljaira kell felhasználni.
(2) A jóléti és kulturális alap forrásairól és felhasználásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek fenntartása
8. §
(1) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezet, szövetkezeti vállalat és ezek jogi személyiségű gazdasági társulása az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegét, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek a Tagsági Érdekeltségi Alapra elszámolható összeget is - külön jogszabály szerint - adózatlan eredményükből fizetik.
(2) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó gazdasági társulásoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulásra a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A városi és községi hozzájárulás
9. §
A vállalat az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége tizenöt százalékát - külön jogszabály szerint - városi és községi hozzájárulásként fizeti be.
A nyereségadózás
10. §
A vállalat
a) a beszámolási időszak elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségének - jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján -módosított összege után negyvenöt százalék általános nyereségadót;
b) az általános nyereségadóval csökkentett nyereségből a bérfejlesztés és a felhasználható. részesedési alap együttes összege után - jogszabályban meghatározott módon - progresszív nyereségadót
köteles fizetni.
11. §
A nyereségadó bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.
A kötelező tartalékalap
12. §
(1) Az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget
a) a városi és községi hozzájárulás,
b) a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek fenntartásához adott hozzájárulás,
c) a beruházások miatt az adózatlan nyereséget terhelő törlesztési és járadékfizetési kötelezettség,
d) a tagsági érdekeltségi alap képzése,
e) az általános nyereségadó,
f) a 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet szerint képzett eredményérdekeltségi fedezet összegével kell csökkenteni és az ezután fennmaradó összeg arányában - a jogszabályban előírt mértékben, az ott meghatározott színt eléréséig - képez a vállalat kötelező tartalékalapot.
(2) A vállalat kötelező tartálékalapját - visszapótlási kötelezettséggel - veszteség rendezésére, az általános nyereségadóval és kötelező tartalékalap-képzéssel, valamint visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereség kiegészítésére, az érdekeltségi alapok hiányának rendezésére és egyéb, jogszabályban meghatározott célra használhatja fel.
Érdekeltségi alapok
13. §
(1) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével, a szakszervezet vállalati szerve, ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság véleményét kikérve, dönt arról, hogy a városi és községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is-, külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, továbbá az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a minimális részesedési alapképzéssel, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett és a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség mekkora hányadát fordítja fejlesztési, részesedési és lakásépítési alap képzésre.
(2) Ha a vállalat - az (1) bekezdésben foglaltak szerint - a nyereséget nem kívánja fejlesztési, részesedési vagy lakásépítési alapra a mérlegkészítés időpontjában felosztani, a fel nem osztott részből elkülönített tartalékalapot képez.
(3) A vállalat az elkülönített tartalékalapot a fejlesztési és a részesedési alapra vonatkozó szabályok szerint - a tárgyévben és az azt követő években, év közben is - felhasználhatja, vagy jogszabályi előírások alapján más vállalatoknak átadhatja.
(4) A magasabb vezető állású dolgozók éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezés hiányában - a városi és községi hozzájárulással - szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál és ezek jogi személyiségű gazdasági társulásainál az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzéssel, valamint a minimális részesedési alapképzéssel csökkentett és az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség.
A fejlesztési alap
14. §
(1) A fejlesztési célú pénzeszközeit a vállalat alapvetően állóeszközeinek pótlására és bővítésére, valamint forgóeszközeinek bővítésére fordíthatja. Ha a vállalat a fejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségeinek eleget tett, fejlesztési alapját - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - más vállalatnak, intézménynek vagy tanácsnak, szövetkezetnek, szövetkezeti vállalatnak, jogi személyiségű gazdasági társulásnak és szövetkezeti érdekképviseleti szervnek is átengedheti.
(2) A fejlesztési alap pénzügyi forrásairól és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.
A részesedési alap
15. §
(1) A részesedési alapot - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével és más jogszabály előírásainak figyelembevételével - a vállalati dolgozók anyagi ösztönzésére és külön jogszabályban meghatározott célokra, valamint kötelezettségek teljesítésére kell fordítani.
(2) A vállalat a részesedési alapból - külön jogszabály szerint - progresszív nyereségadó befizetést köteles teljesíteni.
(3) A részesedési alapba kell helyezni a külön jogszabályban meghatározott egyéb összegeket is.
Lakásépítési alap
16. §
A vállalat a fejlesztési és részesedési alapot terhelő kötelezettségeinek teljesítése után rendelkezésre álló nyereségéből - külön jogszabályban meghatározott módon - lakásépítési alapot képezhet.
Záró rendelkezések
17. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 36/1979. (XI. 1.) MT rendelet és az azt módosító 45/1980. (X. 30.) MT rendelet és a 9/1981. (IV. 2.) MT rendelet, valamint a 48/1981. (X. 27.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet végrehajtásának szabályait - a részesedési alap felhasználásának és a bérszabályozás rendjének szabályait kivéve - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelethez
A pénzügyminiszter állapítja meg a következő gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerét:
1. Kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok.
2. Kulturális szolgáltatás ágazatba és a gyógyszer-kiskereskedelem szakágazatba sorolt, valamint az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok.
3. A lakásszolgáltatás ágazatba tartozó önálló ingatlankezelő vállalatok.
4. Költségvetési üzemek.
5. A vállalati gazdasági rend szerint működő kutatóintézetek és műszaki fejlesztő vállalatok és a vállalati kutatóhelyek.
6. Pénzintézetek, beleértve a takarékszövetkezeteket is.
7. A 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. §-ának a) és b) pontjában felsorolt szervezetek.
8. A külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok.
9. A geodéziai és térképészeti vállalatok, a Kartográfiai Vállalat.
10. A Magyar Villamos Művek Tröszt
11. A kisvállalatok.
A pénzügyminiszter állapítja meg a külföldi érdekeltségekből származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét és módját